Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-02-25

téli, győri idény alatt 10 előadásra (he­tenként legalább 1) kötelezem magam. Ennél több időt évente Pápán még nem töltött társulat, lett légyen az nagy, avagy kicsiny, s igen boldog leszek, ha majd arról győződöm meg, hogy tévedtem s hosszabb ideig is időzbetem, mert higyje el a „P. F. TJ." tisztelt szerkésztője, hogy igaz ^örömmel fogom tenni. Ha teljesen tárgyilagosan itóli meg a dolgot, még pusztán Pápa város szempontjából is, be kell látnia, hogy nincs igaza. "Különben vagyok mindig igaz tisz­telőjük Sopron, 1894. febr. 17. Komjáthy János, a felső, dunántúli szinikerület igazgatója. Szőlőhegyi sétautaink. Egy ut kérdése fog tárgyaltatni a legközelebbi képviselőtestületi gyűlésen, mely sokkal jelentékenyebb, mint első pillanatra látszik. Arról van szó, hogy az öreghegyi szőlőhegybe a? agyaglik-korcsma, ma már földmives iskola háta megett vezetett százados gyalogutat az iskola igazgató­sága szabályozni akarta, s egypár hegy­birtokossal és a városi tanács hozzájáru­lásával oly szerencsétlenül oldották meg a kérdést, hogy ugy az öreghegyi kapu­hoz valamuuVa csingeri-mal ómhoz vezetett egyenes irányú gyalogutat kanyargó Z ós TJ betű irányba összehozták a homok­dombtetöre ós azután vissza kanyarították mindegyik utat a birtok szólére. Ez ellen az ópitészeti ós szépészeti bizottság elnöke a helysziniszemlekor nyomban kifogást tett, de ezt, sem a szemle-bizottság, sem a városi tanács figyelembe nem vette, hanem a kombiná­cióba be vont egy-két hegybirtokos né­zetével megelégedjíe, a városi tanács vég­zósileg helyeselte a kanyargó utat ós a földmives iskoja igazgatóját az uj útvonal kijelelósere fel is jogosította, az építő- és szépitő-bizoitság pedig hiába várta az ügy további tárgyalását és az utrendezés vele közlését, csak a bevégzett tényekről értesült. Ekkor a bizottság szakülóst tartott, helytelenítette az összevissza kanyargó útirányt és a tanácsot fölkérte, hogy ha már a földmives iskola területe beosztása szempontjából az eddig volt legrövidebb szőlőhegyi gyaloguttól a közönség meg lesz fosztva, akkor az ut akkóp módosit­tassók, hogy a ligeti és a Tapolcán át vezető sásréti útvonal irányába vitessék le a földmives iskolai gyalogút, hogy mind a Hosszu-utcáról, mind a sásrótről hozzáférhető legyen annál is inkább, mert arra már képviselőtestületi határozat is van, hogy előbb, vagy utóbb a sásréti ut a kishegyi kocsiutra kihasittassék ; a csin­geri-malomhoz vezető gyalogút pedig a földmives iskolán alul, a birtok határszélén kanyarodhatna be. Az öreghegyi összes birtokosok óha­ját is ha tekintjük, 180 birtokos közül 116, tehát a nagytöbbség tiltakozik egy, a képviselőtestülethez beadott kérvényben, az egy-két hegybirtokos, a földmives is­kola igazgatója ós a tanács által kijelelt útirány ellen, ós magukévá teszik az ópitő és szépítő bizottság ajánlatát. Ugy halljuk, hogy a kanyargó út­vonal szellemi szerzőinek „Hekuba" a sásróti útvonal kivitele, továbbá a föld­mives iskolaigazgatója ós a városi tanács véd- ós dacszövetségre léptek a szépitő­bizottság és a szőlőbirtokosoknak is nagy többsége által óhajtott szőlőhegyi ut­rendezés ellen, holott a földmives iskola igazgatója, korábban tanuk előtt ugy nyi­latkozott, hogy neki mindegy lenne bár­melyik útvonal állapitattnók meg. Az a kérdés, kinek van igaza. Valahányszor arról van szó, hogy a városi közönség számára sétatereket és utakat teremtsünk, mindig akadály erre városunk szegénysége, ós joggal hivatkoz­hatunk kellemes vasúti-, kálváriái-, tó­kerti-, ligeti és szőlőhegyi