Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-10-20

s. A sertéspiac kérdése. A sertéspiac elhelyezése tárgyaltán több tekintélyes városi képviselő kérvényt nyújtott he a városi képviselőtestülethez. Ezen indit­\ány már legközelebb a városi képviselőtes­tűit elé kerül érdemleges elintézés céljából. Az indítvány nem uj, i képviselőtestület már többször foglalkozott ezen eszmével és a lakosság között nagy háborúságokra szolgál­tatott alkalmat. Különösen a hetvenes években vert fel nagy port városunkban ezen kérdés. Két tábor állt szemben akkor egymással, egyik az elhelyezés mellett, másik ellene foglalt állást. A ki vissza tud emlékezni azon időre, az tudni fogja, hogy mily heves jelenetek fordultak elő a gyűlésekben, a szónokok nem kímélték egymást, a kifejezésekben nem vol­tak válogatósak és a mi fő, a tanácsteremből a társadalmi térre is átvitték a gyűlöletet és harcot. A sertéspiac kérdése most újra napiren­den lesz. Véleményünket e tárgyban elmond­juk majd akkor, mikor az a közgyűlés tárgy­sorozatára kitűzve leend. Felszólalásunkat ez­uttal csak azért tessssfik meg, hogy a tárgyi­lagosságot és higgadtságot ajánljuk már most jó eleve, mindenkinek figyelmébe. A higgadt ós tárgyilagos tárgyalásoknál könnyebben meg­értik egymást a városi képviselők, helyes és okos érvekkel Mindenkor könnyebben boldo­gulhatunk, mint ha ádáz harcot vívunk egy­mással. Ennyivel tartozunk magunknak és a \árosi képviselőtestület tekintélyének. Óhajtásunk egyébként az, hogy győzzön a jobb és helyesebb felfogás. Kikacagott, kigúnyolt, eldobott. S a leány rom­latlan hitén fölkacagott. Mintha a nap borult volna el. Mintha szo­morúan hajtották volna le tejüket a virágok, mintha végzetük árnya borult volna a kertre sötéten. VIII. Aztán Oszkár sokat nevetett a tahin, a kis láuy lélszegségein s megfoghatatlannak találta, hogy tölthetett ilyen sok időt ezen a helyen, ö, a kit vaskapcsokkal tart fogva a nagyvárosi élet, az ottani nők káprázatos bű­vös lelke. IX. S a virágtündérek újra kiszállottak csön­des, pihenő éjszakán a búsongó kelyuekböl ; oda libegtek a kis Annus ágya lölé és hűs harmattal eDyhitették aunak égő homlokát. — Vigyetek újra vissza — rebegték a le­ány ajkai, ti akik o világra küldtetek. Csalód­tatok bennem, nem tudtam betölteni hivatáso­mat. Nem vették észre, hogy őrangyal vagyok, a tiszta szerelem nemtöje. Nem tudok már az élettel megküzdeni, édes virágtestvéreim. Száll­junk el mindnyájan a földről. S a virágtestvérek elvitték magukkal a kis Annust a romlott, fekete földről. * Tulajdonképpen p^dig ugy kellene vé­geznem, hogy Annuska kiheverte a csapást, aztán férjhez ment egy urodalmi gazdatiszthez. — de mint az utcasarki didergő koldus az ir­galom nyomára, az életmentő könyörületre, Ugy vágyódik utánad a lelkem, az én sivár *) Az eM közlemény lapnak : H-ik számiban je­naturalista históriám küzben, óh, romantika/ lent mej. A pápa-csornai vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. ) Állomások. Az engedélyes köteles a kiépítendő pályán a következő álomásojtat, illetve kitérőket és megálló­helyeket létesíteni : 1. Marealtö BM m. kosazu 2. Szany-Nzt. András vizállomis . 