Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-02-28

ból, 11 s után, tehát néhány nap hiján 12 éves volt. Iskoláit részint -Pápán, részint — a német nyelv kedvéért Sopronban az evang. • lyceuroban végezte. A jogi .pályára készült s 1847-ben az ügyvédi' vizsgát —lautlábilis — osztályzattal letette. Alig jött haza Pápává, a vármegye az 1848-ra már igen súlyossá vált comissái'iusi hivatalt bízta rá. Ez akadályozta öt abban, bogy a honvédséghez már csak a swechati ütközet után állt be. Az úgynevezett felsődunai hadsereg főparancsnoksága ekkor Pozsonyban volt novemberben és a Morva vonalát tartotta megszállva. Itt állta ö ki Velünk már a pákozdt és swechati csatákban kipróbált honvédekkel az első tüzpróbát, a császáriak által katonasággal és ágyukkal erősen őrzött dóvéiry-ujfalusi hid elfoglalása és fölégetésénél. Ezután csakhamar ugyan a másik Morva-hid Magyarfalvánál (Ungerau) történt megostromlásáuál, mely a vigyázatlan vezetés folytán nem csak nem sikerült, sőt u mi nagy vereségünkkel végződött. Ezután a magyar sereg vissza vonult az ország belsejébe s a mi csapatunk a moóri szerencsétlen veszteség után Komáromba szorult. IU Ő is kiállta a nehéz ostromot, jelen volt a Nyáimdi ütközetben, ezután ápril 20-ikáu a monostoron és az ácsi erdő ahill vívott nehéz csatában, Pőltenbevggel GyÖr és Ötté vény között, továbbá jun. 2-án és 11-én ismét Komárom és Tgmánd között. Hadtestünk, melyben ő is már ekkor mint százados működött, ismét Komárom védelmére vezényeltetvén, itt vívtuk az augusztus 3-iki, a hadi történelemben úgyszólván páratlan ütközetet, midőn Klapka vezénylete alatt, az ellenséges ostromló sereget, mi az ostromlottak, a legnagyobb részben elfogtuk, a kisebb részt pedig egészen megsemmisítettük. A vár kapitulációja csakhamar bekövetkezvén. Ő is mint komáromi kapituláns jött haza Pápára szüleihez. Midőn azonban az egész komáromi volt őrség igazolásra Sopronba lön idézve, itt egy császári tiszt őt fölismerte, hogy ez volt, ki őt egy szállitmáiiynyal elfogta, s kártérítést akarván rajta követelni, letartóztatta. Itt azonnal elzárták a lovaskaszárnvába, honnan hadi törvényszék elé állítás végett Pozsonyba vitték, s két hónapi vizsgálati fogság után azon indokból, hogy Ö, először is komáromi kapituláns volt, másodszor, mivel a vádat mint katona a hadviselés idejében követte cl, fölmentetett •és hazabocsátatott. Mivel pedig az akkori hivatalos fölfogás szerint neki rovott előélete volt, az ügyvédség nem igen ment, tehát — bízva a jobb jövőben — tanú, lásra, különösen az angol és francia nyelvek tanulására adta magát. Ekkor fordította magyarra angolból és igen szép képekkel illusztrálva kiadta a Teremtés természet történetét, s a nagy vaskos és drága kiadás, azon időben igen korszerű munka lévén, elég kelendő volt. A. magyar minisztérium megalakulván, Lónyai pénzügymin isztevsóge alatt hi vatal uokoskodott, m el y i dő alatt gr. Hzapáry Istvánnal beutazta egész Erdélyt, hogy az állami és korona javakat számba és birtokba vegyék, melyek még részint 1848 előtt, az erdélyi gnbernium, részint a Bach és Schmerling rendszer alatt illetéktelen kezekbe jutottak. Kcrkápoly minisztersége után a közlekedési minisztériumhoz lön áthelyezve, s itt az országos vasúti központi, igazgatóságnál mint jogügyi tanácsos működött; korán érezvén gyengülését, nyugdijbament, Pápára jött s egészen a szőlő és gyümölcs tenyésztésnok adta magát és a mennyivé tehette, egyházának élt, melynek hogy mily buzgó tagja volt, kitűnik végrendelkezéséből, mely szerint minden ingatlan vagyonát a pápai cvang. reform, egyház községnek hagyományozta, de a haszonélvezetet két nőtestvérének, ezek haláláig fön tartotta. Legyen áldott emléke a jó hazafinak és jó keresztyénnek. Baráth Ferono. A „Polgári-kör" közgyűlése. Vasárnap, f. hó 21-én cl. u. 2 órakor volt :

