Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-02-21

XXIV. évfolyam. 8. szám. Pápa, 1897. február 21, ammmi «»™ m a • 11 111 i himim i ihmiiiii 11 ii im ii ii n'imiiri"""^^ .... mwi^mmw^mm»^^ Papa város hatóságának és több papai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór ntc« ««« hova a lapnak szánt közlemények Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papírkereskedés Laptulajdonos: cli~. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő : Körmendy Fiola. Előfizetések ós hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a lefrjutányosabban felvétetnek. A lap ára: Egész évre 6 frl, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Rgyes szám ára 15 kr. Városi képviselők választása. Azon választott városi képviselők helyét, a kiknek megbízatása a mult évvel lejárt, választás utján f. hó 22-én, holnap, töltik be. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága e hó 13-án tartott rendkívüli közgyűlésében a megejtendő' városi képviselőválasztáshoz elnökül Sült József, kir. tanácsos, közjegyzőt választotta meg. A választás kerületenként külön elnökök vezetése mellett történik és minden egyes kerület d rendes- és 5 póttagot választ. A városi képviselő választások alkalmából mindenkor szokás volt a jelöltek névsorát előre megállapítani és azt kinyomatni, mert az lehetetlen is, hogy minden választó sítjátkezüleg Írogassa le a sok jelölt nevét. De ez a névsor megállapítás, tekintve, hogy városunk képviselőtestülete kell, hogy minden osztályt képviseljen, mindenkor körültekintéssel, osztály, rang és vallásfelekezeti méltányos szempontokra figyelemmel szokott történni. Sajnálattal, sőt némi felháborodással vettük tudomásul, hogy egyesek bizonyos vallásfelekezeti és néppárti elfogultsággal egy olyan névsorát állították össze a jelölteknek, melybe tisztán csalc egy felekezetnek, vagy talán politikai pártnak is egyéneit válogatták össze. Ezzel szemben városunk választópolgárainak elfogultság nélküli, értelmes egyénei értekezletet tartottak tegnap cl. e. 11 órakor a városház nagytermében, és vélemény különbség nélkül elitélték a vallásfelekezet! béke ellen intézett azon vakmerőséget, hogy tisztán egy felekezet egyéneiből állította össze az illető párt a jelöltek névsorát; megállapították továbbá minden politikai és felekezeti elfogultság nélkül a helyes névsort, melynek alapiránya az, hogy városunk vezérféríiai és a közintézetekélén álló egyének is felvétettek, mint uj jelöltek. Hisszük és reméljük, hogy városunk józan felfogású választó közönsége ezen méltányos névsort fogja győzelemre juttatni. Óhajtjuk, hogy az újonnan választandó városi képviselők mind olyanok legyenek, a kik városunk napirenden levő sok fontos életkérdést, és mielőbbi megvalósításuk égető szükséget képező reform-ügyeit illetőleg — melyek csakis a város felvirágzását célozzák — felemelkedett lélekkel és bátorsággal vesznek részt a képviselőtestület tanácskozásaiban, és a kik mindenkor, csak a közjót és közérdeket tekintve, elfogultság nélkül való független, szabad gondolkozással és lelkiismeretes igazságszeretettel hoznak városunkra nézve minél több üdvös határozatot. Állami tanítóképző-intézetünk. „Milyen lesz, mikor épitik s hol épül majd a pápai uj állami tanitókepzö-intézet ?" Ezek a kérdések foglalkoztatják jelenleg általánosan Pápa város közönségét, s nem akajjjsejiki, a ki biztos, avagy csak valószínű feleletet is adhatna re áj ok. Maguk az illetékes körök sem juttottak még végleges megállapodásra e kérdéseket illetőleg, s még mindig csak a tervezgetésnél vannak, habár az uj tanítóképző ez iskolai évben tényleg meg is kezdte már nagy reményekre jogosító működését. A legutóbbi napokban mindazonáltal nagy haladás történt e kérdések megfejtésében, mire nézve azon kedvező körülmény szolgáltatott alkalmat, hogy a magas minisztérium lekültlötte az uj tauitóképzö intézet épülettervrajzait városunk elöljáróságához s közvetve a legilletékesebb fórumhoz : a tanítóképző tanárt testületéhez azon célból, hogy ez vizsgálja át, bírálja meg azokat, vájjon a helyi viszonyokhoz képest megfelelők-e arra nézve, hogy az uj tanitó-képző intézet városunkban azok szerint építtessék föl ? A leérkezett épület-tervrajzok vizsgálásánál két kérdést illetőleg jutott elvileges álláspontra a tanítóképző tanári testülete, hogy t. L, milyennek kellene lennie, s városunk melypontján volna felépítendő az uj tanítóképző épülete ?