Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-09-30

főgondnoka iránt jegyzökönyvébe foglalta s elhatározta, hogy annak idején a kerület érzelmeit élőszóval is tolmácsold küldöttséget küld a főgondnok családi körébe. A püspök jelentette most, kogy a mezöföldi egyházmegye esperesnek id. Medgyassuy Vince, balatonfő-kajári lelkészt választotta. Bejelentette továbbá, bogy Nagy Szabó Ignácné sz. Kovács Jusztin úrhölgy a leánynövelde részére 2000 koronás- alapítványt tett. A gyűlés érdemleges tárgyalását azzal kezdte meg, hogy zúgd éljenzés között kimondta, hogy O Felségét, dicsőségesen uralkodó királyunkat 70-ik születése napja alkalmából hódoló feliratban üdvözli. A püspöki jelentés tárgyalása kapcsán, mely 4 nyomtatott iven a kerület életének mindeu mozzanatát felöleli s hozzájuk nagybecsű megjegyzéseket fűz, a lelkészi nyugdij, a zágrábi prot. egyház s a magyar-horvát ref. egyház, valamint más fontos ügyekben is határoztak. üzike Lajos főiskolai gondnok ez állásáról lemondott, de Darányi, Tisza és a püspök meleg, elismerő és marasztaló szavai után a lemondást visszavonta. Az első napi gyűlés napirendjén intézték el a felsőbb leányiskola ügyét, elfogadván az intézet érdemes igazgatója Iioroáth József dr. által készített szervezeti szabályzatot. A pápai egyház kérvénye fölött az iránt, hogy lelkészük Kis József theol. tanár ez utóbbi sílhísát 10 évig megtarthassa, míg ez alatt lelkészi fizetése a templom-alap javára kamatoznék, erős vita indult meg, melyben a pápai egyház jelentős történeti múltja s hivatása a jövőben lelkes méltatásban részesült Barthalos István részéről, ki a kérelem pártolása érdekében szólalt fel. A megindult vitát Darányi Ignác dr. felszólalása döntötte el; az ügynek a tavaszi közgyűlésre halasztását célzó indítványát a gyűlés egyhangúlag s annál inkább elfogadta, mert világos lett a nemes célzat, bogy a miniszter óhaja, hogy a templomalap a kerület részéről más formában támogatásban részesüljön. Ü maga különben már előzőleg — midőn az egyház Németh István h. lelkész és Saáry Lajos főgondnok elnöklete alatt nála tisztelgett — a templom-alap javára 2000 koronát ajándékozott. A gyűlést ezután választások foglalkoztatták. „Mi történt Margit", kérdi Bán a szomorú leánytól, Rekedt, szívlépö hangon felel : „Végzett az Ákos, itt van Pesten és asszonya van neki, nem felesége, csak a hüu fűzi hozzá; egy barátnőm mondta, akik tudod atyám szívesen szólnak arról, mitől a .szivünk meghasad. Asszonya vau, nyomorult, bünö.-", beteg, a kórházban adott életet egy gyermeknek, a gyermek apja Ákos. Menj, menj apánv a kórházba, a Rókusba, tudod oda, az ágya száma 17., de ne ne nézz rá, fo-dulj el a nőtől, aki megrabolta Margitkádat, hanem a gyermekei, az ő gyermekét öleld meg, csókold meg, nézd meg jól." Az öreg Bán arca olyan fehér lett, mint a kis szoba fala, megcsuklott a térde és odaesett a leány elé. „Bocsáss meg leányom, én vagyok mindeunek az oka, miért nem hagytalak együtt, féltem a csóktól, a gyalázatlól és a sziveket, mik egymásért dobogtak, a karjaitokat, mik egymást ölelték, eltaszítottam. Én bamba, a becsületért áldoztam fel a boldogságtokat. Nem érdemes, az érzés ha darócruhába öltözött is, a boldogság, ha bűn is vau benne, jobb százszorta a könnynél. A Margitkámat nem öleli senki, elfonnyad, megvénül, mint én, aki irom az aktát napról-napra, évről-évre. Gyűlölsz leányom?'

