Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-11-15

2. fizet, összesen 84,822.256 frtuyi adóalap után. Ez összegből a budapesti adózók adóalapja 21,271.764 frt, a vidéki adózóké 63,550.492 frt, vagyis az összes adóalapnak része esik budapestiekre, a kik pedig a III. oszt. kereseti adó alá vont egyéneknek Í

/

U) részét képezik. Foglalkozási ágak szerint 14 fővárosi gépgyáros 77.460, 32 vidéki 23.664 frt, 16 fővárosi kocsigyáros 38.870, 63 vidéki 22.362 frt, 137 fővárosi kovács 50,000, 77S vidéki 126.117 frt, 220 lakatos a fővárosban 112.840, 542 a vidéken 105.540 frt, 317 mészáros Budapesten 530.000, 10.555 a vidéken 2,100.346 frt, 350 hentes a fővárosban 208.110, a vidéken 4600 hentes 572.423 frt, 238 pék a fővárosban 194.860, 2314 pók a vidéken 394.299 frt, S gőz- s raümalom 357.595 frt, 1132 vidéki 1,008.932 frt, 809 fővárosi férfiszabó 326.660 frt, 1777 vidéki 350.455 frt, 864 csizmadia és cipész 229.240 frt, 4433 vidéki 577.222 frt, 417 fővárosi aszta-1 los 171.230 frt, 127! vidéki 223.275 frt, 73 kő- s könyvnyomdász Budapesten 143.540 frt, 300 vidéki 115.166 frt, 47 budapesti ács 32,560 frt, 403 vidéki 80.142 frt. 531 budapesti bérkocsis 149.955 frt, 1983 vidéki 254.296 frt. jövüdelem szolgált alapul a III. oszt. kereseti adó megállapításánál. H-ASOUIÓ a helyzet a kereskedőknél. 340 fővárosi fuszerkoreskedő 327.890 frt, 1123 vidéki 682.482 frt jövedelemmel volt adó alá vonva (de a vidékieknél a tőzsde s kisinértekbeiii italárusitás beleértetett). 1248 budapesti szatócs 559.188 frt, 27.575 vidéki 3,704.714 frt, 32 fővárosi gabonakereskedő 126.560 frt. 2038 vidéki 1,130.268 frt, 67 budapesti borkereskedő 152.190 frt, 1129 vidéki 542.340 frt, 72 budapesti borkereskedő 137.090 frt, 81)4 vidéki 326.126 frt, 51 budapesti bútorkereskedő 96.830 frt, 164 vidéki 83.577 frt, 132 budapesti üveg-s porcollánkereskedő .126.010 frt, 489 vidéki MIMWIIWIIIUMIWIWIIM—mmiWMiiiiMfnnii i— ••!»—i HIHIHI—i^ima———i•_i—W-—U— gut éneklések és imádkozásuk által kérjék & seregek Urától, Istenétől. A protestánsoknak hosszas és kinos zaklatásaikban egy erős váruk volt, az Isten s hogy benne vetett hitükben nem esni átkoztak, igazolta fennmaradásuk. Ehhez npelláltak mindannyiszor, valahányszor nagy veszély fenyegette hitüket, tapasztalásból megtanulván, hogy emberi Ígéretekben bízni merő hiábavalóság. A pcremarUmi tractus évkönyvei megőrizték annak a gyűlésnek lefolyását, melyben a kenései szent okklézsia sérelme tárgyal tátott. Miként nagy veszélyek idején összemennek az emberek, hogy közös akarattal, egyesült erővel álljanak ellent a bajnak : ugy itt is. Noha általános volt a veszedelem, még is megjelent c gyűlésre minden egyháx küldötte, jól tudván azt, hogy a mi ma a keneseieket fenyegeti, holnap ő ellenük fordulhat. A hatalmas esperes élénk sxinbkkcl ecsetelte kénesei latrokonaiknak kinos helyzetét s minthogy Károly király megtiltotta a felekezeteknek, mint ilyeneknek panasza felterjesztését, azt csak az egyeseknek s azoknak is csak a királyi felséghez engedvén meg; de mivel az 1(181. és 1687-iki országgyűlések végzéseit megerősítette, a melyekben megtiltalak a protestánsok templomainak elkobzása s a vallás szabad gyakorlatában való háborgatás; hivatkozván továbbá a .Felséges asszonynak az örökösödési háború, — majd később a 7 óves háborúk szerencsés leveretcse után a magyaroknak tett Ígéreteire; — s végül vonatkozással az 1741; 16, 17, PÁPAI LAPOK.. _ • 150.104 frt,'44 fővárosi vaskereskedő 148.360 frt, 530 vidéki 351.534 frt. jövedelmi alap után volt-adóztatás alá vonva. Beláthatjuk továbbá azt is, hogy hazánkban Budapesten : kivül nincs albuinin-, arany- s ezüstcsiszoló-, bőr- s hadfelszerelésibőrdiszmű.-, conserv-, csavar-, csipke-, s függöny-, csiszoló papír-, citntábla-, ókszertokkészitő-, fegyver-, festékfuvó- s harangfelszerelési-, horgany-edző-, illatszer-, vonalazó-, papíráru-, ládagyártó-, levólboriték-. órafedólkószitő-, ostorkószitő-, papirbetü- s csipke-, papirszivarkahüyely -, pénzszekrénykészitő -, ruggyanta-, színházi diszletfestő-, táviratsodrony-, tekeasztal-, tollfestő-, villamos készülékek s berendezések készítő-, zsákvarró vállalati ipar.*) Az iparnak ós kereskedelemnek a hitellel való szoros viszonya már előre is valószínűvé teszi, hogy épen ugy mint az ipar ós kereskedelem koncentrálva vannak a fővárosban, koncentrálva lesz a hitel is. Es csakugyan a statisztika a föltevést kétségbe vonhatlan igazsággá emeli. Az 1895. év végén az osztrák-magyar bank tárcájában levő váltók, warrantok és értékpapírokból leszámító Itatott Budapesten 62.005.394 frt értékű a m. íiókintézetekuél 36,322.163 » » Sokkal kedvezőbb ennél az arány Ausztriában is, a hol Bécsre 50;245.300 frt esik, az osztrák fiókintézetekre pedig 70,901.622 frt. Százalékokban kifejezve az osztrák magyar bank váltó tárcájában levő értékekből Bécsben számitoltatott le 23 ()

