Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-05-19

IIuszoi) nyolcad i k év. 20. szám. 1901. május 19. PÁPAI LAPOK Pápa varo* hatóságnak és több pápai, • pápa-vidéki egyesületnek tnegválasstott közlönye. megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség Jókai Mór "tea MA, Kiadóhivatal: Qoldkerg Gyula papirkereakeáéae, Ffitér, Telefon-szám: 41. Felelős szerkesztő : Dr. KÖRÖS I:N I (RE, Főmunkatárs: Dr. WBLTN EB SÁNDOR. Előfizetések és hirdetést dijak a lap kiadóhivatalán o i k u i il t> a <t 8 k. A lap ára Bgéai évre 1- kor., félévre ti kor.. nPL.'ye<tévre H kor. l*:wy.*- «•.'.in Áru : í. . tili. Egy áldásos intézmény. — A kerületi hetegsegélyző' pénztár. — Az az általános érdeklődés, mellyel kell, hogy ti társadalom minden egyes tagja viseltessék ti munkásnép jóllétének előmozdítását Célzó intézmények iránt, szolgáljon mentségül, hogy a helyben működő kerületi hetegsegélyző pénztárra ismételten felhívom a közönség, különösen pedig az első sorban érdekelt iparosok figyelmét. .Megvallom, hogy az általános és kötelességszerű érdeklődésen kívül még két különös okom is van hetegsegélyző pénztárunk helyzetével e helyen foglalkozni: az egyik az. hogy most jelent meg a statisztikai hivatalnak a hetegsegélyző pénztárakra vonatkozó kimutatása*) s kívánatosnak láttam az általános adatokat a mi pénztárunk adataival összehasonlítva mutatni be az olvasó közönség előtt ; — a másik ok pedig az, hogy ezelőtt három évvel fönti cini alatt foglalkozva ti hetegsegélyző pénztár ismertetésével, cikkemben több oly kívánságot hangoztattam, melyek részhen már teljesültek, részhen a megvalósulás előtt állanak s mintegy kötelességemnek érzem, hogy ezeknek a kivánságoknak teljesítését ÍI nagy közönség előtt is köszönettel ismerjem el. Hivatkozott cikkemben — hogy első sorban tartozásomat rójjam le — a következőket irtain : „Kénytelenek vagyunk a nyilvánosság előtt is fölhívni a hetegsegélyző pénztár tiszti') Magyar Statisztikai Közlemények Új folyam. XXV. kötet. A magyar korona országainak hetegsegélyző pénztárai 1898-ban Budapest, 1901. karának figyelmét, hogy az óriási mértékre felszaporodott hátralékokat a törvény által előirt módon megszüntetni • az intézmény tűinél előbb fölvirágzását ez által is előmozdítani igyekezzék. Sérelmesnek tartjuk a hátralékok nagyságát különösen városmik iparosaira nézve, akik, amint értesülünk, az évi bevételnek egyharmadát szolgáltatják, s azt oly pontoaan befizetik, hogy a hátralékképen kimutatott Összegnek csak egy tizenötödréaze terheli őket, inig a hátralék 11 Ki-öd része a vidékiek rovására Írandó tél." Ha valameny intézmény tisztviselői, igazgatósága s felügyelő bizottsága megérdemlik elismerésünket a Béreimesnek jelzett állapot orvoslásáért, úgy bizonyára megérdemlik azt a kerületi hetegsegélyző pénztár tisztviselői, igazgatósága s felügyelő bizottsága azért az eljárásukért, mellyel a hetegsegélyző pénztár ráksebét: az óriási mértékre fölszaporodott hátralékokat megszüntették. Míg ugyanis a hátralékok 1898 elején 10220 koronára rúgtak, tehát akkora összegre, mely majdnem egy egész évi bevétellel ért fői, a hátralékok összege a múlt évben leapadt 4124 koronára, az évi bevételnek 2 7-ére. Midőn ezt a legnagyobb elismeréssel konstatáljuk, kifejezést adunk egyúttal hiztos reményünknek, hogy ;i hetegsegélyző pénztár, — ha e tekintetheti a dtvecseri szolgahiróság ép úgy segítségére lessz az igazgatóságnak, mint a pápai és zirczi szolgahiróságok segítségére voltak — már ez évben eléri a hátralékokat illetőleg a normális szinvonalat Kívánatosnak jeleztük továbbá fönt idézett cikkünkben az önkéntes belépéseknél a külön belépési díjszedés megszüntetését. A zárszámadás ezen a cimen 4 korona bevételt tüntet ki s mivel alig hihető, hogy az önként belépettek száma a múlt évben csak 2 lett volna: a/.t hisszük hogv az igazgatóság e tekintetben is arra az álláspontra helyezkedett, mely a hetegsegélyző pénztár áldásainak minél szélesebb körbe vivése szempontjából egyedül helye- t. i. nem Bujtja az. önként