Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-04-28

PÁPAI LAPOK. 1895. április '28. a vidéki városok közt nem áll első helyen, hogjf akkorra kívánhatnánk jó színtársulatot, a mikor nekünk tetszik, sőt nagyon meg lehetünk elégedve, ha olyan jó elsőrendű társulat, mint Komjáthyé bármikor felkeres bennünket; de azért kívánatos lesz. hogy jövőre, ugy a v. hatóság, mint a színigazgató a közönség iránt több ügyeimet és tapintatot tanúsítson. Tehát május hó közepén veszi kezdetét a színi szezon, Hízunk színházlátogató közönségünkben, moly a szép és jóért, a nemzeti szinmíívészetért mindig lelkesedett, hogy Koinjáthynak kitünőleg szervezett társulatát, mely Thaliának csakis hivatott apostolaiból áll, rokonszenvvel fogadja és a méltán megérdemelt pártfogásban részesiti. Szerény nézetünk s azt hisszük a nagy közönségé is. hogy inkább hallgatunk kissé meleg időben egybevágó, kitűnő előadásokat Komjáthy elsőrendű színtársulatától, mint kora tavaszszal, vagy késő öszszel dideregve, fogvacogva unatkozzunk és ásítozzunk a hideg színházban ripacs-társulatok kínlódásain és erőlködésein. Ebből nem kérünk, mert már sokszor voll részünk benne. A pápai honvéd-szobor bizottság zárgyülése. .1 pápát Honvéd-szobor bizo'tság f. hó 21-én, dr. Fenyoessy Ferenc elnöklete alatt tartott ülésén végleg feloszlott és a honvéd-szobor ügyét a Jókaikőrnek adta át. Ezen ülésről felvett jegyzökönyvet egész terjedelmében itt adjuk. Jegyzőkönyv Felvétetett Pápán 1895. évi április hó 21-én délután 3 órakor a /id/tai honvédszobor bizottságnak a városház nagytermében tartott üléséről. Jelen voltak : dr. Fenyvessy Ferenc biz. elnök elnöklete alatt többen a bizottság tagjai közül. 1. Elnök a megjelenteket üdvözölvén az ülést megnyitja és jelen jegyzőkönyv felvételére Körmendy Béla, a jkv. hitelesítésére pedig Mészáros Károly és Fischer Adolf biz. tagokat kéri fel. •J. Ezután előadja elnök, hogy jelen ülés tárgyát a szoborügy kivitelének a pápai Jókai-körre átruházása és ebből kifolyólag a bizottságnak végleges feloszlatása képezi. Mire a biz. ülés egyhangúlag elhatározta, hogy — mivel a houvéd-szobor bizottság szerves organizmussal nem bír és nem is remélhető, hogy a még szükséges összeg összehozása és a további teendők a bizottság által rövid idő alatt foganatosíthatók volnának — a pápai honvéd-szobor ügyét a pápai Jókai-körre bizzu, illetve a még hiányzó összeg összegyűjtésére stb., szóval a végleges kivitelre a Jókai-kört, mint állandó szervezettel bíró és nemzeti kulturális célokért küzdő irodalmi kört. mely mint ilyen, a szükséges teendőket könnyebben eszközölheti, kéri fél. Egyúttal a bizottság a rendelkezése alatt levő vayyont, 810 frt takaréktár! betétkönyvben, ugy a már elkészített és kitizetett szoborrészeket is a Jókai-körnek adja át a kouvédszobor céljaira felhasználás címén, azon kérelme kíséretében, bogy a Jókai-kör a honvédszobrot elkészíttetvén, tizf a milleniumra Pápán felállíttatna és leleples'esss. Végül kimondta a bis. ülés. hogy ezek folytán a pápai honvéd-szobor bizottság ségleg felosslatottnak U leintetik. 3. Végre Fischer Adolf biz. tag, szép szavakban fejezi ki a bizottság nevében is mély köszönetét Fenyvessy elnöknek buzgó, szives fáradozásaiért, a mivel az ülés, elnök éltetése mellett, befejeztetett. Kelt, mint fent. dr. Fenyvessy Fereno s. k. Körmendy Béla s. k. biz. elnök. felkért jegyző. A jegyzőkönyv általunk hitelesíttetett; Mészáros Károly a k. Fisoher Adolf a, k. biz. tag. biz. tag. Vármegyénk disz- és rendes közgyűlése. Meghívó. Hivatalos tisztelettel felkérem a vármegyei állandó választmánynak és a törvényhatósági bizottságnak t. tagjait, hogy a folyó évi május hó 4-én d. e. y órakor ós d. u. 4 órakor, — valamint folyó évi május hó 5-én d. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi üléseken, mégis a folyó évi május hó fián d. e. 9 órakor tartandó díszközgyűlésen és a folyó évi május hó 7-én d. e. 9 órakor kezdődő törvényhatósági rendes közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Egyidejűleg tudomására hozom a törvényhatósági bizottság t. tagjainak, hogy ugy az ezen alkalommal szerkesztett, valamint a később még sz rkosztendd folytatólagos tárgysorozatoknak a m. székház hirdetési tábláján leendő kifüggesztése iránt intézkedtem. Veszprém, 181)5. évi. ápril hó 19-én. Véghely Dezső kir. tanácsos, ali-pán. Tárgysorozat: 1895. évi május hó 6 ára Gróf Esterházy Móric császári és királyi kamarás főispán ur O Méltósága 10 éves főispáni működésének évfordulója alkalmiból tartandó jubiláris ünnepély. Ka decken sie gedankenleeren Raum Verse hont mit Schriften uns ihr allerliebsten Pujijieti. /um mündlichen

