Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-08-11

l'APAl LAPnK. 1895. augusztus 11. A pápa-csornai vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. — Két közlemény. — I. Altalnanos határozatok. A m. kir. államvasutak Pápa állomásátél kiágazva, MamiltiJn, 8zanfon, és Bába-Porddeyon át Csornáig csatlakozással a győr-soprou cl.cn!nrti vasúthoz vezetendő vasút, mint szabványos nyomtávú helyiérdekű gözmozdonyu vasút az évi június hó 22-én kell engedélyokirat H-ik S-a értelmében a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által előzőleg helybenhagyaudó tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránkint Bt kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készít(indő, A legnagyobb eme'kedés, illetve esés <5"

(l(1-al állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 800 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. Görbületeknél a töltés külső oldala a tulemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően ki szélesbitendö. A féltések, azok magassága és anyagához, képest, 1 vagy 1 '/, lábas lejtőkkel létesítendők, a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő íéiiékezéssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felöli lejtök ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 1-0 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartaudó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositaudók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elö, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz s/.lue között 0'5--2.0 m. nyiit magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 10 m.-nél kisebb nem lehet. A Rábahidnál pedig ezen nyílt magasságnak legalább 1-5 méternek kell lennie. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás olőtt vagy után megfelelően szabályozandók , s a szükséghez mórt p irtvédmüvekkel ellátandók. A Rába é* a Marcal árterületébe eső töltéstik és rőzsefonások kösá foglalt 0.9 méter vastag kőrakással biztosítandó és ezen biztositásnak a legmagasabb árviz szine felé legalább 0.5 méterrel kell érnie. Utszabályozásak, utáthelyez^sek ós útátjárók felépítménye az eredeti ut felépítményének megfelelően, vagy kőalapból ós kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinssáltól számítandó 8 —H m hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavioiolaudók. A párhuzamos utak ós ut járók alatt a szükséghez képest megfelelő nyilásu átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Az állomási hoz/.ájáró utak, valamint az állómási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló teriiletek 15 cm, vastag kőaloppal és 16 cm. vastag kavicsoláasal létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 4 HI ur ás minden egyes őrháznál legalább 100 Bt' uyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához kétharmad részben homok és egyharmad részben kavics használandó és a beágyazásnak a sinek talpa alatt 0.2B m vastag.-ággal és a siutalpuk magasságában 2.8 méter szélességgel kell birma. A pápai és csornai csatlakozási állomásokon I beágyazáshoz csak kavics használható. Az állomási terek azon risset, melyek kozle kedésrt; nem szolgálnak. 10 cm., az őrházi lensikok pedig B cm. vastag ka\icsiétekkel borítandó!;. Tartalékul köteles engedélyes pályaméterenkint •40 köbméter beágyazási kav iesanyagot az épitési alapból beszerezni, és a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzbtnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalinaztatik. kőből v. gy téglából, esetleg betonból vagv vasból létesítendők : mig a nyílt műtárgyak kő- vagy téglalalakkal és pillérekkel és 2.(1 méter nyílásig bezárólag tölgyfa hordszeikezettel, azontúl pedig vas félsz.erkezettel látandók el. Ilidtők, hidjáruiok, jégtörők ás hídlásokhos | osak tölgy vagy vöiös fenyőfa alkalmazható. Felépítmény A pálya 1. 432 ni. nyomtávval építendő. A sínek, melyek acélból gyártandók, folyóméterenként 28.6 kgrmnál könnyebbek nem b bitnek és függő sinkotés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákan htdyezciidők el, hogy igénybevételűk 50o<> kgrm. kerék nyomás alatt négyzet cm.-ként 100 kgrmot meg ne haladjon A vágányok egym'istóli távolsága, középtől középig mérve, az állomásokon 4.5 m., a uyilt vonalon pedig 8.ti méternél kisel.b nem lehet. Engedélyesek kötelesek a felépítményi anyagok '(."/„-át, valamint egy teljes váltót és keresztezést a szükséges talplákkal együtt tartalékul az épitési alapból beszerezni s a

