Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-05-12

lelkes éljenzése mellett iudult útnak a a megye székhelye Veszprém télé. Diadalut. Valóságos diadalútja volt a főispánnak Pipától Veszprémig tartó utazása. .Minden állomásnál nagy közönség várta, üdvözölte és éljenezte. A mestUaki állomáson rendkívül kedves és szép fogadtatást rendezett a pápai járás lakossága. Számos község megyebiz. tagjai, tűzoltói és fehérruhás leánykik várták a szépen feldíszített pályaudvaron az érkézéi vonatot, mely niidön az állomásra berobogott, hatalmas éljenzés tört ki és a tűzoltók dobpergést' és kürthangjai hangzottak tel. Horváth Lajos a pápai járás derék főssolgabirája a következő beszédben üdvözölte oineltóságát : Méltóságos (írót, Főispin Dr! Mélyen tisztelt Urunk ! Most tíz éve annak, hogy a sajtó utján értesültünk arról, miszerint a kirily '* felsége bizalma Veszpréminegye főispáni méltóságát líéltóeágodra, l'.ipa örökös urára, ruházta s midőn mint kinevezett főispán otthonába, járásunk székhelyére megérkezett, nekem jutott a szerencse, hogy vármegyénk határinál • pápaijirie küldöttsége élén először üdvözöljem, a mikor örömünknek és jogosult reményeinknek adtaik kifejezőét. S ma midőn Méltóságod a nevéhez fűződő deceuniuiu megünneplésével egybekötött közgyűlésre utazik és ezen diadal útjában az első állomásai! egy kis időre ismét feltartóztatni bátorkodom, beszemezi szirti hogy i pápai járatnak itt. ogybegyült képviselete neveben őszinte köszönetünket és mélyen érzett hálánkat tolmácsolom a 10 év alkotiaaiérf és vármegyénk kormányának bölcs vezetéseért. S az <gek urát arra kérjük, bogy Méltóságodat továbbra is tartsa meg Vármegyénk vezér szelleméül és • haza javára sokáig és boldogan élHook Mici k. a.. Uock János orsz. kép v. nővére egy diszes babér koszorút, lazekas k. a. és Simon Juliska pedig csinos csokrot és koszorút nyújtottak át a főispánnak, ki meleg szavakkal köszönte meg a szép ovációt, nedv a vonat elindulásakor még megkétszereződött. Oevecssrbsá Sosztó py Viktor, a devecseri járás föszolgabirája, \'árost6dön Kletuár Ferenc a veszprémi járás föszolgabirája intéztek küldöttségük élén üdvözlő beszédet a főispánhoz. Ajkán Kollin Antal községi jegyző üdvözölte pro grammon kivül. A járási föszolgabirák csatlakoztak a főispin kíséretéhez. Megérkezés Veszprémbe. Veszprém városában nagyban folytak a készülődések a főispán fogadására. A bevonulás utján minden ház fel voll diszitv'e és minden házon zászló lengett : nemzeti trikolor, a főispán családjának színeit viselő lobogókés a veszprémi zászlók. A pályaudvaron óriási közönség gyülekezett egybe, ott volt a város és a megye szine-jeva. Délután négy órakor beláthatatlan kocsisor indult el a megyeházáról s vasúthoz. Az Utóikat ellepte a publikum, mely : érdeklődéssel nézte a diszmagyarba öltözött urakat. A rendező-bizottság kitűnően intézkedett. Minden a legnagyobb rendben ment. A kocsik tömegét oly ügyesen helyezték el. lmgv egy pillanatra sem volt fönnakad is. Otl voltak a pályaudvaron a más megyékből érkezett küldöttségek is. Orr voltak többek közt : I' éghet y Dezső alispán, Kovács polgármester, dr. Úsáry Ferenc. Szabó Imre. Mttkovic* Tivadar. A>mémy l'.íl orSZ. képviselők, llunkír Dénes, Reviczky Ambro, Ssabadkeyy Kálmán. Elemér, tűi"' Dénes, Tokáét Ad,

im árvaszéki elnök, fiecher Karoly, fiecker Viktor. lieterédj Iván, Vajda <>löu zirci apát, Kopáety Arpá i. Ketoseváry Kálmán apátsági főszámvevő Zinröl, Herényi Károly dr. megyei főorvos, Lakat Mihály berhidai földbirtokos, derli Antal dr. kir. állaniűgyósz, Jánotey, I'ilotay, Szabó, Fehérvárg, Voyronie< kanonokok. Kolozsvárig megyei főjegyző. Weher Rezső jószágkormányzó, lialogh Károly veszprémi helyettes polgármester, Ihász Lajos földbirtokos. Fejes veszprémi főkapitányi lltinpreeht püspöki jószágkormányzó, C*enkey <>é/.a törvényszéki elnök, a vármegyei tűzoltószövetség képviseletében : Knkorelly Ferenc, Tokáéty Ignác. Czikura Béla, Szokolg Ignác, derber Sándor, Pl oeser István és M. tíuttner Sá ndor takarékpénztári igazgató stb. A vonat fél ötkor érkezett, meg s a m.kor a főispán kiszállott, hosszantartó lelkes éljenzés hangzott fel. A főispánnal együtt utaztak: Sárkösy Aurél Kouiúrommegye főispánja, Simon Ödön soproni főispán, Ghyczy Dénes komárommegyei alispán, Feaysessy Ferenc orsz. képviselő. Néger