Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-04-16

rendező jóakaratából csak a tormását látták annak a nagy stílű színdarabnak, a moly az idén akadémiai koszorút nyert, hanem arra biztatlak benneteket ott a túl a dunai Athénében és annak környékén, hogy ne féljétek kimondani az igazságot, hogy neveljétek magatokban és egymásban egyaránt a hirlapiró önérzetét, mert a Becsületbíróvá változott Ifélet-nek debreceni balsikere mi ellenünk, vidéki újságírók ellen nem lehet vád s így én követelem, hogy mindenki elhigyje, a kinek ebhez a dologhoz in specie semmi közöm sem volt s a ki ma nem vagyok aktív hírlapíró. Kívánom neked, hogy legyen az én felszólalásom is részese annak a sikernek, a melyet te a Magunkról irt cikkedben a hírlapírói önérzet és tekintély emelése és diadalra játhatása érdekében megindítottál. (Jgy legyen! Üdvözöl szerető barátod Kohányi Gyula, t'gykor a Di'lu'ei'i'ii f. s/i'rkwwtßji'. A jótékony nőegylet közgyűlése. — 1899. ápr. 9. — Városunk legnagyobb jótékony egylete, melv a humanizmus nemes eszméjének, nagy buzgalommal és szép eredménnyel szolgál, ma egy hete d. u. 3 órakor tartotta a városháza nagytermében évi rendes közgyűlését. Sült Józsefné, elnök üdvözölvén a nagy számban megjelent tagokat, megnyitotta az ülést. Az egylet titkára, Mészáros Károly polgármester referált mindenekelőtt az egylet tavalyi működéséről. A lendületes, szépen megfogalmazott jelentést itt közöljük egész terjedelmében: Mélyen tisztelt közgyűlés! Mint a pápai jótékony nőegylet ez idő szerinti titkára, múlt l<S9Ő-ik évről szerkesztett jelentésemet, — ezennel tisztelettel beterjesztem. Hivatalos kötelességemhez tartozik ugyanis, hogy az egylet vagyoni állapotáról, a bevételek és kiadásukról, minden év letelte után a t. közgyűlésnek jelentését terjesszek elő és ezen jelentésben az egy]el működéséről és kebelében történt í'ontossabb mozzanatokról is megemlékezvén, — az egylet egész évi munkásságáról híven beszámoljak. Hogy ezen kötelességemnek pontosan megfelelhessek, a mélyen tisztelt közgyűlésnek türelmét néhány percre igénybe venni bátorkodom. A pápai jót. nőegylet múlt lS9s-ik év folyamán ép úgy, mint az előző években, sikerrel felelt m.íg nemes feladatának. A választmányi tagok, élükön az elnök és alelnökökkel nem kiméivé időt és fáradságot, minden lehetőt megtettek, hogy ••linóinak e nehéz idők, érted megyek s ha még akkor is szeretni fogsz, enyém lehetsz. Most eredj. — Nem, velem kell jönnöd neked is. — Szeretlek, Dálja, de áruló teérted sem leszek Es megremegett a hangja bele. Jó, megyek csak azt mondd meg hányan vagytok a táborban. — Igen csak azt. Suttogá a toprongyos és hízelegve jött közelebb. Kagyot villant a puska Ilié kezében s mire a dörgése elhalt az éjszakában, Yucsics Gyúró kiadta lelkét a hideg havon. A leány ezalatt macskasompolygással közeledett feléje. Kicsiny kezében haudzsárt szorongatott. De nem volt ideje Ilié keblébe már1ani a vasat. A gyorsan előrántott pisztoly golyója odafektette társa mellé a szép leányt. Lélekszakadva jött az őrjárat a lövések zajára. A vezénylő tiszt izgatott kérdésére némán mutatott az őrszem a két holttestre, mialatt szeméből nagy könnycseppek hulltak deres bajuszára . . . Másnap aztán ő is odafeküdt a hideg hóra piros vérével pecsételve meg a hűséget a két haza iránt. magasztos hivatásuknak pontosan és lelkiismeretesen megfelelhessenek. Ezen kiváló és valóban dicséretreméltó bnz- ' galommik lehet és kell is tulajdonítanunk azon örvendetes körülményt, hogy városunkban az igazi szegények az elmúlt év folyamán nem szűkölködtek, mert a jói. nőegylet áldásos működése elhatolt a viskókban észlelhető nagy nyomorhoz, enyhítette a bajokat itt is, másutt is, de segítségét soha