Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-02-25
^ Megjelenik m i n <l e i» Vasa r 11 a p. Közérdekű sürgős közlésékre küi'íflr'kiín r'endkivíílí sz<-tÍM<ik rs adatnak ki. Bórm^ntetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. jitpnak szánt kö z 1 e m é p. j e k a lap v . szerkesztőségéhez (Jókai Mór . utcza 969. sz.) küldendők. f PAPAI LAPOKi * Előfizetési díjak. üt Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Négyed évre 1 frt 5(3 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. \ Hirdetések EgykasáÖps petítsor térfogata után 5 kr, nyilttérhtíS 30 kr. A dij elő r e fizetendő. Bélya^gaíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések it lap kiadó hivatalába (Kohn Mór íiai 2^ hirlapközvetitő iroda) küldendők, (jf> : Pápa város hatóságának és lóbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. A polgári iskola épülete. A lapokból olvastuk, hogy a polg. iskola épület dolgában kiküldött bizottság azt a javaslatot terjesztette -a köz.gyülés elé, hogy az vagy a v. cődülaház s a szomszédos ház telkén, vagy az Anna-téren építtessék fel. Hát hiszen, ha más hely nem kínálkoznék, szükségből megtennék e helyek, bár áz egyiknek ellene szól az a körülmény, hogy száz—másfélszáz lányka által látogatott iskola a szerencsétlen ciuca, városunk e »partie honteuse<-e felett aligha helyén való, a másiknak pedig az, hogy azon helyen emelendő monumentális épület nagyon kevéssé járulna hozzá a város szépülésének fokozásához, mert félre van, s kivált idegen azt soha sem láthatná. (Ez nagyon másodrendű tekintet, de a midőn Pápán valami épül, az oly esemény, hogy minden tekintet figyelembe kell, hogy jöjjön.) Ezenkívül ha a cédulaház helyére tervezett épület ugy épül, hogy a térből is veend igénybe részt, ez olyan végzetes cselekmény lenne szerintünk," a minek kereskedelmi és forgalmi hátrányai a közterek korlátolt voltánál fogva s egyéb időközben beállott körülmények következtében, csakhamar kifognának tűnni. És ne tessék azt hinni, mintha a modern szépészeti és város-tervezési elvek mindenáron áztckivánnák, hogy a körivformák szegletesitendők. Ellenkezőleg. Tessék a nagyvárosok ujabb közúti építkezéseit megnézni (pl. Yáczi-körut a Mar-git hidnál) ós megtetszik látni, hogy a köriv mily szépen, hatásosan és mégis természetesen illeszkedik bele a vonalba. Mire való volna tehát ok- ós szükség nélkül a köztér szűkítése ? De hiszen az említett telkek, a mellett, hogy épületek állván rajtok, egyrészt kifizetendő tőkében, másrészt szűnő haszonban kissé magas telek értéket is képviselnek, alakjuknál fogva sem egészen megfelelők; nem lenne-e tehát kívánatos, sőt szükséges ezen körülményt szem előtt tartva, tovább keresni? Yagy tán nincs más ? Lássuk csak. Van egy üres telek, a város jelenlegi, de mégis inkább jövőbeli természetes fejlődésének legsajátabb vonalán, a Jókai-utcán, majdnem teljes continuitásban, díszesebb vagy csinosabb házak sorával : a Osajtay-fóle ürestelek. Tabula rasa, nem kell lebontani semmit, nem kell megfizetni egy jövedelmező épületet. Lehet rá építeni olyan házat, olyan iskolát a milyen tetszik vagy a milyen kell. A levegő tiszta, egészséges, a telek egyenes, szóles utcára dől. A portól is megvédhető, ha az utca-szinnól belebb építünk, s a ház elé egy kis kertecskót erigálunk. Szóval: mintha csak középületnek hasították volna ki. És tán messze van? Alig hiszem. Az Annatér semmivel sincs közelebb a főpiachoz, a mostani iskolába pedig ugy gondolom szintén járnak lánykák meszszebbről is. Azután befásitött szép, egyenes ut, asphalt-járda vezetend egész odáig, s nem fog kelleni vásárosok tömegén, tűzifát áruló szekerek stb. tömkelegén