Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-08-09

2. PÁPAI LAPOK. 1896. augusztus 9. való elnópszeriitlenitését. Pedig ennek a pszichológiai momentumnak e kérdésben nem csekély szerepe vau, s orvosainkra vár az a feladat, hogy a polgárság körében, különösen az alsóbb néposztálynál, a vízvezetéket népszerűsítsék, s őket annak óriási fontosságáról és kózszukségéről meggyőzzék. A vízvezetéknek a város által való kezelése, tehát az u. n. házi kezelés ellen szólnak azok a sajnálatos események is, a melyek legutóbb a fogyasztási adó és vám kezelésével megbízott hivatalnál felmerültek. A városnak, mint erkölcsi testületnek féltve őrizendő reputációja szempontjából sem szabad megengedni, hogy a város ismét belemenjen még egy üzleti vállalat házi kezelésébe, s kitegye magát ós erkölcsi reputációját oly vállalkozásnak melynél a pusztánüzlefi szempontból való elintézés szüksége esetleg a morál követelményeinek figyelmen kivül hagyását igényelheti. A vízvezeték házikezeLósénél különben sem lehetne majdan az üzleti szempontoknak annyira prevaleálni, mint ez a fogyasztási adó és vámjövedók kezelésénél történt, mert hisz itt a város közegészségügyéről, létérdekéről van szó, melynél nem szabad minden áron előtérbe tolni a minél nagyobb jövedelmezőség követelményét. Mindezek kényszerítő logikával utalnak bennünket arra a következtetésre, hogy a vizmíí létesítésének és fentartásáuak egyedül ajánlatos módja a részvénytársaság által való fmancirozás volna. Erről majd legközelebb. = A néppárt rna Lovász-Patonára| gyűlést kivott össze. A gyűlésen csupa idegen urak ígérkeznek szavallani. Érdekesen jellemző, hogy a gyűlést kérő ivet Kauffmann csóthi ós Edlinger nómot-teveli plébános urak mellett Lukácsok is aláirta. Tehát Kauffmann ós Lukácsok egy íven !! — A néppárt társadalmi szempontból valóságosan veszedelmes tondentiákat űz ; megrovandó, hogy „Juuo hó elsö napjaiban töltöttem 8 napot Pápán, szállásom Sebestyén Gábornál —Veszprém megye 48 előtti pecsovics követénél volt, róla hallgatok, de vétkezném, ba nejéről meg nem emlékezném. Az ihászi-i csata után az én ütegem és a Vilmos huszárok voltunk kirendelve, egész nap koplaltunk, s ime mily meglepetés várt reánk tisztekre, a fentirt urnő annyi sültet, kalácsot és bort küldött, bogy az összes tisztikart megvendégeltem, bogy szivbŐl koein

Lottunk az egészségére, magától értetődik. Uri házánál osmerkedtem meg sok szép uri leánynyal, kik közül én a pálmát Szabó Emiliának adtam akkor, noha most el kell ismernem, hogy az Rozsos Marit illette. Az én tollam gyeuge annak leírására, a mit a kórházban láttam; valahányszor ott megfordultam, Rozsos Marit mindig a szegény sebesültek mellett találtam. Különösen ápolta Szekrényesi, akkori kapitány fiát. Felépült-e, nem tudom. Szóval a pápai hölgyek emberi erő felettit vittek véghez. Isfcen áldása ezért rajtuk és maradékaikon." Igy folyt az előőrsi tisztek dolga, a legénység pedig, valamint a hadtest, Tapolcafőnél főzéshez látott. Az ellenség Ikászínál megállapodott, örülvén, bogy a csatatér ura maradt. Most már azt hitte Schütte, bogy Kmettyt PöltextbergtŐl elvágta, a mi .azonban még nem volt bevégzett dolog. Mégis, hogy Kmetty az ihászi-i csata után nem csatlakozott Pöltenberg illetve Görgei hadához, hanem Fehérvárra, s inneü délre vonult, azt Görgeinek jun. 28. keletű s a csatatéren Győr alatt irt parancsa folytán tette. oly községben tartja gyűlését, a'hol majdnem többségben van az ág. ev. hitfelekezet. Megrovandó, hogy mikor még egy párt sem