Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-08-11

11 uszormyolczadik óv. 32. szám. L901., augusztus 11. PÁPAI LAPOK Papa varos hatóságnak es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Kiadóhivatal: Uoldberz Gyula papirkereikedéae, Föléi Előfizetések és hirdetést dijak a lap kiad ó Ii i v a t a 1 á Ii o z k ii 1 d e i, d ü k. IBefcJelcntk minden vasárnap Telefon-szám: 41 Az iskola es a társadalom. Az iskola neveli n társadalmat, a társadalom alakítja az iskolát. Egyik feltétele a másiknak, okozata az előzménynek. Terraészetes, hogy amint egymásra való köli sönhatásukban rejlik a két tényezőnek alakulása, ép olv mértékben kellene eevmást a munkában is támogatniok. Vajon elmondhatjuk-e igaz. meggyőző(léssel, hogv a kölcsönös támogatás szükségét mindkét tényező a Bzükségea mértékben érzi? Elmondhatjuk-e, hogy mindkettő megtette az egymás czéljál elősegítő* szükges kötelességét '.' Abban az értelemben, amint pl. a középkor, a reformáczió, a franczia forradalom szelleme kihatott az iskolarendszerre, igenis elmondhatjuk, de nein állithatjuk ugyanezt arra u kisebb rétegre, melyet szűkebb értelemben vett társadalomnak nevezünk, Hol kereshetjük e rendkívüli mértékbi h káros hatású körülmény okát'.' Semmi isban, ttiitit abban, hogy a társadalom • i in igyekszik kellő' mértékben megismerni AZ iskolát, az iskola pedig' még mosi sem sza hadul oi bizonyos hagyományoktól, IIa sikerülne összeállítani Btatisztikai i imutatást arról, hogy mi iránt érdeklődik az emberiséig, könnyen látnók számtani bizonyságát is annak, hogy a tanítás, nevelés elméletével esak azok foglalkoznak, kiknek ez a kenyerük. Egyiknek rideg, másiknak szükségit len. harmadiknak alantjárő a tudománynak ez az ága. Ily körülmények mellett semmi csudálni valót nem látunk benne, ha a társadalom hi/.alinatlan az iskolával szemben, az iskola pedig nem tt kinti muokástársának a társadalmat. I gy tetszik, tevék) ny miniszterünk, dr. Wlassics Gyula, emuk a középkori maradványnak is végét akarja vetni. Erre mutatnak a mult iskolai évhen megkísér lett a/.on értekezletek is, melyeken szülők és tanárok együttesen tanácskoztak iskolai dolgokról. De mig ide juthatunk, mig a szakemberek nyugodt lelkiismerettel tekinthetik a társadalmat egyenlő rangii társul, addig a társadalomnak sokat kell e téren haladni. Hiszen a társadalom jó részétiek még az egyes i.-kolalajok ezéljáról, szervezetéről sincs kellő tájékozottsága. Az. elemi iskola sokaknak estik a közt piskolára való előkészítő i.-kola : a polgárt iskola csak a középiskola levezető csatornája; a reáliskola csak azért van. hogy ott ne kelljen latint tanulni, a tanítóképzőben esak irni. olvasni tanítják a növendéket sth. Ilyen fogalmak mellett hogyan várhatjuk a társadalomtól, hogy meg tudja érteni a tanítás módját, es/.kó/.eit, vívmányait'.' Ifikép remélhetnők, hogy a A lap ára Egész évrs II kor., félévre ii kor., negyedévre kor. Ksry.-« »«im rir.i :i< > tm 11. társadalom ni' e-ak bírálni tudjon, hanem segíteni is'.' Le kell rázni a középkori békőkat ! Az iskolának és társadalomnak meg kell egymást ismerniök, hogy megértsék egymást. E csélból a társadalomra vár a nagyobb !feladat. Válaszsza olvasmányait a tudománynak ezen ágából is. járasson a nevelésügygyel foglalkozó szakfolyóiratokat Keresse fel az iskolát ne esak tikkor, ha már haj van, hanem előbb is; mutassa meg a szülő, hogy igazán érdeklődik gyermekének haladása iránt n az ismeretlen családi körülmények feltárásával segítse a tanárt munkájában. Igen üdvös volna, ha a felnőtteknek .