Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-10-24

XXIV. évfolyam. 48. szára. Pápa, 1897. október 24. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca %9„ hova a lapnak szánt közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése Főtér. Városunk és a bánhidai vasút. Komárommegyébül már hetek óta mind gyakrabban hallunk híreket arról, hogy a, pápa-bánhidai vasút érdekeltségi körében fekvő községek versenyeznek egymással a vasút ügyének felkarolásában s a legkisebb községek is jelentékeny összegekkel járulnak a tervezett vasút építési költségeihez, illetve it törzsrészvények jegyzéséhez. Á vasút létesitése iránt való lelkesedés — s itt nemcsak vita et sauguis, de a verni is értendő — oly nagy a komárommegyei részen, hogy bár a községek egy része még nem határozott e kérdésben, mégis sokkal nagyobb összegű törzsrészvényt jegyeztek már eddig is, mint a mennyire az engedményesek ott számítottak. A mi megyénkből egészen a legutóbbi napokig ilyen híreket hiába vártunk. Kerestük, sőt azt hittük, hogy meg is talált ttk az okát a vasút iránt való érdeklődés emez abszolút hiányának s a vonalmenti községeknek a vasuttervvol szemben való közönyösségét már terhére is irtuk a legutóbb épített két megyebeli vasút vállalkozóinak. Kétségtelen ugyanis, hogy a pápuesornai és győr-veszprém-dombovari vasutak építési vállalkozói nagyon rn.w. hírbe hoztuk a vasútépítési vállalatokat s e két vasul épitése körül tapasztalt rossz gazdálkodás, a Laptnlajdojids: clr-. Fenyvessy Ferenc Felelős szerkesztő: Körmendy Bóla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a leírjutányosahbau felvétetnek. A lap ára: Ejiész évre t> frt. fi'-lévre H frt, negyedévre 1 frt öl) kr. - Kjryes szám ára 15 kr. számtalan rendetlenségek, fizetési késedelmek, I sőt visszaélések elvették községeink kedvét ! az uj vasutakkal szemben való áldozatkészségtől. Félnünk kellett, hogy ez a két rossz példa a pápa-bánhidai vasúttal szemben fogja éreztetni káros hatását. Annál nagyobb örömünkre szolgál mindezekkel szemben a muh héten nyert azon értesülésünk, hogy a p.ipai járás több községe már foglalkozik a vasútépítés céljaira megszavazandó hozzájárulás kérdésével s mihamarább a környékbeli valamennyi község illő összegeket ÍV; törzsrészvényekre megszavazni. Örömmel .-égiszt rá Íj uk a vasút megvalósítása- felé tett ••tnez első érdemleges lépésekel s a legjobb x< ménynyel és várakozással nézünk a köz- 'gek határozatai elé. Hogy ez irányban legnagyobb mértékben kelti fel várakozá -unkát Pápa város határozatit, azt talán m -miamink sem kell. Kvek óta folyton unj i •••!! b-n tartottuk a pápa-bánhidai vasút kérdését, gondosan őrködtünk azon, hogy az ügy el ne aludjék, a thémát már szinte agyonvezércikkeztiik s városunkban mindennek dacára még máig is minden csendes. Ha must újra azt a nagv fontosságot akármik bizonyítgatni, a melylyel városunkra nézve a vasút felépítése bir. ha ama vitális érdekekei akarnók feltárni, a mely-k parancsoló szükségként éshalaszthatatlai. kötelességként állítják elénk e vasút kiépítését, akkor az üres szaltnaesépelés hiábavaló, felesleges munkájára vállalkoznánk, melynek még annyi értéke sincs, mint a hozzá szükséges papírnak és nyomdafestéknek. Városunk utolsó éveinek története .arról tesz tanúságot, hogy képviselőtestületünk a kult nrcélok támogatásában számtalan-zor szinte pazar bőkezűséget és gavalléros áldozatkészséget tanúsított. Most, mikor a pápabánhidai vasúthoz való hozzájárulás kérdé-e kerül rövid idő múlva közgyűlésünk napirendjére, a legnagyobb, a legmesszebb menő anyagi áldozat sem lesz bőkezűség vagy gavallérság a közgyűlés részéről, hanem legfeljebb csak arról fog tanúságot tenni, leigv képviselőtestületünk felismeri, szivén vi-.dt és kellően gondozza is városunknak éleibevágó érdekeit. Városi ügyek. Jövő lió elsejére, * - í i * • LT másodikára •<»;'s/.ehivta polgármesterünk. V Kär>!v i Város képviselőtestületi t. ÍJ"g,V több t-eii i- ,;g. ben határozzanak u vái'<sa'yák. Mindössze hat ponti".i tll * tn'gvs"!•><;'.it. melyek közül a kiválóan bmiusablotkat - - a \ á^M képviselők tájékoztatása *• »"-l.i»-i k"V<-!\"zokbeu isiiHTtftjtik Hs ajánljuk íi^Vf-lriitA•. Polgái'i leányiskolái telek. K tárgv bari a Vitlhi— W --k;i: . . itis/.tiH'a váruii'L'\'-i kii. t;i!.f'-iiuy'1-i-'-.'

