Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-09-01

PAPAI LAPOK. 1901. itember I. A Pápán megnyitandó kertészeti kiállításnak ii rendkívüli jelentősége ftm. Hiszen talán egyik gaadaaági ág sincs annyira elhanyagolva, mint épen a kertészet, melynek pedig hazánk földje, éghajlata oly kiválóan kedvező. Lelkes főíspánnnk, dr. Fenyveaey Ferencz, is a megnyitandó kertészeti kiái!itá> fontosaágál akarta kimutatni, midőn a veszprémi gazdasági egyesület rendkívüli közgyűléséi Tápára, a kiállítás megnyitásának idejére hivta össze. Ugyanakkor közkedveltségü képviselőnk dr. Hegedű* Loránl is meglátogatja városunkat. Növeli a/ érdeklődési azon körülmény is, hogy épen azon időre esik a dunántúli egyházkerület közgyűlése is. melynek nagy férfiai közül Tieza Kálmán, Darányi Ignác/, jelenléte bizonyára emelni fogják a kiálliiás értékél i-. Ily kedvező körülmények alapján bizalommal várjuk a kiálliiás sikerét. A gazdaspgi egyesület közgyűlése. K lapok legutóbbi számában jelezve volt, bogy a megyei gazdasági egyesület rendkívüli köz.rviil"'>«

;

i szeptember 11.• lü-én tartja meg váromnkban. .Minta az egyesület fennáll, először történik, jogy vároaunk lesz Bzinbelye az egyesület közgyüősének ós igy találkozási helye a vármegye gazdának. Az egyesület ujja' alakításával sok és nehéz lulog var az egyesület intézőire, hogy «• fontos (üzgaadasági tényezőt isméi felvirágoztatva, viszizaadják haaafiias hivatásának. A multak hibáiból megtanulhatták gazdáink iz. utat ós módot, melynek segítségével saját írdekkörük javál előmozdíthatják. De must hogy tt tartja az egyeeület közgyűléséi városunkban, egelső sorbau is városunknak és vidékének minden őravaló gazdáját ezennel tisztelettel fethivjuk, hogy .iszomizzak az. egyesülői elnökségének városunk ;