z üzletnek rendelkezésre bocsátani. A kereskedelemügyi m, kir. minister legalább 2'JOO m. állomási mellékvágány létesítését követelheti, mely összegbe a pápai és csornai csatlakozási állomásokon előállítandó, illetve á'helye/endő mellékvágányok SÍ nősének beszámítva. Ez utóbbiak l-ső rangú felépítményi anyagból létesítendők, inegjegyeztetvéu, hogy a vál'ók és keresztezések kivételével ugy a csatlakozási állomásokon, mint a csatlakozási válótól számítva a h. ó. vasút vonalán 3 10 m. hoszbm I. rangú telepit menyi anyagból előállítandó vágányoknál jó minőségű ócska sínek is használhatók, A csatlakozási állomásokon létesítendő tötobáziés fordító koronghoz vezető vágányok 23.(i kgiinos uj acél sínekből állitandók elö. Ugy a közönséges, mini a kitérő talpiák tölgy vagy vörös fenyőfából, esetleg telitett bükk vagy szurkos fenyőfából állitandók elö. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyes által kellő időb m előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg Vidéki levelezés. — S Matyó-Vásárhely, lsitj. au^. 4. — Mult vasárnap délután 4 órakor s/.okatlau nagy részvét és a szokásos izgatottság között tartotta meg a tomlfókegyi filoxera n'.l. hesö egyetiiht rendkívüli kü/.gyülés-t. a melyet e/uttal, mintán az egyesület volt elnöke i gróf Biterkdsy Ferenc és alelnökei, valamit egyéb tisztviselői beadták egymásután lemondásaikat, BeWt Lajos deveeseii szolgabíró hívott egybe. Bélák Lajos üdvözülvén a nagy számban üss/egyült trdekkölőaségOt, előadja az összehívás céiját, ecseteli a Somlyó-hegyen elhara* pódzó tiloxeiás állapotokat, kivetkőzik • védekezés lllkségei voltára és véleményezi az egyesületnek 1 iev t cselben fennálló és szépen virágzó amerikai szőlő telepének fentartását, de miután miut közigazgatási hatóság eire nézve befolyást nem akar gyakorolni, fölkéri n meg-jelent tagokat, hogy uj eluököt és tisztviselőket válasszanak ti újra alakuljon meg az egyesület, a mely azután saját sorsa és létkordese fölött döntsön. Erre egyhangúlag Beek .János derecseri birtokos rálnsstatotl meg elnökké, a jegyzőkönyv vezetésével pedig Barcza Béla deveeseii ügyvéd bízatott meg. Elnök • tanácskozást megnyitván, először Barihalot István szólalt föl, a ki határozottan tiltakozott az egylet feloszlatása és a s/épen virág/ó, 12 holdas szőlötelep átengedése ellen, mintán eme egylet 12 évre alakult és mintán most van legnagyobb szükség a filoxera elleni védekezésre. Legfeljebb a mellett volna, hogy az alapszabályok a viszonyokhoz képest méltányosan módosíttassanak, külöII .-én. hogy ne legyen kötelező minden soinlyóki. ; birtokosra, hanem ax Bakénytes belépés alapján szerveztessék. Kliiokül indítványozza gróf Erdéely Sándor, alelnökükül Tomcsányi Lajos és Orbán Ferenc arakat. Barthalos nagystabáen beszéde a tán fölszólalt Győrjfy Géza devecaeri ügyvéd, gróf Esterházy Ferenc volt egyesületi elnök képviseletében, a ki a/, egylet feloszlatását indítványozta és a szélételepnek gróf Esterházy Ferenc gróf ur részére leendő átengedését, a mely esetben gróf Estt rhá/y Ferenc elengedi ama BOOO fii követelését, a melyet az egyletnek BZÓlótelepébe befektetés folytán előlegezett és a melylyel az egylet neki tartozik, sőt visszafizeti a már kifizetett tagdijakat az illető tagoknak, a kik az egylettől semmiféle hasznot nem húztak, ha eziránt jeleutkeznek. s végre ha uj telep létesülne, akkora telepet tt. i. 12 holdasat) kés/, a regi telep vesszőivel beültetni. Nem pártolja Barthalos ama iuditványát sem, hogy az állani részéről évi segély kérelmezendő. Kire a jelenlevők egy része helyeslőleg nyilatkozott, más része pedig tüntetőleg ellene szólalt, mire oly zaj támadt, hogy az eluök csak nehezen tudta a csenfet helyreállítani. A zaj csillapultával fölállott báró Puteani szigligeti birtokos, a ki elvileg nincsen az egy.

et feloszlatása ellen, de feltétlenül egy liijuidálő bizottság választását inditváuyoz/.a, a mely az egylet adósságai es annak vagyonát, a melyet maga a telep és a még künn levő tagdíjak képviselnek, határozottan megá'lapiLsa és eme anyagi kérdések rendezése ügyében egy jövő közgyűlés elé javaslatot terjes; szén. Babai hozzájárult Barthalos István is, de azou hozzáadással, hogy az egylet föloszlásába seniini körülmények közt mm egyezik. Ilyen értelemben beszélt Porkoláb Mihály kiscelli ügyvéd is. Ezek ellen fölszólalt ismét <\/">rj/g Géza. minden áron a löloszlatást ajánlván, végre Bort* ms 1 ián.el csöglei birtokos sziutéu Györliy szellemében, arra hivatkozván uiég, hogy „a nép szava Isten szava" ; ugyanis a kisbirtokos paraszt osztály a foloszlást óhajtván, hogy a kötelező lizetés alul szabaduljon, mig az értelmiség inkább az egylet telepének fentartását találta szükségesnek. A mire zajos közbeszólások és folytonos cseudháboritások közben végre Beck János föltette a kérdést, vájjon kik óhajtják az egylet feloszlatását és kik kiváuják továbbra is fentartani. Kire uagy többség, a mely az igen zajos hangulatban levő borszörcsőkiekből került ki. Gyöitfy indítványa mellé sorakozott, t. i. a feloszlatás mellé. A mit a jelenlevő értelmi osztály törvénytelen eljárásnak tarlváu, Barcza Béla megtagadta a jegyzŐKönyv vezetését és mintegy 20 jelenlevő tag Barthalos István által fogalmazott Írásbeli tiltakozást nyújtott be Bélák Lajos szolgabírónak, hogy azt a uiajdau készítendő jegyzőkönyvvel együtt terjessze föl a niiniszteHunihoz. A mire a zajos, népes, rendkívüli köz gyulái ismét eredménytelenül fölosztott. Mivé I % eme már olyan sokszor fölvetett kérdés fejImlui, ii tehát ismét csak a jövó titka 't