Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-01-20
PÁPAI LAPOK. 1 ÍMM . január <>2A veres plakátok. Fehér hóval fedeti pápai utoán múltkor veree papírlapokat láttam ; • fehér mindenaégben bizonyos pittoreezk hangulatot keltettek a földrebullotl papiros-foszlányok, melyek mint tfiipiroa lángnyelvek, hajtva n szellőtől, repdestek a havon. Felemeltem az egyiket és olvastam belőle, hogy Pápán gyűlölni kesdik a tökét. Az agitátorok egymást érik ebben a kis dunántúli városban, behatolnak a műhelyek csendet világába, hol harmonikus mozgásban kén/ül a munka, melynek becsületes ára kenyeret átl minden munkásnak és hivják Okel a szervezkedésre, Telve van beszédük a legképtelenebb utópiákkal és amit ki bírnak fejezni, amit meg liirbirnak értetni: az egy kis „felekezeti iagatás!" Miinka's-szocializmus .Magyánirazágban • Hol még az ipar csecsemő korát éli, mert ne higyjünk és ne tartsunk olyan sokat azokról a párisi érmekről, amiket jórésat a diplomaeis sima poeejából vertek s nem az érdem aranyából. A magyar élete még must is a földbÖS van fŰzve ; az anyaföld termése, a természet hatalma kormányossá nemzeti jólétünket: még esak pár gyárkéményünk füstöl, még nem kell minálunk gyűlölni a munkaadót, azok még nagyon kicsiny emberek. Egy pár napi válság, egy szomorú börzenap és a gyárkémény kialszik. Nálunk még nincs terrénum az agitáoióra, nálunk csupán agrar-SZOOÍalízmuS fejlődhetik még. A kaszák ha megvillannak, ha a mostoha föld gyötrelmétől, szenvedésétől kínozva rohan a parcella a dominium ellen i ez szörnyűség lenne, egv bor/as/to jövő véres alma, amelyről beszélni sem szabad. A munkás-szocializmus eszméitől még szűz Magyarország földje; az a pár rajongó Szabados Sándorok fajtája, az ö kis Comts Ágoston kátéjával nem alt és nem ha-znál a szocializmus ügyének semmit. De a nyugaton, a délen társadalmi kiiltur eszmévé váll és különböző fajai millió és millió hívőre találnak. Egyik iránya az ..állam nélkül- világeszméje. „Le az. államhatalommal, az emberiségei nem kell kormányozni, szabályozza a/, önön-mugát", monda Proudhon. Es a Gaaeriók leszúrják az államfőket, a Luobeniek tört dilinek a fehér madonna asszony szivébe, véghez vi-zik a fanatikus őrület gaztetteit, hogy kiirtsak az államot, melynek bukni kell, mert hogy „erőszakra" alapítja szervezetét. A másik válfaja a szocializmusnak a Schúlmeisterek és privat docensek hazájában, Németországban virul se/ a tudományos szocializmus. Bölcseleti alapon Hegel-limonáddal felöntvs tárgyalják itt a nemzetgazdaság, illetve társadalom gazdaságtan törvényeit, ;i katedráról perorálják 8Sek a nagy férfiak a Bemardo elméletét, a .Malthiis borzalmas tanát, melynek legszörnyűbb passzusa igy hangzik : „a termés/e* bankettjén csak korlátolt sziímu résztvevők lehetnek jelen, a | többiek leszorulnak ; az emberiség szenvedésének i oka, hogy sok az ember..." ők magyarázzák á Marx-féle érték elméletet és Oven hatalmas törvényét, amely szerint az egész emberiség egy nagy területen együtt élve, közösen étkezve munkálkodva, kÖZÖSen szenvedve töltse el az életet, mint a LykurgOS-féle törvények diktálnak, ez a német szocializmus, amely is márkás belépti-dijakon árulja tanait és melynek apostola Bébe! egy pohos „oommercienrath" és milliomos. Ks végre ott van az ideál : a szociális világeszme a központosítással eszközölve, amelynek gyönyörű interpretációja van lerakva Pikier Gyula ii umentális könyvében a jog keletkezéséről és fejlődéséről, amely szerint az egészséges haladás a teljes centralizáció félé tor. Egy tökéletes állameszmének, egv világállam szervezetnek kell alakulnia, melynek szükséges láncszemét képezze minden munkáskéz, mindenkinek meg legyen a világállamban a maga missziója és érte a maga jutalma, amelyei az államkormányzat vénei, a nagy államtanács állapit meg, nincs magánvagyon, magán vállalko/ás. K felé áz idea'l felé halad az ee/ész társadalmi evolucio» a közigazgatás államosítása, a