Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-04-23

Huszonhatodik óv. szám. 1899. április "2 Papa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkosztőség: Jókai Mór utca 856. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Főtér. A törvényszék kérdéséhez. Múlt számunkban közölt vezércikkünkre vonatkozólag egy tekintélyes városi kép­viselőtől kaptak a következő figyelemre­méltó, érdemes cikket: «Regi dal» cim alatt jelent meg e lapok legutóbbi számában egy vezércikk, mely a város intéző köreit buzdítja és figyelmezteti, hogy az lS7ö-ik évben meg­szüntetett törvényszéknek városunkban fel­állítása érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket. ]$em lehet eléggé hangsúlyozni, meny­nyire fontos városunk jövőjét tekintve egy törvényszék létesítése és épp ezért szándé­kozom a városi tanács figyelmébe a kö­ve tkezőket ajánlani. Midőn annak idején a törvényszék megszüntetésének hire városunkban kisértett, az időkori városi tanács nem tette meg a szükséges lépéseket a törvényszék fenntar­tása érdekében, melyet ügyforgalmát tekintve helyes utánjárással megtarthattunk volna és mivel az igazságügyi kormány azon időbe azt tapasztalta, hogy nincs az országban elég szakképzett biró, részben ezen okból, rész­ben takarékossági szempontból szüntették be több törvényszékkel együtt a pápait is. (Vem éginek azon jelszava: «A sok bíróság :innyi, mint rossz bírósága ma már meg van haladva. Felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE dr. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendő k. A lap ára: Egész évre (5 frt, Téltvrc 3 frt, negyedévre. 1 frt 50. Kfíyes wy:ílm ííra IG In*. Vissza szeretném idézni azok emléke­zetébe, kik 1875 előtt is Pápán voltak, az akkori közgazdasági és társadalmi viszonyo­kat, melyeket, ha a mai viszonyokkal össze­hasonlítunk, úgy kétségtelenül kitetszik,*| mennyit vesztett Pápa város ipara, keres­kedelme és társadalma. A törvényszék ide­jében a Hungária szállodától a Tízes malomig láttuk a rábaköziek gabonás sze­kereit hetivásárainkon, idejött terményeit eladni a pápai és devecseri járások lakos­sága, itt fedezték ezek bevásárlásaikat úgy­annyira, hogy az év bármely szakában hetivásárainkon alig lehetett a gabonás sze­kereket elhelyezni. Az általam említett idő­ben az itteni kisipar virágzott és ha csak az azon időben volt csizmadiák számát hasonlítjuk össze a csizmadia iparosok jelen­legi számával, úgy szembeszökő, hány ipa­rosnak kellett iparával meg nem élhetés miatt felhagyni. Társadalmi szempontból utalok a ka­szinóra. Ennek tagja volt az elnök, (5 biró, a jegyzők, irodaigazgató, telekkönyvvezető stb., úgy hogy az akkori élénkség a mai Küszöbön van a büntető perrendtartás életbe léptetése, mely a mint az igazságügy­miniszter úr ő nagyméltósága a költségvetési tárgyalása alkalmával említette, 1.000,000 frt kiadással jár, mivel a törvényszéki helyi­ségek legnagyobb részét át kell alakítani. Ha tehát törvényszéket óhajtunk, most kell mozogni, mivel ha az egész vármegye törvény­székére tekintettel az igazságügyi kormány az építkezési átalakításokat mégtette, akkor elkéstünk és akkor Pápa városa örökre kell, hogy letegyen ezen létszükségletéről. Legközelebb tárgyalják és életbe lép­tetik a teljes polgári perrendtartást, ami ismét csak még inkább szükségessé teszi, hogy a jogkereső közönség a törvényszéket minél gyakrabban felkeresse, mi a távolsá­got tekintve, úgy a város mint a járásra nézve nagy időveszteség és sok költséggel jár. E mellett nem szabad szem elől tévesz­teni, hogy a veszprémi kir. törvényszék munkával túl vau terhelve, személyzete alig győzi a teendőket, a pápai és devecseri járás beadványai az összes beadványuk felét meghaladják, úgy hogy speciális anyagi helyzettel össze sem hasonlítható és ezen j érdekeinktől eltekintve igazságszolgáltatási IX—20 tagból álló személyzet és családja ' érdekek is igénylik, hogy Pápa városa kup­önmaga közvetlenül és a törvényszék követ- \ jon törvényszéket. keztében itt megfordult idegenek jelentéke-1 Ezen okok kimtttathatása céljából a nyen emelték a város forgalmát és segít et- | tanács teendőjét képezné összeállítani, mily ték elő a lakosság megélhetését:. i nagy volt az időkori pápai törvényszék Éva. — A Visky 1 á n y (i k-hől. — Irta: Babay Kálmán. A pápai kollégium növendékei az iskola kez­detétől, löof-től fogva egész J*4.