Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-10-21

m Tűzoltóink diszgyakorlata. — Pápán, 1894. okt. 14. — A papai önk. tüzoltóegylet, mely a 70-es évben alakult városunkban és egyike a Dunántúl legrégibb tüzoltóegyleteinek, 1871. március havában tartotta első diszgyakorlatát.- Azóta 24 év telt el; s habár az utóbbj. pár óv alatt, a közönségnek tűzoltói intézméuyünk iránt tanúsított közönye folytán, vagy tán más okokból — nem tudjuk — de a tűzoltók száma évről-évre kevesbedett ós igy nem is mutathatták fel oly mérvben a tűzoltás körül szerzett jártasságukat s gyakorlati előmenetelüket, mint az kívánatos lett volna: mégis most, örömmel tapasztaljuk, hogy az. egylet él és működik, a miről elég szép bizonyságot tettek tűzoltóink vasárnap a főtéren rendezett és bemutatott diszfyakorlatukkal, melyről tudósításunk a -következő': Már délután 2 óra után sürü tömegben lepte el a közönség a főteret, kíváncsian várva á tűzoltóság érkeztét és gyakorlatát. Dobpergés mellett, az egylet zászlójával vonultak fel 4 óra felé a tűzoltók, mintegy 50—60-an, a diszgyakorlat helyére Freiszberger Vilmos alparancsnoki segédtiszt vezetése alatt. Utánnuk a város fogatai a tűzoltó szereket hozták. Tűzoltóink a „Griff" szállodával szemközt állást foglalva, kezdetét vette a gyakorlat, P. Szabó Káról egyl. elnök, Heim Ignác főparancsnok, Bikkg Sándor alparancsnok, Pakrócz Kálmán főparancsnok! segédtiszt ós nagyszámú néző közönség előtt s jelenlétében. Elsőben, szemléltető gyakorlat volt, a le- és felszerelés bemutatása, melyet Bikky alparancsnok vezényelt. Minek végeztével a vörös zászló a „Gríffre" kitüzetett és a tűzoltóság a szerekkel együtt elvonult, hogy kis idő aiulva, az adott vészjelre, rohanva a főtérre érkezzék ós a tüz által veszélyeztetnek jelzett „Griff" épületén az oltási munkákat megkezdje. • Pár rövid perc alatt megtörtónt a leszerelés ; a mászóosztály Horváth Mihály parancsnoksága alatt, Horváth József és Csik

t-Károly szakaszvezetőkkel, két csövei a tetőn (csővezetők : Véber József és Bupp Károly) ós egy csővel (csővezető: Kovács" József) a tolólótrán helyet foglat; a szivattyúk Ferenczy Pál szakaszvezető, Meixner Ignác főszertárnok, Vermes András ós Rácz Gyula alszertárnok vezetése mellett működésbe hozattak, s csakhamar bő sugarakban ömlött a viz a háztetőkre. Ezalatt a mászóosztály másik része a mentéshez fogott az emeleti ablakokba létrákon kúszva fel. A rendfentaitó osztálynál pedig Gáspár Gábor parancsnok s Hermann Pál szakaszvezető működött közre;' Befej eztéül a gyakorlatnak Bupp Károly cső vezető és ifj. Egyed Imre csőtartó a „Griff-1 háztető széléről a mentőponyvába ugrottak le. Végül a tűzoltószázad diszmenetben a főtisztek előtt el ós haza vonult. Érdekkel néztük végig a jól sikerült gyakorlatot, melyből meggyőződhettünk arról is, hogy önk. tűzoltóságunk létszáma bár nagyobb is lehetne, de mégis bájos kék szemekkel, az ördög volt a lelke t Chansonette volt a javából, az élvek daémona, — azok közül való, kiknek a teremtéskor minden szépség osztályrészül jutott, csak szívről feledkezett meg náluk az Alkotó . . ., legalább ez volt felöle az általános vélemény. Szegény Psychologia! Tanaid csak arra valók, hogy papírra nyomva, fűtőanyagul szolgáljanak piszkos szolgálók kezeiben ... Ez a szívtelennek kikiáltott, érzésnélküli szoborszépség egy átpezsgözött éjszaka után könnyek közt ölelte át térdeimet s görcsös zokogás kíséretében suttogta felém megmozdult szive titkos érzelmeit . . . Később üldözött személyesen és levélben, —- végre ugy látszik kifáradt a meddő küzdelemben s