sétautainkra, mint mindenki által szabadon ós kelle­mesen élvezhetőkre. Az is igaz, hogy öreghegyi szőlőink bár a legjobbak, de kevésbbó értékesek, mert nem csak messze vannak, de gyalog­sótaut a kertek alatti szabad mezőn át kellemesen nem vezetett oda, csak terv­ben volt a sásréti útnak a kishegyi útra kivágása, de a városi tanács ezt meg­fenekleni hagyta, sőt az egész sásréti utat figyelmen kivül hagyta ós elhanyagolta. Ha most a képviselőtestület elejti a szópitő-bizottság által ajánlott utrende­zóst, mely egyformán jó a Hosszu-utcáról és a sásrétről közlekedőknek, a földmives iskolának pedig tényleg nem elfogadha­tatlan, akkor örökre tönkre van téve a sásrét, kishegyi és öreghegyi egyenes út­vonal, és helyrehozhatlanul értóktelenitve lesznek az öreghegyi szőlők is, egyúttal pedig praecedens alkottatik arra, hogy akár a ligeti-, akár a tó kerti-, akár a törzsökhegyi ós kishegyi, bakonyórparti utak is a föld tulajdonosa által tetsző irányban változtattassanak meg, vagy egészen el is zárassanak, holott szőlő­hegyi gyalogutaink százados gyakorlaton, elévülésen alapulnak. Hisszük, hogy a képviselőtestület független szabad szellemű tagjai nem ül­nek fel ós nem hajolnak meg a bevég­zett tónyül nem tekinthető és a képviselő­testület elbírálása alá eső ós nagyon is megváltoztatható kanyargó útterv előtt. Azt hozzák fel az építő- és szépitö­bizottság ellen, hogy neki nem is volt joga az útvonal rendezésbe bele avat­kozni. Ez nem áll, mert a mi városi sze­gény életünkben, ha valami a bizottság hatáskörébe tartozik, az a közlekedési kocsi- és sétautak kérdése is; végre is a bizottságnak nem lenne más teendője, csak nem talán éppen házak építése ós az ut­cák ós járdák tisztogattatása ? Sajnos, hogy egyrészről az ósdiság ós makacsság, másrészről a haladási vágy ós minden szép iránti fogékonyság kö­zötti olyan ók az építészeti- és szépészeti­bizottság, mely főkép a város anyagi sze­génysége miatt minden erönólküli tehe­tetlenségre van kárhoztatva; ha tehát meg abban ós ott s^m érvényesítheti üdvös javaslatait, a miben ós a hol városunk viszonyai megengedik, sőt a közügy ér­dekei követelik, akkor legjobb lesz az építészeti- ós szépészeti szakbizottságot a városi szervezeti szabályokból törölni. Ugy halljuk ezen indokból a bizott­ság elnöke le is mondott állásáról. Pedig valamely bizottságtól sok függ. Az uszoda-ut kivitele, a sásróti ta­polca-hid- ós ut tervezése, a hodoskai gyalogút megvódelmezése, nagyrószben az ópitószeti-bizottság kezdeményezése volt. Ha sétautaink fölött senki nem őr­ködik, akkor, valamint a hodoskai utakat elakarták foglalni, most pedig az öreg­hegyi szölő-utat rosszul szabályozni, ugy a kis-, törzsök- ós öreghegyi további ut­vonalak is kanyargókká, vagy teljesen használhatlanokká: is lesznek tehetők az ott fekvő birtokoni gazdasági táblák be­osztása cimón, csak engedjük! Egy rosz szokás. Mintha a fogamat húznák, valahány­szor azt olvasom valahol: „állandó szín­házunk". Ez a jelző — mindenki befogja látni ha egy kicsit gondolkodik, — hely­telen. Helytelen, mert nem kifejező, ple­onasztikus, illogicus és jogtalan. Erre a formára épp oly jogosan mondhatnánk „állandó városházá"-t, „állandó öreg­templom"-ot. Egyéb iránt mindjárt tisztában le­szünk ezzel a szerencsétlen jelzővel, a mely „színházunkba" ugy bele csimpasz­kodott mint a szerbtövis, és sehogy sem akar tőle elmaradni. Mikor még nem volt itt színház, az volt a jelszó az újságban, (mert ez volt már, de csak egy), carueválban, társaság­ban egyiránt, hogy építsünk állandó szín­házat. Erre ment minden mulatság, hang­verseny stb ; irtuk a cikkelyeket rendület­lenül. Jó magamtól is őriznek a muzeumok a 74-iki „Pápai Lapok" hasábjain egy „Építsünk állandó színházat" cimü, szín­házat ugyan nem, de mindenesetre kor­szakot alkotott cikk-ciklust. (Nyugodjék békével a Sturm- und Drang-periodus emez egyik forrásmunkája!) Annyit mondtuk, irtuk, majd mondta, irta a következő generatio az állandót, hogy e halhatatlan szó átélt időket s koro­kat, s nem csak megérte, — a mi még természetes, •— az állandó színház felépü­lését, hanem elég szerénytelen volt ő, a reménybeli állapot jelzője, a fait accom­plihoz is állandó társul szegődni. Az alany elért a jelenbe, múltja lett, sőt van már­már régen múltja is, a jelző ellenben ren­dületlenül a jövőben maradt, az élő ana­chronizmusok legtypikusabb kifejezője. Semmi sem állandó e földön, már a pá­pai színház is álló, hanem a predicatum az „állandó". Olyanformán mint az egy­szeri ember predicatuma, a ki egyéb hiá­nyában azt az előnevet használta, hogy néhai. Vagy Kotyogi Ábrahámé, a ki azt gondolván, hogy ha Nos Eerdinandus ter­tius, nos, akkor ő is az, ós hivatta magát azóta ivosíí-Kotyogi Ábrahámnak, Igen, bebizonyult, hogy nemcsak a lélek, ós ha ugy tetszik, nem csak az anyag, örökkévaló, de a szó is. De igazán, komolyan, temessük el ezt a komikusan hangzó frázist. Hisz a színházat látja mindenki, külföldi ós ben­szülött; látja, hogy köböl van, s hogy igy európai fogalmak szerint állandó. (Amerikában, vagy Rátóton meg ugy sem mond semmit ez a szó épületre, mert ott eltolják a helyéről.) Eleget használtuk, tovább mint kellett volna, hadd aludjék el. Vagyha épen nem tudjuk nélkülözni, ruházzuk át a dohánygyárra, a mely még csak félig kész, vagy a cukorgyárra, vil­lanyvilágításra, vízvezetékre, vagy nem bánom, a csornai vasútra, a melyek még egyácalán nem készek. Mert tessék elhinni, hogy egyebeken kivül még bizonyos vádat is képvisel ve­lünk szemben ez az „állandó színház" kifejezés. Körülbelül a mióta az állandó színházból álló lett, azóta nincs állandó színészetünk. Vagy késő tavasszal, mikor már-, vagy kora ősszel, mikor még nem szeretünk színházba járni, jönnek színé­szek, csak a seasonban nem igen. Pedig színházunk van és nem. arénánk. Talán ha az állandó színházból „Városi színház" lesz, majd máskép lesz. Igen is, ez annak az épületnek a neve tényleg is, jogilag is. A városé, ergo legyen az a neve, mint az a neve az ily épületnek az egész keresztény világon. Ez nem csak jól hangzó lesz, de igaz is. S ha máskép nem megy, felkérjük a gaz­dasági tanácsos urat, mint a város fekvő ós felkelhető javainak törvényes és ter­mészet szerint való őrzőjét, terjesszen be javaslatot egy a cimkérdésben alkotandó szabályrendelet iránt. Hanem sanctió le­gyen ám benne, mert máskép a kapitány nem tudja megbüntetni például a nőegylet titkárát. Egyébiránt állandó békesség! (A mi­ből látszik, hogy van ám még elég más fogalom, a melynél az a jelző egészen helyesen használható.) Fűit. Hivatalos rovat, Árverési hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező 245 katas. hold és 1555 • ölet tevő Antalházi puszta, f. évi szeptember 29-töl kezdve 12 egymásután következő évre f. óvi március hó 12-én délelőtt 9 órakor, a város felsőtelki tagbirtoka pedig, mely 161. katas. holdat tesz, ugyan f. óvi már­cius hó 20-án délelőtt 9 órakor a város­háza nagytermében nyilvános árverés ut­ján, f. óvi szeptember 29-töl szinte 12 évre haszonbérbe fog adatni. Közelebbi feltételek a város főjegy­zőjénél a hivatalos órák alatt megtekint­hetők. Pápán 1894. február 17. Osvald Dániel polgármester. 