Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-09-29

[901. szeptember 29. PÁPAI LAPOK. 3. koiKtt a bajba jutott ember gyógykezeléséről ia anvagi támogatásáról, hogy betegsége ideje alatt ne ],>gvcn kénytelen OSaládjávsl együtt a/. irgalomken véren tengődni. A hekövetke/.ett baleset 84 földmivelőt megölt, Mind a 84 eeetben a család a legnagyobb nyomorbau •aradi hátra. A segélypéuslár központi igazgató fága sürgősen intézte el as özvegyek kérelmei és non.len egyes esetben 401»- 4IKI koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családnak. Másnemű balesetek ti segélypénztár nyolcz tagját, a megejtett orvosi vizsgálat szerint, mindenkorra nnnkaképtelenné tettek. Ezekben ai t setékben a központi igazgatóság szintén a legméltányosabban és a legnagyobb gyorsasággal intézkedett és ma már mind » nyolca munkaképtelenné vált tag élete folytáig réízesül a törvény által biztosítót tanyagi támogatásban. Esek a számok világosan beszélnek és egytőlegyik hirdetik ennek az. emberbaráti intézménynek szükséges voltát. Világosan látható ezekből a számokból, bogy a legélypénztár rövid fennállása óta is már -ok szerencsétlen embert mentett meg a koldusbottól (- számos özvegyet mentett meg a kétségbeeséstói. Az emberbaráti intézmény üdvös működése bi, ,i;\al BZ oka annak, hogy a Begélypénztár tagjainak száma olyan gyorsan emelkedik. Eltekintve attól, hogy az 1900: XVI. t.-ez. 8. §-a alapián a gazdák által kÖtelezöleg biztosított cselédek száma mintegy 500,000, a segélypénstárba beiratkozott rendes éa rendkívüli tagok száma ia már jóval túlhaladta a 12000-et. A segélypénztár igazi emberbaráti működése buzdította bizonynyal arra a ÍBpásstorokat, főrendeket, nagybirtokosokat, intézeteket, a vármegyéket és községeket, hogy olyan nagy számban csoportosuljanak a segélypénztár alapító tagjai sorába. El bizony nyal ez az oka annak is, bogy a rövid nvolez hónap alatt beiratkozott 850 alapító tag 150,000 koronával gyarapította azt a vagyont, melynek egyedül az a hivatása, hogy a told népét támogassa, istápolja. Színészet. Sznmlidton újdonság, Verői lyörgy Kleopotrá-jvi. kerüli szinre. Az eredeti inventióju operettének annyi köze van Aegyptom nagynevű királynéjához, hogy a Cussia grófok egy családi ékszerét Kleopátrának hivják, mert a hagyomány szerint valamikor a szé'p Kleopátra viselte. Ezt az ékszert elAzért az. én szivem Nem feled el K>hs. < 'sak az táj én nekem, Hogv az lett bűtelen, Hogy az hagyott el, kit Imádtam szüntelen. Imádtam hangodat, Imádtam léptedet, Imádtam bájadat, Imádtam létedet. S hiába imádtam Egyetlen életem, Sohasem eseti meg A szived szivemen. I>e hogyha így van i-, Vigasztal a tudat, Hogy, ba boldog leszek. Szived viseaasirat. Oa 'le akkor ne sirj Az idők múltjáról : Viaasa úgysem sírhatsz Már a másvilágról. palin István. lopták az özv. Caasla Pálma grófnőtől (0, Székely Iloné,; Caséia Valér gróf {RtmeU Gésa), a könynyelinüségeérl kitagadott unokaöcs rouletten 10