bókében hagyott. S éz a Murillo-Sátán fej vibrált most előttem, behízelgő mosolyával kisérve a szőke fürtök alól kivillanó szerabeszódet: . . . „Meggyülöltem eddigi életemet, Undorodom a kacajtól, a mámorító tapsvihar nem nyújt élvezetet, — el tőlem ékszer ós virág, — csak nálad akarok lenni, — megtisztulni szerelmed izzó lávájában . . . ott akarok ujj á születni, vagy megsemmisülai mint a pillangó a gyertya lángjában ..." Csengő kacaja helyett zsolozsma-szerü hangok dongtak fülem körül s az acélkék szemek perzselő tüzét közelről éreztem arcomon . .. ... Bágyadt szempilláim Morpheussal harcoltak, — künn pedig a fáradt szürkeséget felváltotta azalatt a leszállott éj sötétje, melyet a csillag-myriádok igyekeztek megvilágítani . . . Fejem aláhanyatlott s megfej tétlen maradt számomra i kirdisj i melyik sietett JQhb*u és ig*« szép eredményt mutattak be az egyes osztályok, ugy a kiképzés mint a jártasság és ügyesség tekintetében, a miért is a dicséretet méltán megérdemlik ugy a tisztek, mint a köztüzoltók. Nem mulaszthatunk el azonban egyetmást felnmliteni. Ugyanis a tolólétra felállítása nem történt meg a kellő gyorsasággal ; a viz csak 9 perc múlva a. érkezés után ért fel a háztetőre; a 3. számú szivattyú nem működött a gyakorlat alatt; a tömlők avultak és folyatnak. A tűzoltó szerek kezelésében való jártasság, ugy azoknak gondozása, azt hisszük mindinkább sajátjukká fog majd válni tűzoltóinknak és most, midőn tüzrendészeti szabályunk értelmében a jövő óv elején a kötelező tűzoltóság is életbe lép: büszkén tekinthetünk az 1876. júniusban nagy üunepségek mellett felszentelt zászlóra, mely alá derék tűzoltóságunk fog csoportosulni, mert a városnak s egyes polgárainak javait tűzvész idején megvédik és emberbaráti, nemes feladatuknak dicséretesen meg is felelnek. Az uj sommás eljárás. — A győri kir. tábla elnökének körrendelete a bírákhoz. — A győri kir. Ítélőtábla elnöke, Vörösmarty Béla az uj sommás eljárás életbeléptetése alkalmából a következő körrendeletet intézte a táblai területen levő első folyamodásu bíróságok vezetőihez : A sommás eljárásról szóló 1893. XVIII. t.-c. 1894. május 30-án, 745. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében az 1894. évi november hó 1-ón életbe lép; és ugy a birói peres eljárásban a szóbeliség, ós közvetlenség elve részben már 1894. november 1-ével jut érvényre. A szóbeliség ós közvetlenség uj korszakot alkot a törvénykezés terén. Azon válponcon tehát, melyet az 1893. XVIII. t.-c. életbeléptetése a mult ós jövő közt megállapít, szükségesnek találom, hogy e felügyeleti hatóságom alá tartozó bíróságokat ne csak az uj eljárásra vonatkozó néhány gyakorlati útmutatással lássam el, hanem, hogy a múltban tapasztalt oly hiányokra is figyelmeztessem, a melynek a jövőbe átvitele káros ós az átmenet nehézségeinek leküzdésénél hátrányos lehetne. A törvény, vagy tudomány gyakorlati alkalmazásának sikerét az alkalmazásnál követett módszer helyessége biztosítja. Ki a fizikai törvények alkalmazásánál helyes módszert követ, az az emelőrudat a súlytól távolabb eső végén fogja meg, az csekély erővel is többet emel, mint az a nagy erő, a mely az emelörudnak a súlyhoz közelebb fekvő részéhez nyul. Ép ugy, mint a helyes módszerrel eljáró biró csekély tehetségé is könnyebben fogja kezelni a legnagyobb per anyagát is, annál a tehetségesebb bírónál, kinek módszere rosz, vagy módszere nincs. zán, — s melyik volt a nagyobb áldó* zat ? ... * Mindnyájan merengve bámultunk a szoba árnyékos sarkai felé, töprengve a probléma felett, mintha várnók a látó* mányok valamelyikének