Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-08-18

lPti|>;i, i «•>«>.». a HÜ Iis/ins iH. LAPO Pápa varos hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott kötlönye Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 989., hova a lapnak szánt közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberj; Gyu!a papirkereskcde.se. Főtér. LaptulajSonos: dl*. I'enyvessj- Ferenc, Felelős szerkesztő : Körmendy isé-ia. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, bol is a lórii.-ö-sek • legjutányossbben felvétetnek. A lap ára: Kgéix évre ti frt, félévre 9 frt. negyedévre 1 Irt M kr. — IgySS szám ára ló kr. A mit a józan ész diktál. Erősebben, mint valaha, indult meg az akció egy sétákéig létesítése érdekében. S mi tagadás, el kell ismernünk, hogy ez teljesen jogos kérdés. De e fontos kérdés megoldásánál nem szabad magunknak fellegvárakat csinál ni, vagy oly terveket szeli (tetetni és emlegetni, a melyek első percre bár pompásaknak látszanak, de már a másodpercben azok ki nem vihet'isége azonnal kiviláglik. Ki nem vihetők pedig egyoldalúiig az olyan tervek, a melyek p. o. magán-, vagy pláne hitbizományi birtokot érintenek. Értem különösen a várkertet, mert valóban nem lehet és nem illik kívánni Eeterházy Móric gróf ti Excellenciájától, hogy a $bjdi és családja hasznára szolgáló várkertnek, ha mindjárt külső részét is, a városi közönségnek eladja. De ki nem vihető továbbá az oly terv, a mely a városnak erején felüli áldozatába kerül. S ilyen lenne a tókertek megvétele vagy bérbevevése, bár el kell ismernünk, hogy egyedül csakis az u. n. tókertek helyéből lehetne (igaz sok pénzzel!) szép sétahelyet csiuálni. A nedvesség kifogását el lehetne •myésztetni, de persze ahhoz magához egy kis vagyon kellene. Véleményünk szerint a mai helyzetünkben nincs más orvosság legalább ezúttal (!), mint a mit a Pápai Lapok Q jegyű érdemes irója ajánlott, l a ki oda konkludál mult heti érdekes cikkében, hogy legalább gondozzuk a már meglevő sétautaiukat. Est diktálja a józan ész is! Hogy állhat elő az a város mindenféle eglevö, kevés s/.ámii sétautainkat uj sétatér kívánságokkal és projektumokkal, mikor a ia gyalázatosan elhanyagolja! "tt van a vasúihoz vezető tisztességes kis séta-ut. Nincs-e az elhanyagolva í Pedig ez az ut | legfontosabb es legszükségesebb útjaink egyike. Ma is az utasoknak bgna! gyobb része M utat használja. Ks ha az szépen rendezve, rendesen tisztán tartva lenne, mindenki örömmel gyalog tenné meg jó id ben az utat ki és be, s a pakkját, málháját bizná csak a kocsira. És nyáron valóságos kis szórakozás lenne, az esti vonatokhoz való kigyalogolás, ha tisztessége* séta-ut állana rendelkezésünkre. Pedig maga az ut áll, csak nem tártatik tisztán és sem rendben, sem csinosítva nincs. Nagyobb gondot kellene fordítani az aszfaltmakadám ut tisztán tartására is, főleg a vasnti menetek és a sétaidő idejében, mert ha oly rondasagok lesznek mindig az aszfaltmakadámon, mint most, akkor kinek lenne kedve az aszfaltmakadám közvetlen közelében levő séta-uton sétálni, üdülni és »egészséges, bőitől mente levegőt szívni. Ks a józan ész diktálná azt is, a mit a Pápai Lapok 0 jegyű t. munkatársa ajánl, hogy tessék tisztán tartani a Tapolcát és annak partját. Valóságos botrány ez a Tapolca vizével való Bitiem törődés. Ebből iszik az egész város és tessék megnézni, hogyan néz az ki l Ugy halljuk, hogy minap a megyei közigazgatási bizottság ülésén dr. Fengressg Ferenc erélyes hangon interpellálta meg az alispánt, a kit a bizottság utasított is minden eszközt igénybe venni! Fájdalom, nekünk nincs is már elég érzékünk ehhez, annyira hozzdazok' tunk a Tapolca vizének CSÚf rondaságához. . De minden idegen ember, % ki valósunkban ' megfordul, a legmélyebb sajnálkozással említi fel, hogj miért hanyagolják el ezt a szép Tapolca vizét I Bámulva kérdey.