400 ,. ,, 3. Egyed-Csanak 35<> ,. „ 4. RábaPordány 85») „ „ Ezen tél ül engedélyes a szükséglet szerint még további állomásokat, kitérőkot és megálló helyeket is létesíthet; ozdn pótléteaitméayekbea aznibau a kereske lelem igyi tu. kir. minister engedélye a ter­vezetek bemutatása mellett előzetesen kikérendő. Az állomások ós kitérők lehetőleg vízszintes­ben, vagy meg nem haladó emelkedés, il­letve esésben helyezetniük el és pedig olyképen, hogy azok szükség esetén kellően megnagyobbítha­tok legyenek. Állomási építmények és vonalörházak. Az állomásokon előállítandó váltóőri lakásokon és a vonalon esetleg szükséges örknuyhőkon kivül, a uyilt pályán a kereskedelemügyi m. kir. mi­nister által meghat árosán dó kelyeken, — összesen 'J őrház lesz építendő, a hozzájuk tartozó melléképü­lettel, kúttal és kenyérsütő kemencével együtt. Közcélok, ugyiniut : a jövedék, a posta távírda, rendőrség s»,b. részére megkívántató helyiségek elő­állítására az engedélyes csak külön kárpótlás mellett kötelezhető. A felvételt épületek, lakó és őrházak, továbbá a rakodók, tisztító g'drök, aknák, csatornák és ku­tak, valamiut a kenyérsütő kemeucék kőből vagy téglából falazva állitandók elő, mig a ntozdonyszi­nek toldalékaikkal együtt kő vagy téglaalappal éa lábazattal favázas bibikből: az áru-, kézi- és pálya­léntartáai raktárak, melléképületek, szén- és gaboua­szinek pedig kő- vagy téglaalappal és lábazattal, illetve kő- vag)- téglaoszlopokon, Iából építhetők. A vizálloinási kutaknak oly vizböséggel kell biruiok, hogy azok 24 óra alatt mindkét irányban közlekedő 10 —10 vonat számára szükséges vizmeny­nyiséget a kellő minőségben szolgáltatni mindig ké­pesek legyenek. Pálya elzáró és Jelző. A pálya bekerítesd csak különösen figyelemre méltó helyekju és ott szükséges, hol a pálya jelen­tékeuyebb forgalmat közvetitö ko/.utak vagy helyi­ségek közvetlen közelében, illetve azokon keresztül vez.et el. Az állomások a szükséghez képest bekerí­tetniük. Utak és utiárók szélein kariák, kerékvetük, vagy k*ritések csak ott alkalmazandók, a hol azok a fen­forgó viszonyoknál fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők. Az utjárók elzárására szükséges sorompók csak nagyon látogatott útátjáróknál, vagy oly helyeken ál­litandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezctidők el. Az engedélyes köteles üzleti távirdát létesí­teni, melyen uz állomások közti távsürgonyzés esz­közölhető legyen. A vonatok keresztezésére szolgáló vágányok­ban fekvő váltók világitható jelző tárcsákkal látan­dók el. A pápai éa csornai csatlakozó állomások előtt az előirt távolságban a helyi érdekű vasút vonalán egy-egy villamos védjelző állítandó fel. Egyébként a lát-, hang - és haraugjelzők mind­addig mellőzhetők, mig a SÜrf vonatforgalom azok előállítását nem teszi azüksógesaé. A kézi és a vonatokon használandó jelzőeszkö­zök a íennáló szabályok szerint szensendők be. Üzleteszkózók. Az üzleteszközöket a vasúti üiletrendtartás 2-ik és 2'2 ik SS" 8 '''* 0 megszabott hatiro/.múnyok fen tartása mellett, a mennyiben ezek az idézett en­gedélyokirat határozmányai folytán változást nem szenvednek,engedélyes maga választhatja ugyan meg : köteles azonban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, valamint azok nemét, sz&inszeriuti mennyiségét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a keieskedelemügyi ni. kir. ministerhez átvizsgálás éa jóváhagyat végett még a megrendelés előtt bemu­tatni Felszerelési, leltári éi berendezési tárgyak és elhasználást anyagok