Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-12-16
$g Megjelenik ^ ff Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap sz rkesztőségéhez (Jókai Mór utcza 969. sz.) küldendők. * Előfizetési díjak. Jffi Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30kr. A dij előr e fizetendő. Bólyegdij mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohn Mór fiai 2^ hirlapközvetitö iroda) küldendők, T'ápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. ipa város és mapliája. c Pápa, 1894. dec. ló-én. A n Pápai Jókai-kör" alig alakult meg és kezdett működni, már is egy nagy horderejű eszmét vetett fei s ennek az eszmének megvalósítását tűzte ki egyik feladatául. Ez eszme, e feladat: Pápa város monográfiája és ennek az ezredéves ünnepélyre való elkészítése. Azt hisszük,' nem keli hosszasan fejtegetnünk mi az = a monográfia, .nem kell hosszasan bizonyítgatnunk annak értékét, szükségességét. Elégnek tartjuk rámutatni arra a tényre, hogy a. magyar megyék és városok évtizedek óta hangya szorgalommal dolgoznak monográfiájukon s ezreket és ezreket áldoznak e célra. Számos-megye és város monográfiája már is kész, de még számosabbé az ezredéves ünnepre készül el. Országszerte érzik szükségét oly könyvnek, a mely mint a tükör matassa az egyes közigazgatási területek erkölcsi és anyagi életét, népességét, gazdaságát, kulturális intézményeit, történelmét stb. E könyv a kellő gonddal, helyesen szerkesztett monográfia; ebből ismerhetni meg a multat, a jelent s lehet következtetést vonni a jövőre; az ily könyvben bemutatott állapot szolgálhat jogos aspirációk alapjául, megvalósítható remények kiindulási pontjául. De nem csupán a helyi érdekeket szolgálja a monográfia, hanem egyúttal országos érdeket is istápol. Ha hazánk összes törvényhatósága, városa elkészítteti monográfiáját — s hisszük, hogy ez bekövetkezik — ugy ezek a művek mind igen becses forrásmunkák fognak az egész netnzetr történelmének, szellemi és anyagi helyzetének megírásához szolgálni. Nem kicsinyleudő tehát semmi tekintetben sem a monográfia s ezt nem csupán mi állítjuk, hauem tettel mind azok az erkeiesi testületek bizonyítják, a melyek a monográfiához legjobb szellemi erejükkel és tetemes péuzáldozatokkal járultak.. Olvasóink előtt nem lehet titok, hogy megyénk közgyűlése csak a napokban szavazott meg a monográfiára 12000 frtot; azt is bizonyára többen tudják, hogy a szomszéd Győr város hasonló célra 5000 frtot adott. Es ugyan mit áldozott Pápa város e célra, a mid>n a Jókai-kör szolgálatait felajáulotta ? Megszavazott a monográfiára teljes és csonkitatlan 200 frtot, mond kétszáz forintot, vagyis 400 koronát, azaz 2000 piculát, helyesebben, brazíliai kifejezést használva: miutegy 65,000 reiszt; ennek fejében azonban kikötötte, hogy a megírandó mű 50 példánya ingyen és díjmentesen a város rendelkezésére bocsájtassók. Adott tehát a város a monográfiához egy nagy semmit s rá bizta a Jókai-körre, hogy fogja meg jól. A Jókaikör ez áldozatkészségtől meghatva, a tanácshoz intézett beadványban részletezte a mű költségeit s a kiadás összegét 900 frtban állapította meg. Mint a f. hó 15-én tartandó közgyűlés tárgysorozatából látjuk, a monográfia ügye ismét a képviselőtestület elé kerül. Szeretjük hinni, hogy a Jókai-kör szolgáltatta adatok után nem fogja magát ismét nevetségessé tenni a közgyűlés, hanem vagy kimondja, hogy