Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-09-29

I [uszóiinyolczadik év. 39. iszáin. 1901. szeptember :_

;,

.». PAPAI LAPOK. I apa váron hatóságnak és több papai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Kiadóhivatal: Qoldberg Gyula papirkereskedése, Pfltéi Előfizetések és hlructesl űllak a lap kiadóhivatalai) n / k u l d e n d '<> k. Megjelenik minden vasárnap Telefon-szam: 41. A lap ara Egész évre VI kor., félévre (1 kor., negyedévre a kor. r-iicy.*!* wy.im .'ÍIM : í< > lill. Hegedűs Lorant dr. konstatálhatjuk, hogy a/, az egy pár ember reménységében nemcsak Dem csalatkozott, gyarapithassa, utazott, hogy az. összegyüjenesnek kamatait hazája, tolt zellemi len reményüket lúl is szárnyalta aInemzete javára fordíthassa. Ezelőtt három évvel, egy ismeretlen, de fiatal ember viselte azt a nevet, melyet valóság, » hogy a váltó-Ürlap akként lett I Tanulmányutam kivül volt ideje a czikkünk toló irtunk: ma e név viselője kitöltve, amiként azt a/, elfogadó óhajtotta, mi képviselőnknek nemcsak arra, bogy ugyan még mindig liatal, de sem a név, A legközelebb lefolyt három év alatt, tapasztalatairól könyvekel irjon, hanem más sem az egyén, ki azt viseli, té>l>l>é nem is-1 a magyar parlamentnek aligha volt mozgé-jirodalmi maukáaságra is. Képviselősége alatt konyább, munkásaid) tagja a mi képvise-1megírta az Alléelmélet.-et (1898), A lünknél. Alig volt politikus az. országban,]magyarok kivándorlása Amerikába* (1899), ki komolyabban vette volna hivatását, mint ,\ •>A magyar adózás fejlődésé -t (1090), >A meretlen, sőt esak a valóságot mondjuk ki akkor, amidőn állitjuk. hogy Magyarország mindama körében, hol ti komoly munkával foglalkoznak és a komoly munkát mélPápa város képviselője; ki a közügyekben tányolják, Hegedűs Lóránt dr. neve köz-1nagyobb hévvel dolgozotl volna, nagyobb csal ísmeretü. Ezelőtt három ewt Hegedűs-család közeli ismerősei és a pénzügyi minisztérium bűrói jósoltak nagy jövőt az ilju Hegedűs Lorántnak, ma mindazok, kik vele érintkeznek, kik működését figyelemmel kisérik, tehetségét és bámulásra méltó munkabírását megítélni tudják, a jövő államférfiúi látják benne. Ezelőtt három évvel, amidőn Hegedűs Lórántot, Fenyve sy Ferencz dr. ajánlatára. Pápa város képviselőjeként a nemzet tanácsába küldötte, egy bianko-váltól fogadott el Pápa város választó közönsége, távolról sem sejtve, miként fogja ezt a váltót a tulajdonos, Hegedűs Lóránt kitölteni. Alig egy pár einher volt városunkban, kik közelebbről ismerve az ilju képviselőjelöltet, szocziológia sark tételé «-t (1901) s ezeken felül Mandeilo Gvulával szeretettel karolta volna tel azokat, nagyobbItett* • Közgazdasági Szemlét együtt szt rkesza iep> kitartást tanúsított volna munkájában. A lefolyt három év alatt Hegedűs Lóránt először is a felsővidéket járta be ; tanulmányozta a nép gazdasági helyzetét, a kivándorlás okait. Majd lerándult a székelyek közé, hegy alaposan tájékozhassa Ia lelkes tárgy-zeretet párosul az iskolázott elmével, a tudományostul kép/itt rendkiviili tekintélyesebb magyar közgazdasági folyóiratot . A felsorolt művek mindegyike arról tesz. UtnuságOt, hogy szerzőjüknek Bzéles tárgyismeret áll rendelkezésére, hogy nála magát a székely kérdésről. Megvizsgálta az bkokat, amik a székelyeket Romániába hajtják. A székelyföldről Romániába utazott, hogy az ott (•]'', magyarok helyzetével ismerkedjék meg, Romániából Törökországba ment az Olli lairánvuló s jelentőségben mind inkább tehetséggel. Hogy nem csupán mi vallunk ily nézetet Hegedűs Lóránttól, hivatkozunk Lukács László pénzügyminiszter véleményére, ki abban a nézetben van. hogy Hegedűs Lóránt az. ország legnagyobb pénzügyi növekvő kivitelünk