Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-04-16

16. szám. 1899. április 10. Papa város hatóságának ós több vápái, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 8ö(->. Kiadóhivatal: Golribei-2 Gyula papirkereskedése, KöHer. Felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE dr. Előfizetések ós hirdetési dijak a lap ki a <! ó hivatal A h o z k ii 1 cl e n <1 ö k. A. lap ára: littész évre Ii l'rt. félévvé ii frt. negyedévre 1 frt üd. l-teyon ss^ím ;1r;t in ki-. kii dal. Pápa, 1BÜÜ április lö. Egy régebben sokat hangoztatott, de újabb időben úgy látszik elnémult patiaszszal állunk elő. Már sokszor reklamáltuk i és reklamáljuk ime újra városunk számára — a törvényszéket. ] A régi időben, még a 80-as években,| több ízben indítottak mozgalmat ez iránt | és mindannyiszor hírlapokban és értekezleteken is az érvek egész seregét hozták fel, a melyek mind kényszerítő szükség gyanánt állították előtérbe a pápai törvényszék létesítését. Magunk előtt, pápaiak előtt ez érvek ismétlése egyenlő volna a nyilt ajtók feszegetésének áldatlan munkájával. Nem is tesszük ezt. Elvégre is nemcsak mi, de mindenki, akiben, hogy többet ne mondjunk csak földrajzi érzék van, beláthatja, hogy mikor mi törvényszéket kérünk, ez nem a vidéki városok sokszor kifigurázott stréberkedése, nem olyan közönséges korteskivánság, a milyenek özönével úsznak a levegőben választások idején, nem elszigetelt érdekcsoportoknak önző követelése, hanem egy városnak és nagy vidékének a körülmények által parancsolt jogos óhaja, valódi szüksége. Az 1S93. évi XVITI. t.-cikknek legjobban kiemelt célzata a pereskedés olcsóbbá tétele volt. Hogy ezt a célt ÍIZ egész országban hogyan, mily mértékben érte el ez a más törvény célja az eljárás olcsóbbá tétele törvény, annak kutatása nem tartozik reánk, volt és mit mutatnak a mi keserű tapaszminket most csak a mi speciális helyzetünk talataiuk? azt, hogy az új rendszernek érdekel. Ez a speciális helyzet pedig csak uralma alatt nekünk pápaiaknak és termeit keserű panasz hangjait adhatja szánkba; szetes, bogy az egész járásnak sok esetben keserű panaszokat hallunk nemcsak az többe kerül egy sommás per, mint a régi ügyvédek, hanem általában az egész jog-, rendszerű rendes per. kereső közönség részéről is. j Ezek a panaszok nap-nap után mind A panaszok oka az új sommás eljá- gyakrabban hallatszanak s ha nieggondolrás statuálta felebezési rendszerben van.juk azt az illetékes helyről már évek óta Köztudomás szerint ugyanis az 18!)3-ki hallott hirt, hogy a törvényszékek számáúj eljárási törvény a felebbezési eljárás-, nak esetleges szaporításánál Esztergom és ban is a szóbeliséget léptette életbe s a; Pápa jogos igényei fognak legelőször iigyemi Veszprémmel való kedvezőtlen vasúti lembe vétetni, akkor minden további haboösszeköttetésünk azt idézte elő, hogy amitlzás nélkül hozzá kell látnunk, hogy várominden jogász az igazságszolgáltatás ideál- ' sunk ezen fontos érdekének kielégítésére a jának, sőt egyenesen a liberalizmus egyik mozgalom megindíttassék. követelményének hirdetett, a szóbeliség ma Alig pár hete, hogy a helybeli bírói már nálunk kezd gyűlölt és sokat ócsárolt és ügyvédi kar a szolgabírói hivatalnak intézmény lenni. Ez a mi speciális nyava- tervbe vett kibővítése miatt értekezletet lyánk teremtette meg azt a furcsa és saj- tartott. Ez alkalommal a megyei államnál atra méltó állapotot, hogy a mit az • építészeti hivatalnak egy oly terve feküdt állam, mint az igazságszolgáltatás egyik: az értekezlet előtt, mely a járáshiróságlegfontosabb garanciáját létesített: a jog- j nak amúgy is szűk és kényelmetlen helyiorvoslati rendszer réme lett az ügyvédek- i ségeit még nehezebben hozzáférhetőkké nek, a kik sok esetheti jogos követelések j akarta tenni. A terv ellen természetesen érvénvesíiéséről mondottak le, semhogy az

