Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-10-10

juhiak megörökítésére vonatkozó és nemes lelkének sugallatából eredő legbenső))!) elhatározásáért a megye közönségének háláját, túntorithatlün hűségét és szeretetéi tolmácsolja, a következő: A'iiiijiiii'ltiWnju in. k'n'. Miniszterelnök Ir! t) es. és apostoli kir. Felségének, dicsőségesen uralkodó koronás királyunknak a magyar nemzet történelmi nagy alakjainak udvartartása költségére szobrokban való megörökítését elrendelő legkegyelmesebb elhatározásával nemzetünk iránt ujabban tanúsított legmagasabb kegyelme és hajlandósága mélyen meghatott, s a legnagyobb öroiiiinel és lelkesedéssel töltött el bennünket. Exeu érzelmünktől indíttatva, a mai napon megnyitott közgyűlésünkből felkérjük Nagyméltósáíiodut. hogy (> es. és apostoli kir. Felsége iránti mindenkor torhetlen hűségünket és ragaszkodásunkat, nemzetünk elismerését tanúsító aí.vai legkegyelmesebb elhatározása teletti öröliHilikel, lelkesedésünket és kiválóképen alattvalói hódolatteljes hálánkat és köszönetünket i> es. is ap. kir. Felsége legkegyelmesebb urunk iróniának zsámolyához juttatni méltóztassék. Kelt \ eszpréni vármegye közönségének ls;w". evi október hó i-én s folytatva tartott rendes Illéséből. Ves/pi-ein vármegye közönsége nevében: A'i.'<).•<•,íí" ./".s.i. tEsterházy Mórié, A vármegye közgyűlése. Y">:>réni. ]sii7. okt. i. Vármegyénk törvényható ági bizottsága nétloii i,-irtotta meg oszi rendes közgyűlésé} rh'í:; Móric gróf főispán, v. b. t. tanácsos ÍI nagyméltósága elnöklete alatt. A közgyűlés lelkes ovációval vette kezdetét, o felségét, a királyt ünnepelte a megye közönsége. A ny ülést megelőzőleg reggel ii órakor pedig o felsége névüunepe alkalmából a székes egyházban ünnepi ..Te Deuni" volt. a melyen a törvényhatósági bizottsági tagok A's/irházyMóric grót főispánnal az élén, mind megjelentek. A megyebizottsági tagok igen szép számmal vettek részt a közgyűlésen, s a határozatok leguagyobb része az állandó választmány javaslatai alapján lett meghozva. Városunkból többen voltak jelen a közgyűlésen, a mennyiben városunk több fontos ügye várt a törvényhatósági jóváhagyásra. A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőkben számol be : Esterházy Móric gróf, kit a terembe lépésekor zajos éljenzéssel logadtak, szívélyesen üdvözölte a törvényhalósági bizottságot s a rendes tárgysorozat előtt említést tesz () Felségének azon királyi kegyéről, melylyel a nemzetet a szeptember 2ö-iki legfelsőbb leiratában legutóbb is megajándékozta. Veszpréinmegye közönségének - úgymond — nem szabad elmaradni akkor, a midőn az egész ország e fejedelmi tényekért legmélyebb hódolatát és hálás köszönetét siet kifejezni. Indítványozza tehát, hogy ezen királyi leirat a mai közgyűlés jkvében megörökíttessék, - <> Felségéhez köszönő és hála felirat intéztessék. A főispán indítványai a közgyűlés állva hallgatta meg s háromszoros éljen volt rá a válasz. Ezután Kutter Sándor megyei főjegyző felolvasta az o Felségéhez Intézendő hódoló feliratot, melyet lapunk előző cikkében hozunk. Ezután a lélekemel"' bevezetés után a főispán j jogával élve Hiirnnyny Zsigmond és dr. Hirseh i Vilmos pápai ügyvédeke! megyei liszt életbéli ügyéj s/.ekké nevezte ki, mit a közgyűlés éljenzéssel foga, dotl és a rendes napirend tárgyalására tért át. Kulnssráry .József alispán jelentésében az elhunyt alispán számadásainak felülvizsgálatáról tett alapos jelentést. A jelenté-bői kitűnik, hogy az elhunyt alispún hatáskörén kivül körülbelül 2000 l'rtuyi túlkiadást eszközöli, melyr- az elhunyt özvegye K)U(U) frt«<t helyezett letétbe, mely összeg ezen túlkiadás fedezésére lesz esetleg felhasználva. X'i'hy Vladimir gróf azon indítványát, hogy az alispán utasiltassék, miszerint ezen vizsgálat kiterjeszt essék az elhunyt alispún hivalaloskodá-ának kezdetére is, a mennyiben a vizsgálat esak 1 Sül. évtől kezdve teljesíttetett, a közgyűlés elfogadta. Az ISÜT'.IS. évi közúti költségvetést, a 2 % -os székhá/épilé.-i-, 1 % -os tiszti nyugdíj-. 2'^-os betegápolási-, 1

