Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-08-11
Í898. augusztus 11. ;4. Az 1188 oépsor sz. hii régében levfl oe, rjöl területnek az illető háztulajdonos -Jjuérfl örök tulajdoni joggal való Átadásáról Hu |ó tanács határozat. 4. Fischer Sándor elektro-teehnikai gyáros szerződési feltételeire beérkezett szakértői relémén* és a küldöttség jelentése. ő. (ianz-gyár részvénytársaság ajanlata a városnak villamos áramlattal való világítása tárgyéban. ti. Kozália-Franciska női kórház átvétele. A gazdasági pálya. Alig pár hete hagyta e| a tanuló itjuság az iskola tálait és kiki saját érdeme szerint élvezi a szünidők örömeit, az aranyszabadságot, a melyet csak néha-néha zavar meg a pályaválasztás gondja ; szülőikkel egyetemben fontolgatják, latolgatják, hogy melyik pálya kecsegtet legszebb jövővel, melyik nyújt leghamarabb legbiztosabb kenyeret. Párhuzamba állitják a jogi, technikai, orvosi, esetleg a gyógyszerészi szakmát is, egyről azonban megfeledkezuek és ez a yaz<l tsáqi pálya; ez kimarad, mintha ilyeu nem is léteznék, mintha a gazdaság nem is volna tudomány, a melyet tanulni kell. Még azok a szülők is. a kiknek tiai a jövőben szintén birtokosok lesznek, nem engednek tiuk kérelmének még akkor sem, ha az kedvet és hajlamot érez a gazdasági tudományok tanulása iránt, hanem beíratják azokat a budapesti jogra s pár évi egyetemi polgárkodás után hazahívják az ősi portára gazdálkodni. Az eriéle gazdálkodásnak azután, mint számtalan példa igazolta már, fájdalom, az eredménye nagyon sokszor véyzett földbirtokomig. Hiszen már a legrégibb időben mintegy 1800 évvel ezelőtt megmondotta Cicero, hogy „Nil est agricultura dubius, nil uberius, nil homiue liberó diguus", mégis majdnem több, mint egy évezreden keresztül a föhimivelés rabszolgák, jobbágyok foglalkozása és a póruép mestersége maradt. A haladás, mely idok multán más iparágak gyakorlatát tökélesilette. a gazdaságban ismeretlen volt és a gazda a mai aliság eleven jelképéül szolgáit. Így tartott ez Kuropa legmiveltebb államaiban is a mult század végéig, nálunk pedig körülbelül a jelen század közepéig, A népesség szaporodván, a/, igények kez, dettek nagyobbodni, a melyet megérezvén ná lünk is. lassan-lassan kezdettünk mély áhuuuk: ból ébredezni, viszonyaink pedig átalakulni a j kor követelményeihez méltóan. A szükség és a létérti küzdelem megrángatta vaskarjával az évszázados álmaiban szendergő gazdát és öt elöldi lassú, később gyorsabb haladásra kényszentelte. Hozzá társull a gyakorlathoz a tudomány és technika, ugy hogy ma mar a müveit gazda, nemcsak gépiesen es társait majmolva végzi munkáját es a dédapjától ráhagyott módszer s/eriut munkálja meg a földjét, hanem gondolkodik, kombinál, kísérletez é.» tanul. Napjaink bau egy modern gazdának a tudománya, nagyobb és több oldalú, látköre tágabb, mint sok inas tudományos pályán műkő lo egyéné. Ha visszatekintünk néhány évtizedre, látni fogjuk, azoii óriási haladást és változást, a mely me/.o gazdaságunkban történt. Az eddigi hasznavehetetlen mocsaras és Sáros területekből ezeu néhány évtized alatt valóságos kanán varázsoltatott elö, mezéiparunk versenyt fut a többi iparokkal, bámulatra ragadnak bennünket az ujabb kor nagyszámú, elmés készülékei és magas értékű tei menyei. Kezd már mezoiparuuk nem a lenézett paraszt mesterséggé, hauem valódi tudomány nyá és szép, de nehéz mii/eszelté fejlődni. Kzt a művészetet most már nem tanulhatja megkönyuyü szerrel a tiu az apától. Mert a modern gazdálkodás hosszú, tudományos elökés/.