Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-12-29

5:1. v/ah* l'.ip.ui. 1995. december SM>. PÁPAI LAPOK. Papa Váróé hatóságának és több pápai, s pápa-v

id.-ki egyesületnek megválasztott k« zlünye. Begjoieuik uiiüdeu vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca %9.. hova a lapnak szánt közlemények küldendő*. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Főtér. dr, Laptula,|doti' : Fenyvessy l«'ei*eiio. Felelős szerk Köi'iitendy llóla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a lefrjiitányosabban felvétetnek. A lap ára : Kgéxz évre ti frt. félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Kgyes szám ára 15 kr. Az év végén. — Olvasóinkhoz. — Két nap tnulva bezáródik mögöttünk ez év, melynek küzdelmeit már megvivtuk, örömeit és nehézségeit átéltük ; eltűnik a végtelenségbe, de alkotásai, mint a felvilágoso dás szelleméi)J1 kisugárzó fénycsóvák, bearanyozzák a jövő, dicsőségteljes uj év születését, a mely diszével, fényével és ragyogó pompájával a Magyar nemzet ezer éves, eseményekben gazdag történetét tárja fel előttünk. I,apunk ezeu számával mi is bezárjuk az évet, hogy újult erővel, hatványozódó szorgalommal és igyekezettel fogjunk ismét a munkához s azt az évet, mely egész nemzetünknek ünnepe lesz, a magyar hírlapirodalom méltóságához képest hivatásszerűen töltsük be. Köszönetet mondunk ez alkalommal derék s buzgó munkatársainknak, igen tisztelt el fizetőinknek és kedves olvasóinknak azon bicses erkölcsi és anyagi támogatásért, a miben bennünket eddig részeltettek; mert nehéz feladatunknak csak az ő pártfogás ik mellett felelhettünk meg ; kérjük tehát ajándékozzanak meg továbbra is jóakaratukkal, maradjanak híveink, legyenek ezentúl is jó barátaink, nyújtsanak segédkezet arra, hogy lapunk a közélet torén, a társadalmi életben, az igazság védelmében a felvilágosodás terjesztésével tölthesse be hivatását. Eddigi működésünk, lapunknak huszonkét éves múltja, legyen biztosítéka jövő irányunknak; mint a múltban, ugy a jövőben is a szabad eszmék terjesztésének harcosai maradunk, a társadalmi egyetértés és felekezeti béke megszilárdítására törekszünk, s a közügyek előmozdítása, helyi érdekeink higgadt megvitatása képesendi legtöbb feladatunkat. Vármegyénk és városunk közügyeinek előmozdítása s lakosságának érdeke vezet j bennünket és ezeknek közjavát teljes erőnkből előmozdítani igyekszünk. A hazai ipar, kereskedelem és mezőgazdaság felvirágoztatására pedig mindent elklvetüuk. Mindezeknek azonban fsak ugy felelhetünk meg, ha közönségünk támogatását bírjuk ; ismételve kérjük tejút, szíveskedjenek bennünket a jövőben is mutogatni, lapunkat ismerőseik körében terjeszteni és lapunkra előfizetni. Lapunk ára mai al a regi. Hazafias tisztelettel A Pápai Lapok- szerkesztősége A diszpolgárság kérdéséhez. Lapunk egyik előfí számában városi közéletünk egyik kiválé tagjától hoztunk Yeritas név alatt egy cikket, mely el\i alapon fejtegette városuepiuak eddig elfoglalt és a jövőben is helyesnek bizouyuló álláspontját a díszpolgári Kftrfhtetés tárgyában. K cikk fejezi ki lapunk álláspontját ma is, a mikor egyszerre váratlanul kezdeményezve lett az. hogy városunk ez id ísteril!ti képviselője választatnék meg Kossuth Lajos, Jókai Mór es Vaszary beit 'gprimás mellé díszpolgárnak. Yeritas cikkének álláspontja az, hogy a kinek egyenesen Iii rat,das kötelessége a várost minden közérdekében képviselni, SS egyszerűen Ctak kötelességét teljesiti e kep\ise|et által es berki lenne az, a ki a váms orss. képviselője (mint például Kger városának, mely legújabban dohánygyárat kapott, Szederkényi ssélsőbali a képviselője), annak hioatalbeli kötelessége mindazt teljesíteni, a mit a város közérdeke kivan. De díszpolgárnak a város /Inn a hivatalos képviselőjét szokta kiszemelni, de legfeljebb azokat, a kik (eltekintve itt egy Kossuth, egy Jókai nagy neveitől) bár semmi összeköttetésben nincsenek egy várossal, mégis érte valami nagy áldozatokat hoztak. Ks e tekintetben a kezdeményező nem gondolt arra, bogy akkor, amikor l'ápa városától azt kívánja, hogy belemenjen a díszpolgári divatos lázba, akkor jóval előbb kellett volna gondolnia a kezdeményezőnek magára N'ekerle Sándorra, a ki Ederkdzy Móric grófnak kezeadásával Ígérte meg és létesítette a dohánygyárat ; gondolnia kellett volna azokra, a kik bár semmi közük sincs Pápa városához, mégis