s vidéke iránt tanúsított szé|> Ügyeimét azzal, iogy tömegeaen részt fognak vonni a papai kőa-y ülésen. Pápa és vidékének kell. hogy domináló in'g'.' Szóljon az urának, bogy jelentse tol a rendirségnél. Minden tisztességes lakos kiköltözködik nnen ! A házfelügyelő, a hatalmat, nagy bikaölé tváh dühösen mordult rá a feleségére, amikor ez i mechanukusné indítványával előállott — Csak az kellene, bogy ón a Sulyokot fölelentsem. Nem tudod, hogy Sulyok a városnál lolgoaik. A múltkor is, amikor valaki följelentett, mgy egészségtelenek a lakások, egyedül neki cöszönhettük, hogy meg nem büntettek. — Il:ít semmit sóin lehel tenni? — Nem I A bérház lakóit ette a méreg. Mégis gyalázat, togy ilyen ozédaaág eshetik meg büntetlenül, mi kellene annak a szegény Sulyoknénak. A ;övér meehanikusné gyorsan megváltozott is r.í. le nem lehetett megtudni a Sulyokné ozimét lulyok, a oaudar, a farizeus, úgy látszik, előre zámitotl erre is. A piszkos bérház szeazácsiőjs kijutott a/ itozára is Lent a beYkoosiáUomásnál jóiaüeket sondtak róla a mozsdatlan szájú bérkoosisok. A shetetlenaég érséae, a mely Sulyokkal szemben ánebeaedett a bérház! lakukra, a megazóláaban, sapolásban keresett magának kielégítést, A kövér meehanikusné azonban viaaaafojtotu üliót, uufmitotti a napokat, a mikorra Sulyokné legérkeaik a nyaralásból. Hat hót nól tán csak 'in nyaral tovább, a nagy urak is addig szoktak. laerap iueson a vármegye gaadaaági életében Ihiszen ime városunkban van maga a földmivesiskobl is, hatalmas agrioulturájával, s szaktanáraival; városunk vidékén lakik a megye előkeld gazdáinak nagy része*, Mindez egyeneeen hivatottá t-'szi városunkat ós vidékét, hogy a megyei kös> gasdasági élet előkelő tényezőjévé legyen. Az a ténye íz az egyesület uj elnökének, bogy az elnöklése alatti első érdemleges közgyűlést nálunk tartja, bizonyítja felfogáaunk helyességét. Ez idő tájban iserenosénk lesz magános a fÖldmivelésügyi minister urbos s ekkor less városunkban a kertészeti kiállítás, vele együtt lesz a megye részéről a lótenyésztési jutalomdíj kiosztás; szóval minden körülmény városunkba j hívja városunk ós vidéke gazdáit. Ismételve kórjuk tollát tiszteli gazda társainkat, hogy a közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Töiiti pipál -.i/il.i. Az eszmányiség. Lekopik a nemesebb gondolkodsz tománoza a létért való marakodásban. Míg a/, ember földi javakban meggazdagodik, ti lelkiek megr >zi lásodnak, élvezzük mód nélkül a műveltség tengernyi áldásait, fölhabssoljuk gyorsan, ami relbabzsolható és elnyűtt idegekkel rohanunk milliónyi porszem társaságában a bizonytalanság örvénye felé. Egyetlen dolog vau, ami a bétközuapiság árnyából kiemeli a/, embert is feléje ragyog : az essményiség. Ma a/, ember essményiség nélkül nem birja megpillantani és megérteni a lényt, mely nem e véges világból való. Hitvány darabja a föld kérgének, melyből kiköltözött a mindenség lelke; silány tirhüvely; lakhelye minden sötétségnek, aljasságnak és nyomoroak. Boldogtalan az einher, ha elveszti hitet a magasabb vezércsillagokban i a/, örökkévaló* ság élő fájáról leszakadva, a/, essményiségtol nem ki-érve lehull a kétségbeesés sutét mélyébe, mely több és borzasztóbb, mint a halál. Mert kezdettől fogva e-ak azok boldogok, akik hisznek, s es

;