megadja a kellő anyagi támogatást, vagy kijelenti, hogy nem hajlandó 900 frtot áldozni arra a célra. Akár ide- akár oda dönt, mindenképen lesz értelme a határozatnak. Egyik esetben dokumentálni fogja, hogy képes egy monográfia magasságáig felemelkedni, a másikban kijelenti, hogy nem hajlandó ily célért annyi pénzt áldozni; mindkét határozatot lehet gáncsolni, de egyik sem nevetséges mint a tavaszi határozat. Ha megszavazza a közgyűlés a 900 frtnyi költséget, ugy a monográfia az az ezredéves ünuepre elkészül s Pápa is ott lesz hol a haladó városok lesznek, ha nem szavazza meg a költséget, egy lépéssel ismét elmarad a többitől. Mi szivünkből kívánjuk, hogy a 900 frt megszavazva legyen, mert ezt megkívánja városunk jó hirueve, mert ez összeg — a műhöz viszonyítva — oly csekélység, a mely áron Európa •egyetlen városa sem jutott még monográfiához s mert végül, ha a város a most kínálkozó alkalmat elszalasztja, soha többé hasonló előfordulni nem fog. Adatok a „Papai Takarékpénztár" történetéhez. — Ezredéves statisztika. — Mait számunkban közöltük a Pápai Takarék.pénztár-nak a millenniumra megirt történetét; most pedig a takarékpénztárnak az 1893. • vi zárszámadási adatok nyomán nagy fáradsággal elkészített és összeállított, valóban érdekes ezredéves statisztikáját adjuk a következőkben : 1. Váltóleszámítolás. 1. Bankszerű váltók leszámítolása 3 893. évben. Váltótárca az év elején 3381 db 719,379 ft, visszleszámitolt váltók összege óv elején 17 db 36,139 ft, leszámitoltatott az év folyamában 10,317 db 2.118,012 ft, visszleszámitolásból visszakerült 77 drb 232,639 ft; együtt 13,792 db 3.106,169 ft. Visszleszáinitoltatott 60 db 196,500 ft, befolyt az év végéig 10,387. db 2.134,525 ft, leíratott 2 db 328 ft; együtt 10,449 db 2.331,353 ft. Váltótárca az óv végén 3311 db 702,538 frt. Az óv végén a tárcában volt váltók közül jelzálogilag biztosítva volt 6 db 26,750 ft. Az 1893. dec. 31-ikón tárcában volt váltók nagyság szerint: 1—TOftig 90 db, 10-50 ftig 1147 db, 50-100-ftig 811 db, 300-200 ftig 664 db, 200—500 ftig 379 db, 500—1000 .ftig 335 db, 1000—2000 ftig 43 db, 2000—5000 ftig 36 db, 5000-10,000 ftig 3 db, 10,000 fton felül 3 db. 2. Kamatláb. Szedett kamat leszámítolt váltók után legkisebb 5%, legnagyobb 7%. Eizetett kamat visszleszámitolt váltók után 4°/ 0 . 11. Jelzálogos kölcsönök. 1. Az összes jelz. kölcsönök forgalma 1893. évben. Álladók az év kezdetén' 1879 db 1.664,027 ft, folyóvá tétetett 236 db 221,100 ft, törlesztetett egészen (megszűnt) 113 db 60,867 ft, részleg törlesztetett 588 db 46,361 ft; Álladók ez évvégével 2002 db .1.777,898 ft. 2. E kölcsönök visszafizetés ideje kikötve nr-m volt, bármikor felmondható. 3. Az 1893. dec. 31-iki kölcsön álladókából est-tfc földbirtokra 1852 db 1.573,439 ft, ennek fedezetére szolgált 9576 kat. hold, bérházakra 150 db 204,459 ft, ennek jelz. fedezetére szolgált 150 ház. 4. Az összes jelzálog kölcsönök nagyság szerinti megoszlása földbirtokra: házra: 100 fton alul 94 db, 9 db, 100—500 ftig 1024 500—1000 „ 441 1000—2000 „ 163 2000—5000 „ 95 5000- -10,000 „ 29 10,000—20,000 „ 3 20,000—50,000 „ 2 50,000—200,000 „ 1 5. A jelz. kölcsönök megoszlása kamatláb nagyság szerint. Kölcsönök 1 öldbirtokra: 5* 2 / 10l) % 1 db 79,348 ft, 49 39 30 17 5 1 6% 6V/„ 7% 909 56 886 1.036,397 „ 117,709 „ 339,985 „ 0 H Kölcsönök bérházakra: 6°/ n 73 db 151,562 ft, 6'/,7 0 9 „ 18,330 „ 7% 68 „ 34,567 „' 6- A jelz. kölcsönök megyék szerinti megoszlása. Földbirtokra: Veszprém megye 1550 db 1.140,818 ft, Győr „ • 12 „ 9310 „ Pest „ 8 „ 11,790 „ Vas „ 178 „ 218,073 „ Komárom „ 1 „ 4150 „ Zala „ 4 „ 17,531 „ Sopron „ 80 „ 138,287 „ Fehér „ 15 „ 21,780 „ Mosón . 