._,",/-os előibgati pótadót, valamint katonabeszállásolási pótadó címén 8ü()ü frtot és a vármegyei tisztviselők felemelt lakbérilletményét 1898. évre névszerinti szavazás mellett megszavazta a közgyűlés. A járási főszolgabirák mellé beosztott írnokok lakbér és a vármegyei utászok fizetésemelés iránti kérvénye elutasittatott. Köves és Boros papírkereskedő cégnek és Weisz Dániel fia szabómesternek az 189S—1901. évre szükséglendő papír és irodaszerek, illetve ruhanemüek biztosítása [tárgyában a gazdasági választmánynak határozata ellen beadott felebbezéseit elutasították. Ugod község képviselőtestületének azou határozata, melylyel a vadászati jog évi bérét 301 írtról 200 Írtra leszállította, megsemmisíttetett. Másnap kerültek tárgyalás alá városunk ügyei, melyeket a közgyűlés jóváhagyott és pedig a módosított városi szervezeti szabályokat, utcatórséguek Csillag Mátyás és társai részére eladását, a női kórháznak a dunántúli ev. ref. egyházkerületnek iskolai célokra eladását, a Rümpel és Valdek céggel a vízvezeték elkészítése tárgyában kötött szerződést, Szcntlie dános v. ügyész és ifj. Martonfalpny Elek ügyvédnek, a regale perből kifolyólag, történt jutalomdijak megszavazását, a város regálé kötvényeinek értékesítését és ennek a vizvezeték kiépítésére fordithatásál. vízvezetéki célokra a Tapolcaion eszközölt ház és telkek megvételét, minden megjegyzés nélkül, a városi tisztviselői nyugdijszabályzat módosítását kimondó közgyűlési határozatot pedig azzal hagyta helyben a törvényhatóság, hogy a város képviselőtestülete határozatikig garantirozza évről-évre a nyugdíjba ment, avagy az ezentúl nyugdíjba menő tisztviselők évi nyugdijilletményeit. A közgyűlés szerdán délelőtt nyert befejezést. Uj vasúti közlekedésünk Kis-Celiböl. liegen képezi nálunk panasz tárgyát, hogy a MÁV.-on Veszprém felöl délután ß órakor Kis Felibe érkező pápai utasoknak Pápa felé nem volt csatlakozásuk azonnal, hanem éjféli VI óráig — 6 óráu át — kellett várakozni, míg az éjjeli győri vonattal éjfél után Pápára érkezhettek. amint harmatos, gömbölyű, pici kezével nagy igycki/einl babrált a billentyű soron, miközben tömött -/.."•ghiija pajzán fürtökben hullt kipirult arcába. - Ah! ez a lány -zép le-z, nagyon szép lesz! A >/.\. István ünnepi nagymi-én a föi-pánék is megjelentek. Vendég i- jött veiük, a méltóságos •ts;Z"uynak valami életunt uuokaöeseso, a ki a sok Ii-/.e- ceremónia közt éppen azon kezdett töprengeni, •-ük ie_y idolöltc- végett, hogy tulajdonképpen mióta r.'-m is volt ö már templomban ''. midőn egyszerre csak végig csendül az orgona búgó akkordja mellett valami végtelenül bájos, fiatal, üde hang. A méltóságos urti nyomban elfeledte a „.statisztikát" s egy jói/üi csettintve nyelvével, a kórusra Veté pislogó szemét. Bájos kép tárult eléje, még a monokliját is főhetio s pillanatra feledni láts/ott, hogy üres az '•lel, nincs benne semmi jó, semmi figyelemre méltó édes valami . . . S íme, egy uj kép, idill, megkapó jelenet, a mely még őt is érdekelheti . . , Fiatal, bájos gyermek arc. az izgatottság meleg pírjával n rózsa ajkáról kimondhatatlan édes kellemmel Csendül föl az „Ave Mária

