Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-07-11

PAPAI LAPOK 3. Ij ek feküsznek a mérsékelt égöv alatt, anuak felsorolására kevés volna a Pápai Lapok; hogy azonban a Pápával egyenlő földrajzi szélességű helyeken pl. Kim-Hegyes. Szil ágy-Somlyó, Besztercze, stb. csapadékviszonyai mások, ez is valóság. Igy más az időjárása is, miből következik, hogy mások egészségügyi viszonyai is. Csakugyan az 1880- 1890. évig e helyeken 2—5% volt a szaporodás. Hogyha az általam múltkori cikkeimben felsorolt tényezők nem volnának befolyással valamely hely időjárására, ugy az egyenlítőtől egyenlő távolságra (illetve szélességi fokra) levő helyeken ugyanolyan időjárásnak kellene lenni. Pedig ez uem ugy van, mert a földrajzi szélességen kiviü más factorok is befolyással vannak az időjárásra s Pápának épeu ezért s épen hogy a mérsékelt égövön é7°20

l szélesség s SbW hosszúsági fok alatt fekszik, — speciális időjárása van. Tessék megnézni a csapadékviszonyokat pl. Somlön, már egészen más. Nagyon sajnálom, hogy Doktor ur „nem akar a cikk földrajzi és fizikai részére reflektálni" uem mondom hogy talán azért nem, mert én alkalmazhatnám itt meg az 0 múltkori megjegyzését, hogy „uem szakember", hanem szerettem volua, ha legalább ellenvetéseit lett volna alkalmam megczáfolni. Dr. Hantkeu vizsgálódásaihoz s a földtani társulat körülményeihez nem férhet mindenki. Kern lenne szives tehát Doktor ur megmagyarázni, hogy mire, minő tudományos felfogásra alapítja meg azon véleményét, hogy lehet sikerrel fúrni artézi kutat? Ha hivatkozik Zsigmondyra, miért nem mondja azt is meg, hogy miért állította Zsigmondy oly bizonyossággal, hogy lehet kutat fúrni. Ugyanezt mondották Debreczenbeu is és ott már 40,000 frtot bele is fúrtak, ellenben viz nincs. r En uem akarom a tisztelt olvasóközönséget azzal fárasztani, hogy hosszú fizikai magyarázatot tartsak ezekről, csak annyit mondhatok, hogy én a mint fenti kérdéseimre tudományos alapon álló kielégítő választ kapok: megfogom bővebbeu magyarázni, hogy miért nem lehet. Hogy a város talaja töltés v. hulladék és törmelékből áll-e, azt ép ugy nem tudja Doktor ur mint én. Az én következtetésem azonban sokkal valószínűbb, mint a Doktor uré. Ha rég meg volt mondva hivatalosan a földmivelésügyi Minisztériumtól, hogy a Tapolca vize ártalmas, miért nem tett Doktor ur a városi hatóságnál lépéseket, hogy a lakosság ártalmas ivóvizet ne igyék! ? Miért van hát az, hogy e vizet ihatónak állítja több helybeli orvos ? Vagy azok uem szakemberek V Szerettem volna, ha Doktor ur e viz analyzálását közölte volna. Én helyben a ref. fogyni, természettani szertárában igen nagy fáradsággal elemeztem e vizet s akkor irtani is nemsokára e Lapokban, hogy milyennek találtam azt. Saját tapasztalatom alapján beszéltem s azt hiszem használtam vele valamit a közegészségügynek. Azt mondja tovább Doktor ur válaszában, „Makay tanár ur 5 félében keresi városunk rossz egészségének okát; az irmodora és argumentációja ezt mutatja." No hát végtelen csodálkozom, bogy csak egyszeri átolvasás után is ilyet lehessen irni. Én valamely város egészségügyének fötényezöjeként 5 félét soroltam elő, melyek általában minden város egészségügyére befolyással vaunak. Később a localis okokat szedtem elő. Én tehát nem az 5 főokban keresem a város egészségi viszonyainak okát, hanem ezeket mint általános faktorokat említem. Irmodorom és argumentációmból felesleges következtetni, mert oly világosan, pedáns