Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-04-18

1897. április 18. velő közönségünk a kellő támogatásban fogja részesíteni a színészeket. Csóka már több izben működött városunkban s mindenkor a legszebb művészi eredményeket érte el társulatával s épen azért bizton hisszük, hogy várakozásunkban ezúttal sem fogunk csalódni. A társulat teljes névsorát természetes, hogy most még nem ismerhetjük, mert épen most van az az idő (virágvasárnap), a mikor a vidéki igazgatók ujja szervezik társulataikat. Az igazgató a következő programmot bocsátotta ki: Előleges színházi jelentés. Nagyérdemű közönség! A legmélyebb tisztelettel van szerencsém Pápa város és vidéke n. é. műpártoló hazafias közönségét értesíteni, miszerint a téli évadot Győr sz. k. városi színházban töltött elsőrendű dráma-, vígjáték-, népszínmű-, operetta- és opera-társulatommal és saját zenekarommal f. évi április 23-án e nemes városba érkezem s előadásaim sorozatát bérlet 1-ső számban szombaton, 1307. április hó 24-én a budapesti vígszínház kedvelt műsordarabjával, e színpadon először : Durand és Durand legújabb francia vígjátékkal megkezdem. Több oldalról nyert útmutatás folytán a pápai tavaszi idényt csak rövid időre szabtam, hogy az annál jobban sikerülhessen. Itt iilőzésünk alatt főtörekvésem leend, hogy ugy összevágó művészi előadások, mint a kitűnő legújabb műsor által a m. t. nagyérdemű közönség teljes megelégedését ugy kiérdemeljem, mint azt 26 évi színigazgatói működésem alatt hazánk minden elsőrangú városában sikerült kiérdemelnem. Ezen. idény biztosítására egy husz előadásra szóló bérletet nyitok, mely bérletben minden újdonság, minden senzátiós darab színre kerül, mivel jutalomjátékokon kívül béríetszünetes előadást nem. is tartok. Ezen idényben a szinirodalom régibb és legjobb művein kivül a következő újdonságok kerülnek színre, melyek az elmúlt szini évben Budapest színpadain kerültek színre. — Drámák és színmüvek: „A becsületbiró," „Századvégi leányok," „Marianna", „Honthy háza," „Négy évszak," „Garasos alispán," a nemzeti színház műsorából; „Az államtitkár ur," „Az öreg," „Béni bácsi," „Csalj meg édes," „A helyettes," „Durand ós Durand," a vígszínház műsorából-, „Kis lord," „Csak párosan," a fővárosi nyári színház műsorából; „Mintaférj," a fővárosi színkör műsorából. — Népszínművek és énekes boEgy hangos kiáltás száll az ifjú ajkáról . . . vájjon igaz? vagy csak álmodja tán-e bűvös szavakat? — Fejéhez kap — szemében túlvilági fény gyulád: — Megyek Kózsa, megyek! Es ha meghalunk is, érted, édes — boldogság lesz ez is! . . . Tátongó örvény közt, hegyes, magas sziklán ifjú pár szállong őrült gyorsasággal, mintha levegőben szárnynyal repülnének, vagy mintha tündérkéz vezetgetné őket . . . A korsó megmerült. Jönnek gyorsan vissza, a Kriván tetején most mondják az imát. Az utolsó «Amen" elhangzik már mindjárt, ... a korsó az ajknál . . . Karcsú zerge szökken e percben eléjük . . . megrezzen mindenik . . . Egy hangos dm-ranás a hegy oldaláról . . . két éles sikoltás. A zerge elugrik ... de — ők — ott maradnak . . . Egymáséi lettek, egészen, örökre . . . Oda lenn a völgyben vadászok kürtzaja, itt fönn a magasban Rózsika vére foly . . . Megfösti a sziklát és rajta egy bokrot, melyen nemsokára csodásan pompázó, piros rózsa fakadt . , . Mikor még lenn nyílott a várudvarában, nem volt párja neki messze-messze tájon. Most már „Szikla-Rózsa" Kriván tetejében, de párját ne keresd, nincsen több sehol sem! . . . hozatok: Három Kázmér, Gyerekasszony, Holtomiglan, Télen, Mária bátyja, A gyimesi vadvirág, a népszínház műsorából; A vigécek, BlitzweiszKóbi, a fővárosi színkör műsorából. — Ezeken kivül szinrekerül még