Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-06-04

öntözésnek még az a haszna is van, hogy enyhíti a nagy forróságot, a levegőt üdébbé, nagyobb víztartalmúvá és egészségesebbé teszi és a köztisztaságot előmozdítja. Helyén van itt egy boszantó rosz szokást megemlíteni, melyen a vízvezeték még idáig nem segített. Kétszer hetenként seprűt a pápai utcát, de nincs benne köszönet, mert mindenkor akkora port csinálnak — igenis csinálnak, a sepréssel, hogy talán jobb volna, ne is sepernének. A város által mutatott példát hűen követik a lakosok, midőn saját lakásaik előtt sepertetik a járdát. Ezen rendetlenségen és tisztátíilanságon kell segíteni; megköveteli az adózó közönség, hogy az utcákat és járdákat, seprés előtt — öntözzék meg. Mutasson a városi tanács jó példát a lakosságnak és tegye meg a tisztaság és közegészség érdekében kötelességét, most mikor minden utcában bőven van vizünk, csakis ez esetben követelheti a lakosságtól, hogy kövesse jó példáját. Lővy László dr. Az alkotmányos korszak beállta utáu a főrendiháznak sok éven át tagja, éveken át jegyzője volt, s a delegációba is mindig beválasztották. Boldogult testvére, Zichy-Ferraris Viktor gróf végzetes elhunyta reá sok keserűséget rótt és attól fogva visszavonult a közélettől, s a kik ismerték őt, mint szép vagyonnal bíró kiváló gazdát és otthon saját úri, házában előkelő életet élő, de a világ zajával szemben takarékos embert és csak a szegény és szerencsétlenek iránt bőkezű adakozót és minden nemes célra csendben áldozót, azok azt hiszem, elitélik egyes Budapesten megjelenő napi lapoknak a boldogult halálesetéről megjelent kegyeletlen, bántó közleményeit, melyekben egyebet nem tudtak Írni az elhunytról, mint csak annyit, hogy „régebben a főrendiháznak tagja volt, de rossz anyagi viszonyai miatt törölték". A valóság az, hogy mikor a föreudűség egy meghatározott magasságú földadóhoz köttetett, akkor szűnt meg ő főrendíí lenni, miként sok más, jeles főurak. Illő volna, ha az e sorokban méltán megrovott lapok hibáikat helyrehoznák, nem felejtve el azt az örök igazságot, hogy holtakról vagy jót vagy semmit, különösen akkor, mikor az elhunyt boldogultról, annak egész életéről méltán lehet megírni, hogy áldott legyen emléke ! Mindegyik kocsihoz két ember szükséges. Ezen költséget még megbírjuk. Első sorban az a kérdés, mikor kell öntözni? erre nem lehet más a felelet: ha por van. Helytelen ezért, ez öntözést csak nyáii hónapokra szorítani, mert a por mindig egészségtelen, ártalmas. Ha van por tavaszszal vngy őszszel ép úgy kell öntözni, mint nj'áron. Második kérdés az, hogyan kell öntözni? erre az egyedüli helyes felelet az : annyi vizet kell öntözni a földre hogy sem a szél, sem j a kocsi közlekedés, ne legyen képes port csinálni. Itt íninden attól függ, hogy milyen a talaj. Aszfaltra elégséges egy fél miliméter vastag vizréteg; kockakő burkolatra már több viz szükséges az egyes kövek közötti részek miatt; még több vizet igényel a mészkővel vagy somlai kővel fedett utca; még ennél sokkal többet a makadám és legtöbbet a természetes föld. Ha ez utóbbi kemény akkor legalább egy miiiméter vastag vizréteg szükséges a por megkötésére; minél puhább, porosabb a föld, annál vastagabb vizréteg lesz szükséges. Az öntözést úgy kell teljesíteni, hogy az öntözendő területet egészen vizzel kell beborítani. Igen helytelen ezért a nálunk szokásos utcaöntözés, inert egész nagy és kis területeket hagynak szárazon. Az öntözéssel megbízott napszámosoknak szigorúan meg kell parancsolni, hogy száraz helyeket ne hagyjanak. Hányszor kell naponként öntözni? Legalább kétszer; a reggeli órákban és délután. IIa jól öntöztetjük mind a kétszer, akkor egész nap sem lesz por. Az öntözés alkalmával mindig valamennyi fát is kell megöntözni, hogy azok jobban fejlődjenek mint eddig és hogy ne száradjon el azok közül oly sok. Az egészség javításán kívül a kellő Vásonkeoi Zichy-Ferraris Lajos gróf. 1844. aug. 11.