sem tagadta meg azoktól, a kik arra valóban reáutalva voltak. A jót. nőegylet váiasztmánya nemcsak sikerrel, de készséggel és önfeláldozással is megfelelt kötelességének, - - ezen azonban csodálkoznunk nem lehet, mikor tudjuk mindnyájan, hogy a női szivekkel vele születik és a legszebb erényei közé tartozik a — jótékonyság. A természet a jótékonyságot egész fenségében leginkább a női szivekbe oltotta be. Innen vau, hogy ma már alig találunk várost vagy nagyobb községet, hol a nyomor enyhítése céljából jótékony nőegyesületek nem alakultak volna. Es ez így is van helyesen. A szegények könnyeit, a betegek nyomorát, az árvaságra jutott, mindenki által elhagyatott szegény, ártatlan gyermekek sírását és jajgatásai, csak a nöi ^szív képes teljes mértékben átérezni é.s megérteni. Ok találják el leggyorsabban, mire van legnagyobb szüksége a szegénynek, ők adják meg első sorban a nélkülözhetleu segélyt, ők gondoskodnak azokról a segélyeszközökről, — míg a hatóságnak nehézkes eljárásával módjában áll a legszükségesebb intézkedéseket ilyen esetekben megtenni. A női szivek ezen megbecsiilhetlen erényének köszöni számtalan szegény, hogy el nem bukott a bűnük azon ösvényén, a honnan tisztességgel, becsülettel visszatérni már nem lehet többé. Ilyen szép és magasztos hivatása van a pápai jót. nőegylelnek is. Segélyezni azokat, kiknek a mostoha sors földi javakat nem adott és felkarolni n kisdedeket a kiket árvasággal sújtott a teremtő. — Lehet-e ennél szebb és magasztosabb hivatás ? A kik szemtanúi lehetlek valamikor annak, midőn a szegények hálájukat fejezi ki azoknak, kiknek kezéből a jótéteményt kapták, — azok képesek megbírálni azt is, hogy ilyen egyletnek <S;7/í Józsefnét, I. alelnökuek : Kuráa Islváunét, II. alelnöknek: özv. Kreisler Józsefnét, gondnoknak : S:i>yle

f

hy Józsefnét, pénztárnoknak: Bermüller Alajo-uét, titkárnak: Mészáros Károlyt. Felolvasták még a megválasztott választmányi tagok névsorát, melyet lapunk márc. 2ti-iki számában közöltünk. Végűi elhatározták, hogy az egylet az eddigi szokáshoz híven július 2-án kóstolót rendez. Gyűlés az elnök zajos éltetésével ért véget. «K-p, nemes e? lélekemelő mint a mienk is, mily hivatása van. Áldja meg az Isten mind a két kezével azokat a ienkőlt gondolkozású hölgyeket és urakat, a kik évi tagsági járulékaikkal alkalmat nyújtottak az egylet választmányának ahhoz, hogy jótékonyságot gyakorolhattak. A pápai jól. nőegylet az elmúlt év folyamán 70 szegényt segélyezett heteiikint. Kiosztott a szegények között 2W2 adag húst, - 271;> adag kenyeret é- .'Uí-lD adag lisztet. 1 lázbérsegélvben 40 szegényt részesített. Fedezte több szegénynek gyógytári költségeit és kiosztott a tél folyamán tiz öl fát. Az árvák .-zárna -('— üli között váltakozott. Ezeknek tartási dijjait az egylet pontosan fizette és a szükséges ruhaneinüekről is rendesen gondoskodott. Nem lehel említés nélkül hagyni az árvagyermekek gondnokát, Szeglethy Józsefné úrnőt, aki kiváló szorgalma és buzgósága által az árváknak valódi édes anyja, a gyermekápolóknak pedig szigorú ellenőre volt mindenkor. Az év folyamán egy népünnepélyt is rendezett az egylet, melynek tiszta jovödebne f>72 frt '2'ö krt tett ki. A jót. nőegyletnei; az év folyamán ös-zes bevétele volt 1710 frt 7 kr, összes kiadssa pedig 1714 frt 17 kr és így pénzlármaradvány 1 írt 90 kr. Az árva gyermekek tartására és ruházatára 747 frt 4(1 kr fordítottunk. Szemben az l'.VJU frt 70 kr bevétellel maradt az év végén pénztármaradvánv 25;? frt 9S kr. Ezekkel befejezem évi jelentésemé, és köszönetet mondok az igen t. közgyűlés minden egyes tagjának azon türelemért, hogy jelentésemet meghallgatni szívesek voltak. Éljenzés közt fejezte be a titkár jelentését, melyért