Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-08-18

PAPAI LAPOK. 1901. augusztus 18. A magyar gyümölcs. Mennyi gyümölos, dinnye, baraozk, szőlő, körte • a j" ég tud t, miféle ingyen ajándékai áldott földanyánknak, melyekéi jóformán eeek le kuli .-/aki!uni. bogy ízes, üdítő táplálékul szoIgáijansk - mivel ép az idén oly teméntelen bőséggel termettek, bogy • gasda nem tud velők mii csinálni, szakértő módon be kellene oeomagolni • igy külföldre szálUtva uj forrása, még pedig gazdagon bugyogó forrása lenne a nemaeti vagyoni >»< xla'snak. A/.sia sivatagjain kalandozó nomád őseink vérbeli tulajdona, hogy a magyar ember man leereti a fát. Mikor Caulalongkorn sziámi király nálunk volt látogatóban, legbeeaesebb uralkodói ajándék gyanánt pgy nagv csomó akáozfa-mngol vitt basa tőlünk Azaia túlsó végébe népének. Ka nem Bres szólam az. bogy beosesebb, áldásosabb ajándék volt ez, mintha a legújabb gyorstüselő-ágyu modelljét pakkolts volna be ez a/ ezotikua uralkodó a maga utí málhájába. Száz meg száz, legezifrább ozimü, legbangzatosabb ozéln társadalmi egyesületnél, jótékony akciónál többel tesz az. aki megtanítja a népet a la Bzeretetére, beosfilésére. Országszerte megeredt az Qdvös mozgalom a aelyemtenyéaztéa megalapítására. Akadna iselég önkéntea vállalkozó, aki, boldogulván, majd bele nevelne nemzedékeket ebbe a hasznos gazdasági iparba. Csakhogy aa a bökkenő, bogy nincs azederfa. Évek sora beletelik mig annyi asederfát ülteinek hatóságok, magánosok, smennyi elegendő, bogy komolyén, nagv mértékben megkezdődhessék a magyar selyem termelés. I >c hát ez bonyolódott, piszmogó munka, a heroikus erőkifejtésekhez szokott magyar paraazt nehezen adja rá a fejét. Ellenben a gyümölcsfával jóformán semmi gond, l>aj, munka nem jár. KI kell ültetni, beoltani, megnyesegetni l aztán kivárni és leszedni a termését. Magyarország legtöbb vidéke minths osak s világ gyümölcskertjének volna rendeltetve s természettől. Megterem itt a füge, a azelid gesztenye, aőt itt-ott a c/itrom éa narancs i-. Deesen knriósiunaoktól eltekintve, azok a gyümölcsök, melyeknek Kurópában határtabui fogyasstáai piacauk van. mind otthonosak, bőven és nemesen termők a mi földünkön. A példák nem hiányoznak, hogy Bgyos rónák élelmes lakossága egyenest a meggazdagodás fundamentumává tettes gyümölcskereskedést Nagy-Maros, K kémét szőlővel, baraezkkal milliókra menő exportot iiz külföldre; NagyKőrös legjövedelmesebb ipara a ssvanyuuborka kivitele. A (óváros környéke száz meg százezer korona áru gyümölcsöt szállít Budapestre. ( -akhoev es mind semmi éa illetve osak egy elenyésző csekély töredéke az ország gyümölcstermésének, melynek jelentékeny része ma egyszerűen kárbavéss, fölhasználatlanul elpusztul. A magyar fajdinnyének Szentpétervártól lenni,,

nie mindenütt akad készfizető, jó és állandó vevője. A magyar nemes alma különb, mint a leghíresebb francain oalville, melynek darabját négytől ti/ koronáig terjedő értékre taksálják a külföldi előkelő vendéglők étlapjai. Most, mikor éppen rég nem látott jó termés is van, mig másfelöl a szemes gazdasági termények hozadéka kétségl jtően alacsony, önkéntelenül ajkára tolni az embereknek a rettenetes miért'.' Miért nincs Magyarországon általános, komoly figyelem a természet ezen nagybecsű adományaira .' Miért nem szánja el magát a magyar gazda, vagy azőlőmives arra a csekély fáradságra éa befektetésre, hogy megtanulja éa végrehajtsa a gyümölcscsomagolást és a vele járó, tőle föggő kivitelt'.' \ alakik osak megpróbálták, mind meggazdagodtak belőle a tizedrésznyi tőidnek gyümölcsterméséből gond nélkül jólétben megélnek, mint amennyien spáik az egyoldalú búzatermeléssel meddőn küzdködtenek. Vslóságos feltáratlan kinosbányája a gyümölcstermelés s annak kiviteli értékesítése ennek