több énekes mű a következőkből :. Ötödik pont, Kika, Tiszt urak a zárdában, A remete csengetyüje, Titkos csók, Szultán, stb. stb. operettek ; Martha, Troubadour nagy operák, s Holf'mann meséi, opera comique. Ezen jelzett műsorból láthatja a m. t. műpártoló közönség, hogy a tartandó idény a legnagyobb műélvezetet helyezi kilátásba s most csak a n. é. közönségtől függ, hogy az idény ugy szellemileg, mint anyagilag sikerülhessen. — A siker pedig főkép a 20 előadásra szóló bérlH pártfogásában nyeri biztositékát. Bérletárak 20 előadásra: N'agy páholy 65 frt, páholy r>0 írt, erkélyszék 15 frt, támlásszék, az első VI sorban 12 írt, zártszék 9 frt. A bérletek eszköszlésével és bérleti összegek nyugtázásával Vihari Elemér titkáromat bíztam meg, ki is személyesen teendi tiszteletét. A magam, valamint színtársulatom részére a m. t. nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve s magamat kegyeibe ajánlva maradtam Pápa, 1897. ápril hó. kiváló tisztelettel OsóJca Sándor*, színigazgató. IRODALOM. A inüvelt magyar családok lapja. Csodálni való dolog, hogy milyen gyorsan tudta egyetlen hetilap maga köré csoportosítani a magyar irodalom és a magyar művészet számottevő mivelőit. Csak Herczeg Ferenc , lapjának, az Uj Időknek sikerült ez, meg is szerette azóta minden müveit család, mert az Uj Idők hű tűkre a magyar ízlésnek és gyüjto-heiye a talentumok legjavának. Regényei elbeszélései, rajzai legjobb íróink tollából kerülnek ki, képeit a magyar művészek egész gárdája szolgáltatja. Meglátszik ennek a lapnak miudeu izén, hogy becsületes törekvéssel ápolja a hazai irodalom és művészet minden ágát s azért a mit ad, az nemcsak finom, előkelő és magas színvonalon álló, hanem egyúttal igazán magyar is. Az Uj Idők minden száma tanúságot tesz erről, elég beletekinteni a legutóbhi füzetekbe Í3, hogy meggyőződjünk róla, Épen most folyik ebben az újságban a szerkesztőnek, Herczeg Ferencnek regénye, azonkívül sűrű változatban találunk bennök a lap két főmunkatársától, Bródy Sándortól és Mikszáth Kálmántól cikkeket, hosszabb elbeszéléseket. A mostani évnegyed kedvező alkalom arra, hogy a magyar családok, a kik még nem járatják ezt a kitűnő folyóiratot, közelebbről megosmerkedjenek vele. A kiadók kérésre mutatványszámot is küldenek helőle, a ki pedig legalább félévre előfizet az Uj Időkre, az díjtalanul megkapja a Gyurkovics-lányok pompás, szines nagy kópét, a mely rövid idő alatt annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy most már az előkelő szalonok legszebb ékességei közt találjuk. Az Uj Idők-re, a magj'ar művelt családok ez egyetlen igazi magas színvonalon álló képes folyóiratára előfizethetni a kiadóknál (Budapest, Singer és Wolfner könyvkereskedése, Andrássy-ut 10.); az előfizetési dij negyedévre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Melegen ajánljuk ezt a finom hetilapot olvasóink figyelmébe. Az én Újságom, Pósa bácsi gyermeklapja egyre jobban hódit az egész országban. A mai gyermekek „Az én Újságom" versein, meséin, történetein, ismeretterjesztő cikkelyein nőnek fel. Ebből az újságból tanulnak minden szépet, jót, igazat: imádkozni, hazát szeretni, lelkesedni a nagyok példáján. Szivüknek, lelkűknek igazi tápláló forrása ez az újság: gyönyörködteti is, oktatja is őket, s legfőbb célul azt tekinti, hogy nemzeti érzésben, nemzeti gondolkozásban nőjenek nagyokká, hogy idővel támaszai legyenek a hazának. De újság még nem is volt oly népszerű soha, mint Az ón Újságom. A gyermekek vetekednek egymással annak terjesztésében. Szülők, tanítók őszintén elismerik, hogy „Az ón Újságom" a nevelés magasztos munkájában hathatós segítségükre válik. Az írók vállvetve törekesznek, hogy