a-,-,PoÍgári-kör"-nek tisztújító közgyűlése, melyen . Wajdiis Károly elnök . elnökölt. Szép számban voltak képviselve a tagok a közgyűlésen, a melyről a következőkben referálunk: Elnök a tagok üdvözlése után megnyitván a közgyűlést, a jegyzőkönyv hitelesítésére Bereez János és Oszvald János tagokat kéri fel. A kör mult évi működését vázolván elnök rövid vonásokban, sajnálattal említi fel, hogy az év végével 23-an léptek ki a körből. Majd a tavali számadásokat, melyek szerint kétszáz egynéhány frt a pénztármaradvány és ugyanannyi a kör kintié vő hátralék követelése, egyhangúlag elfogadták. Kégi tagok évi dija 4 írtban, az uj tagoké 5 írtban állapíttatott meg. Bermüller Alajos indítványára pedig a volt tisztikar és választmánynak jkvi köszönetet szavazott a közgyűlés. Ezután elnök előterjeszti a maga, tiszttársai és a választmány lemondását, amire Bermüller Alajos indítványa folytán, nagy éljenzés meliett, egyhangúlag közfelkiáltással megválasztattak: elnökké Wajdiis Károly, alelnökké Plajnóczky Béla, jegyzővé Nagy Sándor, pénztárossá Lipperl Sándor, könyvtárossá Reguly Dezső, számvizsgálókká: Kante János, Bereez János, és Oszvald János. ütánna következett a választmányi tagok választása. Karcsay István elnökből, Bereez János és Pintér Gyula jegyzőkből álló szavazatszedő bizottsághoz 41 szavazólap adatott be. Rendes választmányi tagok lettek: Reguly Nándor (41), Bereez János (40), Koezka László (39), Kovács István (38)

; Bánóczy Pál (37), Piatsek Gyula (36), dr. Rech ni tz Ede (34), dr. Fenyvessy Ferenc (33,) Heim Ignác (28), Valter Sándor (23), Mészáros Károly (22) és Brenner Ferenc (19 szavazattal); póttagok: Hannig Gyula (17), Karcsay István (17), Viz Ferenc (16) és Dreisziger Károly (10 szavazattal). Ezzel a közgyűlés véget ért. A pápai izr. nőegylet estélye, - 1897. l'ebr. 21. — Ugy látszik, a pápai izr. nőegyletnek már megállapodott jó hirneve van a mulatságok rendezésében, legalább az utolsó néhány év leglátogatottabb és legsikerültebb mulatságai azok voltak, a melyeket az izr. nőegylet rendezett. Az idei estély sem maradt mögötte az előző évieknek sem kedélyesség, sem látogatottság tekintetében. A rendezőség ez évben is gondoskodott, great attratcionról, megnyerte dr. Fenyvessy Ferencet egy a táncestély előtt tartandó felolvasásra, ez már magában véve is elég biztositéka volt a sikernek. Még alig mult el 8 óra s már zsúfolásig megtelt a Grift' nagyterme báli közönséggel. Ott volt városunknak színe-java és szemeket gyönyörködtető látványt nyújtott az elegáns toillettekben. megjelent szép leányok és asszonyok sűrű tömege. Az Ma Fenyvessy feliéi: szegfiis frakkos rendezői gárda kisérte a felolvasót az emelvényhez, kit már a pódiumra léptekor is harsány éljenzés fogadott. A felolvasó ama kijelentéssel akarta megijeszteni a hallgatóságát, hogy a kvótáról fog felolvasni, de e célja nem sikerült, a hallgatóság jól tudta, hogy a felolvasót ismert szellemessége még a legunalmasabb thémánál sem hagyja cserben. Valóságban azonban nem a kvótáról, hanem a sárról és napsugárról, vagyis az emberről, szólt a felolvasás, melyet elejétől végig a legnagyobb figyelemmel hallgatott a közönség. A szellemességtől sziporkázó ötletek egész serege gyakran késztette tetszésre a hallgatóságot, mely a felolvasás végén sürü tapsokkal adott kifejezést tetszésének. A felolvasás alatti feszült figyelmet nyomban fesztelen jókedv váltotta fel. Egy-két perc alatt eltűntek a széksorok a' teremből s megkezdődött a tánc. Sem táncosnőben, sem táncosokban nem volt hiány, s a buzgó rendezők gondoskodtak róla, hogy mindenki mulasson. Persze nem öuzetlenül tették ezt, mert ők is csak ugy mulathattak, ha