—1899. május 29. A Somló melletti Nagy-Szó'Uó's és Kerla uradalmak tulajdonosa, a kiváló főúr, Zicltij-Ferraris Lajos gróf nincs többé, elhunyt Karlsbadban, hol pedig gyógyulást keresett. Ki ne ismerte volna városunk és vidékén e szeretetre és tiszteletre méltó főurat'! Mindenesetre, a kik igen sokan jól ismerői voltak, úgy ismerték őt, mint a ki a közbecsülést, közszeretetet a legnagyobb mértékben megérdemelte. Fiatal éveiben festői szép alakja, lelki szép tulajdonságai és társadalmi kiválósága miatt jelentékeny szerep jutott neki n hazai és a társadalmi közéletben. A jogot elvégezvén, köztisztviselő: megyei jegyző volt (ivőrvármegyéhen. Az lX(>l)-iki hadjáratot végigharcolta, mint huszárhadnagv. 1 Három est. — Újházi Ede vendégszereplése. — Feledhetetlen három est! Feledhetetlen, mert az emberi lélek érzelmeinek és szenvedélyeinek, derűjének és borújának, eltompultságáuak és megittasultságának hű képét a reális művészet egyszerűen keresetlen s épp azért belsőleg megindító eszközeivel varázsolta elénk. Feledhetetlen, mert az igaz művészet hatásának felemelő voltát is éreztük és hosszú évek után először láttuk, hogy közönségünk a művészetet megérti, vele egybeforr és gyönyörének teljességében — valóban lelkesedik. Valóban feledhetlen a három est, mely Újházi Kdét láttatta velünk. Velünk, kik könnyebb fajta operettek és léha bohózatok sivatagán tengődve, állítva vágytunk oázis és ez oázisban komoly művészetnek üdítő forrása utáu. íme, előttünk a forrás! Kristálytiszta tükrébe tekintve benne látjuk önuönmaguukat, hogy tanúságául szolgáljunk önnönmagunknak. Mert hisz az igazi művészeti hatás titka a reális valóság feltüntetésében rejlik. A valódi művéAzóta felmerült több izbeu az az amerikai terv is a lapokban, hogy a vasúti vonatokra felhúzott lámpák is jelezzék az időt. Sehol sem lehetne ezt az eszmét megvalósítani, mint minálunk, ha t. i. a vasúti táviróbivatalok felvennék a prognózist. A vonat kifut a kezdő állomásról, s a hol a délután ;5 órakor föladott s 1—2 óra alatt az egész országot befutó prognózis körözvény utoléri: ott a vonatvezetőnek tudtára adja az állomásfőnök, s az felhúzza a megfelelő lobogót, avagy kitűzi — estefelé — a lámpát, a melyek mindenike betűvel is hirdetné, hogy milyen értelme van a különböző színeknek. Már ezzel nagy eredményt lehetne elérni a magyar prognosztika mai fejlődési stádiuma mellett is. Hátba még a meteorológiai intézet prognózis osztályát oda fejlesztenék, hogy annak módja lehetne tanulmányozásra, a prognózisnak a bekövetkezett időjárással egybevetésére, a helyi különbségek felismerésére, s ezek eredményeinek minél szélesebb körbon való terjesztésére! Számottevő siker eléréséhez azonban magának a prognózis osztálynak fejlesztése nem elég. Okvetlenül ki kell pótolni a klimatológiai adatokat akár a meteorológiai, akár bármelyik más országos intézet kebelében az állat- és növénijjejlödési adatok pontos és rendszeres yijüjtétéeel. A Magyar Ornitologiai Központ évek óta, s a kezdetleges eszközökhöz képest igen szép sikerrel működik a vándor madarak vonulása útjának belyés időbeli felkutatásával, a földmivelési minisztérium