az elnök indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Hasonlókig jegyzőkönyvileg fejezték ki köszönetüket Bermüller Alajosné, pénztárnok buzgó fáradozásaiért, tudomásul vévén a pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését. Ezután következett a tisztviselők választása. Sült Józsefné elnök, a maga és tiszttársai nevében megköszönvén az eddigi bizalmat, állásáról lemondott. Védnöknek megválasztották egyhangúlag Esterházy Móric grófnőt; hasonlólag egyhangúlag elnöknek Színház. Örvendetes jelentéssel kezdjük e heti roferádánkat. Közönségünk, ez a — valljuk meg — kissé szeszélyes közönség, e héten méltányolni kezdte, hogy az ország egyik első vidéki társulata működik városunkban és szokatlan kedvvel és buzgalommal látogatott el Tháliának pajkos zenétől, vidám jókedvtől hangos templomába. Szeretnők hinni, hogy ez a kedv és buzgalom nem efemer természetű, hanem kétségtelen jele és állandó biztosítéka annak, hogy színtársulat és közönség megértik és szeretik egymást. A pompás boti műsor, a társulat kiváló erői valóban teljes méltánylást érdemelnek Pápa város intelligens lakossága részéről. — Külön elismerés illeti a múlt héten megkezdett diá kelőadásokért az igazgatót, ki elsőnek plántálta át vidékre a fővárosi .színházak ez új intézmén;. ét. Baba. Ezt a címet meg kell jegyeznünk, mert ehhez a mi színházlátogatásunk történetében évek óta páratlanul álló rekord fűződik, az t. i. hogy egy darab 5 napon belül háromszor csinált telt házat. Es ez nagyon természetes dolog, mert bajosabb zenét az utóbbi évek zenei termékei között alig hallhattunk, iniut a nagynevű Audrannak ez a gyönyörű operettje, mely a csengő-bongó édes melódiáknak egész seregével bővelkedik. Azt is meg kell azonban vallanunk, hogy ebben a ritka sikerben igen nagy része van annak a fényi < előadásnak i.-, melvlyel Dobó az újdonságot szhirehozta, s melyért nem tudjuk eléggé megdicsérni színházunknak évrol-évro többet és .-/.elibet produkáló derék igazgatóját. A két primadonna mindegyikének kitűnő sz-'rep jutott a darabban, s mindegyik fényesen oldotta m-g feladatát, Mányai Lancelot szép éirnkpariíját konynyen győzte gyönyörű hangjával, Fríhií Rózsi pedig Ah'ziábau ragyogtatta tehetségének legjavát, ríizröi pattant eleven játékát. A baba ábrázolásában a/ inban néha megsokaltuk mozdulatainak ker-k-éj. Ugyanezt mondhatjuk J'<>;sun;ii Júliáról is, ki mint Bonifáené asszony nem volt mindig elég szeglet--. Miklósi Gyula diszkrét komikummal is folyton kacagtató hatást tudott kelteni Hilarius szerepének kifogástalan ábrázolásában. Irmai és Mulas kettesén jót mulattunk. A szombati e'őadásoii < '<á\i IVrene ie-n: isnwrte a kvardián szerepéből a zenének egyetlen kotláját, sót a szövegnek egvetlen joltáját sem. de már a 2-ik és íí-ik előadáson teljesen élvezheti ük szépen csengő baritonját. Virányiról, a z-eniális karmesterről sem szabad megfeledkeznünk, ki nemcsak dirigálásával, de a betanítás nehéz munkájával is méltán rászolgált a legnagyobb elismerésre. Katonák. A Thun' Zoltáu hires színműve minálunk nem csinált semmi szenzációt; az igaz hogy telt házat sem. Nagyon gyér, alig 40 emberből álló közönség nézte végig a vontatolt előadást, mely hogy voutatott volt, talán nem is annyira a szereplőknek, mint inkább a darabnak hibája. A darabnak túlzásai hatás nélkül hangzottak el, s közönyösen hagyták a hallgatóságot. — A szereplők jól megállották helyüket, s nagy igyekezettel játszottak, noha meglátszott mindegyikükön, hogy nem lelkesedik szerepéért. Tóth Ilona, Klenovics, Balázsi, Békés és Benedek emelkedtek ki az ensemblebó'l, melynek erőssége volt Dobó Sárika is, kit még egyszer sem halottunk oly természetes folyékonysággal társalogni, mint ez este.