/G> a

'

/j osztrák íiókintézetekuél 32 °/

0

, Budapesten 28 °/

0

, a magyar fiókintéze.tekiiél 20'y

o

. *) A2 osztrák-magyar banknál kézi zálogra kint levő kölcsönök tettek 1895. dec. 31 -ikon Budapesten 7,300.830 frtot, a vidéken 4 497.860 frtot. *) Közg. Szemle a Sült. adatok az adóreform emlékirathoz nyomán, J»S s köv. 1. | *) Mihók-féle Masyar-üompass 1896/7. 56. 1. 46 és 65, — s az"l7&I7T~8riTr5'"Pi pöntjaíra," melyekben a Jezsuita rendnek eltörlését ígérte : azt indítványozza, hogy ily szellemben felterjesztés intéztessék — BürgőSBÓgi szempontból a kerület mellőzésével — a Felséges asszonyhoz, melynek benyújtásával ő és elnöktársa bízattak meg, kik azt a helytartó tanács és nádor utján juttatták a trón elé. A kouesoick megnyugodtak, gondolván, hogy a felterjesztésnek annyi sikere csak lesz, hogy ha a Jezsuiták el nem űzetnek is, de legalább niegtiltatik nekik jobbágyaik zaklatása. Hogy feltevésükben mennyire csalódtak, igazolta az eltelt 14 nap után felvirradott reggel. Kocsi állott meg a lelkész lakás előtt, melyből a jól ismert és rettegett 3 barát szállott le s az ép szentegyházban áhitatoskodó népet meglepte. Imre Gergely tiszteletes uram nem. zavartatta magát buzgóságában s midőn az érkezők feltett löveggel s azon porosan kiáltották ax Ur asztala elé, szemben a szószékkel s felszóllitották imádságának abba hagyására, Pál apostolnak a Kómáiakhoz küldött levele 13 rész 1 versével felelt, hogy „minden lélek a felsőbb hatalmasságoknak engedelmeskedjékj de mivel a hatalmasságok Istentől vannak, hát első az iBtenl" — s folytatta imáját. Mikor azonban az Isten szolgái, a Jezsuita páterek bele-bele dörögtek imájába s boszus kifakadásaikkal szcntségtclenitették meg az Isten házát, a gyülekezet megbotránkozva a durva és illetlen eljáráson, felkelt, mint egy ember s kiszorították a s/itkozódókat. 1896. november 15. Ugyanilyen aránytalanságot látunk továbbá a budapesti hitelintézetek ós a vidéki hitelintézetek helyzete között. Lássunk néhány példát' a Mihók-féle Ootnpass egyesi'tett kimutatásából. E szerint a Budapesten levő 36 bank és takarékpénztárnak volt 121,129,866 frt részvénytőkéje, a vidéken levő 858 bank és takarékpénztárnak pedig 71,418.119 frt. A budapesti intézetek öszszes tartalék ós biztosítéki alapjai 56,735.502 frtra rúgtak, a vidéki intézeteké 39,700.551 'frtra. A budapesti intézetek betétének összege (a záloglevelekivei ós pénztári jegyekkel együtt) 780,781,210 frt, a vidéki pénzintézeteké 543,757.636 frt; a fővárosi pénzintézetek tiszta nyeresége 19,689.102 frt, a vidéki pénzintézeteké 13,033.239 frt. A hitel kielégítése tehát 2