í, hogy niiként lehetséges azt megtűrni, hogy abban a \ ízben fűrösztessék a disznókat, a lovakat, s abba a visbe dobálja az egész város a szemetet és abba a vizbe folyjék be (ügyesen eltitkolt utakon) a szenyviz, a melyből az egész város kénytelen inni. (!) Ezt is a józan ész diktálna, hogy a Tapolcának emberileg lehető feltétlen tisztán tartására nézve a legerélyesebb intézkedések tétessenek. Kz az egy Tapolca vize megérdemelné, hogy tisztán tartásának szigorú ellenőrzése céljából két-három rendőrt csak e végett tartson a város. Ez a legkisebb és a legszükségesebb kiadás, (az eddig fenálló rendeletnek még szigorúbb fogalmazása és végrehajtása mellett) a mi minden sétatérnél, sít többet mondónk, száz dohánygyárnál és ezerszeresen olcsó villamvilágitásnál is többet ér. Az ily tiszta folyó viz partja aztán egy valóságos szép sétáiig

1 nyujt azonnal. Azért igen jól irja © jelű munkatársa ez érdemes lapoknak, hogy tartsa a város tisztán a Tapolca partját a Fenyves** villától a halpiacig, a város malmától a kapitánymalomig. Nagyon helyes idea, hogy vegye át a város I tókerti szép és egymással közegyeueseu metszett utakat, lássa el megfelelő kövecscsel, s Ideg tartsa tieztám a felséges árnyékot adó szép gróti utat. Tartsa tisztán s öntöztesse rendesen a ligeti utat. A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Dalok. I. Szabad nyilni titokban a viráynak, Mit erdőbe', bokor alján nem látnak. Szabad titkon, égő szívvel szeretni, Szabad nékem hű szeretőt keresni. Kebelébe' mézet rejt a virág' zál, Mezért a méh egyikről a másra száll ; Kn is csak az édességet keresem, Hiszen olyan keserű az életem. II. Ki tiltja meg a világnak, Hogy rosszat, jót kiabálhat, Ki tiltaná meg énnekem. Hogy azt a kis lyányt szereti in. Mért van bimbó a rózsatön, Mért van nékem hü szeretöm, Mért a harmat a levelén, Miért a lyány s a szereleni 1 . . • Barna leány piros ajka, Kdes színméz terem rajta, Kdea színméz nekem torem. Attól éd>.s a/ életemi Győr, Pereszlényi Boltin. Az asszony. — A »Papai Lapokt eredeti tárcája. — Irta: Festetics Géza gráf. Veaerédy Ákos M éves volt, mikor az •' lei apja meghalt. Anyját még kis gyermek korában vesztette el s igy must teljesen árva maradt. - Vagyon azonban maradt szépen. Kerek ezer holdat Örökölt az apjától, szépen fölszerelve é- egy garas adósság nélkül. — Igaz, hogy többet is örökölhetett volna, meri édes apja. az öreg Viezerédy Bálint kétezer holdat örökült az apjától, de az is igaz, hogy az öreg Veserédy Bálintnak is több juthatott volna, mert annak az apja meg háromezer holdat örökölt . • . Ezen az ezer holdon kivül örökölt azonban Ákos egyebet is. örökölte apjától kiváló szeretetét az asszony-nép iránt. Az öreg Som István — Vezerédy Bálint leghívebb cimborája látva Ákos ur hajlamait, nem is -mulasztotta el öt figyelmeztetni: — .ló lesz neked éieséiii mielőbb beállani a böesületes emberek sorába s nem az asSSO* nyok után futkosni. Drága mulatság sz nagyon. A nagyapádnak 8000 holdja volt, ezerét elverhetett az asszonyokra, még mindig maradt a fiának kettő | édei apád is elverhetett ejret, mert igy is maradt még neked ezer, de ha te is elversz 1000 holdat, a fiadnak nem tudom mi marad. Ákos ur megköszönte szépen a jó tanácsot, Ígérte is. hogy így meg amúgy, de magában a/.t gondolta: selyem az élet — de csak .i legényeiét! Azután most, ha akart volna se házasodhatott volna meg. mert a kis Babóczyné fogva tartotta öt — ölelő karjaival. Ki volt az a kis Babóczyné ? Hát édes Istenem: assaony I Eppsa olyan, mint a többi ezer meg millió! Fiatal is volt, szép is volt, ez volt az also bftne; • térje magára hagyta, elhanyagolta, ez volt a második ; a harmadik : — no abban már Ákosnak is volt része. Bser<tték is egymást igazán; legalább ők azt hitték. — Ákos ugy képzelte, hogy nem is tudna élni ez asszony nélkül s nem ismert gondolni lem arra. QOgy valamikor elveszthetné'. Kedvébe is járt s megtett érte mindent ; i.l.in a csillagokat is lehozta volna az égről, hl az asszonyka szeszélyből ugy kívánja. A kis Babóeaynénak azonban nem voltak olyan magasra törő vágyai, megelégedett ö afféle közönséges gyémánt csillagokkal is, beérte néha egy-egy igaz gyöngysorral is, söt örömei ••ersetl neki az is, ha Ákos valami csecse-becsé'vei lepte meg öt Az ösmerösök — - legkevésbW Bsbócay uram n-m is gon34