Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-01-20

1901. január 2<>. PAPAI LATOK. á hatunk az önérzetes hangon, melyen a/, igazgató ezen befolyásolja, mert a Carpentier műszerei ezeknek eredményre hivatkozik a hat évvel Melót) felmerült hatáaát már két kilométer távolságban megérzik I „gg,Hlalmakkal szemben, hogyha az intézetei a köz< pl, | porosz kir. meteorológiai intézet potsdami oktatási minisztérium ügyköréből a földmivelési tár-1 földmágnesség! obszervatóriumát, melv pedig lega rához átteszik, megszűnik annak tudományos jellege, lább tizanuyiba került, mim a magyar, teljesen Valóban, nagy eredmény ez, melyre méltán használhatatlanná tették az által, hogy kivittők lehet büszke Konkoly-'l hege Miklósi A magyar meteorológiának ezzel az. ünneppel, melyre az obszer vatórium felavatása alkalmából a sió alatt levő Emlékkönyv készült, új érája kezdődik - e sorok irója, ki az ezen éra kezdete felé való haladás tiz évének második negyedében az intézetnek szintén munkása volt, az ismerős lélek meghatottságával áll [ "

lr verkaufen! meg a nagy eredmény előtt. A: ó-yi/Hllai meteorológiai obetervotórium fejlődésének rövid vázlata a címe az Emlékkökyv első cikkének, melyet Konkoly-Thege Miklós irt i amelyben a múltnak fenti, a jelenre való önérzetes hivatkozás mellett történő' felidézéséi olvassuk a következő sorokban: „Ma örömnapunk van ! Kilenc-tizedrészt készen áll az a temploma a tudománynak, amely után bivatalbeli elődeim évek óta mind hiába sóvárogtak. Némelyek azt jövendölték, hogy intézetünk a foldmivelési tárca keretében statisztikai hivatallá alakul át. Hogy ez nem történt meg, azt első sorban az új obszervatórium keletkezése bizonyítja. Mert végre is méltán kérdezhetjük, volt-e azelőtt meteorológiai obszervatórum, amely a modern kor igényeinek teljesen megfelel, amely a világ első műszerészeinek egyike, Carpeutier által Parisban készített, terminusleolvasásra szükséges és ugyanolyan sorokat önjelző Potsdamba Berlinből az elektromos vasutat és teljesen ráillik az a mondás, mely a béosi meteorológiai intézet igazgatójának száján szalad' ki, mikor a Hohe Warte nevet viselő bécsi obszervatóriumot felépítették s leiépítve célszerűtlen-égét belátta : „Also jetzt haben wir ein Haus, jetzt können A magyar meteorológiai é- földmágnességi obszervatórium épülete e sorsra sohasem fog jutni s kívánjuk, hogy a belőle kiáradó tudomány U homályosítsa el a külföldiekét! TOLLHEGGYEL. A báli ruha. Szép kis leányok, ide figyeljetek DlOSt én rám. I gy is tudom, azon töritek a kis fejeteket, milyen legyen a báli tubátok. Nos majd én -égitek. Hogy milyen legyen a szine ? A nvulánk termetűnek rózsaszínű, aki meg kissé teltebb, az kék vagy hófehér ruhát viseljen a bálban. Mert úgv gondolom, hogy leányokra nézve nem létezik más szili, csak ez. a három. Nem mitha nem volna s/ép a tengerzöld, a halavány lila és a piros meg a sárga i-, de ezekre a isinek re ráérnek későbben, műszerrel van ellátva a földmágnesség három kom-1amikor hámokból menyecskék válnak. Valamint poneiisének megfigyelésére, illetve fotográfiai ólon való önjegyzésére ' Volt-e azelőtt az intézetnek Ma-cart-téle komplel ónjelző elektro-métere a légköri vilamo.-.-ág regisztrálására ? Látott-e az. intézetben valaha valaki talaj-hőmérőket, higrográfot, szélirány! é- szélsebességet regisztráló műszereket? Hát végre HS intézet tudományos évkönyvei nem azóta keletkeztek-e, amióta az intézet a földmivelési miniszter tárcájához tartozik '.' Nem azóta vannak-e az intézetben tudományos előadások s még sok más egyéb'.'" . . . Az obszervatórium berendeléséi sorolja el azután részletesen a cikk ; s ez után csak azt óhajtom röviden elmondani, hogy miért kellett ezt az obszervatóriumot kivinni 0-Oyallára azon tíz egy okon kí vül, hogy létesítője csak ott volt képes restére telket ajándékozni és ez az, hogy keresni kellett olyan belyet, ahol a földmágnesség] észleleteket, sem n elektromos vasút sem a telefonkábelek árama nem tavasznak csaknem minden