1 Margit ajka lihegve szól : „Nem . . . nem, csak menj, a száma 17." Az öreg Bán megindul tántorogvn és mikor az asztalhoz ér, csontos ökle rácsap a könyvre, melyben dalok vaunak az ifjú égő szerelemről. Megválasztattak: konventi rendes tagoknak: Őzike Lajos, Körmendy Sándor, Darányi Ignác, Molnár Béla; póttagoknak : Veres Ede, Szabó Zsigmond, Csorba Ede, Konkoly Thege Béla; főisk. igazgatótanácsi tagoknak : Körmendy Sándor, Molnár Béla, Horváth Lajos, Segesdy Ferenc dr., Szabó Zsigmond, Barthalos István és Konkoly Thege Béla. A gazdasági tanács elnökének ujabb hat évre Németh István theol. tanárt, alelnökének Saáry Lajost választották meg. Nagy érdeklődés kisórte a theol. tanári választást A közgyűlés Tbdry Etele, lic. Lencz Kálmán és Kovács Kálmán pályázók közül Thúry Etele vámosi lelkészt és ker. aljegyzőt, a kiváló egyháztörténeti irót választotta meg Tóth Dániel örökébe. Az újonnan választott tanár, valamint lic. Rácz Kálmán főgimn. vallástanár a kerület szine előtt letették hivatali esküjöket. Megejtette a közgyűlés a főgimn. tanárok fizetési osztályba sorozását s ez alkalommal magasabb fizetési osztályba emelte Kőrös Endre dr. és lic. Rácz Kálmán tanárokat. A gyűlést, mely folytatólag a következő két napon közigazgatási, főiskolai, birósági és pénzügyekkel foglalkozott, az első napon a Griff-szálló nagytermében bankett követte. A banketten az első felköszöntőt Antal püspök mondotta Tisza Kálmánra ; Őzike Lajos Darányit, Darányi Antalt; Eötvös Károly Ihász Lajost, Ihász a két prot. egyházat; Boné Géza Tiszát; Antal püspök Fenyvessy főispánt, ki sürgönyi üdvözletét küldte; Körmendy Sándor Eötvöst, Eötvös a református nőket; Őzike Mórocza Kálmánt; Kecskeméthy Jenő Eötvöst; Kis József a pápai egyház minden barátját: az egész társaságot; Mozsonyi Sándor a világi vezető férfiakat; Patay a ker. elnökságot s végezetül Tisza Kálmán Magyarország minden hazafias lelkű asszonyát. — A bankett, melyen elejétől végig a legkitűnőbb hangulat uralkodott, délután Va

0 tájban ért véget. Városi közgyűlés. - 1900. szept. 29. Miutegy 30—40 képviselőtestületi tag jelenlétébeu folyt le a tegnapi városi közgyűlés. A tárgysorou semmi érdekesebb ügy nem szerepelt s hogy mégis valamivel hosszabbra uyúlott, az az elnöklő helyettes polgármesternek volt köszönhető, ki megengedte, hogy egyik városi képviselő a szept. li-ki közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után ezen közgyűlés tárgyainak újból vaió pertraklálásába belebocsátkozzék. Hogy mily tájékozatlanság uralkodott felszólalásában, bizonyítja az, miszerint sejtelme sem volt róla, hogy az összes tárgyak az áll. választmány retortáján mennek keresztül, s hogy az alispán, tehát nem a város polgármesterének elnöklete alatt tartott tisztújító szék nincs jogosítva a rendes jegyzőkönyvek hitelesítésére. Az összes képviselőtestületi tagokvéleményének adott kifejezést Antal Géza dr., midőn erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a mult ülés tárgyait újból megvitassák. A napirend előtt elnöklő h. polgármester bejelentette, hogy Zimmermann Krisztina, városunk jól levője meghalt. Indítványára a közgyűlés az elhunytjótékony űrnő testvéréhez, Zimmermann János lovaghoz részvétiralot intéz. Bejelentelte még a h. polgármester, hogy Bognár Gáborué a hozzá férje halála alkalmából hozzá intézett részvétiratért köszöne tét fejezte ki. A dohánygyári munkásnőknek községi pótadójuk elengedése iránt beadott kérvénye volt a gyűlés első pontja. E kérvény a közgyűlés előtt részben már tárgytalanná vált, mert a pénzügyminiszter átiratilag értesítette a várost, hogy azoknak a munkásnőknek, kik az átlagos napibéren alul- keresnek, az állami adót elengedte s így ezek .természetesen községi adót sem fizetnek. Igy a munkásnők