Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-11-15

XXI II évfolyam 46. szám. i > 896. november 15. PÁPAI LAPOK. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt közlemények küldendők, Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése Főtér. Laptulajdonos: clr. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő : Körmendy Béla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol !s a hirdetések a lepjutányosabhan felvétetnek. A lap ára: Egész évre 6 frt, félévre 3 írt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr. Vidéki városaink helyzete. II. Nem vagyunk ellensége viruló föv,' • sunknak s egyáltalán a nagy városoknak, s bár nem hunyunk szemet azou veszélyek előtt, melyek a nayy városokban morális és so Cialis tekintetben lappangnak, túlzásnak tartjuk Bismarck mondását, hogy szeretné, ha »a millió lelket számláló városok a föld sziliéről elsepertetnénok.í Hazánkban pedig épen szükség van egy erőteljes központra s igy nem a Budapest emelkedése fölött érzett irigység, hanem azon gondolat bir bennünket a mesterséges növesztés helytelenítésére, hogy Budapest most már a természeti törvénynél fogva minden mesterséges eszköz nélkül is növekedni, gyarapodni fog, ellenben a vidéki városok egyre jobban háttérbe szoríttatnak, hacsak ezek emelésére a tön ényhozás tiz eddiginél nagyobb gondot nem fordít. Hogy mily nagy az aránytalanság Budapest és a vidéki városok közt, azt mutatja a lakosok száma, Budapest mellett, melynek lakossága a félmilliót meghaladja, nincs városunk, melynek csak 100,000 lakosa is volna. Mig külföldön a nagy metropolisok mellett ott vannak a többi nagy számú lakosú városok: London mellett Glasgow, Liverpool, Birmingham, vagy Berlin mellett Müucheu, Dresden, Hamburg, Lipcse, Köln stb., addig Budapest után a maga 506000 főnyi lakosságával, Szeged következik 85,000 lakossal s még az is csak egy maga áll, mert utánna oly nagy távolságokban következik az egyes városok népessége, hogy Szabadkának már csak 72000 lakosa vau, Debrecennek 56000; általában av emiitett városokat is beleértve 40.000-en felüli lakossága széles Magyarországon csak 7 városnak van. És ha ezek legalább valóbau városi lakossággal bírnának, de igen helyesen jegyzi meg maga az országos statisztikai hivatal, hogy valóságos földműves városoknak tekinthetők H.-M.-Yásárhely, Szabadka, Szeged, Zombor, Yersec, mert e városokban a lakosságnak több mint fele foglalkozik földmiveléssel, részben szőlőmivelóssel, illetve ezen őstermelési foglalkozások terhére él, s Szeged, Szabadka, Debrecen lakosainak számában bennfoglaltatok az illető városok rendkívül nagy területein (Szeged 141.875, Szabadka 166.077 Debrecen 166.572 kataszt,.hold) levő tanyákon, pusztákon, szállásokon lakó, de közigazgatásilag az illető városokhoz tartozó népessége*) Ha nézzük ugyauis a foglalkozási statisztikát, azt látjuk, hogy a 106 rend. tanácsú városban 129.400 iparos, 25.268 kereskedő van, 1293 egyén áll a hitel s 7663 a közlekedés szolgálatában, vagyis a népességnek 14.63 °/o~

