Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-08-25

V*II. «Wolyaiii. Pápán, i*!>.'>. imgus/niK *Jf.». PÁPAI LAPO Pápa varos hatóságának én tftbh papul, x púpn-vidéki egyesületnek megválasstott közlönyt megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Júkai klór utca Bfiíl hova a lapnak szánt kőr l< incnyck küldendők. Ki.idoliivat.il : GoMkerg Gyula papirkereskedése, Főtér. l,apliil:ijilon<i Pclelfis szerkesztő: Körmondy • iól». Előfizetések és hirdetési dijak a ln]i kiaSÓhtvatn Iához küldendők, hol is a hirilel.'sfk a le;'jnt.inyi)sal)han lehetetnek. A lap ára: Egész

earreti irt. lel.-vre :t irt. net'yedévrc 1 Irt Í'S) kr. - K;:yes sv.áin ára Ifi kr. Szent-István ünnepén. Csak a napokban ünnepeltük meg első szuhadon rendelkezhetünk, addig Szent-István szent neve élni fog s éviMikint egyszer összegyűl a Béniét, hogy a hódolat adóját hozza s hol csendes hajlékába. emlékkel meg szivében távozzak Foliauy Zoltán koronás királyunk, Szent István nap, kegyelettel, hasonlóan az elölő évekhez. Bizonyára nem volt 11 • • 1 \ hazánkban, hol e szent napon a nemzet nem hódolt volna a szent érzelemnek, mely szivét betöltötte. Herl hisz egyedül csak Szent-Istvánnak köszönhetjük, hogy magyarok vagyunk, számot teszünk a többi nemzeteknél s etősbodünk nn)»ról-napra. Az 5 kiváló tulajdonainak tudhatjuk jhetekben, tudniillik, hogy egy oly ügy, mint A sétatér kérdéséhez. Meg eddig Pápáil ritkán tapiSKtalt örvendetes jelöltségnek vagyiiuk tanúi az elmnll be, hogy hajlottunk a civilizáció felé s ma már buszkén tekinthetünk az idegenre, mert mindenben egyenrangúak vagyunk Európa bármely államával. Mig 6 nélküle eltiporta volna fajunkat a k ül hatalmak bármelyike, vagy beolvadtunk volna más nemzetek közé, elvesztettük voina nemzeti önállóságunkat, őseink vérével szerzett drága hazánkat. Nagy, soha le nem rábaié halával tartozunk első koronás királyunknak', meri neki köszönhetünk mindent; a mit alkotunk, az ö alkotása is egyszersmind. Mimién nemzetnek megvan a maga nemzeti szentje, kinek nevét megünnepli, tetteit glóriával vonja körül; de mi mégis szerencsésehhek lehetünk, mert mi vagyunk az egyedüliek, kik második honalapítónk szent kezet, melynek áldasdus működésének kifolyása a mi boldogságunk, bírhatjuk örökül, mely kéznek szemléletére évenkint ezrek tódulnak hazánkból, hogy dicsőítsék a legnagyobb királyt, hódolhassanak, csókjaikkal illethessél I szent kezet .Mig Magyarországon egy magyar lesz, mig önállóságunkat birjuk s akaratunkkal a nyilvános sétatér létesítése, igen (denken foglalkoztatja • lakosságot. A helybeli sajtóban állandó rovatot képes és többen szóltak már az ügyhöz es valamennyien egy létesítendő sétatér mellett foglalnak állast, e mellett kiemelve azon nagy akadályokat, melyek a sétatér megvalósítását gátolják. Ugy latszik, a köaváleinény nem pártolja szeretett polgármesterünk nézetét, hogy Pápán nem szükséges egy nyilvános sétatér: meri Slőssór nincs arra alkalmas bel) ; másodszor a varos nem bírja meg a költséget és bar mads/.or meri kevés városh.iii vau nuuyiséla hely, mint Pápán; i miért felesleges erről beszélni. Kii tiszteletben tartom mindenkinek véleményét, de sehogyan sem osztom tisztelt polgármesterünk ebbeli nézetét. Pápáo nincs Bemmiféle sétálóhely; sehol ti•• in talál n nap fáradalmai után egy kis üde levegői ai iparos, a kereskedő, a hivatalnok, tanár, magánzó és a nagy gyermeksereg. Minden embernek nagy szüksége vau arra. hogy id ínkint tiszta levegővel felfrissítse tüdejét, vérét a sok nyelt és beszívott por után. A városi hatóság fejének első sorban volna k&telessége ily helyréd gondoskodni I Hagy toiiieg szamára ál az 9 dolga ily alkalmas helyei szerezni es a kozgyűléti elé terjeszteni sl fogad ás Végett. Ttilau legnagyobb akadály a ItHykérdés. Logeélsxerább, h.t i sétatér a varosban beus van. Ile ez nálunk, a terek teljes hiánya miatt nem lehetséges, A tekertek eise -j dűlője legalkalmasabb volna e sálra. Nyerne a város itt egy igen könnyen hozzáférhető sétányt a grói'-ut es ligeti-ul között, körülbelül 15 — U> holdnyi területen; agy hossza, mint szélessége megfelelő volna. Nem osztom igen tisztelt dr. Aiilul lieza városi képviseli azon nézetét, hogj éten belj azért nem alkalmas, meri melyen fekszik ; hisz << ugyanazon cikkéhen a dohánygyár előtti retet alkalmasnak találja sétatérnek, pedig ez legalább $ méterrel még mélyebben fekszik, mint i tokért. A többiekben osztom d*. Antal kifejtett indokait, hogy ezen fobl ig.>u értékes, a miért drága volna ennek megszerzése; valamint az iut,enzi\ kertészkedést iiiégszoritauök: az általa fölhozott szépészeti akadály, hogy nem 1 \alaiui Üdvös a szennyes ruhák és sajtárok látványa, eikériilhet > \<>lna sűrű lombú cserjék ültetése által A dohánygyár előtti nagy ret szinte alkalmas hely Tolna sétatérnek, ha megszerezhet . Kz koránt sem volna oly drága, mint a tekert Dr. Antal, kinek a közügyek terén kifejtett duetten buzgósága l legnagyobb elismerési érdemli inog, itt is. mint mindenütt igei: higgadtan, jól meggondolva es okosan ervei. Az esetre, ha ezen hely gróf ur 0 Eiset lentiájától nieg volna vehető, kitűnő szép promenádol nyerne a város, de a korcsolyázó A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Hogy ha rád tekintek . . . Hogyha rád tekintek Es nézem termeted, Nem tudom hogyan, de Szerelmet érezek. Kezed ha mogfogom Ks érzem bársonyát, Hallom hő szivemnek Szerelmi szózatát. Ha látom szabályos Angyali arcodat, Szivemben zúgva kél Szerelmi dobbanat. Hogyha szép szemednek Ej-egét. láthatom, Oh érzem akkor, Imgy Imádlak angyalom. Istvánt! R János Modern házasság. — Két H vei. — — A »Papai Lapokt eredeti tárrájn. — 1. Kedves barátom I Bizonyosan értestiltél már arról, hogy nö*ülgk. A mult hót elején volt as eljegyiésem. A ti, illetőleg a mi kedves agglegénykompániánk bisonyára sajnálattal fogadta hü bajtársának f/A a ballépését. 11j•<, de kedves barátom, a szükség parancsol. A szükség és a józan ész. loy nem lehet élnem tovább. Minden hónapban két-három lejáró váltó, mttOttsaimnak rubakontó, pessgössámla st b . esi nem lehet tov ibb kiállani. Ez nem fut a tizetésból. Ne.ii ia inólva azokról a bitkétekröl, miket itt is. olt is kell dobálni az embernek. A legényembernek s,,

