Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-10-20
s. A sertéspiac kérdése. A sertéspiac elhelyezése tárgyaltán több tekintélyes városi képviselő kérvényt nyújtott he a városi képviselőtestülethez. Ezen indit\ány már legközelebb a városi képviselőtestűit elé kerül érdemleges elintézés céljából. Az indítvány nem uj, i képviselőtestület már többször foglalkozott ezen eszmével és a lakosság között nagy háborúságokra szolgáltatott alkalmat. Különösen a hetvenes években vert fel nagy port városunkban ezen kérdés. Két tábor állt szemben akkor egymással, egyik az elhelyezés mellett, másik ellene foglalt állást. A ki vissza tud emlékezni azon időre, az tudni fogja, hogy mily heves jelenetek fordultak elő a gyűlésekben, a szónokok nem kímélték egymást, a kifejezésekben nem voltak válogatósak és a mi fő, a tanácsteremből a társadalmi térre is átvitték a gyűlöletet és harcot. A sertéspiac kérdése most újra napirenden lesz. Véleményünket e tárgyban elmondjuk majd akkor, mikor az a közgyűlés tárgysorozatára kitűzve leend. Felszólalásunkat ezuttal csak azért tessssfik meg, hogy a tárgyilagosságot és higgadtságot ajánljuk már most jó eleve, mindenkinek figyelmébe. A higgadt ós tárgyilagos tárgyalásoknál könnyebben megértik egymást a városi képviselők, helyes és okos érvekkel Mindenkor könnyebben boldogulhatunk, mint ha ádáz harcot vívunk egymással. Ennyivel tartozunk magunknak és a \árosi képviselőtestület tekintélyének. Óhajtásunk egyébként az, hogy győzzön a jobb és helyesebb felfogás. Kikacagott, kigúnyolt, eldobott. S a leány romlatlan hitén fölkacagott. Mintha a nap borult volna el. Mintha szomorúan hajtották volna le tejüket a virágok, mintha végzetük árnya borult volna a kertre sötéten. VIII. Aztán Oszkár sokat nevetett a tahin, a kis láuy lélszegségein s megfoghatatlannak találta, hogy tölthetett ilyen sok időt ezen a helyen, ö, a kit vaskapcsokkal tart fogva a nagyvárosi élet, az ottani nők káprázatos bűvös lelke. IX. S a virágtündérek újra kiszállottak csöndes, pihenő éjszakán a búsongó kelyuekböl ; oda libegtek a kis Annus ágya lölé és hűs harmattal eDyhitették aunak égő homlokát. — Vigyetek újra vissza — rebegték a leány ajkai, ti akik o világra küldtetek. Csalódtatok bennem, nem tudtam betölteni hivatásomat. Nem vették észre, hogy őrangyal vagyok, a tiszta szerelem nemtöje. Nem tudok már az élettel megküzdeni, édes virágtestvéreim. Szálljunk el mindnyájan a földről. S a virágtestvérek elvitték magukkal a kis Annust a romlott, fekete földről. * Tulajdonképpen p^dig ugy kellene végeznem, hogy Annuska kiheverte a csapást, aztán férjhez ment egy urodalmi gazdatiszthez. — de mint az utcasarki didergő koldus az irgalom nyomára, az életmentő könyörületre, Ugy vágyódik utánad a lelkem, az én sivár *) Az eM közlemény lapnak : H-ik számiban jenaturalista históriám küzben, óh, romantika/ lent mej. A pápa-csornai vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. ) Állomások. Az engedélyes köteles a kiépítendő pályán a következő álomásojtat, illetve kitérőket és megállóhelyeket létesíteni : 1. Marealtö BM m. kosazu 2. Szany-Nzt. András vizállomis . 400 ,. ,, 3. Egyed-Csanak 35<> ,. „ 4. RábaPordány 85») „ „ Ezen tél ül engedélyes a szükséglet szerint még további állomásokat, kitérőkot és megálló helyeket is létesíthet; ozdn pótléteaitméayekbea aznibau a kereske lelem igyi tu. kir. minister engedélye a tervezetek bemutatása mellett előzetesen kikérendő. Az állomások ós kitérők lehetőleg vízszintesben, vagy meg nem haladó emelkedés, illetve esésben helyezetniük el és pedig olyképen, hogy azok szükség esetén kellően megnagyobbíthatok legyenek. Állomási építmények és vonalörházak. Az állomásokon előállítandó váltóőri lakásokon és a vonalon esetleg szükséges örknuyhőkon kivül, a uyilt pályán a kereskedelemügyi m. kir. minister által meghat árosán dó kelyeken, — összesen 'J őrház lesz építendő, a hozzájuk tartozó melléképülettel, kúttal és kenyérsütő kemencével együtt. Közcélok, ugyiniut : a jövedék, a posta távírda, rendőrség s»,b. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyes csak külön kárpótlás mellett kötelezhető. A felvételt épületek, lakó és őrházak, továbbá a rakodók, tisztító g'drök, aknák, csatornák és kutak, valamiut a kenyérsütő kemeucék kőből vagy téglából falazva állitandók elő, mig a ntozdonyszinek toldalékaikkal együtt kő vagy téglaalappal éa lábazattal favázas bibikből: az áru-, kézi- és pályaléntartáai raktárak, melléképületek, szén- és gabouaszinek pedig kő- vagy téglaalappal és lábazattal, illetve kő- vag)- téglaoszlopokon, Iából építhetők. A vizálloinási kutaknak oly vizböséggel kell biruiok, hogy azok 24 óra alatt mindkét irányban közlekedő 10 —10 vonat számára szükséges vizmenynyiséget a kellő minőségben szolgáltatni mindig képesek legyenek. Pálya elzáró és Jelző. A pálya bekerítesd csak különösen figyelemre méltó helyekju és ott szükséges, hol a pálya jelentékeuyebb forgalmat közvetitö ko/.utak