megjelenését, — de csak az ordonánc-káplár jött meg a napiparancscsal . . . Dr. Hödy Lajos. Unalom, szórakozás, bók. — Csevegés. — 4Mi az unalom ? A jogász azt mondaná: Véikes gondatlanságból okozott, részben könnyű, részben súlyos agy és kedélybántalom. Az orvos olyas influenza-féle ragályos betegségnek nevezné, melynek fő syniptö-" mája a szintén ragályos ásitozásban jelentkezik. A bölcsész szerint: áz emberi elme tétlensége s illetve szórakozás hiánya által előidézett kellemetlen kedélyállapot. Én a tapasztalatból merítve röviden igy értelmeztem: az unalom a léhaság türelem próbája. Mi a szórakozás? Némelyiknek viruló oázis az unalom kopár sivatagjában ; másiknak rózsabokor, melyről a jókedv bimbókat fakaszt; a legtöbb embernek hathatós óvszer az unalom ellen, mely a kedélyhangulat felüdülését eredményezi, a figyelem lekij? tése folytán keltett érdeklődés által. H% wiAa«»o»pí fMalwaink folytán. A codex hiánya, miután kereskedelmi stb. jogokról törvénykönyvvel birunk és a codex hiányát a jogtudománynak a felső birói gyakorlatban is alkalmazott elvei pótolják, ma már nem szolgálhat mentségül annak a gyakorlatnak, a mely 1861. óv után fejlődött ós a mely gyakorlat kerülte az elvi kijelentéseket ós csak a tényekből vont indokokkal támogatta ítéletét. És mégis, talán azért, mert önállóságának elérés^ előtt, minden kezdő néha kényelemből s gyakran a kezdettel járó bátortalanságból is hajlandó azt a módszert fogadni el, a melylyel az előtte, mint kezdő előtt tekintély számba jövő gyakorlatban aránylag még mindig nagy számban találkozik, tapasztalataim azt bizonyítják, hogy ez a gyakorlat még most sem bírt; egészen megszűnni ós még most is sokan vannak, a kik ezen az uton haladnak. Ezen módszer nélküli eljárás.vódei-f mére kereshetünk mentséget a multbanjr de miután a peranyag jogi kezelésének ezen hibái mellett a perekben helyes és alapos ítélet nem hozható,- sőt a tárgyalás vezetése is ^teljesen lehetetlen, nem csak az uj eljárási szabályok egyik-másik szakaszának helytelen értelmezésénél^ ós az ebből származható hibák jelentőségénél sokkal fontosabbnak, hanem az átmenet nehézségének leküzdése, céljából és a szóbeli eljárás megindításának helyes irányára ; nézve leglényegesebbnek tartom azt, hogy ez agyakorlat a jövőre teljesen és mindenütt kiküszöböltessók ós a bíróságok e helyett a törvénynek megfelelő helyes módszert kövessenek. És ez késztet engem, hogy ez alkalomból ne csak az óletbeléptetendö törvény néhány szakaszának megvilágításával foglalkozzam, hogy az óletbeléptetendö törvény előnyeinek érvényesülése érdekében egyidejűleg reá mutassak arra is, hogy módszer tekintetében a m«lt hibái miben rejlenek, és hogy figyelmeztessem a bíróságokat arra is, hogy ezen hibák mily módon és a peranyag jogi kezelésének mily módszere utján kerülhetők el. Hosszú birói pályámon ugyanis gyakran volt alkalmam tapasztalni azt: 1. hogy a per anyaga az ítéletben jogilag tagadva nincs, ós hogy a per anyagának jogi kritikájában, semmi rendszer nem található. Minek rendszerint az a következménye, hogy az ítéletben felvétetnek a feleknek gyakran az ügy eldöntésére nézve legirrevelánsabb állításai is, de mellőztetik aniiJik kifejtése, hogy a törvény alapján a feleknek' mjt kellett volna mondania. És igy a per a bizonyított bizonyitatlan ós az irrevelans állitások vegyes ós rendszertelen kritikája mellett, gyakran akként döntetik el, hogy abból sem a fél, sem az ügyvéd fel nem ismerheti, hogy melyik ténybeli állitásnak tulajdoníttatott jogi fontosság, ós hogy a per, mely jogszabály vagy jogelv