Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-09-30

főgondnoka iránt jegyzökönyvébe foglalta s elha­tározta, hogy annak idején a kerület érzelmeit élőszóval is tolmácsold küldöttséget küld a fő­gondnok családi körébe. A püspök jelentette most, kogy a mezöföldi egyházmegye esperesnek id. Medgyassuy Vince, balatonfő-kajári lelkészt választotta. Bejelentette továbbá, bogy Nagy Szabó Ignácné sz. Kovács Jusztin úrhölgy a leánynövelde részére 2000 koro­nás- alapítványt tett. A gyűlés érdemleges tárgyalását azzal kezdte meg, hogy zúgd éljenzés között kimondta, hogy O Felségét, dicsőségesen uralkodó királyunkat 70-ik születése napja alkalmából hódoló feliratban üdvözli. A püspöki jelentés tárgyalása kapcsán, mely 4 nyomtatott iven a kerület életének mindeu moz­zanatát felöleli s hozzájuk nagybecsű megjegyzé­seket fűz, a lelkészi nyugdij, a zágrábi prot. egyház s a magyar-horvát ref. egyház, valamint más fontos ügyekben is határoztak. üzike Lajos főiskolai gondnok ez állásáról lemondott, de Darányi, Tisza és a püspök meleg, elismerő és marasztaló szavai után a lemondást visszavonta. Az első napi gyűlés napirendjén intézték el a felsőbb leányiskola ügyét, elfogadván az intézet érdemes igazgatója Iioroáth József dr. által ké­szített szervezeti szabályzatot. A pápai egyház kérvénye fölött az iránt, hogy lelkészük Kis József theol. tanár ez utóbbi sílhísát 10 évig megtarthassa, míg ez alatt lelkészi fizetése a templom-alap javára kamatoznék, erős vita indult meg, melyben a pápai egyház jelentős történeti múltja s hivatása a jövőben lelkes mél­tatásban részesült Barthalos István részéről, ki a kérelem pártolása érdekében szólalt fel. A meg­indult vitát Darányi Ignác dr. felszólalása dön­tötte el; az ügynek a tavaszi közgyűlésre halasz­tását célzó indítványát a gyűlés egyhangúlag s annál inkább elfogadta, mert világos lett a nemes célzat, bogy a miniszter óhaja, hogy a templom­alap a kerület részéről más formában támogatás­ban részesüljön. Ü maga különben már előzőleg — midőn az egyház Németh István h. lelkész és Saáry Lajos főgondnok elnöklete alatt nála tisztel­gett — a templom-alap javára 2000 koronát ajándékozott. A gyűlést ezután választások foglalkoztatták. „Mi történt Margit", kérdi Bán a szomorú leánytól, Rekedt, szívlépö hangon felel : „Végzett az Ákos, itt van Pesten és asszonya van neki, nem felesége, csak a hüu fűzi hozzá; egy barátnőm mondta, akik tudod atyám szívesen szólnak arról, mitől a .szivünk meghasad. Asszonya vau, nyomorult, bünö.-", beteg, a kórházban adott életet egy gyermek­nek, a gyermek apja Ákos. Menj, menj apánv a kórházba, a Rókusba, tudod oda, az ágya száma 17., de ne ne nézz rá, fo-dulj el a nőtől, aki meg­rabolta Margitkádat, hanem a gyermekei, az ő gyermekét öleld meg, csókold meg, nézd meg jól." Az öreg Bán arca olyan fehér lett, mint a kis szoba fala, megcsuklott a térde és odaesett a leány elé. „Bocsáss meg leányom, én vagyok mindeunek az oka, miért nem hagytalak együtt, féltem a csók­tól, a gyalázatlól és a sziveket, mik egymásért dobogtak, a karjaitokat, mik egymást ölelték, eltaszí­tottam. Én bamba, a becsületért áldoztam fel a boldogságtokat. Nem érdemes, az érzés ha daróc­ruhába öltözött is, a boldogság, ha bűn is vau benne, jobb százszorta a könnynél. A Margitkámat nem öleli senki, elfonnyad, megvénül, mint én, aki irom az aktát napról-napra, évről-évre. Gyűlölsz leányom?' 