felekezeti iskolák megszüntetése, a vicinális vasutak megváltása tulajdonképen egv közeledés ahhoz a világállamhoz, mely ha létrejön, akkor nem les.sz többé Golgoths az élet. Addig pedig hadd forogjon a gyár motora, hadd kéazfiljön a gyalu, az üllő, a SZÖVŐSzék, a kaptafa munkája lés hadd maradjon meg a szeretet érzése: hiszen nem kell egymást letiporni, hogy megélhessünk. •ló. pápai munkás ! Népbolondítóknak sutl"L r " szavára te sohase hallgass, nincs itt oly ' nagy toké, amit gyűlölni lenne érdemen, meg itt béke is van, csend, nyugalom, nincsen annyi Ínség, hogy több nem lehetne; a plakátok, vérvörös plakátok nem vezetnek jóra, okosság bennük min sok Vagyon . . . Hull a lei, őrködő leple átöleli a földet, meleget ad és megőrzi a nyugovó erőket, amelyek az ébredés hónapjában kiserkednek, illatos ifjúságban adnak neked kenyeret, életet. Hull a hó, hull reájuk, már nem is látszanak azok a vérvörös utcai pinkátok. Felician. Az időjárás tudománya. Irta Eefcáayl Gyula* II. Térjünk most át e tudomány tulajdonképpeni műhelyébe. Lépjük át az 6-gyallai obszervatórium küszöbét, mely immár öt év óta működik, pedig csak az idén épült fel. Eddig ugyanis igazgatójának vendégszeretetét élvezte, aminthogy ma, végleges forintjában is a dr. Konkohj-Tltrije Miklóis min. tanácsos intézeti igazgató által ajándékozott telken épült fel. Micsoda lélekemelő látvány ez a mai korban, mikor mindenki azon igyekszik, mint lehetne könvnvebb szerrel nagyobb mérvben megzsebelni ar, államot ! íme egy ember, aki arra áldozta fel nagy vagyonának •'»'• év óta összes jövedelmét, hogy mikor élte alkonyul, az áldozat gyümölcsével a magyar államot besegítse a csillagászati és meteorológiai obszervatóriummal bíró kulturállamok soráh i. Húsz évig gyarapította, ezereket áldozván reá, parkjában épített csillagvizsgálóját s akkor elfogadta a meteorológiai intézet igazgatóságát, hogy félrelökve a rendelkezéséi*' álló uri nyugalmat, egy busz év óta mostoha gyermekként tengődött intézetet • az általa csak magához hasonló, mostohán képviselhetett tudományt virágzásnak indítson. Mikor 10 évvel ezelőtt átvette az intézet igazgatóságát, négy szobából állt az intézetnek irodai, irattári és múzeumi helyisége összesen, melyben ö ötödmagával dolgozott, ma 24 kinevezett tisztviselő egy budapesti nagy bérpalota két emeletének 24 szobájában (köztük impozáns könyvtári ós irattári helyiségek és laboratóriumok| és egy 6-gyallaí szép parkban elhelyezett saját tulajdonú emeletes obszervatóriumban van elhelyezve, amelynek telkét 0 maga Konkoly) adta, épületét maga tervezte és egy egyszerű vidéki építésszel alig lft.000 kor.-hói célszerűen fel is építtette. Akkor összes személyzete állt az. intézetnek öl emberből, ma alosztálya van öt, amelynek mindenikének élén Bgy-Cgy felelős osztályfőnök all, ki ez. állásra való) hivatottságát e tiz esztendő alatt az intézetben é- a tudományos irodalomban kitejteti munkásságával érdemelte ki. Midén mindezt elgondoljuk, nein csodálkozbeeresztésq végetl sokáig dörömbölni legyen kénytelen, különben pedig a lávollevflk neveinek s hazajöveteluk idejének pontos feljegyzése szintén a sáfár teendői közé tartozott. Amikor pedig valamelyik praeceptor ur, vagyis segédtanár nem került haza kellő időben, kapuzárás előtt, akkor a szegény sáfár vette a lámpát s a városba annak keresésére indult, hogy illően haza kisérhesse. Szerdán é- szombaton délután volt a nagyobbSzabású löprés és heti takarítás és ekkor a tantermek, folyosók, a/, udvar kisöpretése a szolgadiákokkal, továbbá ünnepek előtl a templom kisöpretése szintén a sáfár teendőihez tartozott. Szinte végére mehetetlen az a sok teendő, ami a régi iskolai hetesnek teendőit képezte. Ma az osztályköiiy vre vigyáz, kiétát hegye-it, a szivacsot nedvesíti, a táblái letörli, s ha 8 egyúttal a rendhete- is, akkor a tiz perc alatt port csinálói lótó1 utóikat, l a tiz perc alatt hangosan beszélőket jelenti be, s még ezen teendők