k mindenféle szamárságot el ke|| követnie, a melyektől a férj megmenekülhet. Szóvá! gazdaságosabb sz élet ig\ Teljesen eltekintve attól, hogy a Vendéglöi kosztot halálosan meguntammár. Örökösen, borjuvesés. rostbeauf, serpenyős rostélyos! . . Fuj, tele v igyok már esekkel aa ételekkel Ha (elfogadok egy busz forintos inakácanét, bát a szerződés egyik pontja b >/., hogy ezeket az .'•teleket soha M merje főzni. Kedves barátom! Nyugaimas életre vágyó' dom. A gaivonélet minden kellemetességeit kiélveztem már, nem találok többé gyönyörűséget semmiféle raifinált élvezetben. Nyugalomra, békességre vágyom, nem is •aólva arról, hogy minden iug-unaek kifosa| lott már a goiublyuka ,;

> igy a gotnbo* aszeutekn.k naáaasoTos emlegetése közben szoktam betenni az ingekbe. Kz mind meg fog változni, ha feleséges ember leszek. A feleség gondot fog viselni mindenre. Reám legfeljebb annyi felelősség nehezedik, hogy a házbért pontosan ki tudjam fizetni negyedévenként, de hát ez sem lesz valami nehéz dolog, mert apanázsomból csak kitelik. Apósom ig''" tisztességes apSJaáset fog adni, nem lulságos sokat ugyan, de bál azért csak ki |ehet Vele jönni még ugy is. ba az ember lessúmit pár forintot a régi adósságaira. Ks most termászetszeiiien fel tehi tnel nekem egy kérdést, hogy s/.ere|.in-e K jövendőbeli feleségemet? Permé, hogy szeretem, ugy a magnak módja s/. rint. Nem valami túlságosa.í nagy szerelmi láng ugyan az, a mi szivemben lobog, de mégis láng. Szeretem Irént, mert kényelmet biztosit a számomra és inert jó, derék asszony lesz b.löle. Ideális álmokat nem füzük a boldogságomhoz, de felesleges is lenne. Az Ideális álmoknak mái ideje mull. áfa csak praktikus dolgoknak van becsük. Ks szégyeluéin is mindörökre, ha valaki rám azt mondhatná, hogy I ideális házasságot kot ott, azaz hogy teljesen szegény leányt vett nőül. Kz határozott őrültség b'iiue, én pe hg a hat u. •. »t' n oritlts-'gbül sem kérek . . .