Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-04-28

1895. éti májas hó 7-én is a következő napokra 1. Alispáni jeleutés. 7. Udvari gyászjelentés II. Ferenc aiciliai király U Felségének, — valamint Albrecht főherceg t) ('sászári és Királyi Fenségének halálozása alkalmával, s ezzel kapcsolatban a Belügyininister leirata, melylyel tudatja, hogy Albrecht főherceg U Fenségének elhunyta alkalmából a törvényhatóságok által kifejezett részvétekért U Felsége köszönetét fejezi ki. 3. Báró Bántfy Dezső miniszterelnöknek leirata, melylyel a kormány megalakulását, Dániel Ernő, Perczel Dezső és Wlassits Gyula minisztereknek leiratai, melyekkel miniszterré történt kinevcztetésüket tudatják. 5. A m. kir. Belügyminiszternek leirata, az elöfogati pótadó tárgyában. 5. A m. kir. Belügyminiszternek leirata, melynél az erdélyrészi Kárpát egyesületet pártolásra ajánlja. f>. A OS. kir. Belügyminiszternek az állami itahnérési jövedékről szóló törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott körrendelete. 7. A m. kir. Belügyminiszternek a veszprémi tüzkárosultak részére befolyt köiiyöradoiuáuyokról szerkesztett számadást érdeklő leirata. 8. A Földmivelésügyi m. kir. Miniszternek leirata a vármegyei gazdasági egyesület által alkalmazott szölöszeti felÜgyelő javadalmazására adandó áliami segély tárgyában. 9. A Kereskedelemügyi m. kir. Miniszternek a 8 cmtr széles keréktalpaknak használatai ól alkotott szabályrendeletünket érdeklő leirata. 10. A Kereskedelemügyi m. kir. Miniszternek leirata, melylyel vármegyénk közönségének a Győr- veszprémi és a Veszprém-dombóvári vasútra megszavazott 400,000 frtnyi segély 480,000 frtra tájkép. A kellem pedig szépség nélkül mágnes. mely titkon, de erősen vonz : oly fény, mely nem kápráztat, de jól esik, oly báj, mely meg uem lep. de boldogít. Minden tisztelet mellett azonban, melylyel a kellem és a benső lélekPemeieég, mint • kellem gyökvirága, iránt viseltetünk, nem tagadhatjuk, hogy a szépség a kegyes is'.'iiek különös ajándéka. A kegyesség ez ajándéka kell, hogy a szépség egész kincstárát képezze, mig egyetlenegy szépség, coinme il fant, keiül ki az alkotó természet és anyik, tneg nei< ülnöknekátalakitéi kezeiközöl. I kincstár tárgyai : a fő, a haj. a szemek. ft/M, az orr, az ar<; a nyak, a termel, a két és a láb. A tő a női erősség fellegvára. Itt valamennyi támadó és védő fegyver egyesítve levén, szemek a lőrések, száj a Ctapóhtd és a főben ül a várparancsnok : az ész, vagy a szeszély, vagy a dac, mely éppen a várparancsnokságot viszi. Az igen magas homlok vakmerőség és léi tias dacra, ellenben az igen alacsony homlok arra mutat, hogy az ész e keskeny seéken nem igen hánykolódhatik. Tagadhatlan, hogy szőkének a szőke haj, barnának pedig a barna haj illik legjobban. A szőke haj nemes finom, de több természetbúvár állítása szerint ingatagságra mutat. A szőke hajú többnyire könnyen ingerelhető, de könnyen is megbékíthető, kedveli a táncot, divat és hajlamaiban gyakoribb változatra hajlandó. A feketa haj mély szemedéi yességre «uutat, a fekete hajú nő kevesebb hévvel, de törtónt emelését tárgyazó határozatára nézve intézkedik. 11. Heves vármegye közönségének a vóderöröl szóló 1889. VI. t. c. 25. |.ának megváltoztatása iránt a Képviselőházhoz intézett felirata. 12. ('sik vármegye közönségének átirata, melyben a <'sik-somlyói róm. katb. fögymuasiumi segély-alapra segélyt kér. 13. Szabolcs vármegye közönségének átirata, melylyel az országos magyar kölcsönös biztosító szövetkezetet ajánlja. 14. Pozsony vármegye közönségének az egyházpolitikai törvényjavaslatok szentesítése alkalmából hozott azon határozata, melylyel O Felség- iránti hálájának hódoló feliratban való kifejezését határozta el. 15. Sopron vármegye közönségének átirata, melylyel tudatja, hogy a Debrecenben 1H94. évi november hó 19-án elkövetett és O Ftdsége személye elleni inzultus feletti megbotránkozásának adott kifejezést. 16. Ungh vármegye közönségének a kézbesítőkről szóló 1875. X. t. c. módosítása tárgyában az Igazs igügymiuisterhez intézett feliratit. 17. Nógrád vármegye kösöuségének az uj házak adómentesség.jnek vármegyei székhelyeken, esetleg más vidéki városokban 15 évre leendő kiterjesztését kimondó törvény alkotása iránt a Képviselőházhoz intézett felirata. 18. Somogy vármegye közönségeitek a mezőgazdaság érdekében teendő törvéuyhozási és kormányintézkedések tárgyában a kormányhoz és Képviselőházhoz intézett felirata. 19. Szabolcs vármegye közönségének a fertőző betegségek elleni védekezés tárgyában a Belügyminiszterhez intézett felirata. 