ültséget, fárasztó tanulmányozást igényel, a melyet egyedül gyakorlati utou ebajátitaui jóformán lehetetlen. Hogy a gazda sok oldalit feladatát megoldhassa, ismerni kell a természet ama törvényeit és erőit, melyek a növények és állatok (lisztesére befolynak, ismerni kell azon töt vényeket és okokat, a melyek a termelést és fogyasztást, a forgalmai es közlekedést, az adást és vevést, a pénzt és hitelt, I kínálatot és keresletet szabályozzák és előmozdítják. A tudomány segélyével kell védekezni az Különféle nemzetek jellemvonása. Azt mondja a közmondás : ..A hány ház, annyi szokás !" Epp igy mondhatjuk : „A hány nemzet, annyi különböző jel leni." Több évi külföldi utazásaim közben Volt alkalmam tanulmányozni az angolt, franciát, olaszt és spanyolt. Természetesen hazánk népét, a mi magyar véreink t, elsősorban mutatom be. Menjünk sorban. Vallás dolgában a magyar bitet len, szidja az „Atya Ur Istenit", meg s „Krisztusát", a fTeremtéfáját", de azért a legnagyobb imakönyvvel megy a templomba; az angol ájtatos, a francia buzgó, az olasz szereti a sok eeremóniát. az angol bigott. Szótartásban a magyar hü. az angol megázható, a francia könnyelmű, az olasz ravasz, * spanyol hamis. Tanácsadásiieu a magyar köslékeny, az atigol zárkózott, a francia elhamarkodott, az tdasz finom, a spanyol óvatos. Alakjukra nézve a magyar magas és da'•es, az angol jól megtermett, a francia „de bellt mine", az olasz közép, a spanyol sovány, mint az agár. Kőházatokra nézve I a magyar sokat ad magára, az angol pomplsan öltözködik, a trauma szereti a változatosságot, az olasz lottpot, a spanyol egyszerű. Szerelem dolgában : a magyal holtig szeret, az angol itt-ott képi le a szerelem rózsáit, a francia mindenütt és mindenkit tud szeretni, az olasz tudja, miképpen Kell szeretni, és a spanyol igazán, bensőleg -/.eret. Szokásaiban : a magyar hü az usi szokáshoz, az angol szeszélyes, a francia ügyes, az olasz udvarias, a spanyol büszke. Titoktartásban a magyar elfelejti, a mit neki mondanak; az angol elhallgatja azt, a mit mondaui akar s megmondja azt, a mit elhallgatnia kellene; ;i francia mindent kítecseg, elpietykás; az olasz néma, mint a sir; a spanyol jó titoktartó. Hiúságban; s magyar nem kérkedik .semmivel, az angol megvet mindent, az olasz jószívű, adakozó és bosszúálló, a spanyol egykedvű. Evésben és ivásban a magyar él-bal a jó borért és jó ételért, az angol ínyem-, a francia csak a linómat szereti, az olassmértékletes, a spanyol fukar önmaga irányában is. Beszédbon ás írásban a magyar bőbessédü ós sokszor fején találja a szeget és jól beatéi s szellemesen ir; az olasz jól beszél ét sok jót ír, a spanyol keveset beszél ós ir, dt jól. Megjelei.ésben a magyal 1 tiszteletet paraSOSOlj az angol vagy különc, vagy bolond, a spanyolnál az megfordítva vau. Törvényeik it magyaré megjárja, de lassú, az angolnak rossz törvényei vaunak, de jól alkalmazva, a franciának jó, de rosszul alkalmazva, az olasz és spanyolnak sziutóu jó törvényei vaunak, de hanyagul alkalmazzák elemi csapások ellen a számos és csupán górcső alatt látható apró lények folytonos és óriási pusztításai ellen. Ismernie kell az ember, áilat és a természet különféle áréit, az azok la a sokféle gépek kihasználásának a módját Kaan sokoldalú és számos ismeretet csupán a