keresztülfurakodva megközelíteni az iskolát. Az épület a modern pedagógia minden követelményének megfelelőleg építhető, mert sem szöglet, sem görbe, sem szabálytalanság, vagy más adott viszony nem gátolja az építkezésben. És végül: a nagy regényíró nevével feldíszített utca, a városnak inint már mondók, (a mit egyébként senki nem is tagadhat,) egyetlen természetes fejlődési vonala, nemcsak az által szépül, halad ós városiasodik, hanem ennek az épületnek hatása alatt kétségkívül épülendő ós átalakítandó egyéb házakkal is. Részemről, — nem tehetek ROLÓdé majdnem véteknek tartanám ezt a telket figyelmen kivül hagyni a polgári iskola építés kórdósónéi. De van egy másik variánsom is, tessék ezt is meghallgatni. Az uj sommás eljárás talán mégis életbe lép. Valószínű, mert a törvény már megvan, s mindenki szidja. Igen hamar befog majd bizonyulni, hogy az abban megalkotott felebbezósi rendszer következtében kevés a létező törvényszék, s 5—6 óv múlva újra kell — és pedig tetemes szaporítással — . szervezni a törvényszékeket. Pápát fekvése, és a bíróságokat érdeklő forgalmi viszonyai székhelylyé predestinálják. Helyiségről tehát jó eleve kell gondoskodni, nehogy annak idején vagy ezen múljék el, vagy igen drága legyen a lótesülés. Felfogásunk szerint minden kombinációnak a megyeházat kell bázisul vennie. A megyeházzal kapcsolatba hozható uj épület mint legolcsóbb megoldás kínálkozik, mert ez esetben bizonyára főbb mint fele a szükségesnek megvan. A megyeházzal leghelyesebben, legcélszerűbben az annak telkével mindenben egyező ós határos, egyenlő mélységű Neumann-féle telek egyesíthető. Ezt, — a melyről ugy hallottuk eladó, — kell a városnak okvetlenül megszerezni. S ha megvette, építse fel ott az ideiglenes (épületnek persze nem ideiglenes, csak iskolának) polgári leányiskolát. Pompás, nagy négyszögű épület állítható e helyen, a földszinten, a főutcára, ha ugy tetszik boltokkal. A főutcára férne rá legjobban egy kis modern építkezés. Aprócseprő régi házak szegélyezik túlnyomó részben, s uj ház, egy emberöltő óta alig épült ott. Ez az épület azután, a mikor a törvényszék felállítása közel lesz, felajánlandó lenne az államnak, s megépítendő a polgári leányiskola épülete. Nagy differencia a szükségletekbén aligha lesz, ós semmiesetre sem olyan, a mi átalakítás által el nem tüntethető. A 7—8 termet, tágas folyosókat, kapus lakást, mellékhelyiségeket s mit tudjuk még mit, a mi a polgári iskolának kéli, igen jól használhatja a törvényszék is. Ezzel a megoldással az az előny lenne elérve, hogy a két épület költsége különböző időkre nehezülne teherkóp. A' mennyiben pedig kissé kalandosnak látszanék, ott van példának a győri kir. tábla épülete, a mely szintén ideiglenes helyiség, s hogy mi lesz belőle 7 óv múlva, azt tán még a győriek sem tudják. Ceterum censeo, — mégis csak legjobb lenne: iskolát építeni a Csajtaytelken most, törvényszéket a Neumanntelken a mikor kell, s ha előbb lesz eladó, megvenni (addig a meddig, bérháznak I Foglalkozzanak ezekkel az eszmékkel azok, a kiknek döntő, s általában illetékes szavuk vajn hozzá. A kinek nincs, az legfölebb a sajtóban emelheti fel szerény szavát, a sajtóban, a mely épen a közérdek organnjna, és sok eszme termelője avagy megérlelője. ; 0-0. i * j Közöltük ezen, városunk egyik tekintélyes férfiánák tollából eredt és mindenesetre sok helyes kérdést magában foglaló cikket, azon megjegyzéssel, hogy az ezzel ellentétes álláspontot ós nézetet valló cikknek is, a polgári leányiskolának önálló ponton ópitóse tárgyában a helykérdés szempontjából a legszívesebben tért enged lapunk. Mi a magunk részéről azt helyeselnénk, ha a v. képv. testület által kiküldött