Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-07-21

Wll. évlolyain. IO S/ÍIIII Pápa, ItüM. juiiiiK tf, PÁPAI LAPOK Pap« város hatáságának és több pápai, g pápaFvldcki egyesületnek megválasztott kftzlétaye Hegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 088., hova a lapnak szánt kftxlemények köldondoi Kiadóhivatal : Goldhftrp Gyula papirkereskedéae, Főtér. Laptulajdoitos: «li\ í'onyv«»s«sj Pnreno Felelős szcik'V/.tő : Körmend) i tóia. Előfizetések cs hirdetési dijak a lap kiaüólii\atalálm/. kAldendSk, Imi is a hirdetései :i lejut'íiiyusahliau feU étetnek. „ A Hp ára: >'••• érre 8 frt, félévre S irt. negyed* évre 1 Irt BJO kr. Rgvei mám ára 16 kr. Az örömhír. Kedves t;s nio.st nég mm vart örömhír érkezett vámsunkba illetékes helyről. A bir azt tudatta velünk, bog) a derek közoktatási miniszter elhatározta, hogy városunkban SO - lüü benlakóra egy Inmi tsnitóképezdél állíttat fel (s «IHM k k< reszlülvitelen ungyei tanfelügyelőnknek Vargyos Endrénél megbízást adott. Arról is értesültünk, bog) a polgári leányiskolának városnak által kert államosítást is küszöbén áll. .Mindkét hírt méltán sorozzuk az örömhirek közé. Ezsk is azon ujabb id 'ben, hála Istennek, megindult l'ellendiilesi sarába égnek!, a melyről városunk törtenetének egykéi leirtja csak a legnagyobb elismerés biitgján fog egykor megemlékezni. S most, hogy városunk haladásának,gyarapodásának szemmel látható szén jelei vannak, önkénytelenül felmerül előttünk a WP dés, niiórt is nem volt a tnnllbiiu ily szerencsében városunk. A felelet egyszerű. A multunkat: a nem törődés jellemezte, a mely a szülő anyja a nem akarásnak. Az öreg Fthj András szavai örök igazságok : »Minden üdvös vállalatnál halasztást akar a félakarat; nehézségid, kifogást keres a nem akarat; rágalmat, gyanút hinteget a a rosszakarat, de az igazi, a teljes jóakarat fontol, hogy meggyőződjék es ggyősre pedig munkára siet, mert mindenkor vesztésnek tekinti a jéuak elhalasztását. Nos nekünk volt elég teszünk a félakaratbél, minden üdvösnek, hasznosnak elhalasztásából, volt resztink az örökös kifogásokat, sshézsé' gekei kereső nem akarásba; voll részünk a rágalmazó, gyanút hintegető, az önzetlenül faradé munkás polgártársaknak holmi buta korteskedést ráfogó resszakaratba, Öe ideje, hogy jobb útra tértünk. Ideje, hogy végre valahára beláttuk, hogy minden tisztességet pápai embernek, akar hivatalban \an, akár nincs, egyenesen szent kötelessége városának érdekeiért fáradni Kötelessége, mert e várost szeretni nem hivatalled kell, de ssivből, lélekből. Ks a ki igy szereli, az nem szűnik meg fáradni e város érdekeiért akkor sem, ba uem volt és vagy mar nincs hivatalban, do meggyőződni siet a jóról, az üdvösről és ineggj íve pedig munkára siet, mert mindenkor vesztésnek tekinti a jónak elhalasztását. . Városunk érdekeiért önt lleaül fáradózóknak köszönhetjük ez örömhírt is. Köszönhetjük azoknak, a kik megpendítették ez eszmét, még pedig ügyesen, lármát nem csapva ; köszönhetjük még Csdkg Albin gráf volt kultuszminiszternek, a ki már akkor, mikor meg varosunk nem is fordult kérvényével a kormányhoz, minderről informálva volt, s»t a pénzügyi bizottságban a közoktatási hudget előadójának kérdésen' megígérte, hogy ha a Dunántúl felső része állami tanítóképezde! kap. Pápa varosa feltétlenül számításba jő de érdeklődtek e kulturális intézet felállítása iránt Tisza Kaiman, Darányi, a kik szintén már Csiky alatt tettek lépéseket ez irányban; de érdeklődött a dunántáli er. ref, tgyházkerálel ÍS, a mely az áll. tanítóképzőnek Pápán fölállítása esetére 40 t,múló szániára benlakást és ellátási biztosított. í'.s csak a jelenlegi kiliine kultuszminiszterünknek varosunk iránt érzett megtisztelő, nemes felfogását és jóindulatát tanúsítja, hogy most, mikor már a kérdés megérett, Pipa váró?, javára döntött Beméljük, varosunk lelkesedéssel is fogja üdvözölni dr. WlazzUs