2t>. Csongrád vármegyének a Kereskedelemügyi m. kir. Miniszterhez intézett felirata, melylyel a S0 literes ürmérö használatát engedélyezni kéri. 21. Székes-Fehérvár szab. kir. város törvényhatóságának a Képviselőházhoz intézett félirata, hogy Szent-István király emlékszobra Székes-Fehérvár város területén állíttassák fel. 22. A Balatontavi gőzhajózási részvénytársaságnak átirata, melylyel tudatja, hogy módosított alapszabályait a Minisztérium jóváhagyta. 23. Az országos magyar gazdasági egyesületnek átirata, melylyel kéri, hogy a megyei gazdasági egyesületeknek is kellő tér biztosittassék a mezőgazdaságról és mezörendörségröl szóló törvény végrehajtása során. 24-31. A vármegye házi pénztáráról, tartalék, uyilv. betegápolási, körorvosi fizetés járulék, katona beszél 1 áaoláei, székházépítési, nyugdíj és elölögati pót* adó alapjáról szerkesztett lbít-l. évi számadás. 32 4H. A község jegyzői nyugdíj, az ipariskolai, a zálogárverési maradvány, a:: állattenyésztési, a siketnémák nevelési, a községi állategészségügyi, a megyei árvaházi, a megyei szegény, a nemesi felkelési most nevelési, a 'fallián I'álnéféle, az árva és ösztöndíj, a nevelési, a Marieh, a Lános, a letéti pénztárról, a megyei gyámpénztárról és a tűzkár alapról szerkesztett 1894. évi számadás. 49. A vármegye alispánjának előterjesztése, hogy Meny Erasébet fokszabadii lakostól szülésznői oklevelének kihirdetéséért járó 1 drb. arany nem hajtható be. 50. -\ vármegye alispánja a tokszabadii kavicsbánya eladása tárgyában előterjeszt est tesz. 51. Pápa r t. város közönségének a város monográfiajának megiratáaa tárgyában hozott, határozata. 52. Veszprém r. t. vámsának a honvéd laktanya férhelyiségei építési költségeinek fedezése tárgyában hozott határozata. 53. Veszprém város képviselői tesbensőbben szeret. Féltékenység dolgában veszélyesebbek a barna, mint a szőke nők. A szőke elhagyja az STB lót, a barna niegboszulja magát. Magyar közmondás szerint : ..Se nem szőke, se uem barna, az igazi magyaifajta." A homlok körüli hajnövetet II"inekehnann, az aesthetikus, csak akkor nevezi szépnek, ha kerekben egész a halántékig terjed. A nőnek legmag -sztosahh és leggyengédebb része az, melyben a két ellenséges elem tüz és fit békés egyetértésben honol, — a szem. A szem a lélek tükre, minden érzelem meghittje és elárulója. A titkes vágyak kómlője és követe és a uéma érzelmek tolmácsa és távirata. A szem int, kér, lényeget, könyörög, eped, dacol, éltet, összezúz, vidámít és semmisít, mindent egy pillanattal. Haragot és gyűlöletet, bátorságot, boszut, szerénységet, neheztelést, gyanút és jóakaratot mind sugározva fejez ki. A női szemek tehát világhordói minden érzelemnek és egyszersmind löbbalkatrészeia női szépségnek. A fekete és kék szemek a térliak és költők hódolatára oszolvák, a barnák és szürkéknek szintén nem hiányzanak imádói. Szerintem igaza van az olasz népköltőnek, ki úgymond : J >cchi bruni, ooehi verdi Occhi neri occhi azuri tyuelli sono piu belli Chi parlano pia al cuore" Barna, zöld, fekete, kék szemek Ezek közül legbájlóbbak Azok, melyek szívhez sióinak. A szem azon egyetlen gyémánt, melyet az ember egyedid tüze, nem pedig — ínüuni kifejezéssel szólva •— i'ize után becsül és mégis » szem istensége, uem villámainak tüze, hanem k'inifi'!>•: vii '•>',)] i által ismertetik meg. Ma a szép nő szeme ég, miuden térti rögtön tűzi" biztossá lesz és neki rohan a lángnak, de ha könyár borítja szemét, alig találtatik vizibizte , I a ki in cm tő készülettel sietne segélyére. A fÜlet szépnek nevezik, ha pici, tojás lad formájú és egyforma szegélyes. ('salliatatliuinak mondják, hogy a kinek lülecimpája SSabadoB áll, aa na/i/tal, a kinekjpedig odauőve van, az sötétben született. Az urrt houestamentum táciei-nek nevezik. Szt.-Cyrilt a remeték majd megkövezték, mivel azt állitá, hogy Istennek nines orra. ('icero a szem védfaldnak nevezi az orrot és erre megyén ki azon kívánat is : Isten tartsa mog önnek orrát, mert, ha er, elvész, min áll meg majd szemüvege ? Az orr többek közt arra szolgál') fénytornya az emberi arcnak, hogy a lélek némely sötét mélységeit megvilágítsa. Igy pl. az ölyv-orr nagy görbedése világosan jellemzi az emberi ragadozó madarat. Ha nő bír ily ölyvorral, akkor ily orr a legártalmatlanabb, mert szép tulajdonosnője nem rabol egyebet, mint férfi sziveket, vagy legt'ellebb kedves ismerősnőinek jé> hírnevéből itt-ott valami keveset. Ha továbbá a kémlelő hegyes orrocskákat tekintjük, táradhatlan kivan" csiságot és élceskedő rágalomvágyat hirdetnek. 18*