Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-05-07

azt az igazságot, a mit gyakorlatilag is kell érvényesíteniük, hogy tudniillik humánus bánásmód mellett sokkal szebb eredményre jutnak, mint durvasággal. Mindjárt vígabban teljesíti kötelességét akkor a mi katonánk, mert a magyar tudvalevőleg olyan, hogy az ingét is odaadja, esak szép szót halljon. Fel tehát újoncok! Viseljétek büszkén melleteken a nemzeti színű kokárdát és reményteljesen menjetek neki az új életnek, mert: «nein a világ az a három esztendő!» A törvényszék kérdéséhez. Mult heti cikkemben ismertetett községi pótlék kimutatásból kitetszik, miszerint a megszüntetett törvényszék fennállása idejében, vagyis 1872-ben a községi pótlék 34%, 1873-ban 2ti%, 1874-ben 29% és 1875-ben 21% volt, tehát ekkor kevés községi pótlékot fizettünk. Már ezen tény is indokolja, hogy mozgalmat indítottunk a törvényszékért. Korábbi cikkemben elmondtam, bogy az idó'kori városi tanács és képviselőtestület nem tette meg a szükséges lejtéseket, a törvényszék fenntartása érdekében. Igaz ugyan, hogy az itt közölt határozat, tnelvct szó szerint közlök: • „A helybeli törvényszék további fennállna-: tásának, vagy mely törvényszék területéhez leendő csatolásának kérdése a vett értesülésekhez képest a város helyéről szükséges ez érdembeni lépések megtételét sürgőssé tévén, a végett rendkívüli I közgyűlés egybehivása iránt, többek által aláírva, beérkezett kérvény folytán s ez érdemben Zichy : Antal orsz. képviselő úrhoz előzetesen intézett táv- , sürgönyre érkezett válaszhoz képest: Budapestre egy küldöttség lemenése elhatároztatott, oly utasí- | tással, hogy ez, a már ez érdemben történt fölter- 1 jesztésünkben tüzetesen felsorolt indokok, statisztikai adatok alajtját), minden tehető közbejárással, információval oda működjék, hogy a pápai kir. törvényszék továbbra is fennhagyassék ; vagy ha már ez éppen kivihető nem volna, ezen törvényszék terű- J lete a győri törvényszékhez csatoltassék. Ezen küldöttség tagjaiul Polgármester, Nagy Iguácz, Békássy Lajos, Timár Elek és Körmendy Dániel urak ne- : veztettek ki, illetőleg felkérettek, kik egyszersmind megbízattak az esetre, hogy ha a küldöttség jelen i nem volt tagjai közül valamelyik a küldetést el nem j fogadná, a helyett mást felkérni. Minthogy azonban ' még tudni nem lehet, vájjon már tudható lessz-e, hogy ez érdemben kihez kelljen a küldöttségnek fordulni, Zichy Antal úrhoz az ülésből azonnal a következőtávsürgöny intéztetett: „Törvényszékek ügyét miniszter beterjesztette-e? országgyűlés tárgyalta-e? albizottságnak vagy osztálynak adta-e ki ? s ezekhez képest mikor volna legidőszerűbb küldöttség lemenése?" Ezen távsürgönyre érkezendő válaszhoz képest azután a lemenés iránt a küldöttség egyetértőleg intézkedni szintén megbízatott". (Apris 10. 44 m, 1147. sz.) — helyes volt, de ennek nem tettek eleget, mivel Zichy Antal, akkori képviselő „Polgármester úr a tárgysorozatot megelőzőleg közli Zichy Antal orsz. képv. úrnak a törvéuyszékek ügyében a múlt ülésből 44. jkv. sz. a. hozzáintézett távsürgönyre érkezett következő válaszát: „Törvényjavaslat beadva nincs. Miniszter fog felltalalmaztatni egyelőre húsz törvényszék feloszlatására, ezek megjelelése nélkül. Nyugodjanak meg, mindent elkövetek városuk és hazánk kombinált érdekében, küldöttséggel tehát még várhatunk. Ügyüket figyelemmel kisérem. Holnap pár napra elutazom". Tudomásul vétetett". (1875. ápr. 11. 51.) — a fenti közgyűlési jegyzőkönyvbe foglalt sürgönyt küldte. A törvényszék megtarthatásáért semmi sem történt. Miután a polgármester a hivatalos lajtban olvasta, mikép a jtápai törvényszék meg lessz szüntetve és Pajtának Veszprémhez csatoltatása elhatároztatott, ekkor közgyűlést tartott és ebben a következő határozatot hozták : „Polgármester úr városuukbau a kir. törvényszék megszüntetése s a veszjtrémihez csatoltatása iránt a hivatalos lapból vett értesülés folytán ez érdembeni miheztartás iránti megállapodásra hívja fel a képviselőtestületet. A királyi törvényszéknek városunkban tovább is fennállhatása iránt többé lépéseket tenni egyáltalán céltalannak ismertetvén, csupáu az iránt, vájjon a pápai járásnak a győri törvényszékhez igen kívánatos csatolása kieszközölhetésére még kilátás uyujtakozik-e, illetékes helyen nyomozódni s ez esetre ennek kieszközlésére minden befolyásukat felhasználni orsz. képviselőnk, Iiáth Károly úrral, a szomszédos kerületbeli orsz. képviselő Nagy Igttác és Békássy Károly, úgy b. Cchtritz Zsigmond veszprémi képviselő urakat felkérni s ezek közbejárásáuak eredményéhez képest szükség esetére az ügyet a minisztériumnál küldöttség által is előmozdítani határoztatott". (1875. 12(5.) De mert aggodalmak merültek fel, hogy Pápa még a devecseri járás telekkönyvét és a vele járt üzleti forgalmat is elveszíthetné, újabban közgyűlést hívtak össze, melyben a következő határozattal: „A pápai kir. törvényszék megszüntetése folytán városunknak, illetőleg járásunknak a győri törvényszékhez leendő csatoltatása iránt mielőtt a 120. jkv. pont alatti megállapodások szerint lépések tétetnének, még a körülmények komolyabb megfontolása ismertetvén szükségesnek, minthogy az esetre, ha Veszjjrémhez csatoltatuuk, a pápai és devecseri járások telekkönyvi hatósága azért a pápai kir. járásbíróságra fog ruháztatni, ha Győrhöz csatoltatuáuk, pedig a devecseri járás telekkönyve bizonyosan A

