Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900
1900-10-07
akkép szállítsák le, hogy az eddig kivetni szokott 10% útadóban az összes kiadások fedezetet találjanak. Végül még az 1901. évre uévszeríuti szavazás mellett megszavazta a közgyűlés a vármegyei pótadókat és pedig a székházépitésit 2%,-ban, a tisztinyngdij-alapi pótadóknt l^-ban, továbbá a nyílva-. • nos betegápolási pótadót, a katona beszállásollási illetéket s az 1°/,, előfogati pótadót. A második napon is a vármegye közönségének igen élénk érdeklődése mellett folytatódott a közgyűlés, a melyen először is: Koller Sándor főjegyző olvasta fel az előző napon tartott ülésről felvett jegyzőkönyvet, melynek hitelesítése után Jókuthy Albert megyebizottsági tag tette meg az előző napon már bejelentett indítványát Széli Kálmán miuisztereluök s egyáltalán a Széli-féle összkurmöny üdvözlése tárgyában, mely indítványt a közgyűlés általános helyeslés és éljenzés közben tett magáévá s Széli Kálmánt a következő távirattal üdvözölte : „Nagyméltóságú miniszter-elnök ur ! Veszprém vármegye közönsége együtt ülő rendes közgyűlésében nagyméltóságod személyéhez és a nagyméltóságod által képviselt szabadelvű eszmékhez való törhellen hűségét egyhangú lelkesedéssel kifejezvén, nagyméltóságod irányában őszinte bizalmát nyilvánította Kijutott az éljenzésből vármegyénk főispánjának I<enyvessy Ferenc druak is, a következő elnöki enunciációjáért: „Örömmel mondom ki a vármegyének egyhangúlag hozott bizalmi határozatát aunyivnl is inkább, mert a kormány iránti bizalmi indítvány a tegnapi napon egy szokatlanul népes közgyűlés előtt, tehát a legnagyobb nyilvánosság mellett lett előre bejelentve s igy arról mindenkinek pártkülönbség uélkül teljes tudomása volt. Meg vagyok ugyan arról győződve, hogy a magyar kormány és annak elnöke a tett indítvány nélkül is meg volt győződve Veszprém vármegyének iránta és az összkortnány iránt érzett bizalmáról, mindamellett a tett és elfogadott indítvány nem egyéb, mint csak megerősítése Veszprémvármegye azon feliratának, melyet egyhangúlag akkor hozott, mikor Széli Kálmán kormáuyi programmját előadva a kormányra lépett és a mikor feliratában szórolf-zóra azt jelentette ki, hogy ,,igaz lelkesedéssel üdvözli a kormányt és biztosítja, hogy hazafias törekvését mindenkor a legnagyobb odaadással, biza'ommal és buzgósággal fogja támogatni." tetni és meg som moccanni egyetlen egyszer sem, mert az öreg, aki ott strázsál csöndes pipázás közben az ágy mellett, nem érti a tréfát és a ttiriiiszlcr szíjjá nem hiába van a kezében. Ez még a jámborabb fajta szenvedések közé tartozik s már nem is igen hederít rá, aki végigélvezte a csillay•rugatás és egyéb tréfák válogatott kínjait. Xem használ semmi, végig kell szenvedni a regrutaság nehéz napjait, hiszen ruulik az idő a börtönben is, hogyne múlnék hát a kaszárnyában. De amelyik regruta emlegetni meri a napok múlását, arra aztán rátámad mindenki. Az idő számolásának nemes élvezete az öregek számára van fen tartva ós jaj annak a rcgrutának, aki hangosan mondja el, hogy hány napja tellett már le az ezerkilenezvenötből. Ugy jár, mint az, aki fordítva meri fejére tenni a sapkáját, mert ez is esak az öregek privilégiuma, éppen űgy, mint a koniázás. Komának ha meri szólítani egyik rcgrnta a másikat, öreg baka ágyán nem marad akkor a helyén kopjjiolszter és lepedő, hanem keményen kiporolődik a rcgruta sokat szenvedő hátán. * Az első vasárnapi kimenőre készült éppen Johann Ballangó, mikor a ládájában való keresgélés közben ugy vette észre, hogy hiányzik a hímzett