virága szelid, envhe színben gyönyörködteti a szemet, azonképpen a szemet és szivet gyönyörködtető ifjú leánysereg is legszebb a gyöngyvirág hófehérében, a nefelejls kékjében és a vadrózsa harmatos, üde, envhe rózsaszínében. Vannak ugyan -okán, akik ebben is változatosság elvének hódolnak. Azt mondják ; igaz. hogy a fehér nekem legjobban illik, de hát teliéiben voltam már egv bálon. Már pedig ez rossz fölfogás. Llöszőr is, ha egy sikerült szép ruhám van, amely illik a termetemre, az. arcomhoz, amelyben ennélfogva kitűnően érzem magamat és est a ruhát egy bál nem pusztította el, mert jó anyagból készült, miért kell nekem ettől a ruhától a másik kedvéért és magamat egy új sziliben és új formában bemutatni '.' Egy szép báli ruhát addig lehet viselni, a míg egy kis friss csipke, egy ki- friss virág segítségével az. a friss ruha benyomását kelti. Mert a báli ruha egyik fő kelléke a frissesség. Nem szabad gyűröttnek, uem szabad viseltnek és nem szabad (de talán ezt feleslegesnek mondanom), de a világért sem szabad piszkosnak lenni. Hogy lehetne egy báli ruha pisákon : Hát pisakos a frissen és roeaaul víasskolt padlótól a széle, vagy a legalsó tódra. Ha gondunk van arra, hogy ezt frissel pótoljuk, a ruha újdonatújnak fog látszani, ha nem, akár milyen drága is a ruhánk, rettenetesen rOSJZul illünk vele egy fényesen világított terembe, egy fényesen öltözködött társaságba. A Mseeeég tehát a báli ruhán az első és fő regula. Mindegy, hogy az. a ruha selyemből, kreppből, vagy tüll és mollból készült-e. M'ndegy, I hogy 2lH>, Kin vagy -•> forint értékű, a lő az. hogy | friss legyen. A láncos leánykák ruhája legjobb és legszebb, ha lehetőleg könnyű szövetből késsül. A diszc ue legyen nehézkes. A báli ruha az legyen a Ián) oknak, a mi a lepkének a .-/.árnya. Ha táncol, a lebegés benyomását keltse. Ezért a ruha legye i kerek, bő ós köhnyü. A mai divat nagyon kedvez ennek a fölfogásnak, A mai báli ruha bő és gyakran fodros. Leányon soha sem lehet mélyen kivágott ruha, csak a nyakát kell -/.épen -zabádon hagvni. Mélyen kivágott ruhát c-ak a-szonynak é- OSak szép termetű fiatal asszonynak illik viselni. A ki igen sovány, aki nagyon kövér, az kerülje lehetőleg a mély kivágást Van ezer él egy módja annak, hogy az asszony a divatot mindig csak az előnyeinek a kiemelésére használja tol. A divatos ruha csak eszköz, a mellyel élni kell tudni. S dia semmiféle nekünk nem illő, nem előnyös dolgot ne viseljünk azért, mert a ruhánk azt mondja — ez divat. De hogy a leányokra térjünk vissza — mert hisz ezekért áll a világ — nokem legalább mindig az a benyomásom a/, életből, hogy a teremtő mindent, a mi Stép és jó, mind azt a fiatal leányokért hozta létre és az ö kedvükért tartja fönn; — hát legyen szabad még egyet-mást az öltözködésükről elmondanom. Mamák, a szivetekhez í/.óiok, szigorúan ellenőrizzétek, hogy a leányaitok ne legyenek IZOro-ra fűzve, ne hu/ha--anak szűk cipót, könnyű, kényelme:-, de jó] testhez illő, a mozgást, jó kedvet •emmíképp sem gátol.', alsó é- felső ruhájuk legyen. Ne rakjatok a fejére, keblére tűlsok virágot, 0 maga legyen minden és műiden, a mi rajta van, ő érette — és ne ö legyen a ruha és virágtartó — a melv roskadozik a terhe alatt. Ami pedig titeket illet, kedves jó mamák • — ne gondoljátok azt, hogy minden a hány, a mama Kz a kérés teljesítése tehát külön tisztséget képetett, e tisztségviselők voltak az. explora torok. Másnap azután a déli órákban eljöttek az elkészített ebédért az ételhordó diákok az úgynevezett coquusok, vagyis a c< <|iiiának, a közös étkezésnek gondozói, akiknek rendszabályaik szigorúan meghagyták, hogy nz ételhordó edényekre kiválói gondot fordítsanak, nehogy azokból egy is eltörjék, ebéd után az edényeket köszönettel visszavigyék, s az. elloi.it lek helyett vagy ujakat vegyenek, vagy ha erre nem képesek, azok tulajdonosaiból elmenvén, azokat megkérleljék, nehogy ralamiképen az ilyen sérelem által megharagított és megneheztelt embereknek jótétemén) ét jövőben az egész