Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-09-01

A vidéki kiállítások jelentősége. Szeptember 11-én nyílik meg városunk­ban a kertészeti kiállítás. Ez alkalommal, <le meg azon okból is, hogv több más város hasonló irányú kiállítása részint mostanában nyílik meg, részint a napok­ban fejeződött be : helyesnek tartjuk rövid vonásokban feltüntetni a vidéki kiállítások fontosságát. A vidéknek az egéss nemzet anyagi és szellemi haladására eddig nagyon ke­réssé méltányolt hatása volt. A mindent egy helyen, Budapesten, összpontosítani törekvő irányzat megfosztotta a vidéket erős közvetlen hatásától. Bizonyos, hogy az összpontosításnak megvan a maga üdvös hatása, de az is tény, hogy túlzott mérték­ben való megvalósítása erős gátat emel a vidék fejlődése elé. .Mivel pedig a vidék szerves része az egésznek, a vidék fejlődé­sének elnyomása az egész nemzet fejlődé­sét is akadályozza. Sajnos, hogy mo.-t is a németekre kell hivatkoznunk s hogy csak egj példát említsünk, hány spró csiri-biri város van Németországban, mely régóta dicsekszik európai hiii'i egyetemmel? Nálunk az erős összponto-itó törekvés eddig min­dent Budapesten halmozott össze, a vidék­kel nagyon keveset törődött. Igen, erre is /ükség volt, hiszen jól tinijük, hogy még Kazinczy korában is csak annyiban tekint* ictiuik valamely helyet középpontnak, .mennyiben esetleg épen ott tartózkodott alainely kiváló irónk. Nem ok nélkül való tehát az az ujabb rányzat, hogy a vidéken is erős közép­pontokat kell teremteni, hogy ezekből, nint törzsből, ágazzanak szél ugy az anyagi, nint a szellemi haladás tényezői. Ezért telnek versenyre az uj egyetemért Debre­szen, Kassa, Pozsony, Pécs: ezért támo­gatja a vallás és közoktatásügyi miniszter i vidéki városokban munkálkodó művészek nunkásságál : ezért kezdenek nagyold) •ondót fordítani ujabban a vidéki színészet ejlődésére ; ezért karolják fel ujabban na­ryobb erővel az ipari, gazdasági kiállításokat. Eddig inkákb gunynyal illetek bán­iunkét, a vidéket, Bánk olvasták, hogv lemcsak nem haladunk, de visszafelé mé­rvünk. Pedig a vád igazságtalan. A vidék w nem tunya, se nem képteien arra, hogy d. a különböző kiállításokkal ő is hozzá­áruljon az általános haladáshoz. Hogy ddig keveset tettünk, annak oka nemcsak lennünk, hanem épen a középpontban Keresendő. Mi talán nem ismertük tel •ddig azt. hogv mi is előmozdíthatjuk az íltalánost. a középpont pedig keveset törő­dÖtt velünk. De ezenkívül sok olyan akadály gátolta a vidéket az ilyenekben, aminőket a középpont nem ismer. Lassan­kint azonban azok is eltűnnek. A vidék reklám nélkül dolgozik ; csendben készíti elő a talajt, mely jövő boldogságához vezet : erősségének funda­mentumát lassan Ugyan, de biztosan igyek­szik megvetni. Lassankint a vidéken is mozgalmasabb élet kezd pezsdülni, a rész­vétlenség helyébe a lelkesedés lépett. Minden nagyobb város igyekszik mutatni, tenni, tanítani. Lz a mozgalom hova-tovább az i'^Vz országra kiterjed. Mindenütt a honi ipar­pártolás nagyarányú skczíója dolgozik s ez hat legerősebb mértékben a vidéki kiállítá­sok megteremtésére. íme, mindjárt sze­münkbe