; állást foglalt az értekezlet, a melyen már ügy értékével arányban nem álló költséges szóba hozták a törvényszék léiesíté.-e érdcveszprémi felebbezési tárgyalás kellemetlen- ' kében megindítandó mozgalmat is. ]•]/. n ségeinek tegyék ki magukat és ügyfeleiket. : mozgalom egyúttal a bíróságok kellő elhcMint fentebi) is említettük, az új som- j lyczésének kérdését is felölelhetné. TA RCA. Tizenhat éves. Tiltja az illem

; tiltja a bon tun, Hisz be se vagyok Önnek mutatva; Nem titkolhatom, mégis kimondom, Bár a világ rám ujjal mutatna: Hogy szivemet rég rabláncra fűzte. — Ha sérti e vers, csak dobja tűzbe.' Tudom, nem dobja. Hisz meg se írnám, Ha azt gondolnám, hogy szive nincsen; Könnyeimet csak titokba sírnám, Nem tudna róla más, csak az Isten, Nem mondanák majd rólam: Volt egyszer Valami naiv fiatal ember. Hogy az a naiv liatal ember Szerelmes volt egy angyali lányba; De szerelméről szólani sem mer, Titkon emészti csak szive lángja. Csak egyszer irta meg a mit érez . . . Akkor volt a lány tizenhat éves. Szebben süt a nap. tisztább az ég is, Örömet hozott az első fecske; Vigadjon minden, \íg leszek én is. Ha bánat érte. ö is felejtse. Nincs a il.'gon több nap ily édes; Ilonka ma lett tizenhat éves. Ide a tavasz minden virágát, Hadd kössem egy szép színes csokorba. Elküldöm néki, fülébe súgják: Ily pompázó lesz Ilonka sorsa. Elküldeném én, ó ha lehetne! — • Talán egy kicsit, meg is szeretne. O, hegy előtte nem önthetem ki Rajongó lelkem ragyogó kincsét: Nem méltó arra kívüle senki, •Sugarukat csak reája hintsék! Balga kívánság — tündöklő napot Nem tesznek szebbé apró csillagok. Fekete betű fehér papíron, Te se vagy méltó ily üzenetre. Tudom én, mire kellene irnom. Remegő kézzel vágytól epedve: Napsugarakkal rózsasziromra: Legyen örökre boldog Ilonka! mikolth. A névtelenek. — A 1* á j. a i l.apoki ovtf.-it iáu-;ija. Itta : Istvánfi Roc János. II. Előőrsön. Halálos néma csoiid uralkodott a tájon. A hideg téli éjszakában c<ak a/. orjarat-k lépései hallatszottak a csikorgó havon. A velőket átjáró éles szél hordta, csapdosta a havat, mintha b"-z ii'kánv láncot járna vele. A pihenő tábortól egy jó |ut-kalövésnyire mereven állott az őrszem. Hosszú kaflánia alól puskájának csöve, mint egy csonka törzs csupasz ága meredt elő. Piros honvéd sapkáját szemére húzta, a mely alig láts/.ék már a reá tapadó hórétegtöl. Mozdulatlanul áll, csak pillantása árulja el, hogy él, a mint fürkészve jártatja körül néha-néha tekintetét. Dc nincs mit látnia. A hópelyhek tánca a kavargó széllel csak akadály tekintetének. Az őrjáratnak a távolban elhaló lépteire ügyel. Nemsokára az is belevész a némaságba. Figyelését csak gondolatai szakítják meg, a melyek hazaviszik nyugalmas tűzhely mellé. Olyan jól esik neki hazagondolnia. Fáj a szíve, hogy nem lehet ott a pattogó tűz mellett. De még jobban fáj, hogy guzlica hangjai mellett uctu dalolhat ÍV ^t'P Dáljítnak, a kit pedig olyan igen nagyon szeret. Hiiszoi ihatoclik év.