bizottság javaslata szerint kijelelt belvárosi szép ponton — a "Weisz-, Németh-fóle- és a városi ház telkeken — emeltetnék fel a polgári leányiskola a térnek szükitése nélkül, mert elsősorban a belváros szépítése ós forgalma emelésére kell törekednünk és középületeinket a külvárosokba nem szórhatjuk szót. Különben győzzön a jobb ! — A ííeumannfóle ház ha megvehető lesz is törvényszéki épület bzámára, az mindaddig, mig építkezésre szükség nem lenne, mint városi tökevagyont képviselő üzletihás fentartandó lenne. Pápa és a szinikerület. — A színigazgató válasza. — A „Pápai Független Újság" f. hó 11-iki számában egy ily cimü cikk jelent meg, melyre — nehogy a kapzsiság vádjával illettessem —, kötelességemnek tartom válaszolni. — Örülök, hogy az igen tiszteit lapot először is mint velem szemben állót van szerenesóm megismerni, mert ebből látom, hogy a város érdekeit mindenek fölött szem előtt tartja s ez okból biztos vagyok abban, hogy ha működésünkkel megismerkedik, ez arra fogja indítani, hogy egészen barátunk legyen. Győr, Pápa, Komárom, Sopron (Balatonfüred nincs köztük még) szövetségre léptek, hogy egy, igényeiknek megfelelő színtársulatot biztosítsanak maguknak s egyúttal, hogy annak a társulatnak a lételót is biztosítsák. Minden társulás természete magával hozza, hogy a társulok egymás érdekeire tekintettel legyenek s ha azok talán ellenkezők, szépen összeegygyeztessék. Igy törtónt, hogy a szemmel látható előnyökért itt is bizonyos engedményeket tettek a társuló városok egymásnak. Most midőn a kerület megvan s annak megvan a saját társulata, azt gondolom a kettőnek érdeke egy: t. i., hogy annak a társálatnak a létele teljesen biztosítva legyen, mert csak igy van biztosítva a városok müigényének kielégítése is. Október 1-töl virágvasárnapig a társulat Sopronban és G-yőrben működik — Balatonfüred ez idényre elesett — s igy júliusban és augusztusban az igazgató szünidőt tart. Komáromnak színköre van, melyben júniusban ós május melegebb felében lehet j átszani, hátra van szept. — 1 hó, virág vasárnaptól május 15—20-ig = 2 hó ; tehát összesen három hó. Ezt kellene a színtársulatnak Pápán tölteni. Egyetlen élő lénynyel nem találkoztam ott idözósemkor, a ki azt ne mondta volna, hogy ez sok — s tényleg 3 havi színházi előadás az ország bármely vidéki városának is sok; s megvoltam győződve, hogy nem fogja tőlem kivánni senki, — hogy ezt el- nem képzelhető nagyságú anyagi veszteségemmel bizonyítsam be. tí igy törtónt, hogy rövid időre egy más várost is kerestem. De hát ezért senkit okolni nem lehet csak az idő beosztást, mely az idén nem ápril 10—15-óre, hanem március ltí-ara tette virágvasárnapját. Ha Sopronból mennék áprii vége felé Pápára, akkor az igen tisztelt lapnak egy szava se volna s nem is lehetne, — de mert Szombathelyről megyek, hát vádol. Ha pedig valaki nem tudná megérteni, miért oly fontos tényező ez a virágvasárnapi terminus: hát pár szóval megmondom; mivel a szerződések az egész országban ez ideig köttetnek ; — mivel akkor uj tagok jönnek a társulathoz, a kiket csak a rendes idényben óhajt az igazgató bemutatni; mivel addig 22, azontúl pedig 10 zenészem van szerződtetve (több különben be se fór a pápai zenekarba) stb. Tehát ezen okoknál fogva ép oly nehéz a soproni időzóst, ha virágvasárnap korán esik, meghosszabbítani, mint a mily lehetetlen ellenkező esetben megrövidíteni. Azt gondolom tehát nem lehet pusztán üzleti spekulatiónak nevezni, ha ápril végétől május 20-áig 20 bérletelőadást (és pár szüneteset) tartok s egész szeptembert ott töltöm és azonkívül az öszi s Ti R C Á. A hétről. Rendkívüli szerencse ért a héten: t. i. a t. szerkesztőség megbízásából azon