Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-08-11

Í898. augusztus 11. ;4. Az 1188 oépsor sz. hii régében levfl oe, rjöl területnek az illető háztulajdonos -Jjuérfl örök tulajdoni joggal való Átadásáról Hu |ó tanács határozat. 4. Fischer Sándor elektro-teehnikai gyá­ros szerződési feltételeire beérkezett szakértői relémén* és a küldöttség jelentése. ő. (ianz-gyár részvénytársaság ajanlata a városnak villamos áramlattal való világítása tárgyéban. ti. Kozália-Franciska női kórház átvétele. A gazdasági pálya. Alig pár hete hagyta e| a tanuló itjuság az iskola tálait és kiki saját érdeme szerint él­vezi a szünidők örömeit, az aranyszabadságot, a melyet csak néha-néha zavar meg a pálya­választás gondja ; szülőikkel egyetemben fontol­gatják, latolgatják, hogy melyik pálya kecseg­tet legszebb jövővel, melyik nyújt leghamarabb legbiztosabb kenyeret. Párhuzamba állitják a jogi, technikai, or­vosi, esetleg a gyógyszerészi szakmát is, egy­ről azonban megfeledkezuek és ez a yaz<l tsáqi pálya; ez kimarad, mintha ilyeu nem is létez­nék, mintha a gazdaság nem is volna tudomány, a melyet tanulni kell. Még azok a szülők is. a kiknek tiai a jö­vőben szintén birtokosok lesznek, nem engednek tiuk kérelmének még akkor sem, ha az kedvet és hajlamot érez a gazdasági tudományok tanu­lása iránt, hanem beíratják azokat a budapesti jogra s pár évi egyetemi polgárkodás után haza­hívják az ősi portára gazdálkodni. Az eriéle gazdálkodásnak azután, mint számtalan példa igazolta már, fájdalom, az ered­ménye nagyon sokszor véyzett földbirtokomig. Hiszen már a legrégibb időben mintegy 1800 évvel ezelőtt megmondotta Cicero, hogy „Nil est agricultura dubius, nil uberius, nil ho­miue liberó diguus", mégis majdnem több, mint egy évezreden keresztül a föhimivelés rabszol­gák, jobbágyok foglalkozása és a póruép mes­tersége maradt. A haladás, mely idok multán más ipar­ágak gyakorlatát tökélesilette. a gazdaságban ismeretlen volt és a gazda a mai aliság eleven jelképéül szolgáit. Így tartott ez Kuropa legmiveltebb álla­maiban is a mult század végéig, nálunk pedig körülbelül a jelen század közepéig, A népesség szaporodván, a/, igények kez­, dettek nagyobbodni, a melyet megérezvén ná lünk is. lassan-lassan kezdettünk mély áhuuuk­: ból ébredezni, viszonyaink pedig átalakulni a j kor követelményeihez méltóan. A szükség és a létérti küzdelem megrángatta vaskarjával az évszázados álmaiban szendergő gazdát és öt elöldi lassú, később gyorsabb haladásra kény­szentelte. Hozzá társull a gyakorlathoz a tudomány és technika, ugy hogy ma mar a müveit gazda, nemcsak gépiesen es társait majmolva végzi munkáját es a dédapjától ráhagyott módszer s/eriut munkálja meg a földjét, hanem gondol­kodik, kombinál, kísérletez é.» tanul. Napjaink bau egy modern gazdának a tudománya, na­gyobb és több oldalú, látköre tágabb, mint sok inas tudományos pályán műkő lo egyéné. Ha visszatekintünk néhány évtizedre, látni fogjuk, azoii óriási haladást és változást, a mely me/.o gazdaságunkban történt. Az eddigi hasznavehetetlen mocsaras és Sáros területekből ezeu néhány évtized alatt va­lóságos kanán varázsoltatott elö, mezéiparunk versenyt fut a többi iparokkal, bámulatra ra­gadnak bennünket az ujabb kor nagyszámú, elmés készülékei és magas értékű tei menyei. Kezd már mezoiparuuk nem a lenézett paraszt mesterséggé, hauem valódi tudomány nyá és szép, de nehéz mii/eszelté fejlődni. Kzt a művészetet most már nem tanulhatja megköny­uyü szerrel a tiu az apától. Mert a modern gaz­dálkodás hosszú, tudományos elökés/.