Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-05-08

kában fiatul leányok valóban «muvelteknek» nevezhetők. A másik cél már praktikus jellegű. Kit éve immár, hogy miniszteri rende­ld éltelmében az egyetemnek orvosi, gyógy­szerészi és bölcsészeti szakára nőhallgatók is beiratkozhatnak és egyetemi tanulmá­nyaik bevégeztével orvosi, gyógyszerészi és tanári oklevelekhez juthatnak. A főváros­ban külön leánygimnáziumok készítik elő az egyetemi pályára készülő hölgyeket. Az említett tanfolyam létesítésével e tanfolyam növendékei a helybeli főgimnázium magán­tanulóinak iratkozhatnának be s a gimná­zium \ r . és következő osztályairól a tanév végén vizsgákat, a VIII. osztály után érett­ségit tennének. Az V. gimnáziumi osztályba IV. polgári leányiskolái osztályról szóló bizonyítvány és felvételi vizsga alapján lépnének, mely utóbbira szünidei kurzus készítene elő. Örömmel üdvözöljük s velünk együtt bizonnyal lapunk olvasói és barátai is öröm­mel fogják üdvözölni e mozgalmat s szíve­sen lógják fogadni az e tárgyban kibocsá­tandó felhívást. Mind ideális, mind praktikus célzata előre is sikert látszanak számára biztosítani. A szegény szülő előtt új világ tárul fel evvel, a hol tehetséggel megáldott leánygyermeke nem lessz kénytelen tiz úgyis túlzsúfolt tanítói pályára lépni, vagy mint postás vagy könyvvezető-kisasszony rideg számok közt elölni magasabbra hivatott szellemét. A jobb módú szülő készséggel fótija megragadni az alkalmat, hogy leánya­mik az igazi és teljes műveltséget meg­szerezhesse. -or­begyei közgyűlés. Veszprémvármcgye törvényhatósági bízott­sí gu folyó évi május hó 2-án és folytatólag .'i-iín tartotta meg tavaszi közgyűlését Kolossváry .József alispán olnökléséyol a bizottsági tagok nagy érdeklődése mellett. Napirend előtt Vajda Ödön zirci apát mondott a vármegye törvényhatósági bizottságának köszönetet, a miért a ciszterciták ünnepén oly fényesen képviseltette magát. A napi­rend első tárgya a közigazgatás minden ágát fel­ölelő részletes és alapos alispáni jelentés volt, melynek tudomásul vétele után a tárgysorozat megváltoztatásával a Pápa-Bánhidai és a balaton­parti vasutak segélyezésének ügyét vették elő. Koller Sándor főjegyző adta elő az állandó választmány indítványát, mely a Pápa-Bánhidai vasát részérc a már évekkel ezelőtt megszavazott 170,000 irtot, a balatonparti vasút számára pociig' 4ö,000 irtot javasol. A szükséges összeg fedezetére nézve ajánlja az állandó választmány, hogy 7 évre vettessék ki 1% pótadó. Hét év múlva pedig teljesen fedezi az összeget az az l u / 0 , melyet 1.1 év előtt a vár­megyei nyugdíjalapra szavaztak meg 18 esztendőre. Az indítványt Kolossváry József, Rainpreeht Antal, Szabó Imre és gróf Zichy Vladimir pártoló hozzá­szólása után ec/yhanyiUay elfogadták. Nagyobb vitát provokált ennél az a föleb­bezés, melvct l'ozsyay Miklós és társai adtak be a márez. Jli-án megtartott veszprémi városi orvos­választás ellen. A kérvényezők tudvalevőleg három, okból támadták meg a választást: 1. mert az ügy uem volt véleményezés végett a városi egészség­ügyi bizottság elé terjesztve, 2. mert Rosenbery Jenő dr. maga is részt vett a szavazásban, noha érdekelt fél volt és .'