belépni kivánókat külön belépési dijakkal. Hogy hetegsegélyző pénztárunk működését s mai helyzetét tiszta világításban láthassuk: célszerűnek véljük a statisztikai adatok átlag-s/ámaival összehasonlítani a mi pénztárunk átlag-számait, amiből kitűnik, hogy mily helyet foglal el a mi kerületi hetegsegélyző pénztárunk az ország összes hasonló jellegű intézményeinek Borában. Legfontosabb kérdés: mennyi az az. összeg, melyet a hetegsegélyző pénztár tagjainak segélyképen visszaad. Az országos átlaga ker. hetegsegélyző pénztáraknál 78*90 " 0 vagyis minden befizetett 1 koronából visszakapnak a tagok T'.» fillért s igy igazgatási költségekre C8ak 21 tili, marad. Betegsegélyzőpénztárunk e tekintetheti nem éri el az országos átlagot, mert ez a befizetett 1 koronából csak ti2 fillért fordít segélyezésre a ő

s fillért fordít igazgatási s egyébh kiadásokra. Ha azonban nem így egész általánoságban, hanem a hasonló népességű pénztárakhoz viszonyítva tekintjük: akkor ezen pénztárak segélyezési állagának a pápai ker. betege pénztár csak 1 fillérrel marad alatta. Mái pedig tekintve, hogy kis létszám mellet) működési köre aránylag nagy területre terjed ki csakis a hasonló helyzetben levő kerületi pénztárakkal Összehasonlítás lehet irányadó, ami pétiig eléggé megírni tat pénztárunk működése iránt. Uevanez okhól hiTÁRCA. A betegágyon . . . A betegágyon ironi levelem, Eget a kín, reszket belé kezem. Majd a sor génbe, majd betűt tévesztek. Kidobom, — aztán megint újba kezdek. Kget a kín, reszket belé kezem, De bármi módon, bármi nebezen : A kínt, remegést ob most lo kell birnom, Ezt a levelet, oh ezt inog kell irnom ! Bánni kínnal, bármi keservesen : Ezt meg kell irnom, el kell küldenem. Sem kuszán, görbén — hanem úgy, mint Szép nagy hetükkel, egyenes sorokban. Ezt meg kell irnom, el kell küldenem — (>b erősíts meg égi türelem, Csak míg néhány szót hozzája toldok i „Fiad, jó anyám, egészséges, boldog!" Lantpert! Marosházi történetek. A „Pápai /.''/«>/," eredeti tárcája. Irta Halad Béáaar. A bánya. Ku kicsi földem, hova B lelkem alkotni megy tavaszi álmot, ábrándos világot, nem vagv már a régi. Erűdet meglátta, kincsed megtalálta egy élelmes ember, egy kegyetlen ember. Marosháas földjére elküldött az állam feketeruhás úri embereket. Kutyák megugatlak, emberek haragjuk, nézésük haragjával rémítgették, de ok meg nem ijedtek. Vizsgálták a földet, á-lák a talajt és találtak benne kiucaetérű dolgot, aranynál drágábbat, drágakénél hasznosabbat, mivel kormányozzák szoktam, az egész világot, töltik a kazánt, füstölgő kazánját a vasútnak: a szúz földnek mélyén találtak sok szenet. A bíró mit tegyen, nagy úr a biró, község hatósága kezében letéve, de az állam nagyobb úr. O mondja a törvényt. Keserves adóját szegény tanyanépnek falánkan megkéri, leveles dohányát szorgalmas gazdának a/.t is számon kéri. Elmentek a községházhoz, csináltak nagy irást l a kisbiróval • lobszóval hirdették, hogy a töldesga/dák szabják líeza. A FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ meg az árát, hogy a birtokukért uieunvi pénzt kivannak. Kerekes András korcsmáros beszélhetne róla, hogy milyen harag, hogv mennyi káromlás esett meg az este. Mikor törvény emberei ilyen ceufosaágoa nyilatkozást tettek, korcsmában ült ekkor az egész falu ; minek kuporgatni ? Hadd menjen a pénz borba, gyalázatba. Hadd vesszen a föld : ne legyen u másé, inkább a korcsmáé. liegen verte tói már Marosháza csendjét duhaj* kodó lárma. Csak a blICSU napján laokott még hangzani a részegségnek szilaj kiáltása, dfl SSSO éjszakán osak úgy harsogott. Nem a jókedv nótásáaa volt ez, hanem a megkeseredett szívnak bánatossága: Nem vagyok én szomjas, (isak tép a búbánat. Kivesztettem BZ én Hűséges bakámat Ailjon még egy messzét, Baads aram kettőt, Eljött az indzsellér nemsokára aztán, kimérni a földet, mondották bár neki : nagy itt a bek- Még, nincsen arra szükség, mindegyikünk tudja mennyi a magáé, nem bántja a másét. Felelt az Indzsslláf : az egyedül elismert kellemes izü természetes - hnshnjttiszer =