5210. nak érzi magát, de édos anyja sajnálja, hogy külvárosi szerény lakással kellett felcserélni fényes otthonukat. S mig az orvos neje, Szidónia, a jóléthez szokott uri nőt ábrázolta, leánya Hermin a sze­gényes egyszerűséggel is mégelégedő ide­ális leánykát tüntette fel, s mindketten természetes könnyűséggel, minden erőlte­tettség nélkül oldották meg feladatukat. Dr. Faragó (Nagy László ur) a kis vígjá­ték főalakja, ki az emberek hitványsága miatt a világgal teljesen meghasonlott ember, s elismeréssel kell adóznunk a fia­tal műkedvelőnek, hogy nehéz szerepót elég szerencsés sikerrel oldotta meg. Mel­lette Pennás városi képviselő (Csukás Endre ur) vonja magáxa a néző figyelmét, ki mindvégig kifogástalan játékát, nagyon is kifogásolható maszkirozással rontotta. Valóban kár, hogy a fodrász, ki ugy lát­szik a mucsai műkedvelőkön tanulta tu­dományát, túlságos szabad kezet nyert Pennás eltorzitásában. Csukás Endre ur e nélkül is, sőt épen akkor, valóban ka­cagtató alakot tudott volna nekünk be­mutatni Pennás személyében. Raviánczky legfőbb itélőszéki biró (Csiba Imre ur), Va­zul kapitánysági tollnok (Vörös János ur), Pál" inas, valamint a biztosok is dereka­san megálltak helyüket, s ügyes játékuk­kai nagybau hozzájárultak az előadás si­keréhez., A műkedvelők mindnyájan bő taps­ban s többszörös kihívásban részesültek, s az előadásról a közöusóg egy jól töltött est emlékével távozott. Második este. — Február 24. •— Muray 2 felvonásos vígjátéka a Hu­szárszerelem került színre. Bár huszárokról szól a vígjáték, a főszerep benne mégis, vagy talán épen azért, a nőké volt, kik között legnagyobb szerepe van Annának, a kicsike korában anyátianul maradt ár­vának (Hanauer Sarolta úrhölgy), kinek kellemesen csengő hangja, természetes eleven játókaműkedvelői előadásaink fény­pontját szokták képezni, s azt képezték ma is. Művészi játékát egész ragyogásá­ban tüntette fel azon jelenet, midőn Kál­mánnak szerelmére azt válaszolja, huszár­szerelem egy batkát sem ér. Mellette műkedvelőink uj alakja Sá­rika (Barthalos Olga úrhölgy) nyeri meg mindinkább hódolatunkat, a ki kicsiny s a mellett nem könnyű szerepében; alakitó tehetségének igen szép jeleit adta. Elébb sírva áll előttünk] s könnyekig méginditó érzéssel panaszolja el szive baját, majd boldogságról beszélő öröm sugárzik arca­ról, midőn udvarlója Dér Pista számára koszorút kÖt.Hüppigné (SoorRóza úrhölgy) és Zsuzsi (Harmos Zolna úrhölgy) kisebb szerepeikben ügyesen előadott játékukkal nagyban hozzájárultak az est sikeré­hez, a melyben a férfiak közül az orosz­lánrósz Kenézt (Csukás Endre ur) illeti. Alakítása jó ós természetes, s jóizü be­széde s hozzáillő arcjátéka mindvégig derült hangulatban tartották a közönsé­get. Jelentősebb szerepé van még Kál­mánnak (Körmendy Béla ur) ós Dór Pistá­nak, (Reguly Dezső ur), kik sokáig mint egymásnak, tudtokon kivül, vetélytársai küzdenek ugyanazon nő kezéért s jellem­vonásaik teljesen ellentétes voltánál fogva érdekes látványt nyújtottak hü ós termé­szetes játékukkal a közönségnek. A szín­darab mellékalakjai, a melyek szemólye­sitését Baranyai Károly, Csiba Imre, Mol­nár József ós Szabó Zsigmond urak vál­lalták el, mind értelmes öntudatos alakí­tásai voltak műkedvelőinknek s a közönség, a mely a szereplők mindegyikét zajosan tapsolta, osztatlan elismeréssel adózott az egész műkedvelő társaságnak. A szereplő hölgyeket a rendezőség mindkét este díszes csokrokkal lepte meg. Az előadás után a „Griff" teremben tár­sasvacsora volt, mit tánc követett, mely­ről jövőre. Kedves beszámolónkat azon óhajjal végezzük, hogy vajha a derék műkedvelő