alapján lett eldöntve. Láttam ugyanis ági öröklés iránt indított ós nem csak a szükségtelen terjedelmű pöriratok, hanem a biró hibájából elrendelt bizonyítási eljárás folytán 4—5 ujjnyi vastagságú percsomóvá növekedett pereket, melyekben az örökhagyó unokatestvére az örökhagyóra atyjától szállott vagyonban az örökhagyó özvegye ellen ági örökösödést keres, ós a mely testi erőnket lankadni érezzük, — ha az elme működése gond és gondolkodás által a szellemi erőket nagy mérvben igénybe vette s ezeket kifárasztotta, — ha bú és bánat epeszti kedélyünket: legott a szórakozáshoz fordulunk, hogy eunek élvezetéből uj erőt merítsünk a létérti küzdelem sikeres folytatására. Mi a bók ? A bók a nöi báj és kellem felett érzett elragadtatásnak szavakban történt nyilvánulása. -*s A férfiakkal szemben használt' bók alapulhat ugyaVaz érdem elismerésén, de többnyire mégis csak méltatlan hízelgés. A tapintat követeli tőlünk, hogy szorosan ügyeljünk a bók alkalmazásánál, nehogy vele a női szerénységet sértsük, másfelől pedig arra, hogy a bók a valóhoz igen közel járjon, nehogy az a látszata legyen, mintha az illető hölgyet szerfölött hiúnak s a használt hizelgést hiúsága kielégítésére szükségesnek tartjuk, — mert könnyen megeshetik — különösen szellemdus és művelt lelkületű hölgynél — hogy a szándékolttal épen ellenkező hatást idézüuk elő', a mennyiben túlzott hizelgésünkkel előtte émelygőssé, unalmassá válhatunk s mafla s/iuben tüuhetünk fel. Mindén "embernek, ki a műveltség bizonyos lokáfi áll és igényt tart arra, hogy művelt einher

1 számba vétessék, utalva vau arra törekedni, hogy lehetőleg udvarias, galant, chic-es modort'tanúsítson mindenkivel szemben. Mredi Béla. perek az irrevelans körülmények móltatása folytán ivekre menő ítéletben nyertek megoldást, holott a pernek törvóny. bői kiinduló jogi tagolása ós kritikája mellett kiemelve azt, hogy az ági örökösödést a törvény értelmében a vérségi összeköttetés ós a vagyonnak közös törzstől származása állapítja meg, ós felperes azt, hogy a vagyon a nagyapától mint közös törzstől származott, nem is állitja, a pert jogilag teljesen kimerítve, pár sornyi ítélettel lehetett volna eldönteni. 2. Tapasztaltam továbbá, hogy a bizonyítási kötelezettség anyagi törvény szerinti megosztására, a mi nélkül per nem is képzelhető, gond nem fordittatik, sőt sok esetben a szükséges tájékozottság is hiányzik, ós a bizonyítási kötelezettség az anyagi jog terjes figyelmen kivül hagyásával az 1868. LV. t.-c. 152. §-ának . rosz interpretációja mellett egyedül processuáiis alapon és a szerint szabatott ki, hogy azt vagy amazt kiállította. 3. Végre sajnosán tapasztaltam, hogy még a tekintetben is, hogy mi képez állítást s mi nem ? helyes eritórium híján meglepően sokan vannak a bírák közül, kik tájékozatlanok ós gyakran oly állítást is bizonyítandó állitásnak ós illetőleg kifogásnak vesznek, a mi tagadást képez. — És igy miután a tagadás az ellenfélre, a kifogás pedig az azt állító félre rója a bizonyítási terhet, a bizonyítási kötelezettség kiszabásnál tévesen járnak el. Az előre bocsájtott három pontban jelzett hibák tehát azok, melyeknek az uj eljárásban átvitele nemcsak a tárgyalás vezetése, hanem jegyzőkönyv felvétele ós az ítélet szerkesztése tekintetében is nehézségeket okozna, és körrendeletem szük kereténél fogva csak ezek a hibák azok, a melyekre korlátozva kívánom a jövőben követendő módszer lényegét feltüntetni, akkor midőn a bíróságokat bővebb, részletesebb és rendszeresebb alakkal biró útmutatás helyett, az alább felhozottak emlékezetbe hívása utján a helyes