()-ig, majd ismét ixiío-tól lK72-ig bent laktak a kollégium épüle­tében s miként a kaszárnyák és szerzetek lakói, szigorú, törvények alatt állottak. Az internátus valamennyi szabályzata érdekes, de legjelesebb az egészben az, hogy a diákidc maguk voltak önma­guknak őrei és tisztviselői, kik ezen tisztségeket bizonyos előirt törvények alapján teljesítették. A tisztségeknek egész sorozatát tünteti fel az internálusi élet, melyeknek mindegyike más­más természetű. Fő-fő volt közöttük a szenior, utána jönnek a kontra skriba vagy ellenőr, ökkonomus vagy sáfár, vigil vagy éjjeli őr, kokvus vagy ételktkihordó, utolsó volt az explo­rátor vagy kéregető diák. Ezen tisztségek az idők folytán szaporodtak, de a melyekre, mint az itt vázolt kor határain túlesőkre, ezúttal ki nem terjeszkedhetünk. A szenior a kontra skribával együtt a diák­ság szavazata útján választatott, kötelessége volt az iskola javaira őrködni, a bírságpénzeket havon­ként a növendékek között igazságosan felosztani s a szünidőkre hazatértekről, valamint a megérke­zőkről naplót vezetni. Később a szenior vallás­oktató s a konviktus felügyelője lett. A kontra skriba a sáfárnak volt < Ilonon-. 10 két hivatali tisztség egy évre terjedt, a sáfár azonban minden héten változott, mert míg tisztségét viselte, a tanórák látogatásai alól fel­mentést nyert Ez volt az iskola pedellusa, haran­gozója, kapuzárója, szobavizsgálója, seprogelője, füttetöje egyszóval udvarmestere, Az explorátorok vagy kántáló diákok zsol­tárokat énekeitek azon jó lelki'i pápai lakosok házánál, leik étellel látták el az internátust. Ezért niogkülönböztctendők a más egyhá/.vtdékek énekes diákjaitól az u. n. ..dögön bőggők"-től, minők a pápai főiskolában soha sem voltak. Némely iskolákban megvolt még e század középső üdében is az a szokás, hogy a szegény­sorsú, ingyenes diákok közül a sorrend szerint ötöt-halot elküldtek az iskola pátrónusainak halot­títiboz s azok lelett virrasztottak éjszakánként, zsoltárokat és halotti énekeket kántálván a rava­tal mellet. Ezeket az énekeseket nevezte el a diák­zsargon „dögön bőggők"-nek. A pápai iskola kántáló diákjai nem ilyenek voltak. A kollégium, mely ma az egyházkerület tulajdona, ez időben magáé a pápai református gyülekezeté volt. Minthogy pedig az amúgy is szegény gyülekezetnek elég gondot adott a rektor­professzor fizetése, a diákság élelmezését egyes pátrónusok vállalták magukra. Ezek főzetlek egymásután az iskola összes növendékei számára, mely ételeket az ugynezett kokvusok, dárdások vagy étolkihordók szállították a kollégium ét­termébe. Ezt a benefieiumot kiérdemelni, illetve viszo­nozni akarta az iskola az explorátorok kántálásá­Lapunk mai száma 10 oldalra terjed. 1 pat.ro­tarto/ftk val, kik csoport ónként kere-ick lí*l nusok házát s ott 12 vagy 21 énekel, elénekelni. Azok az edények, mikben a diákság ói••!<•; a kihordok elszállították a pátrónusok há'aiiol. a mai fekete kőszegi edények anyagjából egy mintára készíttettek. Ma is láthatni még ilye­neket Pápán. Nyolc diák számíttatnii egy edényre, úgy mindazáltal, hogy a fazekakban megmaradt ételekből még a ..mendikánsok" i> kivették részü­ket, a kik mint szolgadiákok a náluk muga-abb rangú étclkilmrdóknak vagy dárdátoknak -egéd­ke/.tek az eledelek összehordásában. A dárdásoknak volt ínég kötelességük, lmgv megtekintsék a fazekakban a mendika'nsok mara­dékát, nehogy azok a felesleggel dob/.údjaiiak, ..a maradékot barmok módjára eltapossák". Hogy pétiig az ételek elég tűrhetó'ek lehet­tek, onnét sejthetjük, mert az iskola igazgatójá­nak konvenció-levele szerint kijárt ételéből minden nap egy fazék élei (Tisztelőt os Pápai Professzor úr specifikációja pont 1744.i Talán sehol az országban lel nem található a pápai pépek specialitása: a maskó, Kenyérliszt­ből készített eipóeska ez, melynek ára 2 krajcár. A konviktusi diákok reggelije ős időktől fogva. Vele rokon a .,szatyi'\ mely már a legfehé­rebb lisztből készül s fontnyi súlyú. Ez a kon­viktusi kenyér, 4 diák kapván egy egészet egy napra, mely mindig friss, puha. Ma vállalkozó pékek sütik ezt, de törté­netünk idejében, mint a többi ételeket, úgy a szatyit is az egyes pátrónusok sütötték a diák­ság számára. ..a diákok választva", fizetésének

Next

/
Thumbnails
Contents