kedves kötelesség teljesítésére kérettem fel, miszerint a mult hót —• eseményekben gazdagcés nem kis szellemi élvezetet nyújtó — krónikáját a lap számára tárca alakjában megírjam. Feladatomnak megoldása nem volt olyan könnyű, mint eleinte .gondoltam és megbízatásomnak is csak részben felelek meg, amennyiben, nagyon is önző létemre, csak azon történtekről emlékezem meg, ahol szórakoznom, mulatnom lehetett. (A miért remélem nem haragszik rám a t* szerkesztő- ur.) Ezt aztán már nagy kedvvel és örömmel teszem, mivel a fővárosi hires költő ós iró nagyszerű felolvasásán kivül, kedves hölgyeink szerepléséről is (az urakat majd elfelejtettem) irhatök, még pedig sok szépet =és jót. Csak attól félek, fiogy tollam gyenge lesz és csak halvány kontúrokban veti papírra a diosórö sorokat, melyeket virágosabb nyelven megírva is megérdemeltek volna, de ez már osak is szerény tehetségemen mult. Tehát kezdjük, és pedig az Osztóigaiságnak megfelelő s a valóságban is megtörtént sorrend szerint. (Hiszem, hogy azért meg a t. műkedvelők nem nehec» telnek még reim.) felolvasó estély, „ ~ Mr. 18, — Vasárnap este a Pápai Leány-égylél -ártotta nagyon sikerült felolvasó-estólyét a keresk. ifjúság önképzö-körének tágas helyiségében megjelent nagyszámú diszes és kedves társaság előtt. Az estély érdekességét fokozta nagyban az is, hogy az egylet Ábrányi Emilt, a kitűnő tollú irót nyerte meg ez alkalommal felolvasóul, kit a „P. A r ." több előkelő munkatársa kisórt Papára. A vasúti állomáson az egylet választmánya fogadta ünnepélyesen a fővárosi vendégeket, kiknek tiszteletére délután uzsonna volt Steinberger Lipótnó úrnőnél, az egylet uj alelnökénél. Nyolc órára zsúfolásig megtelt szép hölgyekkel a terem. Az. érkezőket az elnök, Rosenthalné Franciska urnö fogadta lekötelező udvariassággal s nem sokára kezdetét vette az estély. Az első szám Schlesinger Vilmos urnő' és Kis József négykezes zongorajátéka volt. Mendelsohn „Ruy Blas" nyitányát adták elő kifogástalanul. Ezután Schoor Róza k. a. lépett az emelvényre ós a nála tapasztalt ügyességgel szavalta el Ábrányi Emil „AfiW cimü szép költeményét. Mohó kíváncsisággal és izgatottan várta a közönség Áb rányi felolvasását, s midőn az asztalhoz ült, a tapsvihár elmulta után feszült figyelemmel hallgatta a behízelgő, kedves hangon előadott „Duzzogó szerelmesek 11 ' cimti 'szellemes és ötletek* bén gazdag kis történetét* A házasságról, (polgári ?) mely szerinte csak akkor jó* ha jól megvan kötve, a házasság jó" megkötéséről beszélt elsőben igen elmésen, majd egy józsefvárosi regényes hajlamú, de müveit szatócs leányt és egy minísz. sv fogalmazót Mutatott be mint jegyeseket és házasokat, s Végire á sötaláhleVes miatt keletkezett per-patvaraikat és kibékülésuket, (midőn mindketten egyszerre kapitulálnak) ecsetelte elragadóan. „Az első ideál" cimü rendkívül bájos, verses monológját olvasta még fel Ábrányi, mely után se vége, se hossza nem akart lenni a taps és ovációnak. Liszt „i' 1 aMszí u-ját játszotta el végül Kis József zongoratanár nagy szabatossággal. Thea-estóly követte a hangversenyt, mely a legkedólyesebben az éjfél utáni órákig tartott és a melyen mindenki csak a kedves felolvasó még kedvesebb felolvasásról beszólt, ós csak őt dicsőítette és magasztalta minden ajk, minden szó. Kellemes emléket vihetett magával a fővárosi iró vendég, de a közönség is felejthetlen emlékkel távozott haza, kifejezve előbb mély köszönetét a lelkes elnöknőnek, ki ezen szép, emlékezetes felolvasó-estólyt rendezte. Műkedvelői-előadások. A mi csinos kis színházunk akkor tetszik nekem igazán, ha ugy tele vau néző közönséggel, mint az a lefolyt két színházi estélyein volt