1

! !';:.'' • A PAPÁI LAPOK TÁRCÁJA. „Az első lépés." Kg}' uj szinház nyilt meg közelebb Budapesten, mely a nyugati világvárosuk között nagy pompájával és országörvendeztetu nagy kultúrájával elhelyezkedve, ugy ragyog mint a nemzet szemefénye. A hatodik állandó szia háznak Mni/i/ur Színház a neve, melynek október lfi-án tartott fényes megnyitójához méltó prológust Szárúi/ (

Tytiia, a mi országos poétánk, a .Jíi/iírl Ifirlu/r' szerkesztője irt ezeti czimmel : „Az első lépés." Xem a sablon prológusokat fogja ez szaporítani ; azokat, anielj ékben kazalba vannak rakva a frázisok és nagyhangú semmitmotnlások, nem biz ezt: hanem a S/.ávay müve a magyar irodalom javát gazdagítja színarany erős költészetével, mely tiszta magyar forrásból való, gazdag eredetiségével, fényes gondolataival és ötleteivel és művészi hatásos formájával. Nagy élvezettel olvastuk át a kézirat gyanánt küldött poétikus munkát, mely tulajdonképen ejy hősköltemény a színművészeiről és pedig történeti alapon vett hősköltemény, n.ny drámailag, személyek a kaira elosztva, tárgyalja a témáját. Szárnyaló nótákba írja a magwir színművészet bölcsőkoi át, azután a hivatáskor méltatá.sát zengi, bevonva az irodalmat, a s/uimüvészetet és a közönséget a ját

j

kba. A gyönyörű költemény föszemélyei a bemutatkozó „Magyar S/iaház." továbbá az ,,Iroilaluiu" és „Művészei" s végül a ,Jvö/,önség." Két nyilt válto/ás van a darabban. Az egyik a magyar sanészet hőskorának azt a legnagyobb eseményét jeleníti meg, amikor a nemzeti színházat megalakították. A másik nyilt változás a Magyar Szmi.áz feltámadására vonatkozik. Kezdődik a nóta a Mi/f/i/ur Színház (Fiatal leány alakjában) belépőjével es szépséges versben mutatja be magát, hogy ö — végezi be : Száz esztendős iának legfrissebb virága, Az édes anyámnak legkisebb leánya. Megjelenik az -- Imául am. l'dvözlö nótát zeng és ölelkeznek. A harmadiknak jön a — Mii veszet az üdvözletével és ezután szebbnélszebb rimes gondolatokat váltauak az irodalom és a művészet küzdelmes múltjáról. Végül a Magyar Színház előszólítja a legnagyobb urat, akit Klizönséijnek hivnak. S mikor előlép a diszes társaságba,.többek közt igy mutatkozik be: A nevem közönség, az i-lvtiu igazság. S oniremet se kötnek törvényszaku^?- k Elég odalenn eiry röpke pillanat : A titkos szavazás meg vau ezalatt, A másik pillanat még el se, suhan : S már a nyilt beint- kitör Ir-mt-wm. Folyván az elmés s/ó küyi'.uük, u • •1'il'un egys/ei "daesip a K

;

i'J'ni<>'-,\ez, iinirh i.i ítéletei Iben nem ính.lig a 'örvény. S tudomány vezet. A', a párbeszéd, ami erre követkéz,k, :

. mű eg\ik legbecsesebb része. I'.zt közöljük mutat .anyui itten: Felel a - - Aó'cóVtS';/: Csak a hangulat s az életisuu re , Hanem a kettőben, hidd el. benn vau ám. .Mindenféle törvény, szabály, tu-loiiiány. l,-i"l'iliini. Hánysz."!

1 vau, hogy amit. megteremtenek Gondolat dagasztó lázas éjjelek. Az a lámpafénynél széthull perjeként. Kiiz'in Arg, Mert nem bírja meg a bontó lámpafényt! Talán a nagy miiben egyetlen helyen Nem vegyülhetett el egyetlen elem,