Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-11-13

ajtalatok meghallja után alig merhettünk vernéim. ; viseletűiéinek, de időközben jnniu. 23-ikán érkeHogy ebben az elismerés első sorban dr. Fenyvessy Ferencet illeti meg, ki előzőleg az összes referenseknél járt s hathatós befolyásával e küldöttség útját egyengette : azt a város képviselőtestülete 1&)6 április 25-én tartott ülésén 49. számú jkönyvi zett a földmivelési minisztertől, dr. Darányi Ignáctól is egy leirat, — a kultuszminiszterhez küldött iratának má.-olata — mely ismerve Ő Xugyniéltóságának városunk iránt érzett nemes rokonszenvét tudva azt, hogy neki a képezde Pápára hozatapontjában hálásan dokumentálta, de ugyanezen jkvi Iában oroszlánrésze volt - a íoldmivesiskola tovább pontban felemlít.egy oly tényt is, mely a telek- fejlesztésére, s ezzel városunknak is emelésére nyújtott kérdés tovább fejlődésére vet világot, a midőn azt | reményt, úgy hogy e leirat hatása alatt, a mit mondja: .a városi tanácsot utasítja, hogy a UmV6-U képviselőtestület a kém/szerhelyzetből kifolyólag képezde céljaira alkalmasnak látszó több telekre úgy is megszavazott volna', örömmel szavazta" me* vonatkozólag szerezzen be kötelező nyilatkozatokat P ezeket a legközelebbi közgyűlésre mutassa be." Mi történhetett ez alatt a hat hónap alatt, hogy a város hallgatagou félreállott első ajánlatától s újabb telkek utáu való nézésre utasította a tanácsot? Az történt, hogy azon nehézségek és aggályok, melyek a tanítóképző intézetnek a dohánygyár mellett elhelyezésénél már az első bizottsági ülésen fpiinforogtak, mind jobbau és jobban éreztették hatásukat, s a közönség belátta, hogy egy tanintézetnek pusztán szépészeti szempontból elhelyezése nem lehet döntő, — s mivel a felajánlott telek még mindig nein képezte a város tulajdonát, mert a város azt a hitbizomáuytól nem vásárolta meg: 189(5. június 30-iki közgyüléséu. A földmivelésügyi miniszter iratát, melyet a kultuszminiszterhez intézett, mivel erre e lapokbau is történt ismételten hivatkozás, de meg mivel igen jól világítja meg azt az irányt, mely a kultuszminisztériumban is a tanitók gazdasági előképzésére nézve ez idő szerint uralkodik, egész terjedelmében ide „Nagyméltóságod a hivatali elődömmel, s velem folytatott tárgyalások során több izben nyomatékos jelét volt szives adui annak, hogy a gazdasági irányú képzésnek a népnevelés körében leendő bejuttatását melegen felkarolni méltóztatott. Ezen tárgyalások révén a gazdasági tanítás sikerének alapjául és feltételéül a néptanítók kellő gazdasági helyesebbnek látta más, alkalmasabb telek utáu j kiképzése ismertetett fel. Erre nézve szükséges, hogy a néptanító jelöltek, a tanítóképzők növendékei már a preparandiákban nyerjék a gazdasági kiképzésüket. Ha az erre vonatkozólag tervbe vett azon intézkedés, hogy a tanító képezdék gazdasági szaktanárokkal láttatnak el, sikert igér, természetes, dr. Koritschoner úr e kifejezésnek imputál — hogy i h

U

gy e siker jelentékenyen fokozódik akkor, ha a a miniszter 8000 Dől helyett 1400 Qöllel is meg-! tanítóképző intézetek tangazdaságokban, vagy tanclégszik, nem, mert hisz akkor a polgári leányiskola • gazdaságok közvetlen közelében helyeztetnének el a tanfelügyelő miniszteri megbízott által megkívánt terület nagyság mellett szó sem lehet. Hogy óz így vau, arról legszólóbb bizonyság azon ()0 városi képviselő névsora, kik az egyetlenegy „nem" szavazat ellenében a határozatot meghozták, mely névsorban dr. Koritschoner Lipót úr neve is előfordul. Nem azért említem ezt föl, mintha nem tartanám helyesnek, ha valaki nézetét jobbra változtatja, hanem csak azért, mert hihetetlennek tűnnék föl előttem, hogy, ha a város képviselőtestületének taujai közül valaki jobb helyen tudott volna 8000 •ölet ajánlani, ez az első tanácskozástól 1895. szeptemberétől számított 10 hónap alatt, ne tudott volna magának híveket toborzani. A városi képviselőtestületnek ezt a határozatát a törvényhatóság .">•") ÍOiOO. sz. végzésével jóváhagyta, de hogy az iratok a minisztériumhoz fölterjesztettek-e ? annak semmi nyoma, tényleg ez ügyben a minisztériumtól újabb leirat