módszernek inkább gyakorlati értékkel biró ós könnyebb átnózetet engedő néhány szabályára figyelmeztetem, ugyanis: I. Hogy melyek azok a ténybeli állítások, melyek valamely .kereseti vagy viszonkereseti kórelmet jogilag megállapíthatnak (j ogalap) és melyek azok, melyek a védelmi eszközül használható ténybeli állitásnak bizonyításával megállapított kötelezettséget jogilag megszüntetik (kifogások), azt az anyagi törvény határozza meg. Az anyagi törvény határozza meg, hogy mi képezi a kölcsönügylet ténybeli alkatelemeit, az határozza meg, hogy a-váltótörvény 90. §-ára alapított keresetet az eredeti váltó birtokával bizonyított váltói viszony ós az állapítja meg, hogy a kibocsátó vagy elfogadó kezén a váltói viszonyból kifolyólag oly érték maradt, melyet azok jogcím hiányában csakis a kereső fél kárára gazdagodva, tarthatnának meg. Az anyagi törvény határozza meg, hogy a birtokjogi kereset alapját egyedül az egyéni békés birtokténye, állapítja meg (jogalap). Es viszont ugyancsak az anyagi törvény állapítja meg azt, hogy a kölcsönügyletbői folyó kötelezettséget jogilag csak a fizetés elengedés, birói letétel, elévülés, conpensativ és confusio szünteti meg, ép ugy mint a birtokjogból támasztott keresetre nézve a törvényből tudjuk, hogy az ellen sem tulajdonjogból, sem szerződésből úgynevezett petiturino kifogások nem tehetők s hogy a kereső fél jogát csakis az szüntetheti meg, ha annak ellenében erőszak, alattomosság, vagy precarium kifogása (exc, nitii, vi, clam, precariv) bizonyítók (kifogások.) Ha tehát a biró mindjárt a kereseti kérelem előtérjesztósénól az anyagi törvényt veszi kezébe ós abból kiolvassa, hogy melyek a tények, melyek a kereseti kérelmet az anyagi törvény értelmében jogilag megállapítják (jogalap), akkor már a keresetnek hosszú meséjéből könynyen-iki választhatja azon ténybeli •állításokat, a melyek a tárgyalás vezetésénél figyelmet érdemelnek, a melyekre gondot kell fordítania, hogy a felek rószórölkellőleg kifejtessenek. És szintén csak az anyagi törvény kézbevétele mellett fogja megbírálhatni azt, hogy az ellenfél eluta"sitás iránti kérelmének alapul vett ténybeli állitások alkalmasak-e arra, hogy a . kereset által megállapított kötelezettséget jogilag megszüntessék (kifogások) ós hogy ennélfogva azok bővebb kifejtésére a tárgyalás vezetésénél alkalmat adni birói feladatot kópez-e ? -11. Az elörebocsátottakból a bizonyítási kötelezettség megosztása is könnyű - lenne, mert ha tudjuk, melyek azok a ténybeli állitások, melyek a kereső fél jogát' megállapítják, vagyis mi képezhet jogalapot, akkor tudjuk, hogy ezt az anyagi törvénynek megfelelöleg felperes tartozik bizonyítani; és ha az anyagi, törvényből tudjuk, hogy mi az a mi a kötelezettséget jogilag megszünteti) Vagyis' mi az, mi kifogásként érvényesíthető, akkor alperes bizonyítási kötelezettségét is iarawui fogjuk, (Vége köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Mindazokat, kik lapunk irányában hátralékkal vannak, kérjük tartozásaik szives kiegyenlítésére. Tisztdettel a „Pápai Lapok" kiadóhivatala. . — Személyi hirek. Wagner Dániel honv. őrnagy hadbiztos Sz.