Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-04-29

jére felvilágosítást nyújtó adatoknak rendszeres feldolgozása által lehet megfelelni. A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. minister ur már is intézkedett e célból, hogy Magyarország mezőgazdaságának törtéhete, az arra hivatott szakerők által, az ezredéves országos kiállítás idejére megiras3Ók, illetve tekintettel az idő rövidségére, hogy a hazai mezőgazdaságunkra vonatkozó ugy a legrégibb, mint az ujabb korból meríthető adatok kronologikus sorrendben összeállittatván, közzététessenek, hogy ezek annak idején egy kiváló becscsel bíró történeti munka megírására alapul szolgálhassanak. JSTehéz ós fáradságos feladat ezen adatoknak felkutatása, de igen megkönnyítheti ennek eszközlését honfitársainknak, s ebben különösen vármegyénk gazdaközönségónek bazafiassága s érdeklődése, ha t. i. mindenki a birtokában levő hazai mezőgazdaságunk régi történetére némi felvilágosítást nyújtani képes adatokat, tárgyakat, régi, bármi kezdetleges vagy fejlödöttebb eszközöket, vagy utánzatokat akár kisebb alakban is stb. az emiitett tudományos célra ideiglenesen átengedni kész. Ide sorolandó a vármegye mezőgazdasági bizottságának határozatilag kimondott azon tervezete is, hogy az ezredéves országos kiállításon a vármegye mezőgazdasági'állapotának fejlődöttségót a birtokviszonyok s lehetőleg művelési ágankónti feltüntetéssel egy szerkesztendő kulturális térképen is be fogja mutatni. Az ezen célra szolgáló adatok, minők a birtok-viszonyok leírása, művelési áganként való feltüntetése, gazdasági térképek, nevezetesebb gazdasági épületek tervrajzai és fényképei, valamint a jelenben használat alatt álló gazdasági gépek, eszközök ós szerek kisebb — miniatűr — alakban stb., melyek a bizottság rendelkezésére ideiglenesen hasonlóul átengedendők lennének. Azon hazafias kérelemmel fordulunk tehát Veszprém vármegye igen tiszteltgazdaközönségéhez, különösen pedig nagybirtokosaihoz, hogy a birtokukban levő s fentebb általánosságban vázolt tárgyakat, térképeket, terveket, gazdasági felosztási vázlatokat, s egyáltalán bármi erre vonatkozó tárgyat vagy adatot ideiglenesen, elismervény mellett s visszaadási kötele« ( zettséggel ezen bizottságnak Veszprémbe megküldeni s rendelkezésre bocsájtani szíveskedjék. Felkérvén ez alkalomból vármegyénk gazdaközönségét, különösen pedig nagybirtokosait arra is, hogy a mezőgazdaság terén használatban és birtokukban levő bármi gazdasági gép vagy eszköz kisebb alakú példányait — a lehető legegyszerűbbet is. — esetleg azokat, szolgálatukban álló ügyesebb kézműveseik, vagy faragóik által elkészíttetve, a fenti feltételek mellett hasonlóul rendelkezésünkre bocsájtani s hozzánk eljuttatni szíveskedjenek! Áz adatoknak, tárgyaknak és egyéb anyayokyiali beküldési határideje lehetőleg ezen év december hóig terjedhet, mely határidő szives megtársását tisztelettel kérelmezzük). Küldemények mindenkor Veszprémbe^ a vármegye mezőgazdasági bizottsága óimére inUzendök. Hazafias tisztelettel .Veszprémben, 1894. évi április hóban, írr i )• i _ az 1896-iki ezredéves országos kiállítás Veszprém vármegye mezőgazdasági helyi bizottsága nevében : Gróf Esterházy Móric, cs. és kir. kamarás főispán, b. elnök. Nagy Iván, b. előadó-jegyző. * Felhívás Veszprém vánnegye kertészet-tulajdonosaihoz és kertészeihez! Az ezredéves országos kiállítás VI. mezőgazdasági