*) A nép leendő tanítóinak képzésénél fő goudotkell fordítanunk azok nevelésére. Tekintve *) Az állami tauitóképzö tanári karának az intézet épület tervrajzaira és az épület telkére vonatkozó véleményes javaslata Szováthy Lajos intézeti igazgaLó szerkesztésében külön nyomtatásban is megjelenik. Ä PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Eljössz még te hozzám. Eljössz még te hozzám, meglátogatsz engem ; Könnyező szemekkel, remegő ajakkal. Eljössz még te hozzám — mint vezeklő vándor, A multak emlékén csüngő áhítattal. Eljössz még te hoznám: s szivedet kitárod; Óh! de ae én ajkam néma, zárt marad: Nem nyitják fel többé azok az imádott, Azok az észbontó szép, szemsügarak . . . Eljössz még te hozzám, meglátogatsz engem; Midőn pilláidra nem borul Ío álom. Eljössz még te hozzám — a kit megtagadtál — A« a büszke homlok meghajol még nálam. Eljössz még te hozzám: hideg koporsómat Összekulcsolt kezed még meg zörgeti: Hogy eresszelek be ... de hiába kéred; Karom nem mozdulhat, nem szabad neki . . . Eljössz még te hozzám, meg látogatsz engem; A jövő ködének fátyolába látok. Eljössz még te hozzám — esdekelve, kérve: Hogy a miket tettél, érte megbocsassak. Eljöss« még te ho«zám: elkísér az önvád, A mely őrületbe hajtja & velőt . . . Pedig akkorára; — ón már ott fenn érted Ott imádkozom, a — nagy biró előtt. Soós Lajos. Az X sugarak. Mult 1896. év január havában egy saenzációs bir lepte meg * tudományos világot, melyet a napilapok ugy közöltek, hogy Röntgen német fizikus már felfedezte azon sugarukat, melyek keresztül hatolnak az átlátszatlan anyagokon is. Igen tormóizetes, hogy e hir óriási meglépést keltett különösen nem tudományos körökben, s különösen meg voltak lépetve a délutánonként sörözgető családapák, hogy ime, ily furfangos eszközzel rendelkező feleség előtt nem lehet ám 8—10 pohár sör helyett 1—2-őt mondani, mert valóban ily sugarakat vetítő készülékkel a „vesékig lehet látni." Legjobban örvendettek e felfedezésnek az orvosok, mert e felfedezéssel ait vélték elérhetni, hogy e sugárral az ember belsejébe látván, igen könnyen lesznek képesek a diagnózist megállapítani. Mások ismét azt hitték, hogy ezentúl semmit sem lehet zár alatt tartani, mert az ismeretlen sugárral meglátszik. Végtelen sokféle, s regényesebbnél regényesebb eszmék láttak napvilágot, melyek bizony hamar a feledés éjjelébe merültek. Ily dolgokban tudományos s gyakorlati szempontból nem lehet • nem is szabad azonnal nyilatkozni, mert ily nyilatkozatok csakis az ügy későbbi stádiumában tehetők. Ez X sugárról akarok egyet-mást elmondani s ennek fontosságát ismertetni. Elősiör is nekünk, magyar fizikusoknak, tiltakoznunk kell az ellen, hogy a még eddig egész mivoltában nem ismorfc sugarakat „Röntgen-féle sugarakénak nevfzzék el. Igaz ugyan, hogy Röntgen igon sokat búvárkodott az elektromosság terén s különösen sokat vizsgálta az elektromos fényt légüres térben. Azonban Lénárd hasánkfia volt az, ki már előbb tett kísérleteket e sugárral, csakhogy ő még nem tudott oly vastag lemezeken keresstül felvételt tsnni, mint Röntgen. Igy hát nevezsük e sugarakat X sugaraknak inkább, ha már Lénárd-féléknek nem nevezhetjük. Hirlapolvasó közönségünk e sugarak tulajdonságairól részben dr. Klupathy Jenő e. tanár előadásából, részben dr. Kisa Károly, a kir. Jóísef műegyetem üvegtechnikai laboratóriumának igazgatója által megejtett, s a nagyközönségnek is több iuben bemutatott szép kísérletekből szerzett tudomást. Azért tartom azonban szükségesnek csekélységemnek is nyíltan hozzá szólni a dologhoz, morfe ezzel szintúgy túlzásba kezdenek már menni a lapok, mint a repülőgéppel, s nagyon sok okos ember is hitelt ad kalandosabbnál-kalandosabb feltalálásoknak e sugarakkal, melyek, hogy könnyebben hihetők legyenek a laikus ós nem laikus, de nem is szakemberek részéről, a nagy elektrotechnikus feltaláló Edison