Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-09-25

Jtivíín, s erre hatalmas tényezők lesznek az egymással kapcsolatos földmivesiskola és tanítóképezde. Rövid pár év alatt számos új és szép épülettel és jó úttal ellátott lessz városunk alsórésze is, mely­nek jövő fejlődése nagyon is kívánatos. Pápa város egyetemének épp úgy alkotó része a város déli vége, mint annak északi része. Azt mondják a képezdei tanár urak és dr. Kende Ádám cikke, hogy messze van a város déli vége, mintha bizony a város középpontjához az •északi rész vége nem annyira volna, mint a déli vége! Egyáltalán, a mely város egész hossza a vas­úttól kezdve a fölmivesiskoláig egy pár kilométer, lehet ott beszélni messzeségről ? Az csak kis városi nézet, hogyha valami nincs a közvetlen szomszédságbau, az már messze van. Azt is mondják ugyan ők, hogy a földmives­iskola vidéke elhagyatott, nem oly kultivált, mint a belváros vagy vasút-vidék. Vájjon a falun, egyszerű házakba költöző képezdei tanulóknak, benne kell-e okvetlen lakni a zajos városi élet helyiségei között? Kern jobb-e attól csak egy pár kilométerrel is távol lenni ? Azok az ellenérvek, a miket e lapok múlt számában dr. Kende Ádám, a képezde új igazgató­tanácsosa elősorolt, mind föl lettek már hozva és megvitatva akkor, mikor a városi képviselőtestület a toldmivelési miniszter úr érveit elfogadta, és meg­hajolt a magasabb tanügyi országos érdekek előtt, s a lokális építkezési és tauári testületi személyi érdekeket döntőknek nem tartotta. Mire való tehát egy elintézett és befejezett dolog újra bolygatása? Azt irja dr. Keude Ádám úr, hogy a tauító­képezdét Tapolcafőnek építjük, ha az a város déli végén a földmivesiskola közelében épül föl. Ugyanezen jogon azt állíthatnám, hogy Taká­csinak, Acsádnak vagy Vaszamak építünk, ha a város északi részén lenne az. A város déli vége, a szőlőhegyek és malmok közelében sokkal alkalmasabb hely tanítóképez­dének, mint a város északi vége, a vasút mentén, mert ismétlem, ez a hely inkább gyáraknak és kereskedelmi raktáraknak való, különben vizenyős mély fekvésű is. A város déli részéu levő hely pedig mint emeltebb és nyíltabb ponton fekvő, egészségügyi szempontból tehát kifogástalau. Elemi gyakorló iskolára is a déli városrésznek, a szőlőkben nyaralóknak és a malmok lakóinak nagy szüksége van, mert a város belsejében elemi iskoláktól a déli rész nagyon távol esik. Kérjük városunk képviselőtestületét, hogy kicsinyes lokális vagy személyi érdekeken, egy, sőt két tanintézetnek, minő a földmivesiskola és tanító­képezde, lehet mondani missziószerű jövő fejlődését ne semmisítse meg, hanem azt bölcsen meghozott határozata mellett megmaradással minden kísértések ellen tegye lehetővé és biztosítsa. És fölkérjük városunk polgármesterét és ez idő szerinti országos képviselőjét, sőt magát a kultusz­miniszter urat is, hogy végre-valahára építtessék föl városunkban az állami tauítóképezdc a város képviselőtestülete által e célra már megajánlott, sőt megvásárolt telken, a fölmivesiskola közelében. Fölmerült ugyan utólag az a terv is, hogy lehetne talán az országos vásártéren építeni a képez­dei, de nyíltan kimondjuk véleményünket, nem tart­juk helyesnek országoshírű szép vásárterünket egy pár kilométer távolság kérdéséért megcsonkítani. Ezek megírása után csak azt jelentjük ki, hogy a képezde elhelyezése ügyében két csakis illetékes tényező van : a magas kormány és Pápa város képviselőtestülete. Az utóbbi már határozatát meghozta, önmagá­val és a földmívelési miniszter úrral szemben követ­kezetlen nem lehet a különben tisztelt képezdei tauári kar kedvéért sem. A magas kormány pedig még ezután fog dön­teni, hogy elfogadja-e vagy nem a Pápa város kép­viselőtestülete által megvásárolt s a földmívelési i miniszter űr által óhajtott teriiletet. Ha elfogadja, akkor bevégzett tényekkel álíunk szemben, ha pedig nem fogadná el, akkor majd, de csakis akkor, újra határozhatunk, de akkor is mindig csakis és egyedül a magas kormány és városunk jól felfogott érdekei lesznek a döntő tényezők. Azzal zárom be cikkemet, hogy nem az a kérdés: ki az a ki ir valamit, hanem az, kogy mit ir. Veritas.