csoportja, a beszerzendő adatok alapján hazánk kertészetének diszgyümölcs s konyhakertószeti állapotát, azok mikénti fejlődésót, grafikus kimutatásokban, táblázatokban és egy megfelelő kulturális térképen is be fogja mutatni az országos kiállításon. Hogy a kiállítás ezen csoportja hazánk s éhben vármegyénk fejlődött kertészetének teljes hü képét mutathassa be a kiállításon, s hogy ezen törekvése által célzott legszebb feladatának a lehető eredményességgel meg is felelhessen : hazafias tisztelettel s azon kórelemmel fordulunk vármegyénk kertészet-tulajdonosaihoz s kertészeihez, miszerint a fentiekre vonatkozólag szerkesztett s mellékelve megküldött kérdőíveken az azokban foglalt kérdésekre adandó válaszokat pontosan bejegyezni vagy bejegyeztetni, s az ekként tervezett s maradandó becscsel biró műnek sikeres elkószithetósére a nólkülözhetlen alapot nyújtani szívesek legyenek. Midőn ezen töiekvésünk lehető támogatását s biztosítását szives érdeklődésébe ajánljuk, tisztelettel felkérjük egyúttal arra is, miszerint a mellékelt kérdőíveket pontosan kitöltve folyó évi június hó 20-ik napjáig mint legvégső határidőig Veszprémbe, a vármegye mezőgazdasági bizottsága cimére beküldeni szíveskedjék. Hazafiúi tisztelettel Veszprémben, 1894. évi április hóban, az 1896-iki ezredéves országos kiállítás Veszprém vármegye mezőgazdasági helyi bizottsága nevében: Gróf Esterházy Móric, cs. és kir. kamarás főispán, b. elnök. Nagy Iván. b. előadó-jegyző. A Jókai-kör üléséből. A Jókai-kor f. hó 26-án d. u. 5 órakor igazgató-tanácsülést tartott a városházán dr. Fenyvessy Ferenc elnöklete alatt. Több fontos kérdés került tárgyalás alá az ülésben, melyről tudósításunk a következő: Ülnök a tagok üdvözlése után az ülést megnyitván, a mult ülés jegyzőkönyve olvastatott fel, mely tudomásul vétetett. Kimondatott elsőben is, hogy a kör ezentúl összes üléseit saját ideiglenes helyiségében tartja. Ezután az irodalmi szakosztálynak következő indítványát tárgyalta az ülés : 1. Nyilvános estélyen felolvasott munkák 20, a házi estélyen felolvasott munVégül a kedves francia kis Vígjátékról, a „CÍiassé-Croteé

a-ró\ hadd legyen szabad röviden megemlékeznem. Br. Bothmer Béláné urnő (Valleray Clementin) és Pentz Béla ür (Danglars Pál) nagyobb szerepeikben mint a „Virágfakadás

u-ban láttuk, sókkal fényesebben bebizonyították tehetségüket, s igazi otthonosságukat a színpad deszkáin, s minél nehezebb jeleneteket adtak elő, annál jobban sikerűitek azok. Balogh Viola úrhölgy (í&osette) szerepe ellenben kisebb volt az előbbinél, de játéka itt is ugyan oly magas szin-^ Vonalon állt, mint amott. találkozunk azonban e darabban még két ely egyénnel is, kiket ez ideig nem láttunk a színpadon, de kik kétségkívül szintén fényesen megfeleltek hivatásiiknak, s lelkesedésünket és elragadtatásunkat az előadás összesége felett csak emelek. Pentz Mariska úrhölgy (Eliz) a kedves ártatlan, nevelő intézetből kiszabadult kis naiva lepett meg bennünket, a legnagyobb elismerést aratott játékával első sorban. Az egész darabban egyaránt lekötötte figyelmünket kedves játékával, ügyes alakításával, szeretetre méltó naivságávalMéltó társa volt Ö nagyságának Páiitz Álajgs (Danglars) főhadnagy ur, aki oly ügyesen állta meg helyét itt is, mintha csak egy század élén lovagolva vezetné seregét fényes diadalra! Onröl főhadnagy ur tudtuk eddig, hogy kitűnő lovas és katona, de most