nem érkezett. Ez a képezdei kérdésnek első fázisa; a másodikat, mint szintéu szerény nézeteméi ezzel szemben legyen szabad a jövő számban elmondanom. Dr. Antal Géza. nézni, a mit annyival is inkább tehetett, mert a kultuszminiszter a helyre nézve — dacára, hogy az előző ajánlatot elfogadta, — szabad kezet hagyott, a mi alatt azonban nem érthettük azt, a mit ; helyének megállapítása sem okozott volna nehézséget, lévén az az általános óhaj, hogy a polgári leányiskola a "NYoyta-féle telekre, a képezde pedig a Csajtay-telekre kerüljön, míg így esak azért, mert a képezdének a Csajtay-féle telket nem ajánlhattuk föl, vittük ki oda a polgári iskolát, hogy az értékesebb Woyta-telek más célra legyeu felhasználható. A városi tauács tehát telek keresésre indult, de ház-komplexumokkal sem tudott egy-egy helyen L'llDO •ölnél nagyobb területet találni a városban, Ez volna a leg meglel előbb megoldási mód, de ez is csak kivételesebb esetekben valósítható meg, most kínálkozik azonban alkalom, melyet megragiulni a közoktatási és jöldmivélési tárcák igen fontos érde\e. Ilyen alkalom kínálkozik a közel jövőben Pápa városában, ahol értesülésem szerint internátussal kapcsolatos tanítóképző intézet létesítése van tervbe véve, s ahol közvetlenül a város alatt elterülő A polgári leányiskola. Huszonhárom éve már annak, hogy a polg. leányiskola Pápán működik. Ezen intézetet keletkezése óta, némi államsegéllyel, a város tartotta fönn és a város tulajdona volt. Az évek folyama alatt az intézet folyvást többtöbb sikerrel és nagyobb eredménnyel dolgozott, a közbizodalom mindinkább feléje fordult annyira, hogy a tanítványok száma folyvást növekedvén, ma már kétszázon fölül van, szaporítani kellett a tanító személyzetet is. Azonban ezzel a szükségletek is folyvást szaporodtak, a kiadások növekedtek annyira, hogy az intézet fönntartása a városra végre már igen nagy teherré kez4ctt válni. Ha tehát a város az intézet haladását, fejlődését megakadályozni, vr y végkép feladni nem akarta, nem tehetett mást, mint210 holdnyi gazdaságon egy földmíves iskolát tartok h'igy az államhoz, illetve, a kultuszminisztériumhoz fenn. Nem hangsúlyozhatom eléggé, hogy milyen i folyamodott a végett, hogy az állam terhére vegye át. előnyös volna az, ha a tanítóképző intézet az ezen iskola közelében, legelőnyösebben pedig annak közvetlen szomszédságában levő szabad területen helyezúgy hogy kénytelen volt az első bizottsági gyűlésen ; tetnék H úgy, hogy az intézet a földmivesisko•nár ajánlott telkekről — a földmíves iskolával Iával területileg mintegy összefüggő egészet képezne, símben — venni kötelező nyilatkozatot, s ezen! tauítóképezdére baromiam! A kultuszminiszter bizonyos feltételek mellett az átvételre hajlandó volt. A város a föltétejekei elfogadta és teljesítette úgy, hogy a folyó i-kolai évben a polg. leányiskola már az állam tulajdona. Míg a városé volt, addig ez a felügyeletet és gondozást, a képviselő testület tagjai közül választott iskolaszéke állal gyakorolta. Ez a jog és kötelesség is most, az államra minit át, mit ő a kultuszelőnyök közül van , , , , . , • , .. ..i- i szerencsém arra utalni, hogv a Íoldmivesiskola számos teleknek megvételét íavasolnt a közgyűlésnek. : •, , . .. . \: , , , , . ö J oJ 1 gazdasági tanügyi felszerelessel oir. melyek kivalo A helyzet kényszerűsége is vagy e telek elfoga- j e^zök -m-a, "hogy a tanítóképző-intézetekben a 1 miniszter által kinevezett állami polg. iskolai g-mddását vagy a vásártér felajánlását diktálta volna a kép- í gazdasági kiképezésre fordítható csekélyebb óraszám Inalcság által fog teljesíteni. _ j mellett is az elméleti ismeretek sikeresen adat-1 A kinevezések megtörténtek .-• az illetőknek a " I hassanak elő. Különösen fontos jelentőségű továbbá , folyó hét elején lettek kézbesítve. A gondnokság kinekönyvek gúnyosan intenek. Koponya is van közöt-! az a körülmény, hogy az említett gazdaságot a tanító- : vezett tagjai a következők: Baráfh Foreuc főisk. ny. tűk' mely most mintha rájuk nevetne. {képezdei növendékek szabad órákban mintegy szóra- '. tanár elnök, dr. Fenyvessy Ferenc főispán, Mészáros Most, hogy ezt mind látni kell és míg karjában a leány, e forró édes idomok: a vére lehűl. kozás céljából is folyton tanulmányozhatják, a í Károly polgármester, Gynrátz Ferenc ág. ev. püstcrmelés, tenyésztés, gondozás, értékesítés s a gaz-j pök, Sült József kir. közjegyző, Kriszt Jenő helydasági üzletvitel számos egyébb olyau részleteit | beli plébános, Szováthy Lajos képezdei igazgató, tíyötrő ez és kínos és haszontalan az élet, igen és sajátíthatják el, amiknek az életben igen sok hasznát j dr. Antal Géza reform, fó'gimu. tanár, Kis Ernő ;