az országnak. Bolondság i egyben vétek kiaknázatlanul hagyni s ölbe tett kézzel, tehetetlenül szemlélni, bogy pusztul el évről-évre az a fölösleg, melynek árából bizony tömérdek, ma ásítozó hiányt be lehetne tömni. Mint értesülünk, az uj életre ébredt vetzprtmmegvet gazdasági egylet foglalkozni fog a kérdéssei. ami közérdek ia Pipán van már külön kertészeti társulat. ly a JÖVŐ héten kiállítást is rendez, ami a/t biso nyitja, bogy van erre irzik a mi megyénkben is. IRODALOM. Az ellenreformatií kora. Irta : ír. M Ilr, 10 l \lll. - A Nagy kOtete.1 ViláirtörtéIíégi metszetek, régi Írások közt lapozgatva, meg-ineglegyi

liI a mult szellője. A sárga, dohos lapokból az emberiség egész történelmének ki-órtete -/.áll t'elénk. Retünkben ressketa lap, melyen bosszú t'ürtü, tolla- baráté, drága palástjukban egészen elvessé vézna aggok, egyénei ksrdu, erős fejedelmek képmása tekint reánk. 8 • mint elnézzük a bársonytengerben elveszó' parányi női kezeket, a lehetetlen frizurákat, a esodálatOS, minden tormát eltakaró, öltözeteket, ezekről a köriratéi kis kerek képekről, a Crispin Vsndasse idomtalan metszeteiről, a Janet homályos festményeiről t'elénk tekintő szemekből ugy szeretnénk kiolvasni a multak egész történetét. — Kezünkben megreszket a lap, suhogáaa aa évszázadok zuhanását csendíti fülünkbe, s aa elforgatott lapok között meg megsimítja a lelkünket egy-egy bársonyos szem, • zeniünkbe ötlik egy-egy gazdag, szép hajkorona és oly sokat szerelnénk kiolvasni ezekből a merev szemekből, érezni véljük a ruhák luhogását pillantani látjuk a szenteket, mozdulni az ajkakat és lelkünket körülveszi, elbűvöli, elmeriti a mult időknek titokzatossága. I gy érez/ük, bogy végtelenül kevés az, a mit róluk tudunk, egy pár sornyi fekete betű, nem kétségtelenül hiteles adatokból, találomra OSSSSSZÓrva, a melyek kétes vslösainüségét nem tudni, melyik pillanatban dönti halomra egv német magántanár valami hatalmai Beitraggal. Ugy epeszt a vágy mégtudni valamit ezeknek a ruhákra temetett, bársonybs fulásatott embereknek a mindennapi életéből, mert öntudatlanul 1-, akaratlanul il érezzük, bogy utánuk több maradt az egy sornyi fekete betűnél és annál a gyenge képnél, melynek tekintete oly semmitmondó rejtélyességgel pilon meg rajiunk. Hagytak ők maguk után mélyebb nyomokat :

s, leliratbinul és lerajz.olatlanul, szóit, melyet elnyel a levegő', de a mely bennünk még most is rezeg, eszméi, a mely már történelemmé lett, de a melynek visszhangja századok óta lelkünkbe csenj; észrevétlenül, titkosan, melegen, örökké, <"sodálaiial él rokonszenvvel tekintünk rájuk, a kik csontkezűket összekulcsolva pihennek templomok padlója alatt, nézve az. örökké uyiló rózsát a kripta üvegablakán, vagy vérpadok ['•vében, vagv jeltelen silókban és az 0 szemükből egy-egy egész, kor tekint reánk, meri hisz Idába hal meg valaki, a lelke itt van komiokunkon, szemünkön, egy mozdulatunkban és -/ellenie visszakísért az unokák unokáiban i». Et soha senki nem volt, a ki hiába élt volna a világon, mert mint Kenun mondja: .ha mi elvessünk élve maradnak halálaink, a kik ránk gondolnak és ha ők elpusztulnak is, még megmaradt Bretagne és aki elmegy a temetőnk mellett és kis fakcre»/tjeinkre pillant, egy pillanatra a lelkébe öleli a ni lelkeinket." Ks amint nézzük a régi metazeteket in.-ek virágok mveivel nevezték egymást. Az előbbieket a/, o hála- tanítványa: Rimái János adta ki, a virág-énekekel c-ak 1874-bea fedezték 151 Radvánvban. l-teiies énekeinek tárgya mm tisztán a vállá-, hanem a vallással együtt a haza i-. A ti-/ián valláaoa tartalma költeményei ép ugy magukon viselik a kor vallásos hangulatát, mint a/ok. melyek a ha/a sorsát a vallással hozzák ssoroi kapcsolatba. Megilletődve érezzük esen költeményeiből a töredelmes lélek őszinte e-deklé-él a bűnök bocsánatáért - a/ igaz, megtörhetlen bitet a szenvedések enyhítésében. 