kultuszminisztert, ha mint kilátásba helyezte — tiz uj fötanodáuk leiavatási ünnepélyére meglátogatja varosunkat. Is ha eljön: látni fog egy törekvő várost, nemesen goukolkodo. derék magyar polgáraival : látni fog egy feladatának magaslatán alló derék tisztikart, mely kötelességszeruleg addig kopogtat ki ncuyeivel a kormány ajtaján, inig be nem eresztik ; s látni fogja, hogy végre-valahára megszűnt a multat jellemzi nem torődöinség ; nincs többé félakarat, nem akarás, rosszakarat, de mindnyáját e város polgárainak, a ki a tisztességes jelzőre szamot tarl, esak egy cél lelkesít: teljes akarattal, együttea erővel munkálkodni Páps varos e írehaladásán. A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Zeng; a lantom . . . Zeng a lantom, boldogságról dallok, < My messze vagy, ta'án nein is hallod. Boldogságról zeng a nóta, Pedig talán te azóta Másnak adtad a szivedet régen. Nem ugy, nem ugy ! Nein adtad te mádnak, Hiszen tudod, hogy tehozzád szállunk : Szivein minden dobbanása, Agyam minden alkotása Emlékekből tündérálmot esővé. Tündérálmot, u moly beiagyogja Éjszakáim, melynek te vagy holdja. Éjszakámon te vagy a hold, Nappal a nap, mely leragyog — Mért hogy olyan messze vannak tőlem ?! Ábránd. Leborulok az ölödbe, édesein, tgy suttogok szerelemről csendesen. Aztán várom, mig ajkamra rátapad tdvözitő édes csókban ajakad. S mig a csók tart, te átölelsz angvaloin. En miig szived dobogását hallgatom. Istvántt R. János. Papnád-orr. — Irta : Babay Kálmán. A nádi zenér trillája kiserceg a zöld parti szegélyből, melynek labyrintbjában ívik a süllök milliója; a füsföi osonkafa lakója csellel jár ide, vízszint lubeg s a nád felöl csap ki a kakásba, hatalmas csobogással ugratván a békalencsés vizbe a zsombékokon piritkozó léd kilós varangyokat. Néha-néha barnafej tt stockerok lomha röpte, ijedt sáppogása csap ki az öl"s bozótból, midöu elpusztult ital után vadászó ebek gázolnak az arasztuyi vízben ; vagy buii'ogó bölömbikák „tiróz"-nak egymásnak tél mértföldnyi távolságra csillagom, enyhe nyári estéken. Olykor-olykor Cakó arcú, csenevész, elcsüggedt alakok henteredaek bele a szérünyi tisztások szennyes vizébe s a testükre tapadt csíkos piócákat üvegekre szedik. Itt az egész élete a papnád-orrnak, mely Kenése gyümölcsöse iránt húzódik vé^ig a Balaton keleti sarkán. liegen, nagyon régen, 11. József császár és király előtt ínég, mikor a keleti Balaton, a pirtjáD elterülő falvak es pusztákkal együtt a jezsuiták birtokábau volt, a rendnek vörösberényi „próba há/."-ábau néhány papi OOndjtttOf felügyelete alatt 10 15 újonc szokott tartózkodni. Az újoncok gyakran változtak, acosdjutorok ritkábban az elsők vagy megszöktek, vagy ujoneházba jutottak, az utóbbiak majd mind az ala a templomos magas ház alá kerültek, mely manapság is ott 'áll misztikus csendjével az Almádiba vivő ut mentén. Az egész elmúlt században csak egyetlen ooadjutor hamvait nem fogadta be apróbahás kriptája: Bernét mesterét. Németországból került ide az athleta-tertnetü barát, de utóbb annyira nieginagyaroaudott, hogy kiejtése és •sokasai után akárcsak az Altöld szülöttének vallhatta volna magát, senki sem kételkedhetett volna felette. IS évi szerzetesi élete alatt kedvencévé lett a provinciálisnak, csaknem egy időben jöttek Vörösberénybs s a megasokáson kiviil még őszinte barátság fűzte őket egymáshoz. Ks a barátság megkönnyítette Bernátnak a szigorú, askéta életet s ha napokig járta a rengetegeket s uiászta a sziklákat, gyógyító füvekért, útját és idejét számon tőle s uiki sem kérte. Így lehetett az, hogy a kankalin-uyilástöl a helleborus viritásáig Bernát többet járta az sorai hegyeket, Barát-lakást, mint a klastrom VÖrÖskő grádicsát, de nem is Volt, betegség, melynek gyógyító balzsamát, ne ismerte volna. Be, egész Aszódiig " volt a felső> Balatonin llék orvos* a valahol otak in;gj lent vele együtt ott volt a reménység és a gyógyulás is.