0 (tankot „yer s habozás nélkül odaadja a e-aládi ékszerét Jim Bifixpíklenek i Horváth Kálmán), az amerikai milliomos futnak, hogy vis-yadhassa Pálma grófnőnek; csak egy gyűrűt, anyai emléket, akar magának megtartani. A grófnő keresteti az elveszett ékszert s mikor megtudja, hogy Valérnél van, öt tartja tolvajnak s a család bee-idete megmentéséért titokban akarja tartani fölfedezését ; elhatározza, hogv kikémli az unokaöcs jellemét: beáll felszolgáló-nőnek George apó majoroshoz [Radó Sándor), komornájával (Várady Margit Nála találkozik Valérrel, Jimmel; megtudja, hogy Valér becsületes ember ; beleszeret s mikor Valér minden vagyonából kifogyva az amerikai milliomoshoz áll be titkárnak, a grófnő szobalánynak szegődik egykori komomájáhos, akit a milliomos tia feleségül vett : ezen csattanós fordulatra rögtön következik a kifejlet: Pálma es \ alér méltók egymáshoz. — Szép tanulmányt nyújtott Hadé, George apó szerepében; nevettető volt // irc'ith az ügyetlen, de gvakorlati értékű Jim szerepében : jók voltak : Várady M., Gulyái (Jim mesterei. Pataki) lí. intrika, Millelleur ballerina), Tábori (a milliomos konzervgyáros); öntudatosan játszott Remete, Érdekes megemlíteni, hogy a színház megtelt ez. alkalommal i akik ezt a jó estét szerezték árva színészeinknek, láthatók voltak a földszinti Borok-páholyban : a főispán éa a képviselő. Az egész bétán se vettek be annyit, mint ezen szombat estén. Vasárnap este Verő György operettejét, a Kleopátrái adtak másodszor. Hitfon közönség biányábsn nem volt előadás. Valóban nem értjük, hogy közönségünk miért nem érdeklődik a színművészet iránt. IIa egy vándor komédiás-trupp veri (él nálunk piíny vasa'toi át : bezzeg van ott közönség. Vajon mikor érünk meg arra, hogy a .-z.iiuniívés/etet kellő inertekben tudjuk méltányolni? Kedden a Vereshajut adták, Lukácsi Sándornak e remek népszínművét, szintén majdnem üres ház előtt; csak itt-ott láthatott az ember egy-egy művészetpártoló egyént, de Dobó gárdája azzal a reménynyel, hogy ,. Lesz még ünnep a világon" mégis sikerült előadásban részesítette a csekély számú közönséget. Kifogástalanul játszott Pozsonyi Julia, özv. Sajgoiié'. a büszke, gőgös asszony szerepében. Uuróczi Ilka (Boglár Agnes), Várady Margit 1 Boglár Ágnes leánya . .léd megjátszott szerepe Volt Illeg (i. S:ikrh/ Kellének a vereshaju Szilaj Kata személyében, továbbá' Csiky Lászlónak iSajgó András) és Gulyás Menyhértnek (Veréb .Iánkéi, akinek komikus játékát és rögtönzött kupióit a közönség sokszor megtapsolta. Szerdán, Hadnay Zsuzsika első felléptével, Sidney világhírű operetteje tGörög rabszolga került színre. A nap bőse Radnay Zsuzsika volt (Irisi, kit méltán sorozhatunk jelesebb színésznőik közé. Sikerült játékot hittünk meg Várady Margittól, lAspasia. Heliodorua leánya) és <;. Székely Renétől (Anténis bercaegnő); sokat ksozagtunk Gulyás Menyhért (Heliodorua bűvész) hókuszpókuszainak, .léik vdtak még Horváth Kálmán éa Tábori Kuni. Csütörtökön Caiky Gergelynek .1 nagymama cziinü vígjátéka került színre. A vígjáték tulajdonképen a második felvonásnál kezdődik Lángéi Serapione nevelőminek {Szelényi Emilie) Tódorka Szilárd tanár úrral (Gulyás Menybért) 2ft évvel ezelőtt történt eljegyzésével, melynek jubileumát késsülnek megünnepe ni. A darabból erősen kidomborodik Szerem! grófné [Pozsonyi Julin), aki szívvel-lélekkel az. ii v:ui, hogy unokáját, Krnö grófot i Kardos Kdei .Martinival, Radnay Zsuzsika) feltalált unokájával "• szehá/n-itsa, de Martba