már azt is, hogy kitűnő színész! Jó katona háborúban, művese bóké idején, valóban szép tehetség! De ezt érvényesítse eaután i§> s legyen, ft béében ig fclmy* « „EW! Eddig volt a programra a színházban, s annyira megkedveltük itt e kedves társaságot, hogy alig tudtunk megválni tőlük, s a tapsnak vége-hossza nem akart már lenni, szerettük volna mindnyájan mégegyszer látni őket együttesen. Én pedig még ennél is tovább mentem, még a programmon tul is, fel a flGrifF-be. Mondhatom nem is bántam meg, valamint senkisem aki hasonlóan cselekedett. Itt újból láttam azokat is, kiktől oly nehezen váltam meg a színházban, söt másokat is, akik szintén eljöttek egy kis társas-vacsorára, hogy azok egészségire akik nekünk ily élvezetes estét szereztek, poharat üríthessenek. Ezek pedig valóban szépen voltak, városunk legszebb hölgyeiből állott e kedves társaság. Fesztelen jó kedély uralkodott a vacsora alatt, utána pedig olyan táncot rögtönöztek, közel reggelig tartót, hogy bárki is azt hihette volna ez a farsangi első mulatság. Ama szép hölgyek névsora, akik jelen voltak e sikerült kis mulatságon a következőt Leányok': Balogh Viola, Barthalos Olga, Berger Anna, Dreihausen Mici, Jerffy nővérek (Mezőlak), Kiss Vilma, Pentz Eliz, Pentz Mariska, Perczel Margit, "Weber Olga. Asszonyok: báró Bothmer Béláné, Jerffy Adolfné (Mezőlak), Kiss Lászlónó, Koller Jánosnó, Pentz Józsefné, Perczel Józsefné, Szirmay Józsefné, "Weber Eezsőne. R . , . S • < . kák ÍÖ, a felolvasásra elfogadott költemények 6 koronával dijazandók. 2. Az „Évkönyv" számára irt és elfogadott munkák 15 korona díjban részesülnek. 3. Pályamunkák dij ja 30 koronába állapittatik meg. 4. Nyilvános estélyek csak is március, április, október, november, hónapokban tartatnak, a tavaszi hónapokban pedig a szabadba társas-kirándulás rendeztetik. 5. Az 1—3. pont alatt felsorolt dijjak kiosztása csak 1895. évben veszi kezdetét. Horváth Lajos nem látja szükségességét a felolvasások dijjazásának, a kör vagyoni, helyzetéből is kifolyólag, de külöuösen a. kör célja és intenciója szempontjából sem; a dijjazást csak az esetre javasolja, ha arra az illető felolvasó igényt tartana. Harmos Zoltán a irod. szakosztály előadója, úgyis mint indítványozó, a mur. kásságn ösztönző rugónak tekinti a felolvasások dijjazását és semmi más szándék nem vezérelte őt indítványánál, mint azon meggyőződése, hogy az a kör felvirágzásának egyik eszköze lesz. Fenyvessy különösen a fővárosi felolvasók és irók dijjazását óhajtaná. A felolvasások dijjazása ellen szóltak még Gyurátz Ferenc, Néger Ágoston és Kis Ernő. Altalánosságban az indítvány elfogadtad fcván, a részletes tárgyalás után a szavazás következett az indítvány egyes pontjaira. Az 1. pont szótöbbséggel elvettetett. A 2. pont oda módosíttatott, hogy »a dijjazást az irod. szakosztály javaslatára s bírálata után az igazg.-tanács állapítja meg,« A többi pontok változatlanul elfogadtattak. Helyiség kérdésének megoldása tárgyában, Gijurátz Ferenc elnöklete alatt, dr. Antal Géza, Barthalos István és Harmos Zoltán tagokból álló bizottság kéretett fel, hogy az ajánlott bérhelyisóg, vagy házvétel fölött véleményes jelentést tegyen. Végre i legközelebbi kirándulás idejéül május vége, esetleg június eleje állapíttatott meg, programúi összeállításával a szakosztályok bízatván meg. Ezzel a gyűlés véget ért. Folytatólagos tárgysorozat Vármegyénk törvényhatóságának májushó 7-én és a következő napokon tartandó közgyűlésre. 