módra felosztottam, rubrikáztam a faktorokat, hogy azokat egyszerre látni lehetett. Hogy „a folyam közelsége vagy távolsága - nálunk csak a Danáról lehetne szó teljeseu közönyös" vo)n;-\ mint Doktor ur mondja, ez állítás elharapódzása ellen mint szakembernek határozottan tiltakoznom kell. Miért küldik akkor az orvosok a betegeket tengeri éghaj latra? Miért uem a Szaharára vagy a szibériai sivatagokra ? A viz az, mely a legjobban befolyásolja az éghajlatot, a mitől függ az egészségügyi állapot. A viz ugyanis párolgásával meleget köt meg, hűti a levegőt s igy nyáron nincs oly meleg. Kevesebb differencia van az éghajlatok temperatnrája között e miatt s a nyár igen enylie. A viz befolyása az éghajlatra megtalálható akármelyik III. o. fizikai kézikönyvben. Azt mondja tovább Doktor urj „Hiányzik tanúr ur cikkeiben a rendszer, min nem is lehet csodálkozni nem levén ö szakember." Hogy milyen joggal mondhatja ez utóbbit tisztelt Doktor ur. azt majd cikkem végén tisztázui fogom De hogy rendszertelennek nevezi, azt uem hagyhatom szó nélkül már tanári reputációm érdekében sem. Ez egyhangús frázis, melyet Doktor ur azért látott jónak odavágni, hogy gyengítse érveimet. Múltkori cikkem 5 főrészre oszlott, melyek után még egyes kisebb dolgokat említek fel érvekkel támogatva. Ha ez nem rendszer, akkor engedjen meg Doktor ur, uem ugy értelmezi a rendszeit mint a mai fllozofiia. S ha oly kitűnőnek találja specialis rendszerét, mely a/, eddigi rendszerekre a rendszertelenség bélyegét süti, ugyan miért nem hozza napvilágra? Hát ha a Tudományos Akadémiák okulnának belőle? Különben hogy milyen Doktor ur rendszere, szolgálok egy kis Ízelítővel. Azt momlja megrovási kalandjának egyik részében, hogy a folyam közelsége va:ry távolsága az egészségügyre közönyös. Tudtommal a I folyamokban nem sör vagy bor, nem is pálinka \ hanem ciz folydogál: mégis már a következő j megjegyzéseiben igy szól: „Minden város közI egészségügye függ a következő fontos tényezők! tol : talaj, levegő, a viz stb. . . . Azért kellett cehát ráfogni az én állításomra hogy nem áll, hogy ő mint uj állitást mondja el. Ez nemcsak nem rendszer, hanem még csak nem is szónoki fogás. Ezt tehát nem mondhatta más célból, mint hogy magas tónusból „aliquid dicere videatur". Én mint a természettan szaktanára (oklevelem 1894. jun. 12-én állíttatott ki a kolozsvári Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság általj nem bocsátkozhatom Doctor úrral a cikk fizikai részéről tett állításainak bő cáfolgatásába, mivel akkor ugy veszem észre holmi régi elavult könyvekhez kellene fordulnom s ha a természettudomány mai nívóján adnám a választ: ujabb megrovási kalandokban részesítene. Mivel sok objektivitást nélkülöző cikkében a tisztelt Doktor ur nagyon sokszor lenézéssel szól rólam kicsinylőleg, szánalmasan, mint nem szakemberről, ki merészelt az orvosi tudományokhoz szólani; szükségesnek tartok befejezésül még egy megjegyzést tenni. Minden művelt ember áltáléiban hozzászólhat más tudományszakhoz is, mint a mivel szakszerüleg foglalkozik s lehetnek alapos, tiszta fogalmai, pl. tanár embernek az orvosi tudományról. Pl. a tífusz betegséget lehet, hogy minden fázisain nem ismerem de tudom hogy mi az, s mint kell ügyelni általában a betegre. De épen olyan absurdum volna azt kivánni tőlem, hogy ugy értsek az orvosi tudomány részleteihez, mint az orvos, mintha én azt kívánnám Doktor úrtól, hogy beszéljen nekem pl. a a