Ágoston apát-plébános, Sült József. Kit Gábor, Bawthalos István, Galamb József. Körmeiuly Béla, Lampérth Lajos, Mészáros Károly, Németh István. Kis Ernő, Sebestyén Dávid, dr. Korit schöner, dr. Kende, Steinberger stb. pápai, valamint számos küldöttség tagja. Kováit Imre polgármester lendületes, szép beszéddel üdvözölt" kiszállásakor a főispánt, a kin egyszerű, fekete díszmagyar ruha volt. A polgármester a város közönségének őszinte szeretetét é* ragaszkodását fejezte ki H . -.p.aiuak, a ki meleg hangon köszönte meg a szíves fogadtatást. L<lecházy gróf aztán sorra kezet szorított a fogadására megjelent urakkal, aztán Ire szállt a reá várakozó pompás négyes fogatba. Oldalin Kolbssváry főjegyző tog:alt helyet. Ks megindult a város telé a gyönyörű menet, melyben száznál több fogai vett részt, közte búszónkét négyes fogat. L Ikes éljenzés közben VOnolt be a főispin a városba. Veszprém hölgyei az. Mariskáik előbb indultak; a pajkos leány virágtépö kedve volt az oka, bogy elértük őket, hogy találkoztunk. Félénk, ügyetlen diák-gyerek voltam, a ki a ^itins és COSINtM-tétsleket ugyan bibit lau pontossággal letudtam vezetui, Petőfi, Heine. Vergilius stb. urak magas társaságában is fesztelenül, otthonosan éreztem magamat. hanem szemtül-Szemben egy szép fiatal pajkos leánynyal igazán szörnyű nagy zavar lógott el. . . aáoaolyOg, ssén nagyságos aszsz.onyom, olvasván ez őszinte vallomást ? . . Igaza van ! Mert a sinus- és cosinus-tételt ugyan elfeledtem mir, hanem az a zavar ... no biszeu tetszett, látni nem régiben, szembsn azzal a hamis szép tsőks lánynyal. . . Hiába nagy gyerek vagyok az is mai adok. • * Tehát engem nagy-nagy zavar lógott el ... s már — hogy némának ne gondoljon az idő pompás voltát akartam llariskinak tudtára adni, he e izörnyű merényletet meg nem akadályozza az ö kedves csicsergése. Sok férfi csúfra, gúnyra emlegeti a nők osaoskaságát ; in áldom az Istent. hogy ilyennek teremtette őket, legkedvesebb foglalkozisom Isvén a — hallgatás... Szerencsémre a verscsiniliti kedvem híre itt i>. mint még idáig mindenütt az ördög tudja hogyan! megelőzött — Marinka rajongót: a versekért; ez volt tehát a kezdete csicsergésének s a vége: hogy irui fogok az emlékkönyvébe egy szép (?) verset. írtam is. Hogy tsép volt-e. erre a poézis professzorom oizonynyal tagadólag rázta Volna a fejét. Kn már nem emlékszem reá. t'sik annyit ttxlok. hogy a sorok kezuobet li jidiol a Mariska nevét leheteit kiolvasni. — Egj szép csokrot kaptam érte (Most is őrsön a fonnyadt leveleket). A mi ezután következett, azt gondolhatja mindenki, • ki mar tul vau az első szerelem édos-máluoros idején. . . Persze, bogy mir harmadnap, a rendes esteli sétánk alkalmával, nem győztek eléggé csitítani bennünket az öregek, hogy lassabban menjünk s a kellő távolságban s meddig a gondos anyai szem tekintete elér maradjunk ... Persze, hogy téptük a margnerite leveleit: ..szeret, nem szeret-.' . . Persze, bogy választottunk csillagot . . . fogadtunk sirig tartó ig.iz szerelmet . . éppen ugy, mint önök mindannyian, a kik ml vaunak az első szerelem édes-mámoros idején . . . * S aztán l . . Azután csak annyi történt, hogy engem elvetett S sors a szép vidékről, * szép lánytól messzi-messzire. Egymást érték a szerelőmtől áradozó leveleink. Nem volt azokban más mint csupa galambbűgás, virágillat. •• állagfény . • . Hanem • Mariskáéba egyszer esak bele került valahogyan egy — biró is. — ,.(lyakran jár a házunkhoz irta az «-des — mann igen *zives*n látja . hanem én . . . én ki nem állhatom* . . . Több levelét azután hiába vártam. Nemsokára egy kis hymen-hirre akadtam a lapokban, mely teljesen elég volt. arra. hogy egyáltalában ne is várjam többé. Hanem azért még is megjött, l'ersze. bogy csak a mama irta. Hitt a lakodalomra no persze!), menteget!./.ott, hogy — lássam, én még igen fiatal vagyok . . . Igaz. hogy Mariska is, — de> hát a lány, SZ égessen más. Mem lehetett elszalasztani a kedvező alkalmat . . • Hátha . . . Most már Mariska is ilyen aranyos, kedves és boldog e/.t különösen sz Tetem hinni asszonyka i talán ö meg egy más hallgatag poéta-szivü legényt talál unalmasnak ! . . Tudván ezeket, ugy-c megérti és megbocsátja. IZÓp asszonyom, ha nem tudok betelni a szemei pajkos ragyogáséval, az ajka édes beszédével . . . Emlékeimmel van ilyenkor dolgom. Mariska. jut eszembe.