mennél szebbet, mennél jobbat írjanak a gyermekvilágnak, s mindenki szivónek-lelkónek igaz bensősógót tárja ki „Az én Újságom" hasábjain. Megjelenik hetenkint szombaton reggel s vasárnap a vidéken is olvashatják. Az uj negyed április 1-én kezdődött. Előfizetési ára egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre i frt. — Az előfizetések legcélszerűbben postautalványon a következő cimre küldendők: Az én Újságom kiadóhivatalának Budapest, Andrássy-ut 10 sz. Magyar Lányok. Az a fontos, kulturális hivatás, melyet a „Magyar Lányok" a leánynevelés terén teljesít, az a szeretet, elismerés, a melylyel olvasói s a szülők és tanítók részéről találkozik, bizonyítja a legjobban, hogy erre az újságra nagy szükség volt. Tutsek Anna a kiváló irónő viseli gondját, hogy ne kerüljön egy betű, egy sor se olyan a „Magyar Lányok"-ba, a mely nein illenék egy fiatal leányoknak való lapba. Ugy a szerkesztő, mint főmunkatársai Pósa Lajos és Sebők Zsigmond, a legnagyobb buzgalommal, lelkesedéssel szentelik minden tudásukat Magyarország fiatal leányai javára. Szórakoztatásra, mulattatásra, tanításra szánt közleméuyeit mind a legkitűnőbb magyar irók írják, képei igen szépek, művészi kivitelűek. Az uj negyed április elején kezdődött s ebből az alkalomból újólag felhívjuk olvasóink figyelmét erre a lapra. Ne hiányozzék egyetlen magyar családból sem, a hol fiatal leányok vannak. Előfizetési ára negyedévre csak 1 frt 50 kr. — Kiadóhivatal Budapesten, Andrássy-ut 10. sz. Nansen második útja. Nansen Fridtjof észak-sarki utazásának leírása jelenleg a világirodalom legnagyobb eseménye. Ennek az utazásnak ' egy humoros peudantját közli most a Keltái Jenő I kitűnő szerkesztéséhen megjelenő „Magyar Figaro." ! Nansen második utjának közlését e héten kezdte meg ez a szelleme hetilap, a melynek mostani száma különben is egész csomó érdekes, vidám és aktuális cikket küzöl. Illusztrációk dolgában is első helyen áll a „Magyar Figaro". Előfizetési ára negyedévre 2 forint s előfizethetni Budapesten, VI., Teróz-kÖrut 38-ik szám alatt. A szabadkőművesség tíz kérdésben és feleletben. Irta dr. Henne am Rhyn Ottó állami levéltárnok, fordította Aureliánus, kiadta a László királypáholy Nagyváradon, Kapható Laszky Annin könyvkereskedésében Nagyváradon; ára i korona. E cím alatt rendkívüli érdekes mű látott a napokban napvilágot, mely nem annyira a szabadkőműveseket, mint inkább a laikusokat érdekli, akik igen hű és megragadó ismertetését találják benne azon titokteljes szövetségnek, mely ujabb társadalmi mozgalmainkra oly bámulatos átalakító hatással van. A könyv részletei: 1. Mi a szabadkőmivesség. Mi és mit akar a szövetség. 3. Miként viselkedik az állammal és egyházzal szemben. 4. Miféle titkaik vannak a szahadkőmiveseknek. 5. Hogy van szervezve. 6. Mit csinálnak. 7. Mi haszna van. 8. Hogyan alakult. 9. Mi a története. 10. Milyen az elterjedése. Függelék. Jókai Mór uj kötete. Az „Athenaeum Olvasótára" sorozatában Jókai Mórtól egy uj kötet jelent meg, címe „Ne hagyd magad! és egyéb elbeszélések". Nincs talán oly életviszony, a melyből Jókai Mór ne merített volna már tárgyat regényeihez és ebben mégis egy uj forrást nyitott; egy eddig teljesen ismeretlen térről, a fővárosi telekspekuláció, e legmodernebb életviszonyból vette a „Ne hagyd magad" tárgyát ós hőseit. Ép azért oly üdék, oly eredetiek ezek a közöttünk élő fővárosi alakok, kik most mint regényhősök vonulnak fel előttünk, habár a mindennapi életben oly sűrűen találkozunk velük. Ezeket a rideg, önző jellemeket Jókai Mór kiapadhatatlan humorral rajzolja meg, sőt még bizonyos rokonszenvet érzünk a magát teljesen agyonépitő ós agyon spekuláló becsületes hentesmester