1 Margit ajka lihegve szól : „Nem . . . nem, csak menj, a száma 17." Az öreg Bán megindul tántorogvn és mikor az asztalhoz ér, csontos ökle rácsap a könyvre, mely­ben dalok vaunak az ifjú égő szerelemről. Megválasztattak: konventi rendes tagoknak: Őzike Lajos, Körmendy Sándor, Darányi Ignác, Molnár Béla; póttagoknak : Veres Ede, Szabó Zsigmond, Csorba Ede, Konkoly Thege Béla; főisk. igazgató­tanácsi tagoknak : Körmendy Sándor, Molnár Béla, Horváth Lajos, Segesdy Ferenc dr., Szabó Zsigmond, Barthalos István és Konkoly Thege Béla. A gazdasági tanács elnökének ujabb hat évre Németh István theol. tanárt, alelnökének Saáry Lajost választották meg. Nagy érdeklődés kisórte a theol. tanári választást A közgyűlés Tbdry Etele, lic. Lencz Kálmán és Kovács Kálmán pályázók közül Thúry Etele vámosi lelkészt és ker. aljegyzőt, a kiváló egyháztörténeti irót választotta meg Tóth Dániel örökébe. Az újonnan választott tanár, valamint lic. Rácz Kálmán főgimn. vallástanár a kerület szine előtt letették hivatali esküjöket. Megejtette a közgyűlés a főgimn. tanárok fizetési osztályba sorozását s ez alkalommal maga­sabb fizetési osztályba emelte Kőrös Endre dr. és lic. Rácz Kálmán tanárokat. A gyűlést, mely folytatólag a következő két napon közigazgatási, főiskolai, birósági és pénz­ügyekkel foglalkozott, az első napon a Griff-szálló nagytermében bankett követte. A banketten az első felköszöntőt Antal püspök mondotta Tisza Kál­mánra ; Őzike Lajos Darányit, Darányi Antalt; Eötvös Károly Ihász Lajost, Ihász a két prot. egyházat; Boné Géza Tiszát; Antal püspök Fenyvessy főispánt, ki sürgönyi üdvözletét küldte; Körmendy Sándor Eötvöst, Eötvös a református nőket; Őzike Mórocza Kálmánt; Kecskeméthy Jenő Eötvöst; Kis József a pápai egyház min­den barátját: az egész társaságot; Mozsonyi Sán­dor a világi vezető férfiakat; Patay a ker. elnök­ságot s végezetül Tisza Kálmán Magyarország minden hazafias lelkű asszonyát. — A bankett, melyen elejétől végig a legkitűnőbb hangulat uralkodott, délután Va 0 tájban ért véget. Városi közgyűlés. - 1900. szept. 29. ­Miutegy 30—40 képviselőtestületi tag jelenlé­tébeu folyt le a tegnapi városi közgyűlés. A tárgy­sorou semmi érdekesebb ügy nem szerepelt s hogy mégis valamivel hosszabbra uyúlott, az az elnöklő helyettes polgármesternek volt köszönhető, ki meg­engedte, hogy egyik városi képviselő a szept. li-ki közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után ezen közgyűlés tárgyainak újból vaió pertraklálásába bele­bocsátkozzék. Hogy mily tájékozatlanság uralkodott felszólalásában, bizonyítja az, miszerint sejtelme sem volt róla, hogy az összes tárgyak az áll. választmány retortáján mennek keresztül, s hogy az alispán, tehát nem a város polgármesterének elnöklete alatt tartott tisztújító szék nincs jogosítva a rendes jegyzőköny­vek hitelesítésére. Az összes képviselőtestületi tagok­véleményének adott kifejezést Antal Géza dr., midőn erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a mult ülés tár­gyait újból megvitassák. A napirend előtt elnöklő h. polgármester be­jelentette, hogy Zimmermann Krisztina, városunk jól levője meghalt. Indítványára a közgyűlés az el­hunytjótékony űrnő testvéréhez, Zimmermann János lovaghoz részvétiralot intéz. Bejelentelte még a h. polgármester, hogy Bognár Gáborué a hozzá férje halála alkalmából hozzá intézett részvétiratért köszöne tét fejezte ki. A dohánygyári munkásnőknek községi pótadó­juk elengedése iránt beadott kérvénye volt a gyűlés első pontja. E kérvény a közgyűlés előtt részben már tárgytalanná vált, mert a pénzügyminiszter át­iratilag értesítette a várost, hogy azoknak a munkás­nőknek, kik az átlagos napibéren alul- keresnek, az állami adót elengedte s így ezek .természetesen köz­ségi adót sem fizetnek. Igy a munkásnők legnagyobb része, községi adót nem fizetvén, kérvényük — mint tárgytalan — fölött a gyűlés napirendre tért. Ozv. Hunkár Béláné azzal a