A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak ;iz engedélyes által jóváhagyás végett bemutatandó részletes kimutatás alapján a kereskt delemügyi m. kir. minister által megállapítandó mennyiségben, az elhaszuálási anyagok pegig a 4 heti szükségletnek megfeleloleg lesznek az építési tökéből beszerzendők s az üzletnek rendelkezésére boesátandók. Jótállás. A különböző létesítményeknél használt anyagok jó minőségére, nem különben az előállított összes munkák megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. államvasutaknál érvényben levő feltétfüzetek és az épületek leírásának batáro/.máuyai mérvadók. A sínek kivételével, mindazon munkákért éa szállítmányokért, melyekre a m. kir. államvasutak feltétfüzeteiben bizonyos jótállás van megszabva, en­gedélyes a műszaki felülvizsgálat helyi szemléjének középidejétől azámitott egy évig, a sin.-kért ellenben az épület megnyitása napjától kezdve legalább há­rom évig tartozik jótállani. Engedélyes tartozik továbbá az építési alap­ból fedezni, illetve megtéríteni a felépítménynek szintén az. üzlet megnyitásától számított busz napi fentartása költségeit, megjegyeztetvén, hogy ezen '20 napi fentartáshoz a tartalék-kavicsot nem szabad felhasználni. Látványosságok a kiállításon. — Fővárosi levél, — Budapest, október 17. A messze külföld ueves Up iáinak képvise­lői jártak a napokban Budapestéu. Apróra meg­nézték az ezredéves kiállítás bekerített terüle­tét, hogy a maguk két szemével lássák, mit, hogyan ós minő hajlékban mutat be Magyar­ország ezredéves ünnepén. S amig ők sorra vették az épülő és nagyrészt már elkészült pompás palotákat amelyeket mi már régebben leirtunk . amíg <>k bámulattal tele jártak egyik csarnoktól a misikig, folyton gyarapo lott az érdeklődésük, egyre hangzott ajkukról az el­ismerés, aildig mi próbáljuk meg egy pil­lantást, vetni a jövendőbe, hogy meglássuk azt is, a mi csak készül, a mi csak tervben, vagy papírra tett elhatározásokban van nieg. Ne nézzük most Magyarország produk'iv erejének leendő megnyilatkozását, mellőzzük pár pillanatra a nagy munka komoly részét a melyet ugy is látni, megvizsgálni, tanulmá­nyozni kell majd mindenkinek: hanem lássuk ra'iiö szórakozást, mulatságot, látványosságo­kat nyújt m»jd a nagy közönségnek az ezred­éves kiállítás. Itt lesz elsőben a megnyitás napja. A király és az egész királyi család és vele a nem­zet sorsának intézői legelőbb a Mátyás király templomiba mennek imádságra. Az ország első főpapja imádkozik velük a hazáért, ujabb dicső ezer évet kérve az egek urától ennek a sokat szenvedett népnek. Iuuen pompában ós díszben átvonulnak az uj parlament épületébe, széles e hazának l-gnagyobbsz 1 rü, leghatalmasabb pa­lotájába, hogy a király a maga személyében megnyissa az országgyűlés két házát. Most ezer éve Pusztaszeren is azzal kezdték meg a houalapitást, hogy fejedelem és nemzet hüsé­gpt fogadtak egymásnak, s a legdrágább kin­cs >t, az alkotmányt biztosították. Ezer évvel utóbb ismét hűségi esküt tesznek egymásnak, az alkotmányos király és az alkotmanysseretö ncmz°t. Ezután lesz az ezredéves kiállítás meg. nyitása. Maga a legmagasabb védnök, ö felsége a király nyitja meg a kiállítást a történelmi csar­nokban, az épületeknek ama részében, amely legjobban emlékeztet Árpád korára, ahol a hon­foglaló magyarok emlékét mutatják be, Ss a

Next

/
Thumbnails
Contents