Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-02-21

azonban azt, hogy városunkban kevés azon családok száma, melyek a tanítóképző növendékeinek szálláson kivül kellő társadalmi és erkölcsi családias nevelést is hajlandók, avagy képesek volnának nyújtani: feltétlenül oly intézet létesítése mutatkozik szükségesnek, mely lanitóuovendékeinkuek az intézetben való beunlakást is nyújthat. Ilyen beuulakással egybekötött intézetet mutatnak a tervrajzok is; de mig azok készítője tisztán csak a növendékek számára volt tekintettel s ennélfogva, bár remek külsejű palotát tervezett, annak belső, berendezése mindazonáltal valóságos kaszárnyához hasonló, a melyben 110 növendék négy szobában összezsúfolva tartózkodnék egész napon át folytonos zsibvásárt zajban, sohasem élvezve testet, lelket megnyugtató családias házi békét, soha alkalmat nem nyerve arra, hogy önmagába mélyedhessen s nyugodtan, kedvére végezhesse dolgait; addig a tanári kar olyan intézet felépíttetését hozta javaslatba, a melyben növendékeink a természethez, a szülői ház tűzhelyéhez leginkább hasonló, családias jellegű otthonra találjanak; olyan otthonra, a mely nemhogy megfosztaná, de sőt kínálja növendékeinket mindazon ártatlan örömökkel, mikkel a szülei ház is el szokta halmozni őket; de viszont azon fájdalmaktól s keserűségektől sem kímélné meg azokat, a melyek az örömet szomorúsággal, a vidámságot részvéttel szokták felváltani minden családban. A tanári kar eszerint akként kívánná felépítetni az uj tanítóképzőt, hogy abban maga a "tanintézel,a lulajdouképeni iskolai épület,— mint a melybe csak kellő tisztelettel szabad mindannyiunknak belépni, — teljesen különállónak építtetnék, mig a növendékek lakásai, bár ugyanazon a telken, de ismét különálló pavillonban nyernének elhelyezést aképen, hogy egy-egy csojiortbau 4-4, de legfeljebb 6-(i növendék laknék együtt, egy-egy családot képezve usy, melynek egy családiasán berendezett nappali s egy kellően felszerelt hálószoba állanak rendelkezésére. Ilyen módon a tanítóképző négy osztályának növendékeiből összesen 24 család alakulna az uj tanítóképzőben, a hol az intézet iiós igazgatója lenne a családfő s helyettese volna az intézeti segédtanár. A bennlakó növendékek mind ott nyernek majd az intézetben szálláson kivül étkezést is, nevét kölcsönzik oda, s azt hiszem, saját maga Edison csodálkoznék a legjobban, ha olvasná ezeket a lapokban. Ismeretes az, hogy egy elektromossággal telt leydeni palackot i'gyik közünkbe fogván, ha a másikkal a palackból kinyúló gömb léié közelítünk, egy szikra ugrik át, moly csattanás kíséretében bennünket megrázkódtat, Ugyanez történik, ha két különböző elektromossággal telt gömbfelületet egymáshoz közelítünk, Minél eresebben van megtöltve elektromossággal a két gomb, annál távolabbról ugrik át a szikra, sőt ,]ó készüléknél már 10—15 cm. távolságból is átugrik, pl. a Holtz-féle nagyobb fajta gépnél. Bármily jó legyen is a készülék, bizonyos távolságban már nem ugrik át szikra egyik gömb felületéről a másikra, mert a levegő ellenállását nem tudják legyőzni. Hogy tehát azt lehessen tüzetesen vizsgálni, hogy miként fog bekövetkezni a kisülés, ha ritkított levegőn, vagy más gázon keresztül (még pedig ritkított gázon), vagy pedig csaknem teljesen légüres térben történik a kisülés, előbbihez Geissler, utóbbihoz Hittorf és Urookes készítettek csöveket. Ha Orookes-íóle csőből nagy fokban szivafcytyuzzuk ki a levegőt, a pozitív sarokról a negatívra, vagyis az anhodról a kathódra már nem szikra fog átpattanni, hanem egy fónypamat, mely ott lebegni látszik. Ha a cső circa egy milliomod atmosfóra nyomásra ki van