Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-03-15
PÁPA VÁROS HATÓSÁGÁNAK Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt közlemények küldendőit. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papír-kereskedése, Főtér. íl.l Öbb ^Jl^ 1, s Pápa-vidéki «'«yesfilctuek megválasztott közlönye. Lap tulajdon os dti > . Fenyvessy í'orcmc. r'elelős szerkesz. •: Köi-ixiojicly ESóla. Előfizetések és hinlclési dijak a lap kiadóhivatal k, hol is a hirdetések a 1 ~~.• i.-i• • a'i'jiii <c A lap ára: u'.r. I frt c' "tnek. t, negyedió kr. Március 15. . . Szenteltessék meg a te neved .. Te vagy az élet, te vagy a feltámadás! amerre a te ébreszt!) fuvalmad lebeg, megtö-. rik a fagyos bilincs . . virág váltja a bus avart . . rügyet fakaszt a puszta galy . . tavasz mosolyg — szűz napsugár . . szétfoszlik a tél fellege .. pacsirta szántja az eget.. és zeng a dal és száll a dal . . a sziv: fellángol és szeret ! A te csókod varázsa derité fel a szabadság hajnalát; a zsarook önkény bakóiból kivetkőzött milliók hozsannája volt a nászinduló az egyenlőség menyegzőjóhez. Te törted fel azt a lezárt koporsót, melyet hosszú századok átka ólmozott le, melyben egy nemzet dermedt tagjai tompán sajogtak mozdulatlanul . . Te rontottad le a kasztok falát, a testvériség ölelő karjába emelve népek, nemzetek szivét . . . . Szenteltessék meg a te neved ! . . Óh ! bontsd ki ismét, bontsd fel szárnyadat, Kárpátoktól hullámzó Adriáig hirdetve a szent evangeliomot, melyért küzdöttek a — > félistenek * ! . . Emeld fel a mult csodás fátyolát, varázsold elő amaz ünnepet; minőt évezredek nem szültenek, minő csak egy volt széles e világon : midőn a költő istenszózatában először riadt a „Talpra magyar"! . . Vezesd vissza e népet újra, ismét ama templomba, ahol >egy az isten« és ez isten a honszerelem! . . Ezt imádja agg, ifjú és gyerek; gazdag, szegény, bíborban vagy darócban . . itt esküdjön újból testvér-frigyet, megküzdeni a poklok kapujával: végső csepp vérig védve e hazát; törjön bár rá démonok tábora . . Ünnepre fel! ünnepre e napon, lobogjon az ezerágas lobogó, mpgbajolva a szent hantok előtt: hol a »névtelen hősök« vére szárad . . kik érted haltak : haza és szabadság. Soos Lajos. Gyurátz püspök a milleniumról. Legutóbbi számunkban említettük már, hogy Gyurátz Ferenc, a dunántúli ág. hifcv. ev. egyházkerület uj püspöke a millenium alkalmából minő lelkes ós szép körlevelet intézett egyházkerületének híveihez és közöltük is a körlevél végszavait. Nagy sajnálatunkra lapunk mult számára kés ín — szombaton délután — vettük csak a körlevelet, melyet akkor ezen okból nem hozhattunk egész terjedelmében. A már közlöttek pótlásául itt adjuk az emelkedett hangú, gyönyörű főpásztori körlevélnek bevezető tészót: Nemzetünk állami létének ezereriik évfordulóját üuuepli ez beu. Megható, nagy jelentőségű ünnep, mely a múltba tekintő lélek előtt ezer évnek küzdelmeit, örvendetes és gyászos emlékeit idézi fel. Ezer esztendeje, hogy a magymr megjelent a Duna, Tisza partjain s győző fegyverével itt magának hazát alkotott. Örökölt vallási nézetei, a folytonos támadás ós védelem, a melyen át ide utat nyitott, nagyra nevelték harcvágyát, ugy hogy megtelepedése után még egy századon át csak a háború volt eleme, s kardjának villogása, rémülete közel ós távol a nyugati nópekuek. Azonban a magyart MMW csak a vitézség, hanem a műveltség iránt fogékonyság, mély belátás, a viszonyok súlyát alaposan mérlegelni tudó ítélőképesség is jellemzé. A mint megismerte a ker. vallást s ennek ujjászülö, magasb erkölcsi rendeltetésre nevelő erejét: belátta, hogy aunak felvétele képezi egyik legfőbb biztosítékát jövőjének, boldogulásának az uj hazában, Megértette a gondviselés hivő szavát; elhagyva a pogányságot, keresztyénné lett és ezzel uj korszak nyílt meg életében. A történet csak azon mértékben méltányolja az egyes népek életét, a mennyiben az emberiség nagy érdelednek elömozrlitisában közre működtek. A lezajlott évezred világosan tanúsítja, hogy a Krisztus tanát elfogadott magyar szent ügy szolgálatában állott s híven betöltette feladatát, melyre őt a nemzetek sorsát iutéző goudviselós a vándorló s utjokon pusztulást terjesztő néptörzsek árjából elhívta. A ker. vallásra tért magyar felhagyott