r

eszprémbe fogna áttétetni, a legfőbb forgalmat pedig a telekkönyv idézi elő, de minthogy a megyék kilátásban levő kikerekítésére is az adminisztracionális költségek a megyék lakossága által lesznek póiadóképen viselendők, kérdés, vájjon Győrhöz csatoltatásunk esetére ez is nem leend-e a népességi arány szerint terhesebb, mintha Veszprémnél maradunk : mindezen körülményeknek, viszonyoknak a Veszprémhez csatoltatásunkkal járandó nehézségekkel, hátrányokkal leendő egybevetésére, a különbségre nézve közelebbi száraítástételre egy szükebbkörű bizottságot alakítaui helyesnek ismertetvén, ennek tagjaiul Békássy Lajos, Szrlestey Lajos, Baráth Ferenc, Zárka Dienes, Porpáczy József és Jakóbi Sámuel úrak felkérettek". (1875. 138.) — a kiküldött bizottság előterjesztésére: „A pápai kir. törvényszék megszüntetése folytán ez érdemben miheztartásra nézve a 134. jkv. pont alatt véleményezésre megbízott választmány előterjesztése, melybeu a veszprémi törvéuyszékhez leendő csatolásunkba belenyugodni s a győrihez csatoltatúsunkért tenni tervezett' lépéseket mellőzni véleményeztetik. A felemlített viszonyokhoz kéjjest elfogadtátik". (1875. szept. 8. 14(5.) — a közgyűlés kimondta, hogy nem tesz lépést. { A devecseri járás telekkönyvének ittltagyása tényleg kedvező hatással volt ijtarunk és kereskedelmünkre, de a mint ez köztudomású, utóbb a devecseri járás telekkönyveit is elveszítettük. Minő hatással volt a törvényszék és a devecseri járás telekkönyveinek elvesztése városunkra nézve, az kitetszik abból is, hogy míg Pápán 1875-ben 753 választó volt a lajstromban, 1895ben is csak 753 szavazatkéjtes egyén nevét látjuk a választói lajstromban, jtedig azóta kaptuk a dohánygyárt és gyarajiították a vasúti tisztviselők számát is, tehát szigorúan véve fogyott a helybeli választók száma. A törvényszék elnyerésének fontosságát és ennek a pápai és devecseri járásra nézve igazságszolgáltatási Rzemjtontból jelentékeny olcsóságát, valamint Pájia város ipara és kereskedelmére nézve előnyeit itt ecsetelni nem akarom, csak azt emelem ki, hogy míg az a két cikk, mely e lapban megjelent, nálunk alig részesült figyelemben, addig az egyik veszprémi újság legutóbbi száma Magyar anekdotakincs.