í. mert a sorshúzást nem az elnöklő alispán maga ejtette meg. JDr. Bibe Károly aljegyző adta elő e tárgyban az állandó választ­mány javaslatát, mely azon egy okból tartja a választást megsemmisítendőnek, hogy Rosenberg Jenő dr. szinten részt vett a szavazásban. A másik két ok azonban nem alkalmas arra, hogy a válasz­tás megsemmisíttessék. Tekintettel arra, hogy az 1X91). évi XXII. t. c. ŐT. g-ának b) pontja vilá­} gusan úgy rendelkezik, hogy érdekelt Jel a maga | ügyében nem szavazhat, az állandó választmánya i törvényhatósági bizottságnak a választás ineysein­inis'tti'si't jnvisolja. A kifejlődött heves és hosszan­] tartott vitában az áll. vál. indítványa ellen dr. } ílalnsy Vilmos, Rain/irecht Antal és gróf Z'chy Vladimir, mellette B irthalos István és Andrer j Uvula szólallak lel, amely után a szavazás meg­i ejtetvén a vármegye közgyűlésének túlnyomó íöbb­! sége a választmány javaslatát fogadta el és ennek ! alapján elnöklő alispán a veszprémi orvosválasztást niegsemmisíteünek jelentette ki. ! Kisebb érdeklődés mellett tárgyalta le ezután ' a közgyűlés a napirend többi pontjait, jóváhagv­J ván cs megerősítvén többek között mindazon l'el­' terjesztéseket, melyeket Pápa város a szikviz meg­adóztatása, a hegyközségi szervezeti szabályzat, u tébolyda épület eladása tárgyában küldött fel a megyére. Elhatározta még a közgyűlés, hogy az útibiztosok fizetését 50 írttal és lakbérüket is 50 írttal felemeli, s hogy a főszolgabirák úti átalányát 000 írtra emeli fel, azon kikötéssel azonban, hogy a főbirák tartoznak fogatot tartani. Élelmi szerek vizsgálata. (drbs.) Nagy igazság van abban a régóta ismert szálló igében, hogy az egészséget csak ak­kor érezzük, a mikor nincs, a mikor tudniillik azt elvesztettük. A most elmúlt tél szerenesés lefolyása — hogy t. i. a máskor nagy mértékben jelentkezni szokott járványok megkímélték városunkat — majdnem teljesen elfeledtette velünk a városi köz­igazgatás egyik legfontosabb ágát: a közegészség­ügyet. Igaz ugyan, hogy ebben a tekintetben a viz­vezeték elkészítése oly jelentékeny lépés volt, mely kétség kívül nagyot fog lendíteni kedvezőtlen köz­egészségügyi viszonyainkon, de ezzel nem szabad beérnünk, s folyton szem előtt kell tartanunk köz­egészségügyünk egyébb, orvoslásra váró hiányait. Ha valahol, úgy bizonyára a közegészség­ügynél van kiváló szerepe a preventív rendészet­nek, mert a közegészségügy terén mutatkozó bajok oly természetűek, hogy ott az utólag alkalmazott orvosság legfeljebb csak csökkentheti a bajt, meg­akadályozhatja annak továbbterjedését, de teljesen el nem oszlathatja azt. Sero medicina pnratur. A helyes közegészségügyi adminisztráció tehát 1 mindig a bajnak megelőzését tűzi ki cél gyanánt, js nem a már bekövetkezett bajnak gyógyítását, j Ebből a szempontból csak egy kérdéssel kivá­j mink ezúttal foglalkozni, azzal, a nvly ez idő szerint leginkább aktuális, s a mely eddigelé talán leg­kevesebbet foglalkoztatta a városi hatóságot : az (darusításra kerülő piaci élelmi szerek vizsgá­latával cs ellenőrzésével. Városi szervezeti szabályunk .'52. ij. d) pontja szerint: a rendőrkapitány ..közegészségi tekintetből felügyel az élelmi szerek, italok árulására és minő­ségére, koronkint maga, vagy szükség esetén orvos közbenjöttével is azokra vizsgálatot rendel," a ;).-). pontja szerint pedig a főorvos ..felügyel a rendőrkapitánnyal egyetértve . . . az árult ételek és italok minőségére." Első sorban is ki kell jelentenünk, hogy mi az élelmi szerek vizsgálatához fűződő rondkivül Mert kérdezősködik mindig voltak. Soha ami vi jiivés-mcnés nem fordult elő' egy hivatalban sem, mint a százas bizottság központi irodájában, llenge­tC-ÍJ. halmazra szaporodtak az írnivalók, a sok leve­lezés, rovatos kimutatás, jegyzőkönyv szerkesztés. A nyomtatványok garmadában álllak, a gyűjtői vek, a meirhivók, a tájékoztatók, a buzdító szózatok. A százas bizottság lelkes hölgyei azalatt fárad­hatatlanu ljártak-keltek a városban