a rabló hadjáratokkal s a béke müveire irányozta figyelmét. Uj honában, mely előbb az icle tolongott, de itt államot alkotni nem birt népcsoportok barct«re, temetője volt: ö hatalmával, erkölcsi és szellemi erejével biztosította a rendet. Az itt talált, legyőzött lakosokat nem taszította rabszolgaságba, hanem felemelte, testvérekül fogadta, megosztva saját jogait, szabadságát velük. Mig addig a keresztyén államok annyit szenvedtek beütéseitől : ezután épen ö lett egy védő paizs, mely a keresztyénséget s a művelődést í'i.uiy'gi-U'5 harcias keleti pogány, mubamedán néprajok támadásait felfogd... Nyugaton az állami viszonyok szilárdulhattak, báboritlan emelkedhettek a tudomány, művészet csarnokai, mert ezek védelmében a ker. magyar őrálló helyén készséggel áldozta századokon át vérét, életét. A reátört ellenségek rohamai alatt sokat vesztett, de a vereségből ép erkölcsi'.?, támasz: kodott, hon ós szabadság-szeretettől ihletett ereje, a vallás által élesztett bizalma meg I újra felemelte. Hivatását nem tagadta meg, ' magára hagyatva is hűséggel kitartott, inig nyugot erejét egyesíthető a közös veszély ' ellen. A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Az erdő mélyén . . . Az erdő mélyén, — fénytől, zajtól távol — Imádságos, merengő némaság, Titkon támadt, halk szellő íüvalmától Meging, reszket olykor a lombos ág , . . Lágy suttogással mintha hívogatna: — Fáradt vándor jövel, A zúgó élet ezer bú-bajától Itt árnyas lomb föd el. Legelésző nyáj mélázó kolompja, Halk csevegéssel szaladó patak, Fészkük melegén, a rejtett bokorba' Csicsergő kedvű, kicsi madarak, Altató dalt zengnek, suttognak lágyan: •— Fáradt vándor jövel, A zúgó élet ezer bú-bajától Itt árnyas lomb föd el 1 Erdő, nyugalmas, rejtett, kedves erdő, Nag V szerelemmel úgy szeretlek én! A béke vagyl ,— üdvöli, áldást lehellő, — Alakot öltött bájos költemény . . . Titkos édes zengésű szép dallammal: — Fáradt vándor jövel, A zúgó élet ezer bú bajától Itt árnyas lomb föd el . . . Lampérth Géza. Egy pár rózsa. — A Lrikólor alatt. — Szeben bevétele után a tábornok összefogdostatta a város minden bugyogós iparosát s puskatus között a Bruckenthal báró palotájának udvarára kisértette. A bajusztalan, nagy kalapos szászok azt hitték, hogy most már vége, ütött utolsó órájok, nem lesz innen menekülés. Dideregve, fázva szorongottak a jeges udvaron s hallgatták a székely katonák nyers és gúnyos megjegyzéseit, kik kíméletlen módon csipkedték a muszka hadsereg elé virágokat szóró atyafiakat. Egy fiatal tüzér főhadnagy, Péchy Albert vetett végett aztán az ijedelemnek, felparancsolva az iparosokat a palota fényes termeibe. A drága, fényezett bútorok rakva voltak osztrák köpenyegek, blúzok, bakancsok s más ruhanemüekkel, melyeket át kellett alakítani magyar formára s a fekete sárga zsiuórzat helyébe pirosat varrni. A szász iparosok könnyebben lélekzettek fel s nemsokára selyem ós bársony karszékekben ülve, serényen folyt a munka — szuronyok fedezete alatt. — Aztán mondjátok, sógor, — csúfolódott egy góbé a bársonyos zsöllén szurkoló ~~ Mai számunk 10 oldalra terjed. csizmadiával, — hogy nem becsül eléggé a magyar! Pár nap múlva aztán, mikor készen voltak a munkával s Bem hadserege teljesen uj felszerelést nyert, az öreg ur megengedte a hadfiaknak, hogy kedvük szerint mulassanak. Két hétig szólt akkor Szeben falai küzött a zene, A tábor tisztikara ieuj'es, páratlan vig estólyeket, bálákat rendezett s a szőke szász leányok ugyaucsak járták a csárdást a nemzetőrök és honvédek karján. Péchy Albert, a nyalka, daliás tüzér főhadnagy ildomosán, udvariasan nyújtotta át az első bálra szóló meghívót gazdaasszonyának, egy özvegy előkelő szász asszonynak. — Sajnálom főhadnagy ur, hogy meghívását vissza kell utasítanom. — De asszonyom ! . . . Megmásithatlan határozatomat tudattam önnel, uram. Különben is a leányom . . . A terem ajiaja e pillanatban megnyílt s feltűnően magas, karcsú, álmatag arc zu leány lépett be azou, kinek selyem fürtjei sárga-fekete selyemszalaggal voltak átövezve. Egyenesen a főhadnagy elé ment s reszketéstelen hangon monda, — Igen, uram változhattam határozatunk, hogy a lázadó magyarok ... 11 PÁPA VÁROS liatósAEráiiair ÍÍU +«Kh •,».',•,,„{ ...A....^^^. < ^^^^h 3^^^ ..^^^^^^