iéha gyáva az ember. Mert Elek most megijed, mert tudni kell, liugy .íz élet. csupa küzdelem és a holnapra gondolni : gyötrődés és aggodalom. E nő itt, e gyenge és szép, kit karjaiban tart: bár szereti, mily felelősséget jelent ez! S mennyi lemondást s mennyi terheket, s hol az erő e nagy küzdelemhez? Felállt hirtelen. VII. — Agnes, — monda — mily dőreség. Itt. . . itt nem maradhat nálam, nem, — ismétli most. S ebben a percben gonosz e férfi, nem becsületes ; gonoszabb, mint becsületes kétségtelenül. És J Endrétől, a ki Pápa városával a tárgyalásokat, mint a lelke üres. Álom és szerelem ez messze röpült, a kultuszminiszter megbízottja, vezette, egy levél E szobában, e kedvesbea most egy okos férfi van. | érkezett, mely szerint „a vallás- és közoktatásKü'elé rohan a lány. De az ajtónál megáll. Azt j ügyi minisztériumnak is az az óhaja, hogy a veszik. Igen lényeges körülmény végre az is, hogy reform, főgimn. igazgató, dr. Kende Ádám ügyvéd, a földmíves iskola a tanítás szempontjából bereu-1 Wéber Itezső uradalmi igazgató, dr. Koritse'honer dezett s kellőleg felszerelt kert és szőlőterülettel bír, I Lipól ügyvéd, Baranyai Zsigmond ügyvéd, Pető így a tanítóképezde a kert létesítésének és fen tar- j Menyhért a benedek-rendií gimnázium igazgatója, tusának költségei alól is fel volna mentve. Ezek A gondnokság alakuló gyűlése e hónap 11-én előrebocsátása mellett oda irányul tiszteletteljes | volt, a midőn a hivatalos eskütétel is megtörtént. kérelmem, hogy az állami segélylyel felállítandó IA. gondnokság helyettes elnökévé Mészáros Károly ama tanítóképezde, létesítése alkalmából Nagyméltó- polgármestert, s jegyzőjévé dr. Antal Gézát válaszságod oda hatni kegyeskednék, hogy az intézet tották, a gondnoki hivatalt pedig Pető Menyhért, Pápa város déli részén a íoldmivesiskola szomszéd- Benedek-rendű helybeli gimnázium igazgatója volt ságábun helyeztessék el. Tisztelettel megjegyzem, szives elvállalni. P, hogy ezen átiratom tartalmát Pápa város közönségével is közöltem." Ha még megemlítjük, hogy nem sokkal ez átirat vétele utáu — július 14-ikén — Vargyas hiszem, egyszer ez életben, mig a világ-világ, utoljára végig száll a csodák tüudérországáu. Águes ma ismét ingeket varr. A Varrel cégnek számos versenytársa van és azoknak nagy szükségük" van leányokra, kik ama szép hajtású tanítóképző intézet a íoldmivesiskola közelében helyeztessék el" elmondottuk mindazt, a mi szerintünk szükséges volt annak bebizonyítására, hogy a város képviselőtestülete nem „elhamarkodva", nem „minden körültekintés nélkül", nem „minden kritikai ingeket készítik, a miket elegáns úrfiak viselnek a , válogatást félretévé" hozta meg határozatát, mint nagy bálok és pezsgős zsűrok alkalmával. szintén annak bebizonyítására, hogy az ügy kellőkép ° I elő volt készítve, s a Woyta-Hets-fele házcsoportról Városi közgyűlés. - 1898. nov. 12. — A tegnapi közgyűlés iránt a városi képviselők rendkívüli érdeklődést tanúsítottak. Több fontos tárgya: így a népkonyha létesítése, a negyedik gyógyszertár felállítása, a vasúti út melletti új városrész tervei, több mint NO bizottsági tagot vonzottak a városháza nagytermébe. S itt mindjárt örömmel jegyezhetjük fel, hogy a lapunk által évek óta lankadatlan hévvel sürgetett népkonyha létesítése ügyét a v. képviselőtestület hathatósan vitte előre: a népkonyha eszméjét Örömmel üdvözölte és elvben elfogadván, utasította a városi tanácsot, hogy részletesen kidolgozott tervvel jöjjön a legközelebbi közgyűlés elé. Minthogy pedig a legközelebbi közgyűlés napja : december 12-ike már is meg vau állapítva,