is minden héten űj meg űj tanuló vállaira nehezednek, a régi századok hetesei, a iá farok, még a fűtésre is felvigyáztak, s lefekvéskor a kályhákban levő tuzek kioltása egyik fogondjukat képeste. Azt hihetné a jámbor olvas,',, hogy hát hiszen azért roll a szegény sáfárnak ily sokféle tiszte, hogy legyen hozzá sasa is, melyikei nőkép, mellőzheti el, azon egy hét alatt pedig, amíg valaki a -al'ári ti-zlet viselte, a tanórák látogatásától fel volt mentve, teh.it kösbe-közbe még a lábóit is lógathattál New igen t'hette bizony azt, inert a -áfárr.i, hogy lisztéi híven teljesíti-e, felügyeli az ellenőr, a oontra toriba. UÍS a lobbi ta i.i-arnap és a lobbi ünnep napon a templomban voltak, a sáfár otthon maradt hástűzörzöuek, az. iskola kapuját mivel egyedid volt Otthon, magára zárta é- senkit se ki, se be eresztenie, míg a templomi istentisztelet ideje tartott, nem volt szabad. Kz ido alatt téli időben a kályhák tüzére vigyázott lel. Kijei pedig szegénynek csak akkor volt ssabad elaludnia, ha Bi iskola növendékeinek mindegyike otthon volt, mert így szólt a törvény: ,..\/ igen nagy megítélésére válnék az Iskolának, ha a kiszáradott éjjel a kapun sokáig zörgetni volna kénytelen, l ezzel a város polgárságának kellemetlenséget okozna". Lesni kellett tehát a kóborlónak, vagv esetleg rokonaihoz vacsorára hívottaknak hasatérését, s azután hazatértük idejét kellett pontosan feljegyezni, Imgy másnap erről az igazgatóinak lelkiismeretesen jelentést tehessen. Ekkor azután nyugodni térhetett az a jó tanulói szegénv deák-ifju, hogy másnap reggel a 'I órai csengetéssel munkáit Aj re kezdhesse, mígnem a hét napjainak lepergésével az ö tiszte is véget ért. Ks ezzel buCSUl is mondunk ennek a mi régi ifjú barátunknak, akinek teendői bemutatása kapcsán megismerkedtünk a XVI. XV11. századi deákélet állapotával az együttlakás, az iskolában tölvt bennlaksz intézményével, de bár kétségtelenül igen <ok munkával járt a régi hetesnek tis/.te, mégis nem ez voll a legiöbb tisztség a diákok coetusábao, vagyis együttes lakásában. Legfőbb deáktisztség már akkor i* a seuloií ti-zt-ég volt, tiki Agy SS i-kola, mint az ifjúság javait tartozott őrizni. Mellette volt egy más fontos tisztség s oontrascfibs tisztsége, ki főképen a sáfárok hűséges munkájára vigyázott és ezt szintén az öregebb diákok közül választották. Nem volna teljes a bennlakó Ifjúságról nyújtott ezen képünk, ha még n.eg nem emlékeznénk a ooquusokról és exploratorokról, akiknek tisztsége az ifjúság között élelmezésével függött össze, és igy a bemutatott közös lakásviszonyok után az ifjúság élelmezéséről is megemlékezünk. Iskolánk XVI. és XVIl-ik században élt deákjainak közös élelmezése nem űgv történt mint mai nap, 1. i. nem a mindenki részéről befizetendő tápdíjböl valói közös főzeté* alapján, hanem a város tehetSsb 1 ak.',i járultak hozzá a deákok segélyezéséhes azzal, hogy ki volt osztva köztük az a kötelezettség, h »gy sorrend szerint, melyik háznál, melyik napon főznek az együtt étkező deákok számára. Mivel pedig ez az illető uri házak részéről nagy áldosal vo't. nem csak hogy évenként egyszer, talán kétszer, nehezülhetett ezen áldozat egy-egy uri családra, hanem azonkívül a sorrend el következésének már a bejelentése is bizonyos ünnepélyesebb módosatok között tortént. Nevezetesen előzőleg kellő időben megjelentek az ily háznál az ezplorator tisztséget viselő deákok, vagyis a bejelentők, akik az uri ház küszöbén megjelenve, hscsttlettudáss d, illő tisztességgel köszönvén, énekléshez fogtak, s 11? éneken alul megállaniok nem volt szabad, sot ha űj deák volt a bejelentő, akkor annak L'l éneket kellett otl Sgysoijában slaengenie. Persze azok e-akis egyházi énekek, z-ultár könyvünk darabjai lehettek. Szinte magam elolt látom, a/l az eimult s/ázadok SSSgény deákját, amint esengő üde hangján magasan az egek felé; küldte bűnbánó énekeink sorait, hogy v Ne szállj perbe én velem, I »n én édes 1-lenein."