a hölgyek sokat táncoltak. A négyeseket 48 pár táncolta, s a társaság reggeli 5 óráig majdnem teljes számban maradt együtt A figyelmes rendezőség a háziasszonyt, dr. Löioy Lászlóné nőegyleti elnöknőt gyönyörű virágcsokorral s az összes hölgyvendégeket Ízléses plüche táncrendekkel lepte meg. A jelenvolt hölgyek névsorát következőkben sikerült összeállítanunk : Leányok : Appelfeld Zelma, Báron nővérek, Barthalos Olga, Berger Anna, Böhm Helen, Braunstein nővérek, Csillag Zsenni, Gutstein Janka, Kellner Janka, Kiss Vilma, Klein Janka, Kohn Hermina Oesterreicher Szera, Oesterreich er Fenella (Letenye), Pentz nővérek (Dáka), Pentz Elia, Souuenfeld Paula (Devecser), Steiner Etelka, Stern Juliska (Kisbér), Weber Olga, Weinberger Etelka, Weisz Teréz. Asszonyok : Báron Jakabnó, Berger Fereucné, Böhm Simonué, Buchwald Zsigmondné (P.-Gyimót), Csillag Józsefné, Fellner Simonué, Fleiner Albertné, Freund Vilmosné, Fürst Sándorné, Gold Sámuelné, Goldberg .Gyuláné, Gutstein Jó.násné, Herz Dávidné, dr. Hirsch Vilmosné, Kellner Albertné, Kerpel Gnsztávné, Kis Ernőn é, Kis Ti vadamé, dr. Klein Aclolfné (Varsány), özv. Klein Adolfné, özv. Kreisler Józselné, Klein Vilmosné, dr. Kövy Józsefné, Krausz Henrikné, Krausz Vilmosné, Laug Ignácné, dr. Lőwy Lászlóné, Lőwy Lajosné, Lunczer Mórné, Mauthner Zsigmondné' (Devecser), Oesterreicher Mórné, Pfeiffer Ignácné, dr. Rechnitz Edéné, Rosenfeld Sámuelné, Rosenthal Mórné, özv. Róthné Juliska, Sauer Jakabné (Devecser), Schlesinger Vilmosné, (Sebestyén Dávidné, Selinkó Manóné, Stein Henrikné, Steinberger Lipótné, Stern Fülöpné, Stern Lipótné, Sült Józsefné. Székely István né, özv. Szilágyi Józsefné, Weber Eezsőné, Weinberger Mórné, Weisz Sámuelné (S.-Vásárhely), Weisz Sámuelné. A vetések tavaszi ápolása. Különösen a jelenlegi terhes gazdasági viszonyok közepette oda kell minden gazdának törekednie, hogy egyrészt minden rendelkezésre álló talpalatnyi területet kihasználjon, de sőt ezen a területen is a lehető legnagyobb terméseket érje cl; ebből a célból azután okvetlenül ösmernie kell mindazon szabályokat, melyeket a mezőgazdasági tudomány olyanokul oda állit, sőt mi több, azokat alkalmaznia, követnie is kell, Csakhogy az a baj van ismét e dolognál is, mint sok egyébnél, hogy a gazdaközönség egy része nem igen. olvas szakiratokat, saját tapasztalataiból pedig igen hosszú idő alatt jön arra rá, a mit olvasás utján vajmi hamar elsajátíthatna; más része ismét, ha tudná is mit kellene tenni, nem teszi azt meg, mert kényelmetlen, a megszokott rendes munkáktól eltéiő munkát ad, s igy mulasztást követ el, a mely a termés-hozam csökkenésében nyilvánul. Nem lesz tehát felesleges emlékeztetni arra, hogy mi mindent kellene tennie, hogy termését fokozza. Ha a gazda a legjobb vetőmagot veti is el, s a vetőmag alá talaját a lehető legjobban készítette is el, ha a talajban megvannak minden növényi tápanyagok, a melyeket a növény nagy termések létre hozásához igényel, mégis a termés silány maradhat, ha hiányzott a megfelelő ápolás. Hisz a szabályszerűen végrehajtott ápolási műveletekkel módunkban van még az időjárási viszonyok ellen is küzdeni; a szárazság, vagy a túlságos nedvesség okozta hátrányokat csökkenthetjük, vagy teljesen meg is szüntethetjük. Igy p. o. minden gazda előtt ismeretes, hogy egyes talajnemek felszíne erősebb csapadék után, ha ezt esős, száraz szél követi, megcserepesedik. A cserepesedet* talajban a megkeményedett kéreg elzárja a növény gyökeveit a levegőtől, meggátolja a nedvesség bejutását, s elősegíti a talaj kiszáradását. Különösen ártalmas a cserepesedés akkor, ha a. talajba elvetett apróbb magvak még ki nem keltek. Ekkor nem csak, hogy rosszul csíráznak a magvak, minthogy levegőhöz nem férnek, hanem ki sem kel-