Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-10-09

1898. október 9. 41. szám. PÁPA VÁROS HATÓSÁGÁNAK ÉS TÖBL> PÁPAI, S PÁPA-VIDÉKI EGYESÜLETNEK MEGVÁLASZTOTT KÖZLÖNYE. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 8c6. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Fölér. Munka előtt. Különböző körülmények összejátszása folytán hosszabb idei szünet állott be városi közügyeinkben. A nyári szünidő magában véve is elvont minden érdeklődést a városi közügyektől, majd pedig az országos gyász megdöbbentő hatása vett le minden közérdekű kérdést a napirendről. Könnyek haló záporán keresztül, ki látná az ilyenkor jelentéktelenné törpülő lokális ügyeket és eseményeket ? De most, hogy a gyászokozta első fájdalomból felocsúdtunk, ismét előttünk állanak és az általános érdeklődést maguknak követelik azok a városi ügyek, melyek a nyári szünet előtt elintézetlenül maradtak s lapunk csak kötelességét óhajtja teljesíteni, midőn rámutat egy-két olyan kérdésre, melyek a közeljövőben a tanács és képviselőtestület munkáját igénylik. A kórházkérdés az, mely a városi közügyek rendes menetében beállott stagnálás folytán, egyelőre megoldatlan maradt. Tudvalevő, hogy a kórház ideiglenesen el van immár helyezve, de a képviselőtestület az ügy végleges megoldásának halogatásával semmiesetre sem szankcionálhatja az ideiglenes állapotot. Kísérletezni ily égető szükséggel szemben nem szabad. Értesülésünk szerint az ügyet városunk polgármestere legközelebb közgyüLaptiilajdonos : dr-. Fenyvessy I^erenc. Felelős szerkesztő di\ Kőrös Endre. lés elé szándékozik terjeszteni. A lapunkban megjelent alapos tanulmányok és cikkek magukban is elég anyagot szolgáltatnak a tárgyalásra, véleményét is már megformálhatta körülbelül minden képviselőtestületi tag, a határozat és főkép — a cselekvés van még hátra. Másik fontos közegészségügyi kérdésünket: a csatornázást elvileg legalább szintén minél hamarabb dűlőre kell vinnünk. Ugy tudjuk, hogy a minisztérium már megkészíttette a csatornázási terveket ezeket a képviselőtestületnek meg kell ismernie és az elkészítés feltételeivel tisztába jönnie. A városi szervezeti szabályzat is igényelni fog némely módosításokat, első sorban egy immár jogerős képviselőtestületi határozat alapján a tisztviselői fizetések szabályozása, illetve a korpótlékok megszavazása folytán. Már e kérdés közgyűlési tárgyalásánál is felemlítették, hogy ez az ügy oly természetű, mely csak a városi szervezeti szabályzat módosításával vihető keresztül. A vármegye alispánja a legutóbb foganatosított hivatal vizsgálat alkalmával egy irattárnoki állás rendszeresítését javasolta. Tényleg nagy szükség van erre, mert nem egyszer láttuk a városházán, hogy az eddigi irattári kezelés sok kívánni valót hagy fenn. A kérdés dologi oldala már meg van oldva, az új irattár már be van Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50. Egyes szám ára 15 kr. rendezve, csak a személyi oldala, az állásnak rendszeresítése van hátra. Ez pedig szintén oly dolog lessz, mely a szervezeti szabályzatba beiktatandó. Iis végül még egy, a mit már régen sürgetünk, a mit már régóta kilátásba is helyeztek : az utcarendezés. Azokat a rendszertelenségeket és esztetikátlanságokat, a mit e téren már elkövettek, csak egy teljes