ik azok nyomorultak, akik hitüket elvesztették, s tartozzék a/, ember bármelyik vallás buzgé hivei kő/.é, vagy vesse el a/, ember magától a legmagasabb hatalmak földi ssimboliumát; a tudás világába menekülve, I-ten létezéséi is megtagadva, Baak visszafordul tekintete mindig, még a föld gvotnrából is a szférák fölé, hogy az elveszített eszményt 1.- hat hót mutVa csakugyan megjött Sulyokné. Az a czéda teremtée, a Sulyok szeretője, a süni fátyoléval már két nappal előbb eltűnt. A boldogtalan Sulyoknét újra konflis hozta az íllomástól s a lépcsőkön föl a Sulyok János karján jött. Az egész bérház kiálloti a folyosóra ós tnnan nézte, amint a Sulyok-pár boldogan, vidáman t lakásába tért. Az a oaudar Sulyok János egy csöpp bűnbánatot sem éneit Szemtelenül nézett szót a folyosón ós vidáman köszöntötte a kövér meehalikusnét — Na hiszen várj csak, lesz holnap no nulass! gondolta a uieeliaiiikusné dühösen és innyira elöntötte az epe, bogy kénytelen volt llpáboltti a kis fiát, aki ott lál.at lankndutt körülötte. Súlyuk Jánosné máanap reggel jókedvűen, kién rebbent ki • lakáéból, koaárral • kezében. Sietett a oaarnokba. A folyosón elébe állt a nei'liaiiikllsnó. Na. hogy mulatott óilos Nagysád ''. kórdezto Jdeekéasn. A kis, szőke, filigrán asszony elpirult Jól, nagyon jól, - mondta zavartan ÓM g\ ekézett elszal>a< 1 Iliiti. Oh, oh, édes nagysád, meghiszem azt! liazen ki nem mulat jől fürdőn? Hanem tudja, tthon is jól mulattak .Már mint, teszem, a kedvSS érje. (>h, az nagyon jól mulatott A vidéki kiállítások fel költik a közérdeklődést, s igy nemcsak lelki sédnek, de dolgoznak s teremtenek. Összehasonlít ják a magukét a máséval, leszűrik a tanulságot az. egészre. (Vak igy alapulhat lassankint iparunk. gazdaságunk nemcsak majmoláson, hanem saját ismereteinken nyugvó tiszta belátáson. A vidéki kiállításokból talmijuk meg az okos, praktikus, helyes gondolkodást cs az a szerint való cselek vési. Mostanában az ország számos részében voltak vagy még lesznek nagyobbszabású kiállítások, melyeknek élén ott van a fáradhatlan kereskedelemügyi miniszter, ki személyesen nyitja meg a kiállítást, hogy emelje fényét, értékét Okos, bölcs dolog a vidéki kiállitáso1 .a állandósítani. Minden városnak, mely elég erőt érez magában, kötelessége volna, hogy bemutassa tevékenységének eredményét Az. egész ország csak ugy fejlődhetik, ha a fővárossal egyidejűleg a vidék is halad. Ili minden a fővárosban halmozódik össze, ht minden anyagot a fővárosban Összpontosítanak: nyilvánvalói, hogy a vidék nem férhet hozzá oly könnyen, áldásos hatása tehát sokkal hosszabb idő alatt megy végbe, mint aminőre szükségünk volna. A kezdet mindenesetre nehéz, de az. eddigi kísérletek már is lelkesitőleg hathatnak reánk. ( Vak a kezdet nehézségeit kell legyőznünk i a tölilii ön magától következik. Komoly munkával, nemes önérzettel a vidék erősödése kétségbevonhatatlan. Az. önálló munka e-ak jóit eredmény eshet. A mostanában megnyílt, vagy még megnyitandó kiállításokból pedig vonjuk le a tanulságot. Tanulmányozzuk a kiállított dolgukat lelkiismerettel i használjuk fel a magunk javára. — Papucs alatt nyög a jámbor! — gondolta ós dühösen ment vissza a lakásába, A nagy bérházban, bol csupa szegény ember lakott ós a gyerekek révén mindenki ismerte egymást, még egy hétig legalább tárgyalták az esetet Sulyok Jánost már nem is sajnáltak. Pipogya ember, papucshoz, ez troli róla az általános vélemény. Megérdemli a sorsát Egy hét múlva a nagy, piszkos bérházban még nagy od b botrány történt Es épen a harmadik emeleti ti, a Sulyok JáflOS lakásán. Sulyok Jánoshoz ugyanis egy sürün lefátyolozott asszonyszemélyt láttak bemenni fényes délbea, aki aztán ki ,-e jött többet A kövér meehanikusné vette észre legelőbb. — Bizonyára szeretője Sulyoknak — mondta ki a szentencziát. A bérház lakóinál nagy felháborodást keltett az eset. Egyszerre Sulyokné télé fordult a részvét, aki, bizonyára, nem is sejti a csúnya árulást, amit elkövetnek ellene, Szegény asszony, ta'n saándékálián sem volt a nyaralás, hiszen olyan jó, szolid asszonykának látszott l.z a oaudar, farizeus ember tuszkolta el bizonyára, boa*y ne lényen útban. A sürün fátyolozott nő pedig éjjel-nappal • itt tartózkodott a Súlyuk János lakásán. (Vak in ha néha mozdult ki, akkor is Sulyokkal. \ meehanikusné egyre dühösebben szaladt le a házfelügyelőnéhez, — De «'de- nagysád, bogy engedhetik ezt