Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-08-18

11 uszoi 111 volcxíu 1 i k év, 33. szám. 1901, augusztus 18 PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságnak és több pápai a pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Kiadóhivatal: Qoldberg Uyula papirkereskedése, Főtér, Előfizetések és hirdetési dijak a lap ki a d ú hivat a I á h o /. k ii I d e n d í\ k. SQe^Jelenlk minden vasárnap Telefon-szám : 41. A szegény ember törvénye. Irta Dr. báré Cchtrftz Emil. Ali«: volt, még földmivelési minisztt r, aki annyi jót tett volna a magyar gazdanépért és különösen a szegény népért, mint Darányi miniszter. A/t a törvényi is, mely ez év elején lépett életbe a mely a mezőgazdasági munkások és cselédek aegitő pénztáráról szól, liátran el lehetne nevezni a szegény emberek törvényének és ez is Darányi ígnácznak nevét örökiti meg. És ha lassan érvényesülnek ezen humánus törvénynek Darányi miniszter által elhajtott hazafias inteutioi, ez korántsem a törvénynek vagy épen a legjobbat akaró miniszternek hibája, hanem annak a végtelen közönynek, amely — fájdalom — ami magyar népünket jellemzi, amelynek majdnem hiába dörgi fölébe Darányi törvényének minden betűje, hogy »segita magadon éa az Isten is megsegít.« Ez ti törvény valóságos jótétemény, ha azzal élni tud népünk ; hiszen tudvalévő, hogy amely gazdasági munkást vagy i -teledet baleset ér, ha kie>ik kezéből a kapa meg a kasza, annak nem marad más egyéb hátra a koldusbotnál. Ezen koldusból helyett hozatta meg Darányi a magyar törvényhozás által a szegény ember torvénvét. Az az egyszerű földmives ember, ki a napról-napra való keresményéből nem gyűjthetett öregségére vagyont magának : vagy az a másik földmives einher, tikit haleset ér: nem szorul többé a koldustarisznyára, hanem van neki alkalma ezen torvény utján és által biztosítani magának, vagy halála után Családjának, a megélhetést. A magyar állam évről-.

'vre 100,000 koronát ád a segítő pénztárnak ; főpapok és főurak beálltak pártolóknak, Veszprémvármegye is első volt a pártolók között. A cselédtartő gazdára nemes terhet rótl a tőrvény, szóval mindenki áldozott a segélypénztár javára, aki csak tehette, most már csak magukon a munkásokon függ, hogy ok is belépjenek tagnak abba a segitő pénztárba, amely csak egyedül rajtuk van hivatva segíteni. Szép és hazafias hivatás vár e tekintetheti a lelkészekre, t initókra, jegyzőkre, hogy ezek felvilágosítsák népünket a BZCgény einher törvényeiről. Heti 20 fillérrel egész segélyre tehet szert a szegény nép és aki évenkint csak 1 koronát befizet, azt már. ha haleset éri, a pénztár gyógyíttatja és míg dologba nem állhat, a pénztár segíti. Mindenki lehel tagja e segélypénztárnak, akinek munkás igazolványa, vagy gazdasági cselédkönyve van, sőt tagja lehet A lap ara Égési évre 12 kor., félévre li kor., negyedévre 9 kor. fr^ij • • »,*,4ii» ií,.;. 3o mi. minden gazda is, csak jelentkezzék felvétel végett az elöljáróságnál. Számtalan előuyök vannak még biztosítva a pénztár tagjainak, melyeknek elősorol ása nem lehet ezen eziknek ftdadata. Itt csak reá akartunk mutatni arra a nagy jótéteményre, melyet Darányi törvénye a szegény népnek biztosit. Ingyen gyógykezelés; a haleset következtében való halál esetén 400 korona segély a családnak és ha a halált nem baleset okozta is, akkor is jár segély a hátrahagyott családnak. Ne in lehet teliat eleoo,. felhi nvni a figyelmet ezen humánus törvényre. Igy és ezen okból hívta fel Veszprém vármegye főispánja is az összes jegyzők figyelmét a szegény emberek törvényére. Németországban már nagyban élvezik az efféle törvénynek előnyeit és ami törvényünk is már közel 400 esetheti utalványozott ki segélyt a munkaképtelenné vált munkásnépnek. E sorokhan mi is hozzákiváutiink járulni ahhoz, hogy Darányi miniszternek az ország közvéleménye által eléggé meg nem hálálható nemes, hazafias és humánus inteutioi minél nagyobb körben érvényesüljenek. Balassi és Petőfi. — A ../'<///((/ Lapok* eredeti táre/.