11,700 „ Bérházakra: Veszprém megye 150 db 204,459 ft. 7. Kamatláb : legnagyobb kamat 7«/,,, legkisebb 5* 2 / 100 %. 8. Beperlések, elárverezések. Visszafizetésre beperelt jelz. kölcsönök földbirtokra 39 db 23,540 ft, házra 10 db 23,300 ft; beperelt hátralékos járulókok földbirtokra 3556 ft, házra 1981 ft. 111. Elökgek és kötvény kölcsönök forgalma 1893. évben. ? 1. Előlegek értékpapírokra ós arany, ezüst ékszerekre. Álladók az óv kezdetén 161 db 29,779 ft, az óv folyamában folyósított előlegek 86 db 34,225 ft, az óv folyamában egészen visszafizetett előlegek 120 db 41,281 ft álladók az óv végén 127 db 22,723 ft. 2. Értékpapírok fedezete mellett engedélyezett folyószámlahitelek. Álladók az óv kezdetén 5 db 12,903 ft, az óv folyamán folyósított előlegek 25 db 44,586 ft, az év folyamán egészen visszafizetett előlegek 6 db 45,934 ft; álladók az év végen 24 db 11,555 ft. IV. Betétek. 1. Takarókbetétek. a) A betétek forgalma 1893-ban: betétkönyvek száma az év kezdetén 3420 db, újonnan kiállított könyvek száma 935 db, kiegyenlített (megszűnt) 443 db ; betétikönyvek száma az óv végén 3912. A ""befizetések tételeinek összes száma 3858 db, a visszafizetések tóteleinek összes száma 3835 db. Takarékbetétek álladéka az év kezdetén 2.552,713 ft, az év folyamában betett tőke 967,162 ft, a betétek után járó kamatok összege 105,708 ft; együtt 3,625,584 ft. Visszafizetett tőke 911,198 ft, kifizetett kamatok (nem tőkésített) 1862 ft; együtt 913,060 ft. Álladók az év végével 2.714,386 ft. b) A takarókbetétek megoszlása kamatláb magassága szerint: 4% 3792 db 1.352,156 ft, 4V/ 0 120 db 1.362,230 ft. c) A takarók betétkönyvek megoszlása az összeg nagysága szerint: 1—10 ftig 629 db, 10—50 ftig 743 db, 50—100 ftig 466 db, 100—500 ftig 1246 db, 500— 1000 ftig 373 db, 1000-2000 ftig 211 db, 2000—5000 ftig 124 db, 5000—10,000 ftig 81 db, 10,000 fton felüli 39 db; össaesen 3912 db. 2. Betétek folyószámlára. Álladók az óv kezdetén 217 ft, az óv folyamában betétetett 296,779 ft, visszafizettetett 287,336 ft; álladók az év végén 9660 ft. A folyószámlatulajdonosok száma 8. Az V. fejezet alatt az Értékpapírok részletes kimutatása foglaltatik névérték és 1893. dec. 31-iki árfolyamérték szerint. Végül a VI. fejezet az 1893. évi ;ovedélem, költség és tiszta nyereség részletezését adja 1—3 tételben. 1. Jövedelmek összesen : 181,007 frt. 2. Költségek összesen: 145,916 frt. 3. Tiszta nyereség : 41,284 frt. A 4. tétel pedig az Osztalékot tünteti fel a tényleg befizetett részvénytöke százalékában, mely volt az 1880. évben 507 o) 1881-ben 45%, 1882-ben • 42%, 1883-ban 36%, az 1884—1891. években 50% és 1892- s 1893-ik évben 60°l o . TÁRCA. Utóhang a „Politikai divatokéhoz. Ha valamely munkámhoz, ugy bizonyára a „Politikai divatokéhoz szükséges a felvilágosító végszó. Valószínűleg feltűnik az olvasónak az a sok hézag, a mi e regény folyamatán elárulja magát. A történet, mely egy irányban megindul, -egyszerre csak más irányt vesz : az elbeszélés ott, a hol legérdekesebbnek ígérkezik, hirtelen letörik s uj fejezetbe csap át. Köztudomású