uresitve, s ha ezt egy 20—25 cm. s igy egész nevelésük képzett egyénekre bízatnék, a kik közöttük élve, mindent elkövetnének arra nézve, hogy kellemes otthont teremtsenek nekik, s a lehető legtökéletesebb nevelésben részesítsék azokat. Azon kérdésre nézve, hogy városunk mely pontján lenne felépítendő az uj tanítóképző intézet? a feleletet maga az intézet célja adja meg a legbiztosabban. Néptanítókat vau hivatva képezni a mi intezetünk; mi sem természetesebb tehát mint az, hogy azoknak benn a társadalomban, a nép között kell élniök s forgolódniuk, hogy ily módon megismerkedjenek annak lelkével, a melyet mivelniök kell majd. A tanári karnak biztos tudomása nincs ugyan még az állami tanítóképző telkéről, csak azon több oldalról hangoztatott célzat ellen foglalt állást, mely szerint az uj intézet részére a városon kívül, a m. kir. földmives iskolával szemben jelöltetett volna ki a hely. Ámde a tanítóképzőnek egyik legfőbb kiegészítő része a gyakorló iskola, azon elemi népiskola t. i., melyben a leendő tanítók már jó előre gyakorolják majd magukat a tanításban s a gyermeknevelésben. Vájjon létesíthető volna-e odakint a városon kivül ilyen iskola? Mert ugyan mely városi szülő volna hajlandó gyermekét, különösen hideg téli, avagy esős tavaszi és őszi időben oly rettentő messze küldeni iskolába ? Vagy talán a város azon a véerén lakó cselédség gyermekeire bizakodjék a tanítóképző gyakorló iskolája? Hisz a cselédség folyton változik s magával viszi tanévközbeu gyermekeit is! S ugyan akadna-e általában a város legvégső házaiban — mert csak azok jöhetnek itt számításba— akadna-e azonban 40—50 gyermek? Azonkívül meg hát a gyakorló iskolába járó gyermekek szüleire is támaszkodik e tanítóképző s azokat is segítségül hívja majd gyermekeik nevelésében. Vájjon hol lesz a város azon szélén olyan müveit szülő található, kivel gyermeke neveléséről haszonnal lehetne társalogniuk a tanítóképző növendékeinek? Vagy talán azért vitessék ki a mezőre a tanítóképző, hogy — a mint azt szintén több oldalról hangoztatják — szoros kapcsolatba hozassék a fölmdivos iskolával, hogy igy a tanítóképző növendéket is földmivesekké képeztessenek ki? Hisz a földmives iskolának egészen más a célja: az földet, mig ellenben a tanítóképző szikrahosszn Rhuinkorff géppel s pl. 4 drb. 2 voltos accumulatorral, vagy ezek helyett egy jól működő Holtz-féle géppel összekötjük: ugy megjelenik a csőben az X sugár, mely a csőben látható, csak azon kívül láthatatlan. Helytelenül van tehát teljesen láthatatlan sugárnak nevezve. Ha e sugár elé pl. egy szekrényt teszünk s az alá fekete papírral bevont érzékeny lemezt, ugy világoson is megtehetjük a felvételt, mert az X sugár keresztül hatol a szekrényen s a fekete papíron, s az átlátszatlan anyagnak kópét nemzi az üveglapon. Igy lehet a kéz, sőt az egész ember csontvázát lel'otografálni, csak a kathod, vagyis a negatív sarok helyén egy oly domború fémtükör (platina vagj

7 aluminium) legyen, melylyel pl. 2 méter átmérőjű tárgy levehető. Ennek segítségével már több sikerült operációt végeztek az orvosok, mert oly idegen anyag a húsban meglátható, melyen keresztül nem hatol át az X sugár, Minél jobbau van ritkítva a cső, s minél nagyobb szikrahosszuságu az induktor vagy a Holtz féle gép, annál vastagabb lemezen megy keresztül. Ugy látszik azonban, hogy a fémeken egyáltalán nem hatol keresztül, kivéve az igen vékony alumínium lemezt, melynek atomjai nem fűződnek oly szorosan egymáshoz, miut a többi fémeké. Hosszas kísérletekből az tűnt ki, hogy az X sugarak követik a közönséges fénysugarak törvényét, csakhogy lelkeket mivelő egyéneket van