íl

> m

*& a sza

^- k*

1

' városokban *) Közs Szemle 18 t 1. a népesség 22.58% tartozik e foglalkozási kategóriákba, dacára hogy a szab. kir. városok közül igen soknak, s épen a legnagyobbaknak túlnyomóan földmives jellegük vau, a mi a százalékot kedvezőtlenül befolyásolja. Még szembetűnőbb az aránytalauság, ha a gyári és nagyipari statisztikát nézzük. A nagyipari vállalatok száma 1120 volt 99.107 főnyi segéd-személyzettel ebből 367 vállalat 37,283 segédmunkással, ragyis egyharmad jut Budapestre. De a vidéki számokban a vasúti javító műhelyek 2500, dohánygyár 6333 munkással is benfoglaItatnak, ugy, hogy ha ezeket, mint nem magán vállalkozási iparágakat figyelmen kivül hagyjuk, azt látjuk, hogy a nagyipari munkásoknak majdnem fele tartózkodik a fővárosban. Még kedvezőtlenebb az arány, ha tekintetbe vesszük, hogy vannak iparágak, melyek helyhez vannak kötve s természetüknél fogva nem, vagy csak óriási áldozatokkal koncentrálhatok, pl. íürészinalmok, téglagyárak, vaskohók, cukorgyárak stb., melyeknek munkásai mind benfoglaltatnak a vidékre eső létszámban, ugy, hogy ha ezeket levonjuk, tulajdouképeni nagy ipartelepet Budapest kivételével nem találunk. Az ipari ós kereskedelmi foglalkozási statisztikáuál is élénkebb világot vet a főváros és vidéki vátosok közti aránytalanságra az adózási statisztika. III. oszt. kereseti adót 23.497 fővárosi és B41.496 vidéki adózó A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Szép oszi est.,. Szép ó'szi est szelíd varázsa Ring édesen a szivemen . . . Küzdelmes, szomorú napoknak Sok fáradalmit pihenem. Mély csönd . . . Osak a sárguló fákról Hullnak a hervadt levelek . . . — Édes magány gyógyító csöndje, Téged már rég kerestelek. Fogadj nyugalmas, lágy öledbe, Altasd el annyi bánatom, Ugy is, ugy is a nagy világban, Osak ébredésük várhatom. Ugy is, ugy is hejh, nemsokára Vihar zúg újra hidegen !. . . Szép őszi est szelíd varázsa Ringj édesen a szivem.en. LAMPÉRTH GÉZA. Furcsa elégtétel. Irta: Babay Kálmán. A fó'városi közönség egy részének évek óta kedvenc üdülő'- és fürdőhelye, Kenése balatonparti község sok ideig a vcszjírémvőlgyi apácák javadalmát képezte. Utóbb, hogy ezek elűzettek, I. Leopold által a jezsuiták gyűri collegiumának adományoztatok. Ma a tanulmányi alap birtoka, József CBászár híres rendelete folytán. A lakosság túlnyomó része a református vallás követője volt, az ma is. Mint udvari jobbágyok'

1

') s mint az elpusztult Sándor nemes község betelepült népe, vallásuk szabad gyakorlatában soha nem háborgattattak. A Ferdinándok s Leopold idejebeli üldözések hullámai nem hatottak el a békés természetű keneseiekig, ép ezért minden főfájás nélkül űzhették foglalkozásaikat : a nemesbor termelést és a balatoni halászatot. Aunál nagyobb meglepetést szült, midőn Mária Theresia idejében a földes uraság, a győri jezsuita collegium vörösberényi rendházából 3 barátot küldött át Kenésére azzal az üzenettel, hogy ha 14 nap alatt el nem hagyják eretnek tév-bitüket s az egye*) . . . Villa Zaarbena. 2. villa Mama, 3. Sandur, •a-a Kens a 5-a Citium . . . istas quinque villás nosttas udvaniicas dicto monasterio dedimus, jure perpetuo possidendam . . . etc< Assertor libertatis Ungaricae Valter Páf 121—127. lap. dűl üdvözitó egyház kebelébo vissza nem térnek, templomuk bezáratik, elkoboztatik, élvezett jogaik elszedetuek, házaikból — melyeknek fundusa ugy is s szerzeté — minden kárpótlás nélkül kiűzetnek. Ellenkező esetbon a Matacs és Márkó erdeiből szabadon vághatnak, a párbór fizetés alól feloldatnak, kihasittatván az alakítandó plébánia számára 100 magyar hold föld az urodalom hosszumezei részéből; ezeken kivül örök váltságot kapnak a balatoni halászat haszonbére alól, megengedtetvén nekik, hogy tóbirót is szabadon választhatnak maguk közül. Elképzelhető ribilliót okozott ez üzenet. Parragh uram, — utóda ama Sándorból betelepült Parraghnak, ki egy időben a parti lyukakban lakott — az akkori curátor s Imre Gergely tiszteletes uram gyűlésre hívták össze a presbyterek, az öregeket, kik mint életkor és tapasztalatnál fogva a falu eszei kormányozták az ekklézsiát. Hosszú és elkeseredett hangú vitatkozás után egyhangúlag ama határozatot hozták, hogy orvoslás végett kerestessék fel a peremartoni tractus esperese : Visky Benjamin s az akkori segédgondnok : Kenessey Lázár, kik nagy befolvasukkal, kezükben a bécsi, nikolsburgi és Iinci békekötések végzéseivel hárítsák el a községet fenyegető veszedelmet. Egyben kimondatott, bogy míg a jó Isten az ekklézsia feje felől el nem hárítja a Damocles kardját, a szentegyház ajtai nyitva álljanak s a hitben való BZÜárdsá-