mást szeret, egv Urkáiivi Kálnnín nevű bánit (Remeit Gésa), ki őt is szereti, ami miatt Ernő gróf és Örkényi báréi párbajt készülnek vívni, de esi megakadályozzák, s Örkényi báró - miután kibékülnek nőül veszi K.rno gróf jegyesét, Ernő gróf pedig Örkényi Kálmán nővérét, Márthat. No meg Lang' Seraphim- és Tódorka Szilárd 25 éves mátkasága is végre házaaaágá válik, s a jó nagymama boldogságtól sugárzó arozosal áldja meg a bárom itju part. A tapsvihar ez alkalommal Pozsonyi Júliát és Radnay Zsuzsikát illette Jő volt még Csiky László (Örkényi Vilmos) Szelényi Ilonka (Örkényi rokona) és Tábori Emil (Hoests, nyűg. tábori lelkész). Pénteken A kis izökevényi ismételték meg zóna-előadásban. Ea alkalommal Várady Margit gyönyörködtette a közönséget sikerült játékával és énekével. TOLHEGYUYKL. Döbröközi levél. Kedves Sógor '. Hej, melyes hosszú idő telt el azóta, a mióta k így elmednek nem Írtam. Azuta mán a .lóska tiam i- előkerült az óperencziákrul, a hun az.ok a hosssuhsju, üstökös kinyal nfp majd kivette a lelkit a sseginynek. Van is most idehaza keletje a derága fiamnak. Az öregeknek besz.il arrul a nagy fene országrul, a mibe annyi a nfp, és ugy szaporodik, mint nálunk az a feneroespora. Azt mondják a zurak, vénának negyvenszer i- annyin, mint mink magyarok. Mondja a Jösks, hogy de potyogtak ám a golyótól, mint a «live, szüretkor. Zsibát nem látni ott a piharezon, csak olyan poe/egereket. A jányok meg ippeg bomlanak a tiam után. Hozott sok olyan porlikát, a mi nagyon kapói a fehircselideknek. Hej, hej, kedves saugor, de nagyot is fordult mán a velág ! A hogy gyiiviik haza a mailkor a mezőről, hát teacser csak ménkű nagy kerepelé-i hallok az hátam mögött. Mi le-zen ez.'.' mondok magamban, I)e nem vót időm sokáig gondnkodnyi, inert ez. ugv kerepelt, mint a buzarostáló masina. Azután meg elkezdett dudálni, mint a Mare/.i aptya, mikor gyókor reggel hajtva ki a desznyókat, Mi a ménkű'.' — visszafordulok, hát egy nekivadul) négykerekű ördöngös ma-ina g.iin felém sebeséén. Egy oísaet ült rajta s olyan nagy ssöme VÖt mint a Kiska tehénnek. Megállok, felemelem a botomat • kajabálok, hogy : II", hó, haj van! He nem akar ám a nimet, a ki benne ült. rám hallgatni. Hó! kajabálok még jobban. Hát mikor melléin ér, ec/.ezer csak kitér bajaira olvan rögvest, hogy így még a luvainal .-cm tud,un kormányozni. liánnitam a Ilimet lmnc/.iit-ágát, hogy mijén uj masinái csinált, a mék ugy megyén, mint a ronyás, Kgyszer c-ak a nimet kajabál ám. < idunenek, lm mi lelte, hát megállt a luva, OSSl nem is tudott tovább menni, meit elfogyott a IIUSZS, mikor ippeg a köz-ég alá ért. Mán korul is vette egy CSOD1Ó oakoláadiák. — Mi a ténsur, megdőglötl a e-iko ? m indok II ilítlietnek. — Nem ért ii, asz.ondjn, hogy csak nimeiül. — Mulatom aztán neki, hogy el kell hiúi a ménküve- (blitZVeiss) ludoktort. hogy eret vágjon rajta, mer hogy olyan hirtelen SSStt az. baja. Nevetnek a/, környül alléik s azt mongyák, hogv e nem c-ikó, nem is lelkes jószág. Iliit mi a fÖne T mondok, lia lelke nem V'iiia. nem tudna menni. Még jobban nevetnek, hogy nem érti kend ennek a sorját. Kz uj találmány, ugy híják hogy „gépkocsi" ; Klre-telkedtem magamat I ugy elkotródtam onnan, mint a kántor.