társaság, közönségünknek minél többször szerezne ily kellemes estéket, \ 4 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, miszerint a nm. m. kir. belügyminiszter 81367/V. 10 sz. a. kelt rendeletével kijavítás végett visszaküldött városi tüzrendészeti szabályzat a hivatko­zott számú rendelet értelmében kijavítat­ván, Pápa város képviselő testületének 1893. évi december hó 31-én tartott ülé­sében 108,kgy 1893. sz. a. hozott határo­zatával, csekély törlés hozzáadásával elfo­gadtatott ós 30 napon át a jegyzői hiva­talba mindenki által leendő betekinthetés végett közszemlére kitéve van. Mit azzal hoz köztudomásra, hogy a netáni felebbezós ellene mai naptól szá­mítva nála 30 napon belől beadható. Pápán, 1894 február hó 20. Osvald Dániel polgármester. 301. 1894. Hirdetmény. Pápa város 1894. óvi házbér-adó ki­vetési lajstroma f. hó 26-tól március hó 5-ig Pápa város adópónztári hivatala he­lyiségében közszemlére kitéve leend, mely oly hozzáadással tétetik közzé, hogy ellene a netáni felebbezések a lajstrom kitételét követő 15 nap alatt beadhatók. Pápa, 1894. febr. 23. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — A Jókai-kör igazgató tanácsa f. hó 22-én Gyurátz Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, melyen elsősorban is mély köszönetét fejezte ki jegyző­könyvileg, ugy a „J6kai-estélyeken u sze­replőknek szives közreműködésükért, mint a szakosztályok elnökeinek ós előadóinak a rendezés körül kifejtett buzgóságukórt. Harmos Zoltán jelentette ezután, hogy a „Pápavidéki közművelődési egylet 11 azon határozatát, melylyel — feloszol­ván — összes vagyonát a „Jókai-kömek li adja, a belügyminiszter jóváhagyta. Az ülés dr. Kapossy Lucián főtitkárt, Mé­száros Károly pénztárnokot, Kis Ernő könyvtárnokót és Gáthy Zoltán előadót, mint bizottságot kéri fei a „P. V. K. JB. Í{ vagyonának a kör részére leendő átvéte­lére. — Intézkedett az igazgató tanács az iránt is, hogy a városi tanácshoz ké­relem intéztessék avégett, miszerint Pápa városa monográfiájának a millenmmra megírásával és elkészítésével a Jókai-kör irod. szakosztályát bizza meg. — Kör­helyiségül lakáskeresést Szirmay Józsefné urnő, Harmos Zoltán ós Körmendy Béla szíveskedtek magukra vállalni. — Végre a kör jövő hónapi ingyenes „házi estélyé"* nek határideje ápril hó 1-ére halaszta­.tott el, midőn is az a » Griff< nagy­teremben fog megtartatni. Ez estély alkal­mával a nem tagok résssére személyenként 1 korona beléptidij állapíttatott meg. — Kinevezések. Á vallás* és közok­tatásügyi miniszter Unger Izabella és BenczélilS Erzsébet papai polgári leányiskolái segédtanl­! tónök»t rendes tanítónői minoségbeu ugywMon iskolához ä X-ik fizetési oaztalyba nevezte kí. — A fbldmivelésügyi miniszter Fekete Pál ösztön­díjas gazdasági segédet földmivesiskolai taní­tóvá-, Németh József volt aszódi javítóintézeti főkertészt kertész-tanítóvá ideigl. minőségben kinevezte és a pápai m. kir. foldmives-iskolá­hoz beosztotta. Gratulálunk. — Városi közgyűlés. Városi kép­viselőtestületünk márc. hó 3-án d. u. 3 óra­kor rendkívüli közgyűlést tart. — Halálozás. Ismét kidűlt egy, városunk derék régi alakjai közül. Schneider Lipót, városi megyebizottsági tag, tekin­télyes malomiparos és jeles gazda, élte 74-ik évében f. hó 19-ón elhunyt. Teme­tése e hó 21-én d. u. 4. órakor történt meg a közönség nagy részvéte mellett, mely a megboldogult, koszorúkkal megra­kott koporsóját öröknyugvó helyére a kálváriái sírkertbe kisérte. Botka Jenő és Grósz Ede családja a gondos, jó családfőt vesztette el az elhunytban. Béke poraira. Őszinte részvétünk a gyászoló