mozog (nincs is értelme ma még bárminemű korteskedésnek /), a néppárt volt az első, a mely vármegyénk egy derék, tisztességes kerületében megkezdte a néplazítást \ Eddig az ugodi kerületben, melyet annyi éven át Fenyvessy Ferenc képviselt az országgyűlésen, nem volt soha tere a vallási békétlenségnek. A különböző vallásfelekezetek tisztességben, békében, szeretetben éltek egymás mellett. S ha eljött a választás ideje, a pártokat politikai elvek és meggyőződések vagy személyes tisztelet és rokonszenv vezették, nem pedig vallási fanatizmus ós hazafiatlan Luegerismus! És íme most! Az ugodi kerület egy-két izgága, szenvedélyes, papjának sikerült Zichy Nándor grófot közéjük bolonditani, hogy ez meg, az ő többi népbolonditó apostolaival népünket, derék jó vidékünk békés polgárait egymással összeveszítse, s a szeretet helyébe gyűlöletet hirdessen. — Nos ! Félünk, hogy a ki szelet vet, vihart arat. Lapunk zártakor a községek nagy elkeseredéséről referálnak tudósítóink. Ki tudja, nem fogja-e megbánni az az egy pár izgága, szenvedélyes pap, hogy a szeretet vallása helyett a gyűlölet igéit hirdeti ? Mi mindenesetre kérjük a kerület minden tisztességes, liberális érzelmű polgárát, hogy ítéletükben ne a vallásfelekezetek különbözősége, hanem a jellem, s a becsületesség vezesse ós kérjük, hogy ne hallgassanak azokra, a kik édes hazánkban az egyes vallásfelekezetek ellen gyűlöletet szítanak! Mentse meg az Isten a vallási türelmetlenségtől a sok különböző vallásfelekezetek által lakott édes hazánkat, vármegyénket! Kereskedelmi önképzőkörünk ügyében. Azok előtt, a kik ismerősek a pápai kereskedelmi ifjúsági önképzőkör belső ügyeivel, bizonyára nem titok többé az a gyakran felhangzó panasz, mely szerint ez a kör ujabban épen nem felel meg az ő hivatásának és céljának. A Ezt a parancsot Kmetty Pázmándon vette, midőn útban volt Győr felé, egy huszártiszt hozta azt hozzá egy szakasz huszár fedezettel. Pázmáiulról tehát, Fehérvárnak fordult Kmetty, s nem egyesült a feldunai hadsereggel mint ezt ama művében irja : Arthur i Görgeis Leben und Wirken in Ungarn. Beurtheilt von Georg Kmetty gewesenen ungarischen General. London 1853. Ezen körülményre Hatala Péter is felhívja figyelmünket*), s az ide vonatkozó osztrák hivatalos munka : Der Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen im Sommer des Jahres 1849. valamint Görgei Istvánnak ide vonatkozó helye kijavitandók. A ihászii csatát követő éjen sem mutatkozott sehol az ellenség, hanem jun. 28-án reggel feltűnvén Schütte hadai a láthatáron, Trskó ágyúval jelt adott s azután sietett Kmetty után. Városunk lakossága most a német hadak bejövetelétől tartott, s ez elől többen elmenekültek, azonban az ellenséges német hadak Ihászi alól Győr irányában vonultak tovább, s többé e tájon nem voltak ezután láthatók. Kmetty ekkor Osváld Dánieltől tudakozta, hogy Pápa elkerülésével,- az országútra hol juthat ki. Gyimót és Osót irányába vette azután útját, Pázmándon érte őt Görgei parancsa, a mive Fehérvárnak fordult, utja közben Zircen érte őt utol Trskó is ágyúival. Azalatt az ihászi-i csata halottjait is eltemették hét sírba a lesvári major elé. Az ellenség a maga részéről 65 halottat, 162 sebesültet jelentett be, a mie*) Hatiiln lY'tor inínyzá, egyet, twiiír I8Ü0. jan. 8. helyett, hogy ama feladatoknak igyekeznék megfelelni, melyek az ilyen célú körök létezésének alapját és okát képezik, alkalmat nyújt a tagoknak játékszenvedélyük kielégítésére, nem pedig arra, hogy a napi fáradalmak után a kör