*) Iskolaavatás. Szép és lélekemelő ünnepség keretében folyt le a Bencések új gimnáziumának felavatása f. hó 22-én. Az ünnepély reggel nyolc órakor szt. misével kezdődött, melyet dr. Wargha Samu, a pannon­baimi főiskola igazgatója tartott fényes segédlettel. A bencések temploma ezúttal szfíknck bizonyult az érdeklődő nagy közönség befogadására, melynek sorában ott láttuk Fenyvessy Ferencet, vármegyénk főispánját, és Gyurátz Ferenc, ág. ev., püspököt is. A szt. mise végeztével az egész közönség átvonult az intézetbe, melynek helyiségeit körüljárván, dr. Wargha Samu megáldotta a tudomány haj­iokát. Majd a rajzterembe vonult az ünneplők sokasága. A rajzterem, melyet ez alkalomra Bódai István drapériákkal, zöld lombokkal és képekkel gyönyörűen feldíszített, egészen megtelt díszes közönséggel és a tanuló ifjúsággal. Ott voltak: Fenyvessy Ferenc főispán, kinek jelenléte nagyban emelte az ünnepély fényét, dr. Németh Antal, győri tanker. főigazgató, Pap Sándor tanfelügyelő Végh István főszolgabíró, L nnpérfh Lajos h. polgármester, az ev. ref. főgimnázium tanári kará­nak küldöttsége Kis Ernő igazgató, a tanítóképezde Szováthg Lajos, a polg. leányiskola Xagy Gabriella úrhölgy vezetése alatt, továbbá Kriszt Jenő plé­bános, Kis Gábor ev. ref. lelkész, Somogyi Cyp­rian, nagyszámú hölgyközönség, városunk tekin­télyesebb polgárai közül: ifj. Martoyifalvag Elek, nevében kezdvén és végezvén, megszenteljék és mintegy imádsággá átváltoztassák. Es így van helyesen. Ha a szent irás sürgeti, hogy minden munkánkat az üdvös siker reményé­ben jó szándékkal Jézus szent nevében tegyük, ha a tanító iutézetek ezen ősi szokásnak hódolva nem­csak az iskolai évet kezdik a Szent Lélek segítségül hívásával és fejezik be a szív örvendetes hála-dalával, hanem mindeu egyes előadás kezdetén és végén — a tanár és tanítvány egyaránt — szívüket­lel küket felemelik oda, a honnau minden égi és földi áldás áradoz: úgy ezen intézettel nagyon illő, hogy midőn az újonnan épült pápai Szent-Benedek­rendi r. k. gimn, magasztos rendeltetésének ünnepé­lyesen van átadva; illő mondom, hogy Jézus és Mária szent nevének haugoztásával és segítségül hívásával avassuk fel azt: mert szent a mi meggyőződésünk, hogy ezen új gimnázium hivatásának, rendeltetésé­nek, az alapító szándékának csak akkor és annyiban fog megfelelni, ha működése e két szent névnek dicső­ségét fogja előmozdítani, ha azon Krisztusi forrásból merít, a honnan az isteni bölcseségnek és tudomány­nak minden kincsei csörgedeznek; ha a ker. ifjúság édes anyjához Máriához, a bölcseség székéhez for­dul. Az ezzel ellenkező bölcseség és tudomány csak bitorolja a bölcseség és tudomány nevét és eltávolít Istentől embert és társadalmat, átkos felforgatásba döntött országokat, városokat a múltban — és óh irtózat! az imént is az anarchia — fejetlenség böl­cselete nyomta a tőrt az emberi alakba öltözködött fenevadnak szentségtörő markába, hogy a legneme­sebben érző lény szívvérével azt jövő gaztettek elkövetésére mintegy fölavassa. Az intézet feliratát: „Római Katholikus Gimnázium" véve alapul beszéde első felében a a szellemi munka jelentőségét, második felében pedig a vallásos érzés fontosságát fejtegette ele­jétől végig lebilincselő szép előadásban és aztán a hazaszeretet apoteózisa után így végezte szavait: Azon növendék, a ki a munkával és vallásosság­gal már e szent falak közt megbarátkozik; a ki azok dr. Kende Ádám, Vajdits Károly, Bermüller légkörében jól érzi magát; a ki azon