alapitványaikkal adták tueg a bázist a pápai fOldmfires iskolának; gondolnia kellett volna egy Csálén Albin grófra, a ki a pápai főiskolának helyét, a komáromiak nagy versenyzése közben, egyetlenegy szavával eldöntötte Pápa javára; gondolni kellett volna még Tisza Kálmánra is, a kinek városunk eulturalis előrehaladásiban nagy érdemei vaunak és gondolnia kellett volna dr. Wlassics <iyula miniszterre, a ki beleegyezett még abba is (nehogy egy esetleges miniszteri változái ./.t is újból kérdésessé tegye), hogy a pénzügyi bizottság Idei jelentésébe hivatalosan is felvétessék az, hogy az uj állami tanitóképesdél Pápán állítja fel stb. is mikor még a fuitcát is elkeresztelni akarja az illető kezdeményez'*, nem felejti-e el, bogy sok egyenek közt egyik Esttnéag adomány le.eleitek köszönheti városunk, hogy J PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. A karácsony estéje. *J — A »Pápai Lapok, eredeti tárcája. — Irta r Pereszlényi Zoltán. A kis .Jézus születésének ünnepe elérkezett. Szeretetet, békét, hitet és örökzöld reményt húzott e nap a földre ezelőtt majd kétezer évvel. Az üuuep akkori egyszerű fensége külső jeleivel együtt átöröklődött a késő századokra is. Ezért a karácsony ma is a tiszta, nemes öröm szent ünnepe. (iritl e napon a szegény és gazdag, örül az Ofeg és a gyermek,— örül mindenki ; hisz a karácsony hozta öröm nem egyeseké, baiiein mindenkié egyaránt. Az ártatlan gyorra dtsziv naiv hitével e napon megtelik a túláradó örömmel, melyben a szülő feltalálja azt a legnagyobb boldogságot, melyet semmi a világon nem nyújthat. S önkényt felvetődik a kérdés, ki boldogabb '( A gyermek vagy a szülő V Mindkettő egyformán. Örömeik, mint a láncszemek fOggnek össze elválaszthatatlanul, •— s ha az egyik szem megszakadt, nem teremt az Isten helyette ujat, mely azt pótolja. Ha nincs már szülő, aki örüljön s ha uiucs már */ Tetbnikaiakadályok miatt mull szaueuikbol klmSlSSl gyermek, a kinek Örömében boldogságát találja fel, niaos semmi Sasa, s a karácsony megszentelt Öröme az emlékezeté csupán, mely a szívnek csak lájdalmat olUM. Kgy kis történet jut eszembe a kararsonyestnil : hallgassák meg, elmondom. Kit egy városban valami Hartha János nevü isizmadia-mester. Családja feleségéből, fiából, a kis Jaucsikából és leánykájából, a hat éves lluskából állott. Volt még valaki, a ki szintén a családhoz számítódott: a Miska inas, ez az értelmes, jó hu, ki annyi őrön öt szerzett már mesterének, bogy inas létére vele egy asztalnál ehetett, l tobb e féle privilégium illette meg ót jó magaviseletéért, a mivel nagyon kevés csizmadia inas dicsekedhetett. Jáuos mester, vagyoni állapotát tekintve, nem született hurokban, de becsületes munkája mellett kis családja szükséget nem látott. A mije volt azzal megelégedett; a ki pedig megeléged"tt, az boldog. Jáuos mester is boldog volt. Egyszerű kis lakisa két szobából állott a konybáu kivül; a hátsót mühelyuek, az elsőt lakásnak használta, de csak a feleség és a két gyermek, János mester a Miska ina-oal rendszerint a műhelyben aludt. Kiérkezett a knváosonjf estéje, uidy.it az egész isteniéin háznép mindi u évben kegyességgel m"gszokott uuuepelui. A Miska inai alkonyatkor már egy vén, vagy tiz generációt kiszolgált rozsdás piszto'ylyal el kezdett künn az udvaron putlögatni. Kz is kiváltságai közé tartozott. Mert bizony más csizmadia inasnak a mostete a lábsaijjeJ majd a nyaka köré szedegetett volna krisztkindliképpeu, csak azzal az ezer esztendős pűtfogatóval ijesztgetné. Hé, Miska, hallod-e V — hangzott a konyha ajtajából a mesterné szava. — (iyere csak be fiam ! — Megyek, inesterné asszonyom, rögvest, csak még egyet durrantok. Mikor ez is megvolt, a Miska inas eleget tett a parancsnak, bement. Karácsonyi kép tárult eléje a szobában. - Hat vékony krajcáros gyertya égett ott az asztalon a két felfordított csizmadia-szék lábain, mindegyiken egy-egy. K túlságosan egyszerű karácsonyfa mellett feküdtek a kis Jézus ajándékai, melyeket a gyermekek számára hozott: két ördög aszaltszilvából, piros szemekkel és nyelvöcskökkel, aztán aranynyal-ezüsttel bevont diók, kis mákos kalácsok — és két kis könyv, a bibliai törtéuetek. A Miska inas ezek láttára majdnem kibu|t a bőréből örömében; egy darabig nézeget ;,e azokat, aztán a mesterné asszony parancsára átment a két gyermekért a műhelybe; János mentei m"g az ur-'g seoltárkOnyvbest lall