utcarendezési terv pótolja úgy a hogy helyre. Hisszük, hogy rövid idő alatt ezzel az ügygyei is foglalkozhatik a városi képviselőtestület. Csak röviden jeleztük itt a legfontosabb elintézésre váró ügyeket, dologra akarván felhívni evvel a városi ügyek intézésére hivatottakat. Sziniígyi bizottság. A lefolyt szini szezonban hétről-hétre megújult egy panasz referádáinkbun. Azon panaszkodtunk, hogy a társulat, melyni'k derék tagjai nagyobb művészi feladatoknak megoldására is képelek lettek volna, énjüket napról-napra könnyebb fajta bohózatok és operettekbe voltak kénytelenek beleölni. A könnyű, léha szellem uralkodott színpadunkon ; minden erkölcsi tartalom nélkül való tákolmányok voltak a társulat műsordarabjai. Hiába emlegettük azonban i-zt TA RCA, Ne mondja azt . . . Ne mondja azt senki nekem, Hogy én a bort nem szeretem, Szeretem éu, okkal, móddal: Néhanapján — Hegedűvel, nótaszóval. Hanem ekkor más ne szóljon, Csak az a hegedű szóljon; Melytől könnyet ejt a bánat: Hogy a dalnak — Szárnya lebben, szárnya támad. Vagy talán csak az a vétek, Hogy nem ülök be közétek, Elvonulva ki a sorbul; .Egymagában — Sír a lelkem, könnye csordul. Szent előttem az a bánat, Melynek ilyen könnye támad: Mely a szívet tépi, ássa . . . Hanem ezt már — Senki fia meg ne lássa. -_- I Ne tudja meg soha senki, Hogy az a dal mit veszeu ki Hová sóhajt ez az ajak: IIa felveszem — Ha leteszem a poharat. Az a sóhaj legyen titok, A mely ekkor útat nyitott ; Melyet ajkam félve rejtett; — A mely utáu — Egy-egy hulló könnyet ejtett. Mig így a dal könnyem issza; Elmerengek messze-vissza: Akár csak egy alvajáró . . . S ez az érzés — Olyan édes, olyan fájó. Soos Lajos. Brigitta #) (Egy agglegény elbeszélése nyomán.) — A iPápai Lapok» eredeti tárcája. — Irta: Kerényl Andor. Úgy mondják, hogy: férfi sorsa az asszouy. Ez az állítás nagyon természetes, a „sors" alatt azonban mindig „balsorsot" kell érteni. Az egyszeri egyházfejedelem azt vette észre, *) Mutató a szerzőnek legközelebb megjelenendő <Mákvirágok» c. könyvéből. hogy a klérus alantas tagjai nem nagyon tartózkodnak a világ hiúságaitól, a miért azután körlevélben elrendelte, hogy a tis/.telendó' urak csakis kerek fekete kis parókát és öreg gazdasszonyukat tartsanak házuknál. A tisztelendő bácsik megfogadták a felsőbbség parancsát — de egy csekélyke változtatással s azután tartottak a házuknál öreg kopott parókákat és kerek fekete gazdasszouyokat. Ennek egyenes következménye az lett, ln>gy mikor én elértem azt a tisztességes kort, amelyikben az embert a régi rómaiak a lex Papea I'oppea elvei szerint agglegény-adó alá vonták és így magam kezdtem háztartást vinni, hát a kerek fekete gazdasszonyokból már egy sem volt forgalomban s ezért kénytelen voltam Brigitta asszonyt házamhoz venni. Ezeket jónak láttam saját mentségemül előrebocsátani. Különben Brigittát a jó ismerőseim is ajánlották, mint olyan gazdasági kapacitást, aki ínég a jég hátán is egyiptomi búzát tud termelni. Ajánlólevelei egész fascikulust betöltöttek. Mind azt hirdették, hogy micsoda nevezetes alak J is ő, mig végre is felfogadtam. Korára nézve erős hatvanas lehetett. Legalább is úgy beszélt a tatárjárásról . . . azaz a szabadságharcról, mintha ónak tegnap történt volna. PÁPAI LAPOK. TI A Í L I ' ' * , .