alapelvek Alajos, Botka Jenő, Híjnirzky Béla, Hanno* ^ szei . iut gondolkodik, érez, beszél, él és cselekszik; Zoltán, Hunkár Béla stb. Varga József mérnök, ! a ki ezen intézetben nyújtott eszközöket kitartóan az épület tervezője, az intézet régi tanárai és tanít- és lelkiismeretesen saját nevelésére és művelésére ványai közül számosan. — A terem végén clhe- ( használja; a kit sem hiú embertekintetek, sem lyezett emelvényen dr. Wargha Samu, dr. Xéme'h fá ra d s ágok és nehézségek nemes céljától el nem Antal és Pető Menyhért igazgató foglaltak helyet, tántorítanak; a ki midőn ker. kath. hite megvallá­Felesendült a Himnusz dallama, melyet a tanuló j gAról vau sz6> „ cm iu g adozik) mint a széUöl hánya . ifjnság pompásan, összevágóan adott elő s ennek toti uádszáI . nem j^pi,.,^ ]lauem 8zem ébe odavágja a elhangzása után felemelkedett dr. Vargha Samu, j ker> ellenes Wzellem Sértésnek a hajdani hitvallók­hogy vallásos és bölcseleti eszmékben gazdag ka ]. ^ római katholikus keresztény vaayok; a ki ren­gyönyöríí beszédjét elmondja. így kezdte beszédét: ^ dületleu hitébeil) szilard rem ényében, 'kifogyhatatlan Sit mihi princípium JESUS finisque laborum ; i ^tétében, ™ eze » isteni erények birtokában a kath. Dirigat iugenium Virgo MARIA meum. valláselvből nem enged, sziklaszilárd jellemet visz , n„. , . . , T , . , . az iskolából az élet küzdő terére, szent meggyőződésé­Meltoságos főispán ur! JSagvsagos kir. főigazgató úr! < , , ,.. , , , , i Ar ,, ,. ,„ , .. „ , , i tol el nem tántorodik még akkor sem, ha beszakadva Melyen tisztelt ünneplő közönség! \ , , 1 .... , ° , , . , , . . , , , ° .„. , , raroskadua a földkerekség, benne akkor is egy I otíszteleudó igazgató ur és tanán kar! Kedves ifjak! , , , , rettenthetetlent sújtanának a romok; végre az Midőn a gimnázium I. osztályába jártam, a be­szerzett iskolai könyvek egyikének tábláján az imént idézett párverset találtam feljegyezve. Ezt a verset egész működésében édes magyar hazánk boldogítására törekszik, szem előtt tartva e két elvet: „Szeresd a ! hazát", „A haza minden előtt" és a haza fel virág ­akkor még nem értettem: de csakhamar, e<*v-két í < t xv i • /i ^ , , , . • ^ , 11 , , . , , ' °- LL zásért fáradni, áldozatot hozni is tud és ekképen a latm ora utan világossá lett előttem annak magasztos i,„„„ Ma „ otaf <.• TJ o & hazaszeretet szent érzetté avatja. Hogy ezen magasz­jeleutése. Megértettem: átéreztem. A IV. osztályban, midőn a verstan elemeit tanultuk, addig nem nyugod­tam, mig azt édes magyar auyauyelvünkön visza nem adtam. Elkészítettem többfélekép. Ezek egyike így szól: Kezdete munkámnak Jézus neve, Jézus a vége; Kormáuyozd elmém Mária, édes anyám! És nagyon helyes volt a régi tanulók azon szokása, hogy a két legszentebb nevet tartalmazó verset tankönyvecskéikbe irták, hogy figyelmeztesse szüntelen a keresztény katholikusok példaképeire és ezzel minden tanulmányaikat Jézus és Mária szent tos feladatnak a pápai róm. kath. gimnázium meg­feleljen, erre kértük Jézus és Mária segítségét. Legyen Isten áldása az intézeten! Virágozzék az egyház és haza javára! Élénk éljenzés közt befejezvén szavait, átadta az épület kulcsait Pető Menybért igazga­tónak; ki az épület keletkezésének és létrejötté­nek mozzanatait ecsetelő szép beszédét a követ­kezőkéj) nyitotta meg ; Mélyen tisztelt vendégkoszorú! Kedves ifjak! Századunkat a felvilágosodás századának szokás *) Szives készséggel közöltük e megszívlelésre | űevessni- És ki is Ráhatná, hogy főleg a természet­méltó cikkel, mely különben lapunknak a képezde elhe-i tu oomáuy, az ipar, az elmés találmányok és felfede­lyezése ügyében régebben is elfoglalt álláspontjának z ések óriási haladást tettek? A nap a mi udvari megfelel. Szerk. ' festőnk, a villám gondolataink paripája, a gőz iga-

Next

/
Thumbnails
Contents