hivatva képezni P Szüksége van ugyan a tanítónak is—különösen napjainkban s hazánkban — arra, hogy a fóldmivelés s a mezei gazdaság módjával megismerkedjék. Ámde megszerezhetik a tanítóképző növendékei a szükséges gazdasági ismereteket s gyakorlati ügyességet ugy is, ha hetenkint két egész délutánra ők mennek ki maguk a földmives iskola kertjébe gyakorlati munkára; ehhez nem szükséges, hogy állandóan ott lakjanak is! Az uj tanítóképzőnek feltétlenül benn kell épülnie a városban, még pedig lehetőleg annak a kellő közepén, mert csak is így lesz az képes céljának megfelelő működést kifejteni. Mindenesetre csak nagy áldozattal vihető keresztül ugy az, hogy az uj tanítóképző az említett család-rendszer szerint, valamint az is, hogy bent a városban építtessék. Figyelembe veendő azonban az, hogy ezen létesítendő szándékozott intézmény századokra szól, s áldása vagy átka is ép oly hosszú időre terjed. Ily nagyfontosságú iutézet létesítésénél nem szabad szűkmarkúaknak lennünk, nem szabad egyéni érdekeknek alárendelnünk az állam, a haza, a nemzet érdekeit! Az ügy még nem sürgős. A városunkban fellépett járványos betegségek sa pénzhiány miatt a minisztérium maga seni sietteti az építkezést. Ám fontoljuk meg alaposan az ügyet s tekintve az uj tanitóképzővelkülöuösen városunkra háramló nagy anyagi s erkölcsi hasznot, amely évszázadokon át tart majd: ne riadjunk vissza mi sem az egyszeramindenkorra teendő nagyobb áldozattól, nehogy az utókor átkát vonjuk fejünkre az által, hogy egy nagy foutossAgu intézményt szükkeblüségünkkel tönkretettünk! r—-. —1. Pápa városi és vidéki takarékpénztár. Városunk közgazdasági életében a dolog természete szerint kiváló szerepük vau a pápai pénzintézeteknek, s igy nekünk, kik hivatásunknál fogva figyelemmel kell, hogy kisérjük városunk fejlődésének minden ágát és irányát, olvasóink iránt tartozó kötelességünk az 1896. évről e tekintetben isbeszámohiunk. Lapunk utolsó számában már ismertettük a pápai takarékpénztár mult évi működésének eredményeit, s ezúttal a Pápa városi és vidéki takarékpénztár mérlegét ismertetjük meg, Örömmel konstatáljuk, hogy az intézetnél ugy az egyes üzletágakban, mint általában az egész ossz talán nagyobb hőhatásuknál fogva azon testek atomjait, melyre rávettettek, mozgásba hozzák s az igy keletkezett finom kis nyilasokon keresztül hatnakEzt tapasztaltam oly embernél, kinek fejében egy golyót kerestünk. Arról panaszkodott az ug3

r

anis, hogy főjének nagyon melege van, (alig 3 cm.-re volt tőle a ürookea cső) s bent mozgást érez. Vagy talán chemiai változást idóz elő a testben s ennek folytán hatol keresztül, mivel igy magára nézve kevésbbé átláthatatlanná tette ? Akármely hypothezissel fejtjük is meg e sugár hatását, teljes képtelenség azt állitani, hogy Edison e sugár segélyével a vakoknak vissza adta volna a szeme világát! Mi ugyanis a vakság? Nem egyéb, mint látó szervünknek teljes érzék tel ensóge a külvilág fény tüneményeinek felfogása s igy a tárgyaknak megkülönböztetése iránt. E« csakis akkor következhetik be, hogyha látó szervünk valamely része beteg lett. Ha e betegség kigyógyítható, ugy látunk is, s ha nem, ugy e sugár nem képes a beteg, vagy már teljesen érzéktelen szemet látásra bírni, legfeljebb az erős hatású sugárral ingerli a recehártyát. Ezen legfrissebb Edison-léle felfedezésnek csak akkor lehetne valami fontosságot tulajdonítani, ha minden tárgy X sugarat lövellne ki magából s igy talán a rossz szem is megláthatná. Mert azt már évszázadok óta tudjuk, hogy nem a szemből indul a fénysugár a tárgyra, hanem a tárgyról a szembe s épen ezért látjuk. Sötét szobában az ablakból lát-