tiescliwiitz leihn wir euch gerne das [Ohr Kocht venu s nicht anders ist, kraftlose Wassersuppen. Nur setzet Sie uns nicht in Kuren Itiichern vor.« A DÓ életét szentesítő és átszárnyaló uemtök nevei : Szépség, kellem, érzelem és Ízlés. A szépség agy aránylik a kellőmhez, mint. a közönséges kulcs a tol vajkulcshoz, az csak egy szivet, ez valamennyit megnyit. Szerelem cs barátságnak érzékeny női szívnél nincs szebb oltára. Kónyórulet és \igasz nem ismer a nő

1 száj édes csöngésénél kellemesebb hangot; a szenvedő lőnek női szivuél nincs puhább fekhelye. ,.Ingeini.-eit aeger uhi non est inulier": feljajdul a beteg, ha niucs körüle asszony. — Az Ízlésnek legilletékesebb bírája a ím. A nő sohasem szeret ostoba tértit, a férfiak ellenben gyakran szeretnek ilyen nőt. A nők erényük érzetében hősök, védelmében gyermekek, boszulábában Juriák. A férfi karddal, a nő szeme pillantása ós csókjára! uralg. Azt kívánják tőlünk a nők, bogy legyőzhetetleneknek tartsuk őket. de azért még se ugy cselekedjünk, mintha valósággal olyanoknak hinnők. Sinon de L'enelos állítja, hogy a férfiak félénksége több nőt ment meg, mint na át erényök. Iliuságuknak hízeleg, ha fontos dolgainkban kikérjük tanácsukat Általában a hizelgést, királl ha nem szép es nem ia nagyon liatal már a nő. mindig bátran kezdhetjük es_ üknél és végezhetjük piperéjüknél. A nők hizelgéséuek senki se örvendjen, mert ez olyan, mint a nagyok bizalmassága, az ellenség mosolya és a tél melege. Nők a hatáshoz tartják magukat és ezer nő közül Még 1" som kívánta tu Ini okát, hogy miért néz ki a tükörből saját alakja f A uő többet ügyelvén a formára - uem mondom formaruhára — mint néha magára a dologra, ha bármely fontos ügyek, vagv hajokról van szó, mellette könnyen elszunnyadnak, de mihelyt a szó uj divatra megyén át, legott felserkennek. A nők előtt tobb baOM vau a szépuek, mint az igaznak. Némelyik piperkőc, már azzal célt ér, hogy karjait odanyújtja gombolyitásra. A térti féltékenységbe! képes elfojtani saját szerelmét, ellenben a nő csupán féltékenységből uem könnyen engedi, sőt annál erősebben tonsódik szerelméhez. A nő szive a boldogtalan szerelem kényeiben elolvail, a fértiué a könyökben megkövesül. A térti szerelme mágnes, melynek vonzereje nagyobbodik, ha érccel vau kapcsolatban, azért náluk a szerelem magában Sokat, de ha arany-érccel vau kapcsolatban, min lent tehet, Amor hajdan mindkét szemére vak lehetett, ; napjainkban mindkét szeme mug van, de kancsal, egvikkel a szírre, a másikkal a telekköngvlie néz ; a nő szerelme ellenben napvilág] ha a nap a házasság hegylánca megett leáldozik is, utána •ég soká kedves alkonyt, kellemes esti pírt terjeszt Platótól kezdve sokat foglalkoztak okoskodva a szegény bölcsészek, a jó aestbetikusok, a jámbor költők és az ártatlan gondolkodók a szépség fogalmával és mi lőn okoskodásuk eredménye, hogy a széjnégp» érezni igen, de arról fogalmat alkotni nem lehet. Mi elégedjünk meg tehát azon általános moudással : Az s/ép. a ki és a mi tetszik. Tetszeni pedig annyi, mint valónkkal egyezni. Descartes a filozófiának reformátora kanesi! személyt szeretvén, s/.cpségok sorába htílye^ó a k ni> < I SSCMet. „Quieqnis amat ranam, ranain putat. esse Diananr" Keleti izlésü egyének szépnek nevezik a meghízott nőt, mások ellenben csak oly soványnak képzelhetik a szépséget, mint az ispotályleves lenni szokott. Keleten, hol sulymér'ék után becsülik a női nzépséget, minél kövérebb, annál szebb a nő. A tinóm francia sohasem mondja BŐ 51, hogy elhízott, vagy kövér, hanem jó testben van, vagy kerekded, „omhonp unt•', „potelée." Azonbau a mit mi igy nevezünk, az csakugyan Jrancia nők közt ritkaság, mert tobbnvire szikárak. Jó kövér testes nő érkezvén Pariéba, kérdezek az emberek egymást.''!: ugyan hova való lehet e tünemény ? ,,A provinciába." Hisz ö maga ie egy tgéSS provincia, monda a gúnyos Xirarol. A kellem fogalmát som bírja kellőleg kifejezni a gondolkodó, sem hangokba önteni a költő, uiert a kellem nő, mely egyedül azt igényli, hogy érezzük, szeressük imádjuk. Annyi bizonyos, hogy szépség kellem nélkül festeti ttiz, mely nem melegít, egy hóboritotta tólr