vízrajzi osztályánál rendszeres tanulmány tárgya a folyók árhullámának vonulása kapcsolatban a csapadék mennyiségével, formájával és idejével s ez a tanulmány immár eredményekre is vezetett, a mely ha egyelőre meg uem is fordítható, de az ídőprogVajjon nims-c valami kapcsolat a fák rügyezése s a vadludak érkezése közt s nem Ichelno-e ezeknek összehasonlító niegligyclésévcl ezeket a diaihoz hasonló meglepetéseket minél kevesebbre szorítani ':! S az én eszem igent mond rá önkéntelenül. Ezelőtt egy pár évvel, vagy talán évtizeddel, komoly kísérletek indullak meg ebben az irányban s elvesztek a semmiségbe, korán nyíltak, elsöpörte őket az a tavaszi hóvihar, mely az eszmék megvalósításának mezején nem egyszer sokkal nagyobb pusztításokat tesz, mint a maihoz hasonló zimankók a természet világában. Egyik-másik szakfolyóiratnak a hasábjain nem egy nagybecsű sorozat látott napvilágul, sőt már eredményről is olvastam közöttük egy izbeu. Vájjon uem lehetne-e újra éleire kelteni őket ? Eu azt hiszem, igen . . . Klsíi gondolatom természetesen ez volt: — Vajh, honnan támadt ez a furcsa tavaszi hangverseny, a mely november végére inkább beillenék :'!.".. Ezen gondolkoztam, mikor elém kerül a a meteorológiai intézet március !5()-iki sürgönyjelentése, mely szerint tegnap reggel 7 órakor olyanok voltak az időjárási viszonyok az európai szárazföldön, a melyek határozott ziratartijmst mutatnak s bár, ki nem irták, (a jóslat így szól: „Elénk nyugati szelekkel tartósan enyhe idő várható, az ország egyes helyein esővel") Héjas könyve szerint leijéténkehh ziratarképzöilés kútforrása. Hogy ki nem irták azon nem csodálkozom, hiszen márciusban (szintén Héjas tanúsága szerinti alig fordul elő az év átlagos zivataros napjainak s ha jól meggondoljuk, ez a „kurnyavice" sem mehet szorosan zivataraimba; azonbau még mindig sokat ért I volna, ha egy gazdaember azt a jelentést nem a i zimankó elvonulása után, hanem még előtte való este megsejthette volna . . . Ma már vagyunk ebben az irányban valamenynyire. Mikor 1 KD.'J-ban testet öltött az eszme s — első kisérletképen — HM) (ma ÖOO) táviróhivatal megbízást kapott a prognózis körsürgöny felvételére, rögtön felmerült a prognózisnak az ily távíróállomásuk helyén zászlók és kosarak felhúzásával ) leendő továbbításának eszméje is. Ebből az eszméből ; soha sem lett valóság, pedig nagyon életrevaló s a mezőgazdaság szempontjából roppant horderó'vel bír. Mert a publikum nem megy el a táviróhivatalba, hogy a prognózist elolvassa, sőt há különben ott jár, akkor sem nézi meg, s már az is nagy haladás, hogy ma minden újság közli legalább a szövegéi a napi jelentésnek s a közönség egy része néha-néha belenéz; azonban mit ér, ha későn olvassa s fogalma sincs róla, hogy nz a jelentés tulajdonképen a már meglevő időt javasolja — helyesen vagy helytelenül — mert hiszen a prognózis mindig a jelentés keltét követő napra szól, a melyet a lapok csak részben közölnek még Budapesten is aznap, a vidéken meg éppen sehol sem olvassák akkor, hanem csakis másnap. A közönségre az újításokat kell kényszeríteni, mint a hogyan rákényszerítotték a vízszabályozási, a melynek költségét ma is nyögve fizeti ugyan, de azért ma már természetesnek találja azt, a mit az apja soha el nem ért, hogy t. i. a töltésen kívül sohasem önti el a határt a viz. Igy kell tenui a prognózissal is. Elébe kell tenni mindenütt, hogy lássa, ha nem akarja is. Ma a vasúti távíró állomásoknak egyenesen meg van tiltva a körsürgöny felvétele, holott ezek közvetítenék legnagyobb sikerrel.