ifjúság elveszítse. Az étkezésnél, ha feleslegesen érkezett az eledel, ezek a coi|UUH tisztségei viselő deákok tartoztak arra vigyázni, hogy átéri a küldött ételből semmi veszendőbe ne menjen, mert a szolga gyerekek, vagyii mendicansok számára i- • fazekakban kelleténél többet nem volt szabad hagyni, „nehogi valamiképen, így szól a rendszabály, jóllakván, a maradékot barmok módjára eltapossák." Viszont ha a polgárok szegénysége miatt itüken jött at eledel, aa ételbordó és kéregető deákok nyertek feddést és serkenté-t a többiektől, hogy tisztükben ma-kor szorgalmasabban eljárjanak, nehogy ők már mint a többi diákok éhezni legyenek kénytelenek. Szinte látom is sze gén) jó elődeimet, amint iparkodtak tisztességtudó megjelenésükkel, talán a rövid tOTU ének helyett mái nap hosszabbat válasttottak, hogy ai ebéd is ahoz mért legyen, és szállt aa ének isméi másik uri küszöbről ai egek I rához esengőn, isivhei izólóan: „Iram végy minket kekedbe, szerelmedbe, I vigasztald meg szivünket.- Az ének szavai belo pódttak az uri háznép szivébe és másnap már nem éheztek többé a mi diákjaink. El a kezdete a mai oonvictusnak, idők folytán a tanulóik számának növekedésével a házanként való főzés, úgynevezett COquia helyét, az iskola épületében berendezett SgyüttCS belizetéseu alapulói coiivictus váltotta fel. A felőliekben beszámoltunk tanulóink lakásáról iskolai maga viseletéről és étkezéséről. Hogy teljes képet nyújthassunk, a tanulónak iskolán kívül való magaviseletéről és ruházatáról emlékezzünk még meg pár rövid vonásban. A tanulóiunk a városban vala magaviseletét szabályozó törvény igy sz.óilt : .Az ebédre vagy vacsorára meghívott vagy ott marasstott tanulói, na feledje el a maga köteles* segelt, liogv magát mindenekben tisztességesen viselni tartozik, a részegséget, a perlekedésnek, civakodásiiak, ve-zekedésneb alkalmát fÖképeU éjjel, kerülni tartozik, il végre bármely helyről dia ti-zteseégesről jön is) setétben lámpa vagy mécs nélkül az utcákon sehol s

r csavarogjon, ne Molgáljon rá, hogy a városi örök és felügyelők befogják, a másként tevő egy havi kóstáltál elvesztésének büntetésétől semmi módon meg nem szabadul. Végre ha valaki bármitéle fegyverrel mást megtért, mint a sátánnak szilaj katonája, elkövetett vétségéhei mérten szigorúan megbüntetve a jóik társaságából örökre megbélysgetve vettessék ki A részeg pedig III dénár, ismétlés esetén 1'" dénár, bírságot lizes-eii, ujabb ismétlés esetén meggyalázó büntetéssel bűnhődjék." Nagy gondot fordítottak eleink ezen késő izázadokban a tanulóknak hozzájuk illő ruházatban való megjelenésére is. Külön törvény írja elő, hogy mikből álljon egy deákos öltözet, s ez a törvény igy szól : .Mivel pedig az erkölcsök tisztasága nemcsak a külső társalgásban, hanem az. ifjúság öltözetében és iskolai ruházatában is áll, senki viseljen inkább katonákhoz mind deákokhoz illó rövid kabátot, amelyiknek hossza legalább a kinyújtott é- leeresztett kar hosszáig érjen, se hosszú hajat a mai divat Szerint a nyakszirtjére és vállaira érőt ne neveljen, se kettyüket, amelyek inkább kérkedésrn mint célszerűségre valók, kivéve téli hideg illőben, bélelt kesztyűket. Az ellenszegülők és ruházatukban éhajuk viselésében az. iskolai egyszerűséghez alkalmazkodni nem akarók egy szer-kétszeri Intés után a tanulói itju-ág kebeléből ki/áramlóik." A városba kimenni engedelem nélkül nem i« volt szabad; törvény rendelte, hogy: .Aki ebédre vagy vacsorára hivatott, vau')' aki bárhová az iskolából! a saját üdülése végett ki akart menni, a profestor tudta és engedelme nélkül a/l megtenni senkinek sem isabad, ha pedig a profeczor úrtól engedelmet nyert a kimenetre, két óra alatt visszatérjen, visszatérte után saját pfoféssoránál jelentkezzék, a profes/.or ur távolléte esetében pedig a seniortól kérjen engedelmet és visstaérkeztéről azonnal jelentéit tegyen, és senki se menjen ki egyedül, hanem másodmagával." A büntetés itt is mint ezen idők törvényeinél általában a kisebb-nagyobb neu* birság volt.