szerteszét. Terme­sze te.»en kocsikon, s természetesen a bizottsági pénz­tár költségén, mert azt csak nem lehet kívánni, hogy fáradozásukon fölül még ők fizessék a bérkocsit. Minden harmadik-negyedik nap ülést tartott valamelyik albizottság s minden második héten össze­ósszeűlt maga a száztagú nagy bizottság. A hölgyek vetélkedtek egymással a buzgalomban. Lelkes han­gulat uralkodott egész Kacsándon. De a statisztika nem vált be. A harmincezer főnyi lakosság nem szolgáltatta be a krajcárokat. Aláírni szívesen alá­irtak az emberek, de fizetni nem szereltek. A havi részleteket már nagyon uehéz volt behajtani. Már két pénzszedőt is fogadott a bizottság, ren­des havi fizetéssel, a dolog mégis csak nagyon las­san haladt, A negyedik hónap végén még alig volt hatszáz forint a pénztárban. — Hogy lehet az? zúdultak föl a lelkes hölgyek. — Hiszen a nagy adományok már mind befolytak. Es mennyi volt azok közt a tíz, húsz. harminc, negyven forintos! Legalább másfél ezer forintnak kellene lenni. Sőt még többnek. A pénztárnok fölvilágosította ő nagyságaikat: -- Hát a kiadás, kérem ? A sok nyomtatvány, az iroda költsége, a pénzbeszedők havi fizetése, aztán a tömérdek bérkocsi. Kérem, majd négyszáz forint a bérkocsi. A hölgyek hüledeztek. Majd négyszáz forint? No ennek nem szabad így folyni. A buzgalomnak is legyen határa. Takarékoskodni kell. A nyomtat­ványokból is elég lessz kevesebb. A pénzbeszedők havi fizetését öt-öt forinttal leszállítják. Hozzanak ők is áldozatot a nemes ügyért. De vajmi csekély a kilátás, hogy ilyen taka­rékosság mellett is összegyűljön a szükséges összeg. Az a szemtelen Schlesinger hatezer forintot kér azért a rongyos házért. Hiába hivatkoznak hazaliságára, csak a vállát vonogatja. Mi haszna olyan szegény boltosnak a hazafiságból ? Már világos, bár fájó szívvel, de arról le kell mondani, hegy a házat megvegyék. Pedig olyan szép lett volna. Olyan fényes ünnepélylyel lehetett volna átadni a költőnek születési házát. De hiába, arra nincs remény. Valami másról kell gondoskodni. Valamiről, a mi nem kerül annyiba, s mégis méltó legyen az ünnepelthez. Arany babérkoszorú, no ez jó lessz. A költők­nek úgyis azt szoktak adni. Azt csináltatnak hát ők is, de nem valami papirvékonyságú semmiséget, a mi csak szemfényvesztésre való, hanem súlyos, masz­sziv aranykoszorút. Száz levele lessz, s minden le­vélre a százas bizottság egy-egy tagjának neve, lessz vésve. Erre aztán mindenki elmondhatja, hogy értékes és kedves emlék. A bársony párnára, melyen átnyújtják, valódi gyöngyökkel fogják kivarrni: „Vas Jenőnek—a ka­csándi hölgyek". Az egész, az arany koszorú, a párna, a gyön­gyök, ezerkétszáz forintba fog kerülni. Hatszáz már van, a többi, remélik, a gyűjtésből még befolyik. Ujabb lelkes fölhívásokat bocsátanak ki. De bár a lelkesedés még mindig nagy Kacsándon, fizetni, úgy látszik, már senki sem akar. Más módokhoz kell folyamodni. A pénzügyigazgatóuénak, ki igen csinos, fiatal asszony, van egy eszméje, a minek a mogorva vén férje nem fog megörülni, de a min lel­kesedéssel kap a százas bizottság. Műkedvelő elő­adást kell rendezni, hangversennyel, élő képekkel. Különösen élő képekkel. Az kell, az ám. Annak a jövedelmét hozzácsatolják a gyűjtött összeghez. Magas lángra lobbant a lelkesedés. Alig volt fiatal asszony, vagy leány, ki részt ne akart volna venni a műkedvelő előadásban, kiváltkép az élőké­pekben. Ötvenhat virágbokrétát kellett megrendelni a százas bizottságnak a szereplő hölgyek számára, a mi tiz forintjával számítva (csak nem piszkoskodhat-

Next

/
Thumbnails
Contents