29. Az állattenyésztési-, 30. A siket-némák nevelési-, 31. A községi állategészségi-, 32. A megyei árvaházi-, 33. A megyei szegény-, 34. A nemesi felkelési most nevelési-, 35. A Tallián Pálné-, 36. Az árVa és ösztöndíj-, 37. A nevelési-, 38. A „Marick"-, 39. A dr. Láncz-alapokról-, 40. A letéti pénztárról-, 41. A tüzkár-alapról-, 42. A vármegyei gyámpénztárról' szerkesztett 1893. évi számadás. 43. A veszprémi tüzkárosultak részére á vármegye pénztárába befolyt adományokról szerkesztett számadás. 44. A vármegye alispánjának előterjesztése az István-majorban előfordult cholera eset alkalmából felmerült költségeknek miként leendő fedezése tárgyában. 45. A vármegye alispánjának jelentése a járások főszolgabirái által vezetett pénzkezelési naplószámadások megvizsgálásáról. 46. A m. árvaszéknek a gyiróthi-, 47. A 49. A 50. A 51. A 52. A 53. A a polányi-, a csernyei-, a siófoki-, a siómarosi-, a teési-, 6 :

péterdi árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 54. A m. árvaszéknek előterjesztése a gyámpénztár részére 1893-ban kiszolgáltatott cikkek árának fedezését érdeklőleg. 55. A lótenyésztési bizottság elnökének eddigi működését feltüntető jelentése. 56. A m. magánpénztárakra felügyelő Választmánynak előterjesztése. 57. Az egyes választmányoknál ürese(

désbe jött helyeknek betöltése. 58. Am. állatorvosoknak az állategészségügyről szóló és folyó évi I-ső negyedére vonatkozó jelentése. 59. A kir. tanfelügyelőnek előterjesztése a 15 éven aluli vagyis tanköteles gyermekek* nek a korcsmák látogatását eltiltó szabályrendelet alkotása tárgyában. 60. Több m. tisztviselőnek szabadság engedélyezése iránti kérvénye. 61. Több köiség tüzrondéjieti iiabály. weidete,' éá. Több községnek a közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendelete. 63. Több községnek a községi kötelekbe való felvételért fizetendő dijakról alkotott szabályrendelete. 64. Csernye község kérvénye, melyben hídépítésre segélyt kér. 65. Pápa város polgármesterének jelentése, melylyel a pápai megyeház előtt készült asphalt-járda költségét megtéríttetni kéri. 66. Pápa város polgármeterének előfogati pótlék kivetésének engedélyezése iránti két rendbeli kérvénye. 67. Pápa-Teszér községnek előfogati pótlék követése iránti kérelme. 68. Szent-Gaál községnek a Horki-pusztán tanköteles gyermekeket érdeklőleg hozott határozata. 69. Lajos-Komárom községnek a Veszprém dombóvári vasút költségeihez való hozzájárulás tárgyában hozott határozata. 70. Enying községnek a vadász-terület bérbeadása tárgyában hozott határozata elleni felebbezés. 71. Papkeszi községnek a veszprómdombovári vasút költségeihez való hozzájárulás tárgyában hozott határozata. 72. ítománd községnek a regálé váltsági kötvény értékének megtérítése tárgyában hozott határozata. 73. Puszta-Miske községnek a regale kártalanítási kötvény értékesítése tárgyában hozott határozata. 74. Az ajka-rendeki községház építésének ügye. 75. Lovászpatona községnek kórvénye, melylyel a község határában levő utak javításához segélyt kér. 76. Szent-István községnek a veszprémdombovári vasút költségeihez való hozzája, u ' sát tárgyazó határozata. 77. Nagy-Alásony községnek kérvénye, melylyel a Nagy-Alásonyból, Noszlopra vezető országúton levő hidnak felépítését kéri. 78. Kerta községnek a regale kártalanítási tőke hova fordítása tárgyában hozott határozata. 