1- . . . Ilm . . . Ebből még valami uj csillag lehetne „ott fenn", hím, milyen jól adja! . . . Aztán odahajolt a méltóságos „Tanti'-hoz, hogy megkérdezze, ki ez a „kis baba" ? De őméltóságának nincs tudomása az ilyen kiesi semmiségekről, bár valóban maga is kíváncsi. Otthon aztán utána járattak s kisült, hogy az egy végtelenül szegény kis ördög, akinek nincs egyebe az édes anyjánál, meg a szép hangjánál , . . A gróf urnák aztán jó ötlete támadt. Érdekes vőn besegíteni a konzervatóriumba, hogy lenne belőle uj csillag egyszer. IIa! ha! — Milyen komikus vén, egy csinos kis „bábu," aki neki köszönhetné minden szerencséjét. Sok bravúrt, kunsztot csinált már a túrion, a vízen, tömérdek emlék, siker a báltermekből, fényes, illatos levegőjű szalonokból, — megunta őket, nem érdekük többé . . . Meg kellene próbálni valami ilyen fajtát is. Ez legalább még uj előtte, hátha szórakoztatná egy kicsit. Hogy is nevezik ezt'! Jótékonyságnak. — Ahá! megpróbálja, ez még valóban újság lesz, - és — megpróbálta . . . Felvitte ezl a kis bábut a fővárosba s felvétette a/, iskolába, meghagyta a pénztárnokánuk, hogy űzessen érte. Még aztán csuk egy voll hátra! megfeledkezni az egész „heceről," mert hisz véglére is ez ugy dukál, nem érdekes valamivel soká foglalkozni . . . Es az a kis bohó leány örömmel indult az ismeretlen, fényes szép világba. Hiszen Géza is oda megy tanulmányait folytatni, les/, egy jó barátja, egy jó lestvére. Miért habozna, miért remegne hát? Nem-nem fél semmitől, bátran megy jövőjét munkálni, ha már a természet módot, eszközt nyújtott. Ks — jól sejtett . . . Társait itt is fokozatosan szárnyalta túl mindmind. Hangja bámulatosan fejlődött, sokat biztak 1 hozzá és — nem csalódtak. Első kísérlete valóságos diadalkapu volt, a további rózsás, virágos pályához, a melyen haladni akart. Oh, mennyit remegett, mennyit álmodott, lázas, kápráztató fényes álmokat, melyek betöltötték, átjárták az agyát, szivét, lelke egész világát. Gyönge ereje, tán el is hagyta volna, az a titkos félelem tán erőt is vesz rajta, ha jó lestvére, barátja, hfí őre, nem biztatta vóu. Ah! mennyit köszönhet e fennkölt lelkű szép ifjúnak, mennyit — mennyit. Talán mindent. Többet mint annak a—„másiknak", a kit nem is ismer, a ki idehozta . . . Az újságok országszerte kürtölték a nevét, a szép Tilia csodás sikereit. S az a leány boldog, lázas, édes álomban ringott. Virágkoszoru, taps, lelkesedés, oh! oh ! Mindez egy csodás, zsibogó, édes zür-zavar, mely a szivét, agyát remegteti meg, hogy szinte, némává lesz ajka a végtelen gyöuyör, s az ismeretlen boldogság nyomása alatt. J'crsa ottománján, déli növények zöldes árnyában fekszik a gróf ur hanyagul, kezében a legfrisebb újság, melynek lapjait különös érdekkel forgatja, szokása ellenére. Inasa mély bókok között lép be hozzá, egy ezüst tálcáit tartott látogató jegygyei. - Az elfogadóba! — moudá röviden s arcán bosszúság kifejezésével indul kifelé, hogy épp most zavarják. Feltűnő csinos külsejű, elegáns iíju vár reá, ki — miután kifogástalan „sikkel" üdvözli magas háziurát, ennek „mivel lehetek szolgálatára" rögtön el is monda jövetelé okát. — Ezelőtt négy évvel — úgymond — egy tehetséges gyermek leánykát fedezett fel gróf ur E . . . városban, kit ide felhozva, ezen idő alatt taníttatni s képeztetui kegyes volt. Most már elérte célját, ünnepelt kedvelt művésznő. Székely Tilia eu-