/s részben fővárosi intézetekbe van koncentrálva, s csak' í

/

s részben van meghagyva a vidéki pénzintézeteknél. Dr. Antal Géza. = A pápai választáshoz. Esterházy Miklós Móric gróf a néppárt egyik vezére az Alkotmány keddi számában azt Néger Ágoston apát-esperes, helybeli plébánosról, hogy „Veszprém megyében a néppárt csak ugy talált termékeny talajra, mert Néger apát ur azok közé tartozik, kik ennek eszméit gyakorlatilag érvényesítik/' Ez az egész kijelentés óriási tévedésen alapszik, melylyel szemben fel vagyunk hatalmazva kijelenteni, hogy Néger Ágost apát ur nem tartozik a néppárthoz, hiába akarják őt a néppártiak (jól ismert okokból) erőnek erejével néppártinak besorozni. Ha az apát ur uéppárti lett volna, akkor nem maradt volna el tüntetőleg a lovászpatonai ismert nagy néppáiti ülésről, és Zichy Nándor gróf üdvözléséről, a hova pedig az esperessége alá tartozó papok mind elmentek ; (ezt az Alkotmány sem fogja eltagadni); ha uevezett apát ur néppárti lett volna, akkor nem lett volna kénytelen az Alkotmány pápai levelezőjót „aljas hazugnak és rágalmazónak" kijelenteni; (ezt az Alkotmány sem fogja eltagadui); ha néppárti lett volna, akkor nem küldte volna vissza a postán a néppárt lnvntalos közlönyét, az Alkotmányt Az ellentmondáshoz nem szokott Jezsuiták, feldühödve az eljáráson, botot emeltek a népre, legelső izben az ősz lelkipásztort, Imre Gergelyt sújtották főbe. Még egy-két ütést mértek jobbra, balra, de a felháborodott nép lefegyverezte Őket s méltó boszankodásukban s a valláson ós lelkipásztorukon ejtett sérelemért akképpen vettek elégtételt, hogy a 3 barátot füleiknél fogva kiszegezték a templom oldalára s egész nap ott hagyták őket napsugár tüzének s gyermekek gúnyjára. A krónika feljegyzi, hogy a keneseieknele ezért semmi bántódásuk nem leve. A Hunyadiak és Jagellók kora. A hazafias lelkesedés vesz erőt szivünkön, midőn Fralcnói Vilmos remek előadásában és rendkívül vonzó leírásában nemzetünk legfényesebb korszakának, a dicső Hunyadiak korának történetét olvassuk, a mikor hazánk hatalmának, műveltségének és gazdagságának fénykorát élte és a nemzet erejét és fényét képviselő királyság legteljesebb erejében tündöklött. Viszont kénytelenek vagyunk fájdalmunkat elfojtani, midőn Fraknói nevezett művében a Hunyadiak fénykorát követő Jagellók korához érünk, melyben a nemiét erejének rohamos hanyatlását s az ország pusztulását látjuk szemünk előtt lefolyni. Praknóinak ezen nagyszabású munkája mint az Atheuaeum kiadásában megjelenő Magyar Nemzet Tör-