79. Döbrönte község kölcsön-ügye. 80. Mező-Szt.-Gryörgy községnek a regale kártalanítási töke hova fordítása tárgyában hozott határozata. 81. Kup községnek ujabbi faiskola-terület beszerzését érdeklő határozata. 82. Szt.-Iván községnek jelentése a regale kártalanítási tőke felhasználásáról. •• 83. Somló-Vásárhely község és Prencz Antal között kötött haszonbéri szerződés. 84. Nemes-Szalók és Pór-Szalók községeknek a nemes-szalóki izraelita temető kibővítése tárgyában hozott határozata. 85. Weisz Miksának felebbezése Csögle község azon határozata ellen, melylyel őt kisbirói szolgálat teljesítésére kötelezte. 86. Zsargó János utásznak pénzsegély iránti kérelme. 87. Községi költségvetések. 88. „ házi számadások. 89. ,) . szegény-alap számadások. Hivatalos rovat. 675. 1894. Hirdetmény. ' Az 1894. -évi IV. oszt. ker, adó kivetési lajstroma a folyó évi május hó 1—8-ig, vagyis 8 napon át a városi adóhivatalnál, közszemlére kitéve leend. A netáni felszólamlások azok részéről, kik a mult évben is megvoltak róva, a lajstrom kitételét- azon adósok részéről pedig, kik a folyó évben először rovattak meg. az adókönyveoskóbe törtónt előírást követő 15 nap alatt a.városi adóhivatalnál beadhatók. 'Pápá, 1894. ápril 27. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. —Lapunk husz éves jubileuma. Május 3-án lesz liusz éve, hogy városunkban heti közlönyünk: a „Pápai Lapok" megindult. Lapunk ezen ünnepe alkalmából a legközelebbi számban a lap keletkezéséről és husz éves múltjáról rövid vonásokban érdekes történeti adatokat fog közöltii

s Lapunk fenállása 20-ik évfordulója napján szükebbkörü bankett lesz a „Griff"'-ben, a volt szerkesztők és munkatársak részvétele mellett. — Gróf Erdődy Sándort, vidékünk előkelő fiatal főurát, azon magasztos kitüntetés érte, hogy f. hó 24-en Münchenben, Bajorország fővárosában a Szt.Gyö'rgy lovagrend lovagjává avatták ünnepélyes ceremóniák mellett. Legőszintébb tidvikivánataánkat fejezzük ki ez alkaloméból. ' — Személyi hirek. Dr. Fenyvessy Peroné, orsz. képv., lapunk tulajdonosa a mult hetot varosunkban töltötte és pénteken utazott visma a fővárosba. — Kása Gábor a pápai lűr* jéfftabiroságfcok iiueveaett uj albiró f, hó 24-én Sátoralja-Tjjhelyről Pápára érkezett és hivatalát elfoglalta. Melegen üdvözöljük kö\runkben. — Ünnep Jósika emlékére. Ä pápai ev. ref. főiskolai ifjúsági képzőtársulat tegnap d. u. 3 órakor, a főiskola nagytermében báró Jósika Miklós születésének századik évfordulója alkalmából diszülést tartott a következő műsorral : 1. Szeretet hymnusa — Irta Várady Antal, zenéjét szerzé Göll János. 2. Báró Jósika Miklós élettörténete, irta és olvassa Balogh Dénes titkár, I. é. pn. 3. Báró Jósika Miklóshoz — ódai költemény Lamperth Géza VIII. o. tanulótól. (A szép ódát lapunk mai tárcája hozza.) Olvassa Csomasz Dezső VII. o. tanuló. 4. Báró Jósika Miklós regényeinek ismertetése — irta és olvassa Borsos Károly alelnök, III. é. pn. 5. Hymnus — Köleseitől, zenéje Erkel Ferenctől. A kegyeletes emlékünnepélyen a tanárikar és ifjúságon kivül városunk intelligenciája is résztvett szép számban., — Köszönetnyilvánítás. Hegedűs Sándornó urnő a helybeli jótékony nőegylet részére alapitványkóp 25 frtot, Bapoch Ignácnó urnő pedig az egylet szegényei számára 3 frtot voltak szívesek ajándékozni. Elmulaszthatlan kötelességemnek tartom, a nagylelkű adományozóknak ezen uton