selyemkendője. A szép, uras selyemkendő, amely oly tiszta és érintetlen, mint az, aki adta... Keresi, keresi, de hiába. Eltűnt a kendő, nincs meg. Elszorul a szive Ballangónak, hiszen ez volt az egyetlen emléke hazulról, amelyre esak rá kelIhász Lajos olvasta fel azután állandó élénk érdeklődés mellett nagyszabású és kitűnő tanulmányát a kivándorlások megakadályozása tárgyában, mely érdekes memorandumot a közgyűlés tudomásul vett s tanulmányozás végett a vármegye alispánjának kiadott. A tárgysorozat többi pontjai tárgyaltattak ezután Koller Sándor főjegyző referálásában. Nevezetesebb ezek közül a vármegyei közgyűlés azon ujabb elhatározása, mely szerint a vármegye közigazgatási ügymenetének ellátására az égetően szükséges 1 uj alszámvevői állást s egyúttal 5 uj szolgabírói állást rendszeresít. Az esküdtbiróságokról szóló XXXIII. t. c. 14. és 15. §. értelmében alakítandó bizottságokba a törvényhatóság részéről bizalmi férfiakul Andreé Gyula, Óoári Ferenc dr., Barthalos István, Reé Jenő, Mihályffy József dr., Giay Károly dr. küldettek ki, illetve választattak meg egyhangúlag. Még szerdára, a harmadik napra is maradt néhány tárgy elintézetlen, mely napon szintén vármegyénk főispánjának elnöklete alatt kerültek dr. Bihó Károly és dr. Horváth Lajos megyei aljegyzők referálásában levő ügyek az állandó választmány javaslatai értelmében elintézésre, végül pedig Szűcs Ákos megyei főszámvevő referált a közgyűlésnek s az általa előteijesztett számadások a számvevőség javaslatai kapcsán intéztettek el. A negyedik napon csaknem kizárólag községi számadások előterjesztése volt a közgyűlés tárgya, melyek Szűcs Ákos előterjesztése mellett a számvevőség javaslatai értelmében jóváhagyattak. E gyűlésen Kolossváry József alispán elnökölt. A népoktatás vármegyénkben. — Vármegye kir. taiifeliipyplöji'nek a közig, bizottság okt. 3-i illésén beterjesztett Jelentése. — Múlt havi jelenlésemben adott Ígéretemhez képest a f. évi szeptember hóban befejezett s úgy a központi m. kir. statisztikai hivatalhoz, mint pedig a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz is felterjesztett lefolyt 1899,900. tanév népoktatási állapot adatairól kívánok nagyjában és röviden beszámolni, előre bocsátván, hogy a közlendő adatokat, űgy mint az előbbi két évben, ez idén is okmányszerűen, vagyis a fankötelesek, iskolábajárók, lett tekintenie, hogy egyszerre megteljék a szive édes fájdalmakkal, nehéz vigasztalással . . . Nem mert panaszkodni senkinek, mert tudta, hogy mi vár arra, aki a többit alaptalanul lopással vádolja. De mikor harmadnap se lettt meg a kendő, akkor már jelentést tett róla a eugsiürernek. A eugsiürcr megvizitálta a ládákat, de természetesen csak a legénységét, mert sarzsiról még föltételezni sem szabad, hogy lopna s mert a kendőt nem találta sehol, büntetésből rapportra rendelte Ballangót. De a kapitány úr nem hagyta annyiban a dolgot, hanem megvizsgálta a sarzsik ládáját is és freíter Bürök ládájában rá is akadtak a szép selyemkedőre. No, elérkezett most a kegyetlen szivü abrichtemek is az ideje. Egyszerre vége lett a nagy uraságnak, a kendő pedig visszakerült a helyére. Mégis van hát igazság! A regruták mellét büszkeség dagasztja s ahogy telnek a két hónap napjai, mind több bátorság száll a szivükbe. — Kinyillott a szemük! azt mondják az öregek és azontúl már fel kell hagyni a kegyetlen tréfákkal, mert oda már a nagy tekintély. A kapitány úr előtt nincs regruta, ott egyformán csinálja mindenki a dojijiel reihen rechts um-ot és a links front-ut. Aki igyekszik, aki törekvő, az itt is boldogul s mire Johann Ballangó tavasz táján megkapja az első csillagot, addigra a szivek lassankint kibékülnek a katonaélet szokatla béklyóival. Rozorva. iskolamulasztók egyénenkénti kimutatásaiból, a tanítók személyi okmányaiból, hivatalos javadalmi jegyzőkönyveiből, az iskolák költség-jegyzékeiből és részben saját helyszíni felvételeimből szereztem és állítottam össze. 