tényeken átugrik a mese, s lesz belőle mese, a hol lehetne igaz történet: érdekesebb a költött dolgoknál. A jellemek széles alapon vannak megkezdve, s erre az alapra alig van valami felépítve. A nagy, dicsőségteljes harcból, mely a szereplő alakok tisztító tüzét képezte, semmi sein jut érvényre, csak a vég katasztrófa: az is csak allegóriákban, a miknek a sorai között kell keresni a komoly valót; a bistóriai háttér pedig egészen elvész, a korrajz elhalaványul, az előadás hangulatában a hazafias lendület Sérültetik. Ennek a magyarázata az, hogy ón ezt a regényt akkor kezdtem, el megírni, a mikor-az uj alkotmányos korszak (1861-b^n) azt a csalóka reményt költötte fel, hogy az .elmúlt szabadság újra életre ikel hazánkban. 0 Felszabadult a politikai szószék ós a sajtó. Eógi óhajtásom volt olyan nagyobb íégónyt irni, .mely a szabadságharoot tünteti vissza, /Még ekkor élénken emlékestem a 48/49-iki világra: minden nagy ós apró, tragikus ós komikus alakja a dicsőséggel ós rémekkel teljes korszaknak ott élt, ott kisértett a lelkemben: ós ón elég naiv voltam azt hinni, hogy ezt mind föl lehet már támasztani a hamuból, a ködből. Mire aztán elkészültem a regénynyel, akkorra vége lett az alkotmányos korszaknak. Jött az átokterhelt Schmerlingaera. Százszorta rosszabb a Bachkorszaknál; mert „ez" egy becsületes absolutismus volt, mely kimondta az őszinte jelszót, a mihez tartsuk magunkat: „Zahlen und's Maul halten" ; de Schmerlingók egy hazudott alkotmányosság szine alatt követtek el rajtunk erőszakot, s ha Bach kormányozni ránk küldte a németeket és a katonákat, azok tisztességes idegenek voltak, a kikkel lehetett beszélni, ha németül tudtunk; de Schmerling ránk eresztette azokat a hazánkfiait, a kik gyűlöltek bennünket (mert gyűlölni a magyart csak a magyar tudja igazán). Azok aztán azonfölül, hogy mortifikáltak bennünket, még gúnyt is űztek belőlünk: ugy hogy a katonai törvényszék valóságos oltalom volt ránk nézve az adminisztratív közegek dühöngése ellenében. Hát természetes, hogy ennek az ón regényemnek ebben a korszakban nem akadt kiadója. Pesti Napló, Magyar Sajtó szerkesztői kidobtak regényemmel együtt az ajtón, mikor belepillantottak. „Hisz ez A forradalomban játszik" ! Voltak kiadóim, a kiknek szintén bemutattam. „Van önnek két bőre, hogy az egyiket leengedheti magáról húzatni" ? A regény ott penészedett a fiókomban. Egyseer astánan^agyárországiellenzék megemberelte magát, vezérférfiai elhatározták, hogy egy sajtó orgánumot hoznak létre, mely nézeteiket képviselje. Engem biztak meg a szerkesztőségül. Én adtam az uj lapnak a „Hon" nevet. Magam jártam utána Bécsben az udvari kancelláriánál, hogy az engedély megadassók xá. Gróf Forgách Antal első kértemre megadta az engedélyt. Én siettem az írásommal fel Budára gróf Pálffy Mórichoz, bejelenteni, hogy van passzusom az uj lap kiadásához. — Hjaj, barátom, monda a helytartó, az még nem elég, hogy a kancellár beleegyezett ; még ón is itt vagyok. Önnek elébb reverzálist kell adni magáról, hogy lapjában a kormányt pártolni fogja. — Kérem : itt van már a zsebemben a reverzális. Tudtam, hogy ez is szükséges. Az volt pedig ebben a reverzálisban, hogy én kötelezem magamat a magas kormányt minden a hazára nézve üdvös intézkedéseiben teljes erőmmel támogatni. A kormányzó nagyon csóválta a fejét: „a hazára nézve üdvös". — Hallja, barátom, maga nagyon ravasz