ültséget, fárasztó tanulmányozást igényel, a melyet egye­dül gyakorlati utou ebajátitaui jóformán lehe­tetlen. Hogy a gazda sok oldalit feladatát meg­oldhassa, ismerni kell a természet ama törvé­nyeit és erőit, melyek a növények és állatok (lisztesére befolynak, ismerni kell azon töt vé­nyeket és okokat, a melyek a termelést és fo­gyasztást, a forgalmai es közlekedést, az adást és vevést, a pénzt és hitelt, I kínálatot és ke­resletet szabályozzák és előmozdítják. A tudomány segélyével kell védekezni az Különféle nemzetek jellemvonása. Azt mondja a közmondás : ..A hány ház, annyi szokás !" Epp igy mondhatjuk : „A hány nemzet, annyi különböző jel leni." Több évi külföldi utazásaim közben Volt alkalmam tanulmányozni az angolt, franciát, olaszt és spanyolt. Természetesen hazánk né­pét, a mi magyar véreink t, elsősorban muta­tom be. Menjünk sorban. Vallás dolgában a magyar bitet len, szidja az „Atya Ur Istenit", meg s „Krisztusát", a fTeremtéfáját", de azért a legnagyobb ima­könyvvel megy a templomba; az angol ájta­tos, a francia buzgó, az olasz szereti a sok eeremóniát. az angol bigott. Szótartásban a magyar hü. az angol meg­ázható, a francia könnyelmű, az olasz ravasz, * spanyol hamis. Tanácsadásiieu a magyar köslékeny, az atigol zárkózott, a francia elhamarkodott, az tdasz finom, a spanyol óvatos. Alakjukra nézve a magyar magas és da­'•es, az angol jól megtermett, a francia „de bellt mine", az olasz közép, a spanyol sovány, mint az agár. Kőházatokra nézve I a magyar sokat ad magára, az angol pomplsan öltözködik, a trau­ma szereti a változatosságot, az olasz lottpot, a spanyol egyszerű. Szerelem dolgában : a magyal holtig sze­ret, az angol itt-ott képi le a szerelem rózsáit, a francia mindenütt és mindenkit tud szeretni, az olasz tudja, miképpen Kell szeretni, és a spanyol igazán, bensőleg -/.eret. Szokásaiban : a magyar hü az usi szo­káshoz, az angol szeszélyes, a francia ügyes, az olasz udvarias, a spanyol büszke. Titoktartásban a magyar elfelejti, a mit neki mondanak; az angol elhallgatja azt, a mit mondaui akar s megmondja azt, a mit el­hallgatnia kellene; ;i francia mindent kítecseg, elpietykás; az olasz néma, mint a sir; a spa­nyol jó titoktartó. Hiúságban; s magyar nem kérkedik .sem­mivel, az angol megvet mindent, az olasz jó­szívű, adakozó és bosszúálló, a spanyol egy­kedvű. Evésben és ivásban a magyar él-bal a jó borért és jó ételért, az angol ínyem-, a fran­cia csak a linómat szereti, az olassmértékletes, a spanyol fukar önmaga irányában is. Beszédbon ás írásban a magyar bőbessédü ós sokszor fején találja a szeget és jól beatéi s szellemesen ir; az olasz jól beszél ét sok jót ír, a spanyol keveset beszél ós ir, dt jól. Megjelei.ésben a magyal 1 tiszteletet pa­raSOSOlj az angol vagy különc, vagy bolond, a spanyolnál az megfordítva vau. Törvényeik it magyaré megjárja, de lassú, az angolnak rossz törvényei vaunak, de jól al­kalmazva, a franciának jó, de rosszul alkal­mazva, az olasz és spanyolnak sziutóu jó tör­vényei vaunak, de hanyagul alkalmazzák elemi csapások ellen a számos és csupán górcső alatt látható apró lények folytonos és óriási pusztításai ellen. Ismernie kell az ember, áilat és a termé­szet különféle áréit, az azok la a sokféle gépek kihasználásának a módját Kaan sokoldalú és számos ismeretet csupán a gyakorlatból meg­tanulni