helyiségében a tagok szellemi szórakozásban részesülnének. Mind gyakoriabbakká lettek ezek a panaszok kereskedői körökben a nékül, hogy azok, a kik a kör életét állandóan figyelemmel kisérik, csak a legcsekélyebb igyekezetet is észre vehették volna a javulás utja felé. AJZ állapotok türhetlensége arra indított néhány tagot, a kikhez városunk több tekintélyes kereskedője is csatlakozott, hogy iuditványnyal lépjenek a kör választmánya elé, melyben azt ajánlották, tiltsa ki a választmány a kör helyiségéből a kártyajátékot és a megfelelő lapok járatása, valamint felolvasások rendszeresítése által igyekezzék javítani a kör helyzetén. Az indítvány első részére az volt a választmány felelete, hogy a mennyiben a körből a kártyázás kitiltatnék, nem akadna többé tag, a ki a kör helyiségét látogatná. Oly felelet, a mely nemcsak a mi körünk, hanem minden valószínűség szerintaz egész ország Önképzőköreinek történetében ritkitja párját. Nem akarjuk hinni, nem tudjuk hinni, hogy a választmány helyesen jellemezte a kör tagjait és ebben az esetben a legsúlyosabb vádat emelte ellenök. Ha pedig a választmánynak van igaza, a mi teljességgel kétségbe ejtené kereskedő ifjúságunk minden igaz barátját, ugy oszlassák fel a kört, mert ennek semmiképeu sem lehet az a hivatása, hogy az ilyen üzelmek folytatására nyújtson alkalmas helyiséget. Sietünk azonban hangsúlyozni, hogy mi a hangoztatott vádat egyáltalában nem hihetjük. Nem tudjuk feltételezni kereskedő iíjaink többségéről azt, hogy pusztán kártyázni járna a körbe és erős meggyőződésünk, hogy móg sokkal nagyobb látogatottságnak örvendene a kör akkor, ba a napi és heti lapok állnának a tagok rendelkezésére. Ugyanezen alapon nem állhat meg az az ellenvetés sem, a melylyel a választmány az említett indítvány második részét fogadta, hogy tudniillik a felolvasások rendszeresítése esetén már a harmadik vagy negyedik nem volna megtartható a nagy fokú részvétlenség miatt. A hivatkozás a múltra e tekintetben nem lehet irányadó a jelenre. A mult hibájáért nem mondhatuuk ink részéről csak 19 halott volt. Sebesültjeit az ellenség Maroaltőre vitette, kik közül 20-an nyugosznak a marcaltői. temetőben. Kmetty sebesültjeit Pápán az irgalmasok kórházában rakta le, igy a fiatal hadnagyot is Feketét, egy fiatal tót legényt pedig máig is emlegetnek közülők, mint mulattatóját ii többieknek.*) Vármegyénk levéltárában 19 halottunk eltemetéséról egy kis jelentést is találatunk, mely jóformán az ellenségtől hirtelen fel nem talált holtesfcekről szó^eképen : „Alólirott ezennel hitelesitem, bogy Ihászi Mészáros József, Molnár Ignác marcaltői uradalomhoz tartozó hajdúk, Wellner József faragó béres és Takácsba lakó fia Wellner József, az ihászi-i csatán elesett 28 testet, melyek közül 9 német katona volt, ihászi és marcaltó'i határban eltemettek. Költ Ihászi jul. 1. 1849 Id. Stetina Fer. m. k. -számvevő. Kmetty hadteste pedig Varsányon át Fehérvárra vonult, onnan délre ment, egyesült az alvidéki hadsereggel, Péterváradot felmentette az ostromzár alól, itt találták a Kmetty vei járt pápai deákok Pap Gábor, Kovács Antal és Imre, barátjukat Szilágyi Józsefet. Ezután e sereg a temesvári végzetes csatában ( vett részt, s Lúgosnál megállva, lehetővé tette a haza nagy fiának a Törökországba kimenekülést. **) Ezen ihászii csatának, Kmetty hadának, a magyar honszeretetnek emlékét őrzi, s fogja ápolni az utódok szivében a pápai honvédszobor. *) Ploasor Fer. pitpai plob. 1849. Pápán. *•>) línp Gábor százados rof. piisp, lev. jul. 13 3889