családnak. — Lovász Patona függetlenségi választó polgárai a következő bizalmi nyilatkozatot intézték Fenyvessy Ferenc képviselőhöz: Tekintettel a napirenden levő egyházpo­litikai törvényjavaslatokra, melyek a liberális felfogás követelményeinek teljesen megfelelnek, ezön eszmék egyik elsőrendű harcosának, Nagy­ságodnak, mint az ugodi választó kerület or­szágos képviselőjének, ki a szabadelvű intéz­mények támogatását programmjában hangsú­lyozta és ettől nem is fog eltérni, midőn a ma­gas kormány egyházpolitikáját helyeseljük, ugyanakkor Nagyságod iránt, mint ki ezen politikának rendületlen harcosa: őszinte bizal­munkat és elismerésünket fejezzük ki, függet­lenségi elveink fentartása mellett. — Takarékpénztári közgyűlé­sek. A „Pápai takarékpénztár 11 holnap d. e. 9 órakor- „Pápa városi és vi­déki takarékpénztár" pedig ma d. e. 9. órakor tartja meg közgyűlését saját in­tézeti helyiségében. — A Pápai Független Újság legutóbbi számában helyteleníti a városi tanácsnak azon intézkedését, hogy Kom­játhy színigazgatónak az idénre kivételesen megengedte, miszerint ez május hó 1-én kezdhesse meg előadásait váro: : unban. A ki a helyi viszonyokkal csak kevéssé is ismerős, — az tudni fogja, hogy váro­sunkban két hónapig egyhuzamban még kitűnő társulat sem tudja magát fenntar­tani. Pedig épen ennyi időt kellett volna Komjáthy színtársulatának nálunk eltöl­tenie, — ha a v. tanács az igazgató kó­relmének helyt nem ád, — hanem a szini­kerület szerződéséhez ragaszkodik. Vall­juk be csak egész őszintén, hogy nálunk két havi időtartamra nincs közönség, — miért kívánjuk tehát a színházi igazga­tónak anyagi romlását. Ellenkezőleg, vál­vetve iparkodjunk bérlőket gyűjteni a kitűnő szintársulatnak, hogy annál na­gyobb kedvvel térjenek vissza hozzánk. Ugy hisszük ebben a Pápai Független Új­ság t. szerkesztője is igazat fog adni ne­künk és megvagyunk győződve, ,,hogy velünk együtt fog közreműködni, — hogy színi-kerületünk színtársulata necsak má­sutt, de nálunk is boldogulhasson. — Ev. ref. közgyűlés. A dunán­túli ev. ref. egyházkerület ápril hó 3-án Sz.-Fehérvárott rendkívüli közgyűlést tart. E gyűlésen dül el végleg a pápai főis­kola uj építkezési ügye is. — A veres-kereszt-egylet pá­pai fiókja f. hó 25-én, ma d. u. 4 órakor a városháza nagytermében tartja óvi rendes közgyűlését, melyre az egyleti tagok ezennel tisztelettel meghivatnak. Az egylet elnöksége. — A székes-fehérvári ügyvédi kamara ápril hó 1-én tartja meg ez óvi rendes közgyűlését Sz.-Fehérvárott. — Az aszfalttársaság az ut­cai aszfaltmakadám létesítésére vonat­kozó ajánlatát a városi tanácshoz mult héten beadta. A városi tanács tegnap tár­gyalta ezen ügyet, de mielőtt állást fog­lalt volna, — véleményezés végett .az összes iratokat a pénzügyi szakbizottság­nak adta ki. — Építkezések mindenfelé. A folyó évben valóban tömeges építkezések lesznek városunkban. Itt Vannak első sor­ban a dohánygyári épületek 276 ezer fo­rint, — az ev. ref. főiskola mintegy 100 ezer. — a honvéd laktanya 120 ezer forint költséggel. Magánosok részéről bej eleáfetfc építkezések következők.' Bánóczy Páruj utcán, Grill Gáspárnéuj-utcán,-—Németh István Deák-Ferenc utcán, Csajtay Dániel Jókai-utcán, Geiling szabó a Sörház-utcán ós Kovács I. a Jókai-Mór utcán. Való­színű, hogy a.fentieken kivül még 'lesz­nek néhányan'a kik építenek. — Népgyűlés Veszprémben. F. hó 20-án Veszprémbén népgyűlést tar* tottak a szabadelvű katholikusok, melyen az egyházpolitikai javaslatok mellett fog* laltak állást és Szabó Imre orsz. képyike* IÖUQ* bií*loú feliratot terjesatetteVteU

Next

/
Thumbnails
Contents