telette bajos, sét nézetem szeriut lehe­tetlen. Leggyorsabban, legbiztosabban ét legol­csóbban szerezhetjük meg azt a tudományt, a mely a gazda intelligenciájának méró-vesszeje gyanánt szerepel, a SMakitkolákboM. Hazánkban a gazdakÖSÖUség lendelkezé­sére ilyen szakiskola kellő .számban van, csu­pán rajta múlik, hogyha azokat lel nem keresve előkészületlenül vág neki az életnek, a hol az­tán csak óriási kitartással és vasakarattal sa­játít hatja el azt. a mire. ha boldogulni akar, okvetlen szüksége van. Ha tekintetbe vesszük, hogy nagy és kö­zépbirtokosaink Száma a negyven ezret, a gaz­dasági akadémiát ás tanintézetet végzett tiatal embereké pedig a 160 180-at teszi ki, körül­belül ezek köstl pedig a saját birtokán csupán :io"„ fog gazdálkodni, míg 70% a gazdatiszti pályára készül, látni fogjuk, hogy földbirtoko­sainknak elenyésző igen csekély perceutje vég­zett s/.akiskolai, hanem azok nagy része csupán érettségi vizsgát, vagy talán azt sem tett, vagy pedig a jogot végezte el, ha ugyan elvégezte. Hogy gazdasági helyzetünk nienuyivel volna kedvezőbb, ha a földbirtokos osztály nem a jogi, hanem a gazdasági pályára készülne, azt kiszámítani nem lehet, de elképzelni igen. Szám­talan példa igazolja, hogy a gazdasági tanulmá­nyokat végzett földbirtokos sok helyt igen szép eredményeket képes felmutatni azokkal szem­ben, a kik jogászok vagy katouatisítek voltak. Határozottan nagy hiba tehát a föld­birtokos s/üléktöl, ha haikat. kik örökükbe lép­nek, az egyetemre és uem a gazdasági szakis­kolába küblik Kisbirtokosaink pedig ragadják megaz alkal­mat él Haikat ne hagyják otthon neveletlenül fel­nőni, hanem küldjék a f&dmiee* iekolikba, a hol a legnagyobb rész teljesen ingyen, a többi pedig ölesé pén/.en tanulja meg azt, hogy hogyan kell a kisbirtokot okszerűen és jövedelmezzen ke­zelni, hogy a jelenlegi olcsó gabonaárak mel­lett is kiál;hassák a versenyt. Továbbá alapo­san előkészíttetnek arra, hogy a nagybirtokok­ban mint munkavezetők ét felegyelek alkalmaz­hatók legyeuek. K/ek a tanulók az életbe ki­kerülve, tekintetbe véve azon csekély előkép­zettséget, a mivel a biblinives iskolákba jöttek, nagyon szép jövőnek néznek elé. Példa gya­nánt szolgálhat erre a péped m. kir. fUdmieee iskola, a hol a jelen tanévben 11 tanuló fog végezni. ezek még le sem tették a zárvizsgát, már is :i kivételével mindegyiknek vau állása, a vizsga után pedig hihetőleg ezek is fognak Usstességei állást kapni. F.zek az állások már a kezdet kezdetén is megélhetést nyújtanak, mert az illetőknek teljes ellátáson kivül 140-től 180 frt évi keresetet biztosítanak. Ks ha a/, illetők ügyes és szor­galmas emberek, gazdájuknak érdekeit szivükön hordják, állásuk biztosítva vau, s ha a birtok bérbea I rnék, vagy mis körülmények jönnének kösbe, jó bizonyítvány uk segélyével tudnak ma­guknak ui állást szerezni mindenkor. A mezőgazdasági pálya, dacára, hogy a gazdinak igen sok nehézséggel és fáradság­gal kell küzdeui, nagyon szép és egészséges pálya. Hiszen látjuk, hogy a hadseregnek is a legszebb, lecegészségesebn és legjobb auyagot a mezőgazdák liai szolgáltatják, ezek közül ke­rül ki a legszebb baka és a legdélcegebb ka­tona a magyar hus/.ár. Adjon li a természet ura gasdáittRtak erőt, egészséget, szorgalmat, kitartást, és a mi fé, szakmájuk iránti torró szeretetet, hogy magasztos téladataikat, az em­beriség létfetttartását kitűnően tölthessek he. Fekete Pál. 33*

Next

/
Thumbnails
Contents