kéréssel járul a közgyűlés elé, hogy csekély nyugdíjjá mellé évi kegydíjjat ís engedélyezzenek neki. A közgyűlés a kérelmet, tekinteltel arra, hogy a bold. főszámvevő munkás és derék tisztviselője volt a városnak, telje­sítette s az özvegy nyugdíját 170 kor. kegydíjjal 600 koronára egészítette ki. A veszprémi törvényhatósági út rendezése tár­gyában leérkezett alispáni leiratot az állandó választ­mány azzal a megjegyzéssel ajánlja tudomásul vé­telre, hogy a megszükített úttestnek az árok folytán fennmaradó részére nézve tulajdonjogát tartsa fenn. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát id. Paál István hozzászólása után elfogadta és Boek István helyesléssel fogadott indítványa alapján ki­mondta, hogy az alispánPhivatalhoz felterjesztést intéz, hogy a megszükített útat az államépitészeti hivatal dúcokkai vagy korlátokkal ne jelezze, mert ez a közlekedésnek szolgálna akadályára és veszélyére. Érdeklődést keltett és vitát idézett elő a köz­gyűlés tárgysoráuak utolsó pontja: a földmives­iskolával szemben levő földeknek bérbeadása. E földeket a földmivelésügyi miniszter óhajtja bérbe­venni magyar holdaukint 40 koronáért. Az erre vo­natkozó szerződést az ügyész már elkészítette, de az állandó választmány azt javasolja, hogy minthogy a város esak nehezen tudott a halárban ingatlant sze­rezni, s mivel ez ingatlanra a vásártér miatt szük­ség is lehet, a kögyülés ne fogadja el a szerződést, hanem a földeket 2—3 évre magánosoknak adják bérbe. A kérdéshez elsőuek Barthalos István szólt hozzá, tetszés között fejtegetvén, hogy nincs nagyol)!) közcél, mint ha a város déli végén épült két intézet részére adnak földet. A miniszter azt célozza, hogy az ifjúság részére kis parkszerű területet mely míg egyrészt játszótérnek is alkalmas, másrészt az ott lé­tesítendő arborétummal a tanügyet szolgálja. A mi­niszter nemes célzatát a városnak tőle telhetőleg támogatni kötelessége, azért alternative azt ajánlja, hogy vagy kössük meg azonnal a szerződést, vagy utasítsák az ügyet a pénzügyi és szépészeti bizott­sághoz. Antal Géza dr. melegen üdvözli a l'öldmivelési miniszter tervét, de a város érdekében valónak tartja viszont, hogy a mostani vásártér a régibe/, hasonlóvá tétessék. Kétségtelen, hogy ha a szóban forgó föl­dek a t'öldm. miniszter kezébe kerülnének, az ottani alvizek leesapohisn a vásárteret is javíthatná s azért a bérbeadás megfontolást érdemel. I).> az ügy telje­sen előkészítetlenül került a közgyűlés elé, azért indítványozza, hogy a tanácsnak ada-sék vissza s miután a bizottságok is tárgyalták, kerüljön ismét a közgyűlés elé. Az indítványt közhelye-lés kisérte. Az ügyhöz még Krausz József X. szólott hozzá, a vásártérnek a múltban történt átengedé-ét kárhoz­tatván s ezután Antal dr. indítványát egyhangúlag elfogadlak. A gvülés 1 .,,")-kor ért véget. S z i n Ii á z. Még egy naj) s mikor az másutt megkezdődik a színházi szezon, számunkra hét hónapra bezárulnak a szinház kapui. Ismét és ismét ez a régi panasz tör utat ajkunkon, mi­kor utolsó roleníndákat megírjuk. Dc nem is csoda, hogy nem tudunk belenyugodni ebbe a képtelen állapotba, melyben idők kezdetétől fogva sínylődünk. Van kőszinlnízunk s akkor, midőn hasznát vehotnők, zárva áll, mikor pedig aréna is megtenné ugyanazt a szolgálatot, rekkenő hő­ségben, pctrolcuiuszagu atmoszférában folynak az előadások. Akár Győrtől való elszakadással, akár más úton, de egyszer már ideje lessz segíteni e furcsa állapoton. Szezonunk napja alkonyatra ragyogott fel. Bizony egész hónapon át felhők takarták s csak legutolján — kései, de igaz művészi gyönyörrel — ragyogott fel. Mi hozta fel napunk, tudja

Next

/
Thumbnails
Contents