8 midőn Istenhez a haza siralma- állapota miatt lordul, <• nsmfl költeményei nem kisebb ineurendiio hatást gyakorolnak reánk, mint egykoron Jeremiás siralmai Jeruzsálem pusztulása miau. Kz irányú költeményei a magyar hazafias költés legszsbb gyöngyei kösé tartosnsk. I >e bár istenes énekeinek jellemző alaphangulata a bánat, virág énekeinek jó ré«/.ét a jókedv, a pajsán vidámság, jellemzik. Különösen a vitézi élelet te-ti ih derült hangulatban. Esek bői ép ugy kiérzik egyénisége, éraslrasinek össisteségi •'•- igaasága, mint mikor Istenhez folyamodik, avagy ha íeru-égeiröl panaszkodik. Kgyik legsaebb l talán legismeriebb kolte menye a Boldogtalan vagyok kssdstü. Tárgya ason bánat, melyet lelkében kedvesének hidegsége okoiOtt j amely miatt bujdosásuak adta magát. A költemény 9 VSjrsasakkól áll. Kimondja, hogv nagv bánztja van, a régi jő i,l,,k elmultak, most járomként nehezednek reá szenvedései. Illetet az ősz végéhes, a tél kezdetéhei hasonlítja, mely lehűllaaztja a fák leveleit A komor évazak ai 0 szemébe i- könnyeket , -al, -/ive majd meghasad a fájdalomtól, dobi. lesz hát, ba Ö is elköltözik a darvakkal máa oreságba, igy legalább irigyei nyelvének fullánkjál nem fogja érezni, 8 l nagv bánat mellett is csak j<"• t kivan kedvesének, sot kéri, hogv ha vétett valamiben, bocsásson meg neki. Mély, igai s oii/etlen bánat SS, de cgv.-zcrsmind lértia- is. Nem bosszúálló,, de nem is tehetetlen lélek tükröződik benne vi--/a, hanem a legnemesebb, mely <:kját boldogságáról épen annak boldogIságáérl tud lemondani, kit igazán szeretett, s érdeke-, hogy a bánatot ott rajzolja legmeghstóbbau, hol saját magát, mikéin a népdaloknál is látjuk a természettel azonosítja. A magyar nép ugy tekinti a természetet, mely vele sir, vele vigad. Egyéb költeményeit is kasonló tulajdonság jellem/i. A tárgv, a -/érkezel, a népies vonatkozások, a tiszta <•- képekben gasdag nyelv s a versionnak |ál-/i könnyedsége egyaráut jelességei költésének. Az (i nevéről nevezzük SSM VOrsSSakot is, mely sorból áll * melyek ko/űl a •'». és sor OSOpOTtrimu és 7 saótagU, a többi párol és 6 szótagu. Balassi költeményeit Isgjobbas jellemzik a vallásosság, :i hazaszeretet »'•- a szerelem. Az előbbi kettő egyúttal a kor, az utóbbi főként Maját Sgyáoiségének jellemző oldala is. I'etöli kora nem volt vslláaoa korszak, de a hazafiaágban gyökerező önfeláldozó küadslmek méltán mérhetők öaese a W'I. isásad vallásos buzgalmával. Petőfi egyéniségét, s ez/el egyszersmind költését i.-, legjobban jellemzik hazafias sserelmi költeményei, 11a semmit se i»inernénk a két küllő élettörténetéből, költeményeikből ugyia tnegismerbetnők éleiök csaljál és vágyait, bujái és örömét; de mig Balassi a haza sorsát Isten ke/éhen látja, addig Petőfi nemcsak a fájdalmakban merül el, de lánglelkfl szavával egyformán tud kérni és követelni, dicsőíteni és korholni. Petőfi költése olyan, mint sgéss élete, egén jelleme : ÖSSinte, iga/. I l-zinte-ége mindent dalba önt. mert küti - tehetsége mindent költői sainben tud feltüntetni. Innen ered változatossága i<. I>e érzelmei igazak ia, meri őszintesége nem engedi, hogy e-ináll érzésekről daloljon. A nyelv bájos egys/.eni-ége, a szerkezei világossága, az alapeszme kedvessége, a versforma váltosatosaága jellemzik költeményei) általában. Mimikéi költő tehát lirai tehetség s bár Balami költeményeit nem vagyok hajlandó Beftthyvel együtt tl'iltiknuk minősíteni, de az ö elégiái ép olyan ZlSrepet játasottak a XVI. században, mint Petőfi dalai a XlX-ben. Balassi költeményei, avagy a/oknak egye- részei, ép Ugy átmentek a kuruczvilág közt adatába, mint ahogy l'etőri dalait sajátjának ér/i a |elenkor népe, Mindkét költő *>kat tanú'*.