Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-05-13

Huszonhetedik év szám. 1900. május 13. t apiijy^^t^i^k és több p

ápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlöny Megjelenik mindon vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 8cfi, Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, fölér. Felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE dr. Blőüzetésok és hirdetési dij?.k a lap kiadóhivatal á h o z k ii 1 d e n d ö k. A lap ára: Egész évre 12 kor., félévre ti kor., negyedévre Í5 kor. KfíyoB HKám CIVÍ\ :ío mi. ESTERHÁZY MÓRIC GRÓF. Gyász borult az Esterházyak büszke, ú'si kastélyára, gyász Pápa városára, Veszprémvármegyére és gyász mindazokra, kik azt a nemes, derék főurat ismerték, kit tegnapelőtt éjjel hirtelen-váratlan kegyetlenséggel és mégis szelíden, fájdalom nélkül ragadott el a halál az élők sorából. Esterházy Móric gróf meghalt! Munkás élete delén, legszebb férfikorában, gyöngéden szerető neje oldala mellől, viruló gyermekei köréből szakította ki a kérlelhetlen sors a híí férjet, a jó apát. Könnybe borult szemmel állanak ma a családtagok az örökre kihűlt drága tetem mellett. Zokogásba fúl a panaszszó, mely kitörni készül, lesújtva látváu a hatalmas tölgyet, melynek életerős ágai még évtizedeken keresztül védhették, óvhatták volna őket. ; »Fáj, hogyha dőlnek a kürt'ősi fái, ha vesznek és pusztulnak a Nagyok!- Fáj nemcsak azoknak, kiknek a fák terebélyes ágai legközvetlenebbül adtak üdülést, ótalmat, de fáj mindazoknak, kikben a dicsőséges, ősi nevek iránti tisztelet lángja ég, ég magasan lobogó lánggal akkor, ha a dicsőséges név örököse nemcsak a nevet, de annak hagyományaként hazafias, önzetlen munkásságra való képességet, készséget és akaraterőt is örökölt. Es Esterházy Móric gróf, a »pápai gróf« valóban megmutatta, hogy az ősi névre, mely reászállott, valóban méltó volt, megmutatta akkor, midőn szolgálatába állott a haza közügyének és részese lett a szellemi közteherviselésnek. Magyarország nagy történeti múlttal biró vármegyéjének, a mi édes vármegyénknek, Veszprém vármegyének vezetését vállalta el királya hivó parancsszavára a hatalmas oligarcha és tizenhárom esztendőn keresztül nagy eréllyel, lankadatlan buzgalommal kormányozta a gondjára bizott vártnegyét. Nemcsak a törvényhatósági bizottság közgyűlésein, de a kisebb bizottságok ülésein is buzgó kötelességtudással elnökölt és úgy e gyűléseken, mint általában egész megye-kormányzási működésében mindenkor bizonyságát adta széles látókörű ismereteinek, éles itélőtehetségének. Főispáni működését tizenhárom hosszú éven keresztül a tiszta és hamisítatlan liberalizmus hatotta át. Mindennél ékesebben szól erről az a tény, hogy az egyházpolitikai küzdelmek idején Veszpréiuvármegye az egész vonalon hűen kitartott a liberalizmus szent ügye mellett és jelentős része volt annak diadalra vitelében. 0 Felsége a király méltányolta legjobban kiváló szolgálatait, midőn a legmagasabb kitüntetést, a titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Eredményeset], jól betöltött állását, mellyel a megyei gazdasági egyesület szakszerű, lelkes vezetését kapcsolta egybe, f'supán megrendült egészségi állapotára való tekintettel hagyta ott. De az erőteljes férliu egészsége rövid idő múlva megjavulni látszott. Senki sem sejtette, hogy pusztít benne a kór, mely — mindnyájunk őszinte fájdalmára most életét oltotta ki. .Nemes életet, dic^ő nemzetség dicső saljának éleiét oltotta ki! Elborult lélekkel, könnyező szemmel van ennek tudatában mindenki, tiki a >pápai grófot .< ismerte. A .-pápai grólot.<. Igen, mcit a mienk volt ő első sorban, a legszorosabb kötelékkel önmaga kapoolta magát mihozzánk. Nem fennenhangzó, szárnyas szavakkal —- melyeknek sohasem volt barátja — de tettekkel bizonyította »ptipai grófVságát, Pápához való őszinle igaz szeretetet. Nem volt ügye városunknak, melyben az ő segítségét, lámogatását nélkülöztük volna. Az p]rzsébet-városrész, a főiskola lelkének átengedése ; a főiskolának, az apáca-^kolának, minden jótékony intézményünk bőkezű segélyezése, szegényeink, árváink gyámolítása, mind oly tények, melyek nemcsak jószivéről, de Pápa városa iránt érzett mély rokonszenvétől, változatlan vonzalmáról tettek tanúbizonyságot. >S tanúságot tett erről az a mindenkor megnyilatkozó meleg érdeklődés, mellyel városunk kisebb-nagyobb ügyei iránt viseltetett, s melyek felsőbb fokon kedvező elintézésében gyakorta része volt a megboldogult főúr irántunk való jóságának. Pápa város felK>ndülésével Esterházy Móric, gróf neve elválaszthatlanul egybe van kapcsolva. "Sírva sirathatják a váratlanul elköltözött főurat e városnak minden rendű és rangú lakosai. Pártfogót, hatalmas és jó pártfogót vesztettünk benne s tetézi veszteségünk nagyságát, ha meggondoljuk, hogy még százszorosan érezhettük volna irántunk való jóindulatát, ha a durván kegyetlen sors időnek előtte, örökre el nem szakítja tőlünk . . . Eltávozott, örökre eltávozott tőlünk. De szelleme, áldott emléke, mindenkor fenn fog maradni közöttünk. Veszprémvármegye és Pápa városa örökké szivében fogja hordani Esterházy Móric gróf hálás emlékét s amint szeretettel ölelt a megboldogult magához mindannyiunkat, akként, öleli magához a város és megye a megboldogult hátramaradt szeretteit, kiknek mély gyászában, kínos keservében e megye és város minden lakója résztvevő szívvei osztozik.