látható. Minden hely elvolt foglalva, az egész házat az egymást üdvözlő ismerősök zsibongása töltötte, be az alatt a pár perc alatt a mi még a közönség elhelyezkedése után a függöny felvontáig hátra volt. S ez a telt ház épen oly kedves látványt nyújtott az élso mint a második estén, de ez utóbbi mégis kedvesebbé lett az által, hogy a a vidékről is több osal'ád tüntette ki megjelenésiével műkedvelőinket." Az előadások léttejüttetÉollér Jánosné úrnőnek) a nőegylet buzgö elnökének és Mészáros Károlynak, a íaridhatlan egyleti titkárnak köszönhetjük, akik nem kiméivé időt és fárádaágotj Összehozták a mi kedves műkedvelőinket ós ezzel anyagi hasznot hajtottak a jótékony-célnak ós megszerezték az élvezetet a színházi közönségnek is. Műkedvelőink előadásairól, minden hízelgés nélkül elmondhatjuk, hogy azok igen jól sikerültek. Örömmel tapasztaltuk és láttuk a műkedvelők preciz előadását, elsajátított ügyességét, keresetlen színpadi mozgását ós művészies alakításait. A dicséret ós elismerés feltétlen megilleti őket sikerült játékuk és buzgó fáradságukért, de méltán megilleti Mészáros Károly főrendezőt is, ki lankadatlan eréllyel és legnagyobb ügyességgel végezte a rendezés nehéz teendőit. Első este. — Fehruár 22. — A függöny felgördült, s egy idylli. kép tárult szemünk elé. Egy szép fiutal hölgy Hermin (Szenté Mariska úrhölgy) ül egy kis asztal mellett, s a szomszédos szék karjára támaszkodva udvarol neki Aladár. {Vörös János ur) Oly szívesen nyugszik szemünk a kedves jeleneten, hogy a művész ecsetjére gondolunk, a mely e képet megörökítené. Hermin ós Aladár szeretik egymást, de szerelmesek módjára csak gyötrik egymást és nem árulják el érzelmeiket,) pedig Hermin bizonyos kivan lenni Aladár érzelmeiről s egy cselvetéssel, midőn azzal a hírrel lepi meg őt, hogy kérője Van, sikerül is vallomásra bírni Aladárt. Azt tartjük hogy ugy Hermin mint Aladár játéka ekkor volt a legmegk'apóbb, kérdés és felelet a legsimábban követték egymást, s hogy Aladár kispé sietett szerelme megvallásában, azt megboósátjttk neki, utóvégre az a legkisebb baj, ha valaki még fiatal ós igy gyorsan vall szerelmet is, mert az a hiba minden nappal kisebbülni fog. A szereplőket zajosan megtapsolták és ismételten a színpadra hívták, s szerettük volra a „Nőudvarlás" szerzőjét is megtapsolni, mert bennünket az is érdekelt, hogy e kis vígjáték városunk képviselőjének egykori munkája, kit azután fontos állami teendői elhívtak íróasztala mellől, de vájjon nem fogja e őt ismét csendes otthonában felkeresni a múzsa ? A függöny ismét felgördül s Kis Tivadar ur áll előttünk, nyakán ama bizonyos kötéllel, a melylyel éppen felakarta kötni magát, de egy jólelkű házmesterné, ki üres óráiban ártatlan dalokat szokott énekelni a komája asszonya ringyes-rongyos papucsáról, észrevette a halállal vívódót, megszánta és lemetszette, ezért most tudatja a világgal miért akarta hát felkötni magát. Biz az bolond egy história, a mibe bele keveredett, mikor ugy nősült, hogy tulajdonkópen önmagának lett a nagy atyja. Osak egy vigasztaló van a dologban, s ez az, hogy az akasztott ember kötele a tulajdonosának szerencsét hoz, s mivel előadó azt a zsebébe gyűrte, bár bejelentette, hogy most a torony tetejéről fog leugrani, a. közönség, amely zajosan megtapsolta a Gabányi n Öngyilkos" o. monológjának kitűnően előadóját, ugy látszik, mégis bízik benne, hogy nem fogja megütni magát. Rövid néhány pero eltelte után Álmássy Tihamér a „Rendelő óra" o. egy felvonásos vígjátéka került színre, s Faragó orvos nejét (tfnger Izabella úrhölgy) és leányát Hermiíit {Tóth Gizella úrhölgy) látjuk a színpadon, uj otthonukat rendezik, a melyben Hermin csakhamar boldog-