legnagyobb része, községi adót nem fizetvén, kérvényük — mint tárgytalan — fölött a gyűlés napirendre tért. Ozv. Hunkár Béláné azzal a kéréssel járul a közgyűlés elé, hogy csekély nyugdíjjá mellé évi kegydíjjat ís engedélyezzenek neki. A közgyűlés a kérelmet, tekinteltel arra, hogy a bold. főszámvevő munkás és derék tisztviselője volt a városnak, teljesítette s az özvegy nyugdíját 170 kor. kegydíjjal 600 koronára egészítette ki. A veszprémi törvényhatósági út rendezése tárgyában leérkezett alispáni leiratot az állandó választmány azzal a megjegyzéssel ajánlja tudomásul vételre, hogy a megszükített úttestnek az árok folytán fennmaradó részére nézve tulajdonjogát tartsa fenn. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát id. Paál István hozzászólása után elfogadta és Boek István helyesléssel fogadott indítványa alapján kimondta, hogy az alispánPhivatalhoz felterjesztést intéz, hogy a megszükített útat az államépitészeti hivatal dúcokkai vagy korlátokkal ne jelezze, mert ez a közlekedésnek szolgálna akadályára és veszélyére. Érdeklődést keltett és vitát idézett elő a közgyűlés tárgysoráuak utolsó pontja: a földmivesiskolával szemben levő földeknek bérbeadása. E földeket a földmivelésügyi miniszter óhajtja bérbevenni magyar holdaukint 40 koronáért. Az erre vonatkozó szerződést az ügyész már elkészítette, de az állandó választmány azt javasolja, hogy minthogy a város esak nehezen tudott a halárban ingatlant szerezni, s mivel ez ingatlanra a vásártér miatt szükség is lehet, a kögyülés ne fogadja el a szerződést, hanem a földeket 2—3 évre magánosoknak adják bérbe. A kérdéshez elsőuek Barthalos István szólt hozzá, tetszés között fejtegetvén, hogy nincs nagyol)!) közcél, mint ha a város déli végén épült két intézet részére adnak földet. A miniszter azt célozza, hogy az ifjúság részére kis parkszerű területet mely míg egyrészt játszótérnek is alkalmas, másrészt az ott létesítendő arborétummal a tanügyet szolgálja. A miniszter nemes célzatát a városnak tőle telhetőleg támogatni kötelessége, azért alternative azt ajánlja, hogy vagy kössük meg azonnal a szerződést, vagy utasítsák az ügyet a pénzügyi és szépészeti bizottsághoz. Antal Géza dr. melegen üdvözli a l'öldmivelési miniszter tervét, de a város érdekében valónak tartja viszont, hogy a mostani vásártér a régibe/, hasonlóvá tétessék. Kétségtelen, hogy ha a szóban forgó földek a t'öldm. miniszter kezébe kerülnének, az ottani alvizek leesapohisn a vásárteret is javíthatná s azért a bérbeadás megfontolást érdemel. I).> az ügy teljesen előkészítetlenül került a közgyűlés elé, azért indítványozza, hogy a tanácsnak ada-sék vissza s miután a bizottságok is tárgyalták, kerüljön ismét a közgyűlés elé. Az indítványt közhelye-lés kisérte. Az ügyhöz még Krausz József X. szólott hozzá, a vásártérnek a múltban történt átengedé-ét kárhoztatván s ezután Antal dr. indítványát egyhangúlag elfogadlak. A gvülés 1 .,,")-kor ért véget. S z i n Ii á z. Még egy naj) s mikor az másutt megkezdődik a színházi szezon, számunkra hét hónapra bezárulnak a szinház kapui. Ismét és ismét ez a régi panasz tör utat ajkunkon, mikor utolsó roleníndákat megírjuk. Dc nem is csoda, hogy nem tudunk belenyugodni ebbe a képtelen állapotba, melyben idők kezdetétől fogva sínylődünk. Van kőszinlnízunk s akkor, midőn hasznát vehotnők, zárva áll, mikor pedig aréna is megtenné ugyanazt a szolgálatot, rekkenő hőségben, pctrolcuiuszagu atmoszférában folynak az előadások. Akár Győrtől való elszakadással, akár más úton, de egyszer már ideje lessz segíteni e furcsa állapoton. Szezonunk napja alkonyatra ragyogott fel. Bizony egész hónapon át felhők takarták s csak legutolján — kései, de igaz művészi gyönyörrel — ragyogott fel. Mi hozta fel napunk, tudja