tüník a hatás, melyet a rész tesz az egészre. Mert a vidéki kiállítások nem kizárólag helyi érdeküek, nem csupán az illető helység és környéke ipari, vagy mezőgazdasági productumait mutatják be, hanem részt kér abból az egész ország, mert minden vidék nemes versenyre kél egymással. Ez a nemes verseny ad különös jelen­tőséget a vidéki kiállításoknak. Egymást támogatják, egymást tanítják, egymást lelkesítik a messzeható munkában. A virágok illatot kelyhétől, — A melyeknek édet illatárja A s/ivi-inot, lelkemet átjárta, Berek alján, csalogány dal mellett, — Ki nem alvó, önzetlen i se reimet, Lángoló szerelmet. < kla vágyom most is. oda, vissza, Almi az ég mindig derfllt, tiszta, ITi| kedvesem, képzeletem lánya Karját felém ölelésre tárja. Kinek lelke álmaml>an vagy ébren -—• Ortß angyalként hajol fölébem. Egy a vágyam, hogy lánykám fölleljem, s 6gybe fonjon lelkével a lelkem, El far adott lelkem. Molnár Kálmán, A fátyolos asszony. — A fPrfpai /."/"'/." tárcsája.— Irta Paket«. Jéssef. A harmadik emeletről a kis esmte liivata! Dokoé elment nyaralni. A nagy, pisakofl bérhálbt megbotránkosvfl tárgyalták az esetet ét tQrfl lebetet! hallani haragot kifakadáaokat. — A gyalázatot! .Mimi elbnroaolja, amit A kövér mechanikusné, aki nem tudni miért, kiváltkép haragudott a csinos, s/óke asszonykára, epésen jegyeste meg; - Na, ennek a teremtésnek sem less jó" vége! A kis esöke hivatalnokné szóval eluta­sott. Konflis vitte a pálvaudvarhoz és reneete i kalap-, meg egyeli skatulyákat ocipeil magával. A férjét, a boldogtalan Sulyok Jánosi őszintén sajnálták a nagy hérhás lakéi. Igyekeztek i- ezt jólelkfileg kimutatni. A kövér mechanikusné meg­áll itotta az első szalmaözvegy napon Sulyok Jánost. — Hát elment a kedves (elesége, Sillvok ur'.' — KI l.iz a/.! l.s Sulyok János komoran, gondtelten lógatta a fejét. Sóhajtott egyet és lenézett a napsütött, tág udvarba. A kövér ineeliaiiikusné újra fölvette a s/ót. — Ilin. nagy baj ez a inai s/ük világban* Nemde, Sulyok or? Sulyok János hosssu száraz ujjaival, melyek sárgák voltak a dohánysástól, végigsimította a homlokát és újra sóhajtott. — A/, asszonynak igaza van, —• mondta aztán — szórakozni is kell. A kövér mechanikusné nem szólt többet. Gúnyosan nézett a boldogtalan Sulyokra és vont, IDEGENBŐL. lfesste . . . mesrae, <>11 • déli tájoo, Ahol soha DÍDOI dér • virágon ; Ahol még ii nap is minden reggel A nerelem bíborában jön tel; Ahol minden ember egy test-lélek, Él szerelmet zi'tigeile/. a/, ének ; Ahol mindig fakadó* tava-/ van : Ott születtem kic-ike kunyhóban, Nádtetős kunj bóban. Nem volt nekem, nem, mostoha dajkám Ott nőttem lel édes anvúm karján, Szeretettel elhalmozva lióven, Az. ringatott din telén bólesóben. (>tt sfttötl rám • sserelem napja, Ott nvilott az ajkam első' dalra. S onnét ki-ért életem utjúru A szerelem aranykoronája, Gyémánt koronája. ( »tt tanultam I dalos madártól, Erdó iiiélvéii hÚL'é. Kerle pártól, Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereakedése, F6tér. Előfizetések és hirdetési dijak a I a P ki a cl ó ii i v a t a 11 hoz küldendők.

Next

/
Thumbnails
Contents