gyakorlatból megtanulni telette bajos, sét nézetem szeriut lehetetlen. Leggyorsabban, legbiztosabban ét legolcsóbban szerezhetjük meg azt a tudományt, a mely a gazda intelligenciájának méró-vesszeje gyanánt szerepel, a SMakitkolákboM. Hazánkban a gazdakÖSÖUség lendelkezésére ilyen szakiskola kellő .számban van, csupán rajta múlik, hogyha azokat lel nem keresve előkészületlenül vág neki az életnek, a hol aztán csak óriási kitartással és vasakarattal sajátít hatja el azt. a mire. ha boldogulni akar, okvetlen szüksége van. Ha tekintetbe vesszük, hogy nagy és középbirtokosaink Száma a negyven ezret, a gazdasági akadémiát ás tanintézetet végzett tiatal embereké pedig a 160 180-at teszi ki, körülbelül ezek köstl pedig a saját birtokán csupán :io"„ fog gazdálkodni, míg 70% a gazdatiszti pályára készül, látni fogjuk, hogy földbirtokosainknak elenyésző igen csekély perceutje végzett s/.akiskolai, hanem azok nagy része csupán érettségi vizsgát, vagy talán azt sem tett, vagy pedig a jogot végezte el, ha ugyan elvégezte. Hogy gazdasági helyzetünk nienuyivel volna kedvezőbb, ha a földbirtokos osztály nem a jogi, hanem a gazdasági pályára készülne, azt kiszámítani nem lehet, de elképzelni igen. Számtalan példa igazolja, hogy a gazdasági tanulmányokat végzett földbirtokos sok helyt igen szép eredményeket képes felmutatni azokkal szemben, a kik jogászok vagy katouatisítek voltak. Határozottan nagy hiba tehát a földbirtokos s/üléktöl, ha haikat. kik örökükbe lépnek, az egyetemre és uem a gazdasági szakiskolába küblik Kisbirtokosaink pedig ragadják megaz alkalmat él Haikat ne hagyják otthon neveletlenül felnőni, hanem küldjék a f&dmiee* iekolikba, a hol a legnagyobb rész teljesen ingyen, a többi pedig ölesé pén/.en tanulja meg azt, hogy hogyan kell a kisbirtokot okszerűen és jövedelmezzen kezelni, hogy a jelenlegi olcsó gabonaárak mellett is kiál;hassák a versenyt. Továbbá alaposan előkészíttetnek arra, hogy a nagybirtokokban mint munkavezetők ét felegyelek alkalmazhatók legyeuek. K/ek a tanulók az életbe kikerülve, tekintetbe véve azon csekély előképzettséget, a mivel a biblinives iskolákba jöttek, nagyon szép jövőnek néznek elé. Példa gyanánt szolgálhat erre a péped m. kir. fUdmieee iskola, a hol a jelen tanévben 11 tanuló fog végezni. ezek még le sem tették a zárvizsgát, már is :i kivételével mindegyiknek vau állása, a vizsga után pedig hihetőleg ezek is fognak Usstességei állást kapni. F.zek az állások már a kezdet kezdetén is megélhetést nyújtanak, mert az illetőknek teljes ellátáson kivül 140-től 180 frt évi keresetet biztosítanak. Ks ha a/, illetők ügyes és szorgalmas emberek, gazdájuknak érdekeit szivükön hordják, állásuk biztosítva vau, s ha a birtok bérbea I rnék, vagy mis körülmények jönnének kösbe, jó bizonyítvány uk segélyével tudnak maguknak ui állást szerezni mindenkor. A mezőgazdasági pálya, dacára, hogy a gazdinak igen sok nehézséggel és fáradsággal kell küzdeui, nagyon szép és egészséges pálya. Hiszen látjuk, hogy a hadseregnek is a legszebb, lecegészségesebn és legjobb auyagot a mezőgazdák liai szolgáltatják, ezek közül kerül ki a legszebb baka és a legdélcegebb katona a magyar hus/.ár. Adjon li a természet ura gasdáittRtak erőt, egészséget, szorgalmat, kitartást, és a mi fé, szakmájuk iránti torró szeretetet, hogy magasztos téladataikat, az emberiség létfetttartását kitűnően tölthessek he. Fekete Pál. 33*