1. A tankötelesekről. Veszprém vármegye összes (5 — lő éves tanköteleseinek száma 40.002 (lll-el több, mint az előbbi évben), ezekben (3—12 éves 27.405 és 13— 15 éves 12.517, Hu 21.512, leáuy 18.490, tehát az idén is több a (iu, mint a leány és pedig 2022-vel; vallás szerint r. kath. 27.193, ev. ref. (5979, ág. evang. 413(5, unitárius 0, izr. 1(388, nyelv szerint magyar 35.112, német 4302, tót 588 ; gyarapodtak a magyarok és a tótok, német ez idén kevesebb van, mint tavaly volt. 2. Az iskolába járókról. Elemi mindennapi iskolába járt 25.909 ; általános ismétlőbe 7305, gazdasági ismétlőbe i486, iparos és kereskedelmi tanonc isolába járt 980, az ismétlő korúaknál ez idén a többlet 335, polgári iskolába járt 795 (köztük 587 leány) itt a többlet 114, a felső kereskedelmi és a tankerület területén levő 3 középiskolába járó 9 — 15 éves tanuló 718, itt is Gl a többlet, összes iskolába járó ti—15 éves tanköteles voll 37.259 (ez l(i(J-al több, mint az 1898/99-ik tanévben), vagyis a tankötelesek 93-12 %-a, míg az orsz. átlag 78 " 0 volt. Az előző évihez viszonyítva a százalékos emelkedés 58 század, vagyis valamivel több, mint egy fél százalék. Xem jár iskolába 2798 tanköteles, kiknek nagyobb része a községektől távoli pusztákra esik, hol a törv. kötelezettségnek meg nem állapíthatása miatt csak lassan halad előre az iskolák felállítása. Vallás szerint: r. kath. 24.839, ev. ref. 1)740, ág. hitv. evang. 3999, unitárius 12, izr. 11)78, csak a 2 protestáns felekezetnél 332 a gyarapodás. Nyelv szerint járt magyar 32.549, német 4132, tót 578. Nem szerint járt liu 19.451, leány 17.8U8. ?t. Az iskol amiú aszták rál. A félnapi igazolatlan mulasztási esetek száma (54.149, melyekből pénzbirsággal sújtatott (5491 eset; befolyt pénzben és leszolgált értékben 3212 kor. ; ez is 222 korouával több, mint az előző évben, míg a mulasztási esetek száma apadt. /. Az iskolákról. A vármegye területén volt 30.) iskola; és pedig állami li, községi 13, magán .'5, felekezeti 287, utóbbiak közül r. kath. 1(10, ev. ref. 70, ág. hitv. evang. 43, izr. 14, /okozatra elemi: 3)02, polgári 7, azonkívül egy felső kereskedelmi, 5 iparos, 2 kereskedő-tanonc és 52 gazdasági ismétlő iskola ; továbbá egy állami tanítóképezde, egy r. kath. tanítóképezde, az elemi iskolások közül államiba jár 378, községibe 852, a többi mind felekezeti iskolákba jár; magyar tanítási nyelv mindenütt vau. "i. A tanítókról. A tanítók szama 450, kik 414 tanteremben tanítanak, közülök 32 nem tanképesített, kik 10-el apadtak és intézkedésünk folytán még jobban fognak apadni, mert a tanító hiány ez idén már kevésbe volt érezhető. Polgári iskolákban tanított 32 tanerő; tanítónő működött 1)9, állami tanerőnk volt 21, községi 21, magán 3, felekezeti 412, (vagyis r. kath. 255, ev. ref. 79, ág. hitv. evang. 50. izr. 28). (>. Az óvó-intézetekről. Ezek száma volt 21 és pedig óvoda 11, állandó meuedékház 9. A 10 menedékház mind községi ; az óvodák közül 2 községi, 1 alapítványi, 1 egyesületi, 4 r. kath., 1 izr., 1 magán. 7. Az iskolák évi fentartási költségeiről. Ez érdekes fejezet, mely 5 év óta nem volt kimutatva s azóta meglepő nagy költség-áramlatot mutat.