harmadrendű görbék inflexiós pontjának egyenletéről. De nem akarok itt hosszasan időzni az orvosi tudományok fejtegetésével, mert ez jelenleg nem célom. Hanem a közegészségügyről akarok valamit mondani. A közegészségtant Fodor tudósunk csak a 70-es években ültette át Angolországból s tisztán ez idő óta nevelnek nálunk az orvosok közül közegészségi szakembereket. En közöltem oklevelemnek keltét nem lenne szives Doktor ur ugyanezt megtenni a közegószségtanból ? Vagy legalább annyit, hogy Bécsben, vagy Budapesten, vagy Kolozsvárott kelt e ? Mert a ki közegószségtanból vizsgázott s abból oklevelet mutat fel azzal hajlandó vagyok városunk egészségügyéről polemizálni, mivel a Kolozsvári Tudomány Egyetemen az 1891---92. évben kevés ideig hallgattam egészségtan és Törvényszéki Orvostant dr. Belky és dr. Rózsahegyitől. Még egyet. Kijelentem, hogy nem érzem szerencsétlennek magamat azért, mert Doktor ur eddigi közegészségügyi cikkeit nem olvastam. Továbbá befejezésül kijelenten), hogy én erkölcsi kötelességemnek tartom a város /•«>•>•; közegészségügyi állapotáról cikkezni, noha nem vagyok bennszülött. Ha Doktor ur megrovási kalandokba fog részesíteni: a Pápai Lapoknak szerzünk ürömöt, különösen igy ugorka szezonban. Egyébként üdv és béke velünk. Makay István. Iskoláink beszámolója. A tanév végével iskoláink az érdekelt >zúl"'k előtt értesítőikkel szoktak beszámolni az elmúlt év eredményéről, de ezek az értesítők nenusak a szolokéi, hanem a nagy nyilvánosságot is érdeklik. Városunkban í'2 iskola áll fenn, a mi azt hiss/iik elégséges arra, hogy a dunáníúl egyik első kulturulb j eniporímv inak tekintsük vúnMinknl. K/. okból u-hát a sajtónak is foglalkoznia kell az iskolák műk>'..íésével s az egész közönséget legalább nagyobb Minasukban megismertetni minden egyes Lkolánk he!-; történetével. K/. ideig 2 iskola érte>U"jét vttük kézhez. A pannonhalmi szt. Benedekivndick vezeti'--, alatt álló kath. gymn. értesítőjét Pető' .Menyhért igazgató tette közzé. Az értesítő minden irányban az elmúlt év kedvező eredményéről számol be. Az egészségügyi viszonyok az intézetben, dacára a városunkban dúlt vörheny és hagymáz járványoknak, kielégítők voltak ; '2 halálozási esőt fordult -lö'. Hasonlóan jó eredményt oonstatál az értesítő a a fegyelmi állapotról is. Az igazgatón kivül a rendes tárgyakat li tanár tanította, kik mellett még 3 tanitó működött a vallástan és torna ellátására. Az intézetnek minden egyes gyűjteménye, ugy a könyvtárak, mint az egyes szertárak, részben ajándékozás, részben vétel utján gyarapodtak. Az intézet növendékeinek száma az év végén F51 volt, kik közül U-en nyertek minden tárgyból jeles osztályzatot, egynél több tárgyból elégtelen osztályzatot nyert 25 tanuló. A minden tárgyból jeles osztályzatot nyert tanulók a következők: Böröcz Vendel, Jung Gyula az I., Kreutzer Ferenc, Varga István a II., Prattcr Ervin, Zsigmond Gyula a III., végül Gr. Esterházy Pál, Röder Ede és Stern Ernő a IV. osztályban. Az értesítő előtt találjuk Mohácsy Pál r. tanár szorosan szakszerű értekezését „A folyók hordalékszállitása és lerakodásaik, különös tekintettel a Dunára" címen. »Sokkal szomorúbb hangon számol be az elmúlt év eredményéről Nagy Gabriella igazgató az államilag segélyezett községi polgári leányiskola tekintetében. Mindjárt az értesítő' első lapján a következő panaszos hangokat olvashatjuk : „Intézetünknek fennállása óta 22-ik éve zajlott le felettünk a folyó tanév bezárultával.