ája. — Irta : Sarad) Ottó. (Vége.) Szenvedélyesség, hirtelen fel lobban ás, gyors elhatározás a cselekvésre, a minden korúiménynyel való vakmerő siembeállás, a túlhajtott önérte! : mind rokon vonásai a léleknek. A szenvedélye- ember ép ugy nem tud uralkodni érzelmein, mint vihar alkalmával a hajós a tengeren. Egyik haj a aiá-ikat szüli. A szenvedélyesség könnyelműségre vezet, a könnyelműség gvors elhatározást ssfil, a makacsság akkor is ellenállásra késztet, ha már hibánkat érezzük is. Balassi -okáig nem törődik vele, hogy rokonai vagyoni megkárosítására törekszenek, de belylyel-közzel hirtelen bossuból ép agy rabolja, pusztítja rokonai birtokait és zsarolja a obbágyokat, mint kortársai. Dobó Krisztinával való házasságára nem igaz szerelme, hanem réssinl a rábeszélés, részint Losonosy Annái"! sértett büszkesége ""•li. De nem is tépelődik -okai háza—ágán : mátkájával váratlanul jelenik meg Sárospatakon, sógorának birtokán - a várat elfoglalja, az olt talált papot kényszeríti az esketésre. Petőfinek i- fentebb emiitett jellembeli sajátságaiból támadnak legnagyobb kellemetlenségei. Ezek késztetik a katona-ágra ; ezek okozlak, hogy nyugtalan lelke, miként Balassié is, nem bírta az állandóságot. Tartózkodási helyeiből, miként egy életirója mondja, meg lehet tanulni Magyarország földrajzát. Midiin egy ízben Szendrey Joliéról magára vonatkozólag nem kelleme- hírt hallóit, azonnal kész lett volna megesküdni l'rnHi Kornéliával : szerenc-ére nem akadt pap, ki di-penI SStio nélkül vállalkozott volna esketésre. Hirtelen fellobanása azok megbántására is készteti, kik sohasem vetetettek neki. Egy költeményében erősen elit éli Vörösmartyt, legnagyobb jóltevőjét, meri az a honvéd-ég szervezetére vonatkozólag nem az 0 elvei szerint szavazott. De nem kell felednünk, hogy hibáikból erednek jé részben erényeik i-. A szenvedélyesség a bátorságra, a konn\elmii-ég ő-zinteségre, a büszkeség hrazsáffra vezette őket. 9 mindezeket bearanyozza az az érzékeny szív, melyet anyjuktól örököltek, mely édes testvére az önzetlen barátságnak, Petőfinél az igazán boldog családi életnek. Általában elmondhatjuk, hogy mindkéi költő jelleme egyszersmind a kor és a magyar nép jelU Magukban egvesitették ép ugy a kor és a magyar faj erényeit, mint hibáit. III. A költés mindig </.<<m< kapcsolatban van a kor eszméivel, törekvéseivel. Széchenyi fellépte előtt költőinket a mult diosősége telkes! tet te, SS 0 működését jellemző hatalma- szózat : — „Magyarország nem volt, hanem less" — elhangzása illán költőink i- biztosabb reményt vetettek a jövőbe. Viszont a költök dalainak büvös-bájos zenéje nem egyszer volt a nemzet politikai fejlődésére is irányító hatással. Ily kölcsönhatást látunk nagy költőink egyénisége és költése között is. Amit azonban 8 kölcsönhatásra nézve kisebbnagyobb mértékben minden költőnkre mondhatunk, Balassinál és Petőfinél legteljesebben látjuk megvalósítva. 0 náluk nemcsak joggal, de minden tartózkodás nélkül is állithatjuk, hogy költésük nemcsak a saját egviui-égúk, de koruk költése is. Balassi költeményeit két tó csoportba oszthatjuk ; az. egvik c-oport az I-tene- l'.uekek, a másik csoport a virágénekek. Az istenes énekek alail vallásos tartalmú énekeket kell érenünk, a virág-ének alatt pedig szerelmi költeményeket Virág-énekeknek nevezték t. i. általában a szerelemről szóló költeményeket, mert benuük a szerelA FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az »»nyedül elismert kellemes izü t «> r no éaaetei = hashajtósaer =.