tanulmányozásit czél-j kapaczitásai közé tartozik. Hivatkozunk a jából nyugodtan, teljes reménységgel a jövendőI voltak, azok czélja nem puszta időtöltés Ezek az. utazások nem kéjkirándulások Magyar Tudományos Akadémiára, amely alkalmat és módot nyújtott Hegedűs Lorántnak arra, hogy A szocziológia Barktételét* iránt, tették le Pápa város mandátumát I volt ; utazott, hogy lásson, tapasztaljon és! az akadémiában olvashassa fel. Ugy a pénzannak kezébe. Most. három év titelte után, tan ulion. tazott, i (igy -zellemi tökeiéi ugvi tzter, mint az akademt nasonto TARC2A, Iíiizsrukíi l;iiiivvrliííl. Ne higvj — tanácslom — méses csábszavaknak, Nem szivból jő ám minden férfi azó, Ilainis szülötte egy-egy pillanatnak, S fellobbanáa esak, ám de nem való. 11"! éolek nyitja meg csupán az ajkat. Mi ott a sziv ? - Élettelen tömeg, 8 szerelmedtől a szived megszakadhat, l>e e talányi 8 so'hsera fejti meg. Ne bigyj —• tanácslom térti vallomásnak : Tanuld ismerni a fórfi szivet, Mert még ma néked, - holnap vallja másnak, Hogy ilven-olvan lángolón szeret. r* ha tőrbe csalt és vágyait elérte: Tovább áll s rád még csak nem is tekint — Hogy ki- izivecskéd' liát bánat ne érje: Ke higvj, s nem lamered e bút, a kint. Imerd a férfit, mert hűen, rajongva szeretni nem tud minden ezredik. A legtöbb száz a sziveket rabolja, — 8 én óva intiek, hogy ne bigyj nekik. Romlott a férti, vesztve régi kincsét, A női Szívhez nem tud lenni hiv . . . 1 >e tisztán, azfizien dobog ina is még: Izzói hevével a poéta -ziv. Molnár k.iliii.in. Képek egy esi család történetéből. — A „Pápai Lapok" eredeti tárczája. — Irta Biró Vlncze. Akik kétszer haltak meg. I. Az 1766-tól lTTt'ig terjedő évek valamelyikén történt. A Szolga-Győrt Győrrel összekötő országúton halad egy akkor népies nyelven fullajtárnok (Vorreiten nevezett fogat. A lóháton ülő pOStílloO ugyancsak fújja a trombitát, mi a/t jelenti, hogy 6' előle minden lelke- é- lelketlen állat térjen ki, inert ő most nagy urat vi.-z : egy héc-i németet. Hej, nagy ur voll még akkor a német Magyarországon 1 (Kfilönöaen ha Bécsből jött, még különösebben pedig a szegény postillon izemében s legkülönösebben, ha ö postillonaágál bő borravaló ígéretével serkentette gyorsabb haladásra.) A héc-i ur, ki hagyományunk szerint udvari orvos volt, Győrbe iparkodott, hogy meglátogassa régi barátját a egykori iskolatársát : g. Iliié. János vicispán','| kit a haza földjéből 42 ezer hold nevezett urának. Meg is lát-zott a bonravaló Ígéretének hatása, a fullajtár jobban ütötte lovait, minél lógva a lovak gyorsabban koezogtak és aminél fogva az utánuk akasztott hric-ka, béoai doktorostul együtt, a esokottuál gyorsabban ért az akkor hivatalos okiratokon Jaurinutn néven szereplő i,\..r városába, melynek akkor még inkább osak várjellege voll. Győr városa az orvos megérkeztekor gvás/.t tilt. Pakete zászlók serege lebegett ntezák hosszat. Az orvos egv polgárt kérdez meg, bogy mién gyász a vároeon. A polgár igy felel: „Nagy halottja van ami városunknak ; meghalt jéi főispánunk per illu-tris Biró János, a hatalmas Isten nyugosztalja meg .''/ Bíró János mar 1756-ban viciapán volt, mini ezt az ő atyjának nálam levő végrendelete igazolja. Később Qyorben egy nemesi kihirdetési tartalmazd okiraton, mint ...lobannes liíro. Cornea laurienaie" izerepel. Tehát főispán lehetett. Neje Zaeby Klara, a később -rol'la lett báré Zichy Adam leánya vagy unokája. Nővérét, Biró Katalint, egy Itc/.eredy iákkor mé| Bezerédj) vette el, kinek lányát /.icby György , alkalmasint Zieh) Adam lia vette el. A szolgagyőri uradalom csak a XIX. szazad elején jutott a szintén ösoemea a köztiszteletben alle» Hunkár (de Heidencz) família kezére.