-zánt felolvasások is (gyakrabban foalalkozInának a nevelés ügyeivel. Mig csend honol a múzsák hajlékában, gondolkozzunk az eszmén, B az iskolai év megkezdésével gyermekeinkkel együtt fogjunk a munkához mi fidnőttek is, hogy (gyermekeink terhén könnyitaünk. A „Hazank-"-nak. Tisztelt laptársunkat kollegiális tisztelettel figyelmeztetjük, hogy in- Üljön fel mindig (hiszen hányszor csalták már meg!) annak az. egyik veszprémi- hírlapnak, melyből bolondobbnál bolondabb veszprémi híreit veszi, [gy p. o. most azl írja, hogy Fenyvessy főispán vagy Pápán Hegedűs Lóránt ellen, vagy Ugodon Bauer Antal ellen log fellépni Itt Balassi és Petőfi. — A ,.1'iii'ui Lapok* eredeti tárczája. — Irta : Sarudi Otté. (Folytatás.) Balassi Ifjúkorát nem mondhatjuk a isenvedéc i rssakának. Apja hatalma- birtokai, fényei össsenagygyá. lSala«si sseavedésej szintén önállöságra legjobban bossulja meg magát a költőn, kinek sgési Való jutásával kezdődnek, csakhogy a kezdet reá vslójs az érzelmek világáhan él. lialassit is utolérte nézve apja halála, Petőfire az anyagi segedelem sMgssünése. Atyja halála után ke-ervesen kellett éreznie, hogy terjedelmes birtokai mellett is sok küzdelemmel kell szembe szállnia. Nagybátyja hamarosan megfeledkezett azon ö-i szövetségről, melv mintegy vérébe ment át a hatalma- családnak, s melv szerint minden Balssssi családnak kot. lessége a másikat védeni. kotletései mindent megadtak neki, mire szive lelke Kapz.-i termé-zete mindig a/.on volt. hogy öe-c-ét osztályrészében megkárosítsa, Mindezt kevés lugolóvágyott, de az ő ifjúkora sem telt el minden megpróbáltatás nélkül." Krzékenv lelkére mély hatás, dással tttrte a költő, de azon megaláztatás, ..hasé gyakorolt az,,,, körülmény, hogy apját hasik okiratok tudta elviselni, hogy alapján pörbe fogták l a király ellen Vnlö 5SSS0e-küvés gyanúja alatt fogságba vetették. Nem kévé, ' ' a hoszuállás Istennője. Alig hogy megnősült, sógora a Iégnemtelenebb utakon igyekszik birtokától megfosstani. Bevádolja, hogy vérrokonát dispensatió nélkül vette fele-égül, hogy mohamedánná lett. bogy üát is mohamedánnak neveli, meri a törökkel ozimborál. Ks el i-érte ezélját. Balassi birtokait elrabolták, fiát törvénytelennek nyilvánították, i hogy a veszteség súlvát még jobban érezze: neje is elhagyta, ezzel ö is bizonyságát adva annak, hogv férjéhei nem az önfeláldozó szeretet kapcsolta. Birtokaitól megfosztva, bsrátaitól i rokonaitól bálványa, l'ngiiad megcsilatv.i, családi köréből kitaszítva, állami'. SSZKristófné, szül. Loeonezl Anna, ucm viszonozta sze- tnénvkepétöl, a már ösvegygyá is lett Ungoad Kristófrolniét Házas-ága Is e két körűimén ynvel magva- nétól, megaláztatva mit lehetet egyebet, mint odahagyta )hé fontos mozzanata volt életének az. -ein, hogy rázható meg. Ki annyit szenvedett szerelme tárgyáért, azt a kört, melv álutakofl OSak keserűséget IZÖlt midőn Békefl Qáspár érdekében Báthory István ellen harczolt, ki.-deil csapatát leverték, ö maga pedig fogságba került, melyből, miként előbb apja is, csak léséből láaczolhatta életét olyan nőbós, kit soha sem Köonyfl szívvel viselt minden esapást, esak a forrón szeretett s ha voBsödotl i- hozzá, c.-ak múló, ré.pke issratoU hasas! hagyása ás tserelme sszmányképétől való sugara volt az a s/ív felindulásának. S ugyanezt örök megválása tartják mélyen érző'lelkét mindvégig ki e szerelmet olv meghat.', őszinteséggel énekli meg: számára - bujdosáauak adta magát. Lengyelországban csak könnyelmfiségböl és nagybátyjának rábessé- való ide-.

.da vándorlásával tölti el hátralevő éveit. •tőkéssel tudott megmenekülni, ifjúkorának azonban legkimsgmslóbb pontja az Ingnád Kristófné, Eger kapitányának felesége, iránt felgerjedt -/érelme. K mondhatjuk feleségéről i-. Dobó Krisztinán izerelem volt ssülőanyjs ízen védései, cselekedetei hő- leányáról. "agy részének, e szerelem lett irányitója -or.-ának, e az egri kétségbeesésben. Vándorlásában ritkán vezeti utja a szeretett hazába, de örömmel jön érte Utolsó adóját Az érdekből szőtt básssság ritkán tenni meg leróni : Iw.tergoin Ostrománál kapott -.beben bal terelem tette jellem és költés szempontjából egvaránt uuívelt emberek között a boldogság gyümöl.iseit, d

e meg i:>'.»4-ben A FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izü természetes = hashnjtószer =