vagy helyiségek közvetlen közelében, illetve azokon keresztül vez.et el. Az állomások a szükséghez képest bekerítetniük. Utak és utiárók szélein kariák, kerékvetük, vagy k*ritések csak ott alkalmazandók, a hol azok a fenforgó viszonyoknál fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők. Az utjárók elzárására szükséges sorompók csak nagyon látogatott útátjáróknál, vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezctidők el. Az engedélyes köteles üzleti távirdát létesíteni, melyen uz állomások közti távsürgonyzés eszközölhető legyen. A vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban fekvő váltók világitható jelző tárcsákkal látandók el. A pápai éa csornai csatlakozó állomások előtt az előirt távolságban a helyi érdekű vasút vonalán egy-egy villamos védjelző állítandó fel. Egyébként a lát-, hang - és haraugjelzők mindaddig mellőzhetők, mig a SÜrf vonatforgalom azok előállítását nem teszi azüksógesaé. A kézi és a vonatokon használandó jelzőeszközök a íennáló szabályok szerint szensendők be. Üzleteszkózók. Az üzleteszközöket a vasúti üiletrendtartás 2-ik és 2'2 ik SS" 8 '''* 0 megszabott hatiro/.múnyok fen tartása mellett, a mennyiben ezek az idézett engedélyokirat határozmányai folytán változást nem szenvednek,engedélyes maga választhatja ugyan meg : köteles azonban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, valamint azok nemét, sz&inszeriuti mennyiségét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a keieskedelemügyi ni. kir. ministerhez átvizsgálás éa jóváhagyat végett még a megrendelés előtt bemutatni Felszerelési, leltári éi berendezési tárgyak és elhasználást anyagok A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak ;iz engedélyes által jóváhagyás végett bemutatandó részletes kimutatás alapján a kereskt delemügyi m. kir. minister által megállapítandó mennyiségben, az elhaszuálási anyagok pegig a 4 heti szükségletnek megfeleloleg lesznek az építési tökéből beszerzendők s az üzletnek rendelkezésére boesátandók. Jótállás. A különböző létesítményeknél használt anyagok jó minőségére, nem különben az előállított összes munkák megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. államvasutaknál érvényben levő feltétfüzetek és az épületek leírásának batáro/.máuyai mérvadók. A sínek kivételével, mindazon munkákért éa szállítmányokért, melyekre a m. kir. államvasutak feltétfüzeteiben bizonyos jótállás van megszabva, engedélyes a műszaki felülvizsgálat helyi szemléjének középidejétől azámitott egy évig, a sin.-kért ellenben az épület megnyitása napjától kezdve legalább három évig tartozik jótállani. Engedélyes tartozik továbbá az építési alapból fedezni, illetve megtéríteni a felépítménynek szintén az. üzlet megnyitásától számított busz napi fentartása költségeit, megjegyeztetvén, hogy ezen '20 napi fentartáshoz a tartalék-kavicsot nem szabad felhasználni. Látványosságok a kiállításon. — Fővárosi levél, — Budapest, október 17. A messze külföld ueves Up iáinak képviselői jártak a napokban Budapestéu. Apróra megnézték az ezredéves kiállítás bekerített területét, hogy a maguk két szemével lássák, mit, hogyan ós minő hajlékban mutat be Magyarország ezredéves ünnepén. S amig ők sorra vették az épülő és nagyrészt már elkészült pompás palotákat amelyeket mi már régebben leirtunk . amíg <>k bámulattal tele jártak egyik csarnoktól a misikig, folyton gyarapo lott az érdeklődésük, egyre hangzott ajkukról az elismerés, aildig mi próbáljuk meg egy pillantást, vetni a jövendőbe, hogy meglássuk azt is, a mi csak készül, a mi csak tervben, vagy papírra tett elhatározásokban van nieg. Ne nézzük most Magyarország produk'iv erejének leendő megnyilatkozását, mellőzzük pár pillanatra a nagy munka komoly részét a melyet ugy is látni, megvizsgálni, tanulmányozni kell majd mindenkinek: hanem lássuk ra'iiö szórakozást, mulatságot, látványosságokat nyújt m»jd a nagy közönségnek az ezredéves kiállítás. Itt lesz elsőben a megnyitás napja. A király és az egész királyi család és vele a nemzet sorsának intézői legelőbb a Mátyás király templomiba mennek imádságra. Az ország első főpapja imádkozik velük a hazáért, ujabb dicső ezer évet kérve az egek urától ennek a sokat szenvedett népnek. Iuuen pompában ós díszben átvonulnak az uj parlament épületébe, széles e hazának l-gnagyobbsz 1 rü, leghatalmasabb palotájába, hogy a király a maga személyében megnyissa az országgyűlés két házát. Most ezer éve Pusztaszeren is azzal kezdték meg a houalapitást, hogy fejedelem és nemzet hüségpt fogadtak egymásnak, s a legdrágább kincs >t, az alkotmányt biztosították. Ezer évvel utóbb ismét hűségi esküt tesznek egymásnak, az alkotmányos király és az alkotmanysseretö ncmz°t. Ezután lesz az ezredéves kiállítás meg. nyitása. Maga a legmagasabb védnök, ö felsége a király nyitja meg a kiállítást a történelmi csarnokban, az épületeknek ama részében, amely legjobban emlékeztet Árpád korára, ahol a honfoglaló magyarok emlékét mutatják be, Ss a