is hálás köszönetemet kifejezni. Koller Jánosné elnök. — Vármegyénk központi választmánya — az országgyűlési képviselő választók 1895. évre érvényes névjegyzékének kiigazítása végett — május 6-án d. u. 4 órakor vármegyénk alispánjának hivatalos helyiségében — ülést fog tartani. — Somlóvári kirándulás. Erdődy Sándor gróf kies somlóvári uradalma kis kastélyának kedden egy nagyobb társaság volt vendége Pápáról, az urod. titkár Giay Károlynak szives meghívása folytán. A vendégszerető házigazda kifogyhatatlan volt a társaság szórakoztatásában ; a gyönyörű park, a szép istállók megtekintése után, a t'ekézés f's csónakázás, majd pedig a többrendbeli lakoma következett. Az estebédnól Barthalos ügyvéd a kastély távollévő urát, gróf Erdődy Sándort köszöntötte fel elsőben, ki ép ezen napon avattatott a szfc. Gryörgy-rend lovagjává Münchenben. Géczy főhadnagya titkár házigazdára emelte poharát, ki viszont a vendégeket éltette. A társaság Somlóvárról üdvözlő táviratot küldött a gróf úrhoz Münchenbe. — Meghívó. A „Veszprémmegyei gasd. egyesület" Veszprémben, az egyesület hivatalos helyiségeiben folyó évi május 6-ik napján d. e. 10 órakor igazgató-választmányi-, s ugyanazon napon délután 3 órakor rendes közgyűlést tart, mely ülésekre az egyesület igazgatósági-, illetve összes tagjait hazafias tisztelettel meghívom. Tárgyai az ülésnek: Jelentós az egyesület mult évi működéséről, az 1893. évi számadások vizsgálatáról jelentés és egyéb folyó ügyek. Veszprémben, 1894. április hóban. Gróf Esterházy Móric, cs. ós kir. kamarás főispán, elnök. — Tanító egyleti közgyűlés. A pápai esperesi kerületi róm. kath. tanitóegylet tavaszi' közgyűlését f. évi május 10-én d. e. 9 órakor fogja TJgodban az Í3kola helyiségében, az alábbirt tárgysorozat szerint megtartani, melyre az egylet tagjai és a tisztelt tanügybarátok ezennel meghivatnak. 1. Szentmise hallgatása. 2. Elnöki megnyitóbeszéd. 3. A mult őszi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása ós hitelesítése. 4. Főt. Káufmán Géza egyházi tanfelügyelő ur által kitűzött egy aranyat elnyert pályamunkának felolvasása és a jutalom átadása. Felolvassa a szerző: Mihálovics Lajos h. bödögei tanító. 5. Gyakorlati előadások. '6. A mult őszi közgyűlésről igazolatlanul elmaradt egyleti tagoknál az alapszabályok alkalmazása, vagy a jelen közgyűlésen teendő igazolásuk elfogadása. 7. Jegyző jelentése, Tamásovics János urnák még a mult ősszel beterjesztett indítványára. 8. A pénztári számadás felolvasása és megvizsgálása. 9. Az egyleti pénztárba és a „Gondviser lés"alapba tartozó segédtanító urak hátralékának behajtása iránti sürgős intézkedés. 10. Indítványok és jelentések tétele. 11. Az őszi közgyűlés helyének és idejének kitűzése. Jegyzet: Mindenik előadás bevégzése után következik azonnal a bírálat. Előadásokra fel lettek híva: Jesztl József farkasgyepüi,- Mader Antal jákói,- Keszler Antal n'. gyimóthi- és Mihálovics Lajos homök-bödögei tanitó urak. P. Gyimőth 1894. ápril. 25-én Lakos István egyleti jegyző. — A Kossuth-szoborra, városunk gijüjtőiíein 318 frt 40 kr gyiilt be eddig. Az adakozók névsorát jovÖ számunkban imzuk közzé. — Téringer József városi képviselő leánya Téringer Mari 10 frt- 20 krt gyűjtött szinte a Kossuth-szoborra, mélyet a „Buda* pest

u ó. fővárosi laphoz küldött be. — Vasúti menetrendünk a má* jus lén életbe lépendő uj menetrendet mutatja mir « mm uémtékith '