ember. Hát csak irjon újságot. De vigyázzon a pennájára, hogy valami ki ne cseppenjen belőle, Az uj lap szerkesztősége nagy hamar megalakult, régi, kipróbált ellenzéki politikusokból és uj szabadelvű tehetségekből. Uj évre oly nagy előfizető közönség gyűlt össze melléje, mely annak fennállását biztosítani látszott; azonfölül voltak előkelő, nagy birtokú támogatói: azok köpött első rendben Almássy Pál (a debreceni országgyűlés volt elnöke, ki már egy halálitóletet tartogatott az emlékei között), Most azután módomban volt a „Politikai divatok"-at a közönség elé hozni a saját újságomban. Folyt a munka akadálytalanul valami hat hétig. Ekkor egy uj munkatárs kocogtatott be hozzánk. Egyike a legelőkelőbb magyar főuraknak ; vagyonban gazdag, műveltségben alapos, testben, lélekben fiatal: gróf Zichy Nándor. Egy terjedelmes, jól kidolgozott memorandumot hozott, melyben mély szakavatottsággal voltak kimutatva a politikai hibák, melyek Schmerling rendszerét Magyarországon kivihe'tlenné teszik, s' erőszakos keresztülvitel esetén Magyarorszá' got és Ausztriát teljesen tönkre tennék. Különösen nemzetgazdászati tekintetben volt ez fényesen megvilágítva. Zichy Nándor elébb a Pesti Naplót kínálta meg ezzel az emlékirattal; de Kemény Zsigmondnak nem volt kedve a fejét az oroszlán torkába bedugni; akkor aztán én hozzám hozta a cikket. Én közöltem azt barátaimmal: nagyon tetszett nekik. Szerző beleegyezésével valami keveset módosítottam rajta. (A módosítás szeliditós volt a kifejezésekben: szerző igen erősen bánt el az uralkodó politikai rendszer vezér fórfiaival). A memorandum egy számban jelent meg. Roppant szenzációt idézett elő az olvasó közönség táborában. Két nap múlva azonban egy jó barátom, kinek összeköttetései voltak a helytartóságnál, azzal a jó hírrel lepett meg, hogy ft Pálfry Móric döhös ránk a Zichy Nándor gróf cikke miatt, s kiadta a parancsot, hogy katonai törvényszék elé kell bennünket állítani, s mindkettőnket három havi börtönre elitélni". (Schmerling aln az volt a politikai divat, hogy a sz r < kivül még a szerkesztőt is becsuk} Én egy nagy plaid"v rr melyben napnál fényesebben bebizonyító tam, hogy gróf Zichy Nándornak tökéls tes igaza van. Ezt a vódbeszédet (ékes német nyelven) elő is adám f, katonai törvényszók előtt, mely állt egy ezredesből, egy őrnagyból, egy századosból, egy főhadnagy ból, egy alhadnagyból, egy őrmesterből, egy káplárból, egy frájterből és egy köz* bakából. Ily szakértő bíróság előtt lehetet* lennek hittem, hogy argumentumaim meg>győző hatást ne eszközöljenek. Annál nagyobb volt aztán meglepe» tésem, mikor az auditor kihirdette ar egyhangúlag hozott ítéletet. „Egy esztendei tömlöc, nehéz vasban. 1 ' — Mi a kakukk ? mondám ón a» auditornak; hisz a helytartó csak három hónapi fogságot kért ránk kiméretni. — Das übrige ist für die schöne Ver' iheidigung I Monda nevetve az auditor major. Azonkívül ezer forint bírság. A bírságot lefizette Zichy Nándor ; de a börtönt bizony együtt kellett leülnünk. S a legszebb az volt az egész ítéletben, hogy nem sajtóvétsógért lettünk ám elitéivé; nem valami politikai bűntettért, hanem Jl közcsendháboritásért t< . Tehát gróf Zichy Nándor és Jókai Mór elmehetnek vele dicsekedni, hogy ifju korukben együtt hajigáltak be ablakokat és gázlámpákat a kerepesi-uton, a miért egy esztendei börtönre lettek elitélve, s fiaettek ezer 50