4

"") E/.er esztendő humorja, jókedve, vidámsága mosolyog ránk abból a hatalmas gyűjteményből, a melyet Tóth Béla állított össze, s a mely most jelenik meg Singer és Wolfnerék kiadásában. Nem valami közönséges adomatár ez, a milyent olcsó tákolmányokban ponyván árulnak: uri magyar izlés gyűjtötte egybe a nagy vállalatba, a mely mintegy 120 nyomtatott ívre terjed, körülbelül nyolcszáz kéj)j)i'l. A magyar anekdotakincsben együtt van mind az a tömérdek tréfa, adoma, szikrázó ötlet, jó ízű történet, csattanós, velős epizód, a mit a magyarság ezer bosszú esztendőn át jókedvében, jiipaszó mellett, borközi hangulatban vagy csaták hevében magában teremtett. A/.t lehetne mondani, hogy ez a magyarság története vidám képekben, s így nagyon fontos tudományos munka. De olyan tudomány vau benne a mely egy ritka erénnyel ékes: megkacagtat minket, föl vidít, mosol) ra késztet. Anekdotázó nép vagyunk, mondja maga a szerző, „minden ötletünk, minden vidámságunk és bölcsességünk el van raktárolva ezekben a rövid, velős, csattanós történetkékbe". Aki azokat így finom ízléssel megválogatva összegyűjtötte, az a magyar nép bölcseségéuek és <, (iyiijtötte Tóth Héla. Üt kötet. Ara fűzve lá frt. Díszkötésben Ki t'rt. — Megrendelhető 1 l'rtos havi részletekben való lőrlesKtésre is. — Kiadja Singer és Wolfner Budapesten, humorjáuak lexikouját irta meg. Minő bőséges anyag kínálkozott Tóth Bélának Árpádtól Beöthy Aldsiig! Minő szemenszedett sorozata olyan ötleteknek, tréfáknak, kurta históriáknak, a melyek jobban jellemzik a magyar embert a legtudósabb néprajznál vagy történelemnél! Az anekdotakincs megérdemli a kincs nevet. Vele is úgy voltunk eddig, mint egyébb kincseinkkel. Sejtettük, hogy megvan valahol, de nem akadt senki, aki díszesen egybegyűjtötte volna. Tóth Béla fehát olyan munkát végzett, a melyre eddig nem volt eset irodalinuukan. Okosan, finom érzékkel válogatta meg anekdotáit: mind kitűnő, mind jellemző valamennyinek van erős, gondolatra késztető magva, a legtöbbje jóízű mosolyt csal az ajkunkra. De igen bölcsen kivetett belőle minden trágárságot, kétértelmű sikamlósságot, vastag elemet. Csak ilyen okos megválogat ás által lett igazán kincsesé ez a temérdek füzet. A sírva vigadó magyarnak kedélyvilága nyílik meg előttünk, s míg a sok tréfán és mulatságos epizódon elmosolyodunk, megízleljük egyben a magyar zamatosságot, a magától támadt, mesterségeseit nem komponálható anekdota szeszét és felüdülünk tőle, mert az élet verőféuyes oldalát pillantjuk meg hirtelenül a rideg hétköznajii életfolyás közepette. Lelki patika ez a négy kötet, nem szabad hiányzania semmi magyar könyvcsasztaltól. Tóth Bélát ezért az új munkáért a régi dicséret illeti. Nagy feladatnak járt végére: ezer év anekdotáját összegyűjteni, megrostálni, szép művészi formába öltöztetni. Epp oly elismerésben fogja részesíteni minden olvasó a festőművészt, Mühlbeck Károlyt, a ki ezt a nagy munkát kiválóan sikerült és k. b. 800 nagyon jellemző képpel díszítette. Továbbá a kiadót, a ki linóin, Ízléses kiállításban s mégis olcsó áron adja ki a munkát. A kiadók, hogy mindenkire hozzáférhetővé tegyék a Magyar Anekdotakincset, 25 kros füzetekbeu is kibocsátják, melyek minden hazai könyvkereskedésben is kaphatók. Szerző, művész és kiadó finom együttmuitkálásának köszönhető, hogy ez a par excellence magyar családi könyv ily választékos forntábau és értékes, lelket tápláló és vidító tartalommal jelenhetett meg. A sok száz anekdotáról lehetetlen egy tárca keretében közelebbi ismertetést inti. Inkább kiválogatunk néhányat a gazdag gyűjteményből és bemutatjuk olvasóinknak: következtessenek róluk a többire. Mutatóba, izletítöiíl álljon itt ez a néhány, alább következő: Albrecht kir. herceij és a kúti ember. Albrecht kir. herceg vonatot várt a karcagi állomáson. Az állomás kerítésén, kívülről egy barna arcú kűn könyökölt be, szájában mnkrapipa, fejében a kis zsíros pörge kalap és nézegeti a fényes katona urakat. Egyszer csak odalép hozzá Albrecht kir. herceg és így szólítja meg: — Hány ember megvan a faluban?