-Pehórvárról, Kruspér Pál kir. főmérnök, a megyei államépttószeti hivatal főnöke, Jüttner Kálmán mérnökkel Veszprémből és Schief ner Károly keresk. min. Bzámellenőr Budapestről a héten városunkban időzték a honvédlaktanya uj istálló épületének szemléje és átvétele végett. — Mészáros Károly rendőrkapitány 4 heti szabadsága után, a héten ujra átvette hivatalát. — Kegyes adomány. Gróf Esterházy Móricué szül. Stockau Paula grófnő Őméltósága 25 frtot kegyeskedett adományozni & helybeli uítegyle.tuek, a melyért hálás köszönetét fejezi ki az egylet ne^ vében Koller Jánosné' elnök. — Az ^rgalmasrend helybeli székházának derék főorvosa: Bokor Clarentius szembajának operációja végett tegnap Bécsbe utazott. Távollétében a kórházban a főorvosi-teendőket dr. Ferenczy Bernát városi alorvos teljesiti. — A pápai Jókai-kör jövő hó közepe táján nagyobb szabású előadást fog rendezni ü színházban^ Az előkészületek már folynak s mint értesülünk, Harmos Zoltánnak egy két folvonásos színdarabja kerül színre, — melyet a Jókai-kör zenekarának több számból álló .hangversenye fog követni. •'• — A „Győri Közlöny" legutóbbi számában a következő sorok ol.áshatok: „Szinpártol-'• közönség Pápán. Pápa tudvalevőleg szintén belekerült a felső dunántúli szinkerületbe és igy ily nagy társulat megy Pápára, minő ott nem igen szokott megfordulni. Baj is van a nagy társulattal, mert pl. Komjáihy legutóbb több ezer frtot fizetett rá a pápai szezonra. A pápaiak ezt maguk i.s belátták és az intelligencia szeretné biztosítani, hogy ne truppok, hanem előkelő társulat mehessen Pápára, hol a közönség érthetetlen közönynyel viseltetik a színészet iránt. Meg is mozdítanak mindent s talán eredményre is jutiiak, Erre vonatkozólag olvassuk a „Pápai Lapok"-ban, hogy ott szinpárt'dó társaság alakult stb." Erre esik az a megjegyzésünk van, hogy nem tartjuk valami nagy szerencsének, miszerint a telsö dunántúli szinkerületbe bekerültünk. Nem Pápa kereste a beolvadást, — hanem arra ugy szólították fel. Itt van a szomszédos sz.fehérvári társulat, mely szintén tett ajánlatot nekünk, — no — hát, - ugy tud* juk, hogy az sem a legutolsó társulat, sőt egyike a jobb vidéki társulatoknak. Az igen tisztelt „Győri Közlöny"-nek pedig az a megjegyzése, hogy Komjáthy itt a legutolsó szezonban több ezer forintot reáfizetett, — határozottan téves, — mert egy havi itt tartózkodása alatt csak akkor lehetett, volna akkora deficitje, ha az egész hó folyamán egyetlen-egy ember sem ment volna színházba. Nem vonjuk kétségbe, hogy hiánnyal zárta az igazgató a pápai szezont, — de ez csak . egy-két száz forintra rúghat, sőt bizonyosak Vágyunk benne, hogy ha Győrött töltötte volna j» Szeptember hónapot, — sokkal nagyobb deficittel zárta volna be számadásait. Most még egyet." Ha az a fennti kis hirecske, — a miben különben nem is kételkedünk, — ugy sugalmazhatott a szerkesztőségnek, — akkor csak sajnálatunkat fejezhetjük ki fölötté, — mert ezt Pápa — egyáltalán nem érdemelte meg. Különben nem ragazkoduhk mi oly rettenetes erőszakoskodással a szinkérülethez, — hiKomjáthynak kárára szolgál, — szerződésétől azt hisszük á városi hatóság minden lelkiismereti furdalás nélkül feloldozza. Ennyit a'z igazság érdekében. — öreg-agárverseny. A „Pápa és vidéke agarász-egylet" f. évi október hó 28-án „Öreg-agárversenyl" tart. 1. dij: tiszteletdíj; U. dij: a tétek. Tét 5 frt, nemtagoknak 10 frt. A 'verseny, mély a vaszari határban a Gerence paták mellett és a p.-gyimóti legelőn lesz, délelőtt 9 órákor kezdődik. Nevezni lehet Körmendy Béla egyl. titkárnál a verseny előtt való nap éjjel 12 óráig. — A honvéd-huBzárlaktany&nák 80 lóra épített és elkészült uj istálló helyiségót f. hó 15-töl20-áig vizsgálta meg a kiküldött bízottság, raelynek tagjai voltak még a vidékieken kivül báró Wimpffen Iván és Röder Vilmos kezelő tiszt is. A szemléről felvett jegyzőkönyv szerint a bizottság átvette az uj épületet Pollák Ignác komáromi vállalkozótól, ki a laktanya kibővítésére szükségelt többi épületeket 1895. szept. 1-jére tarfco» íúk íelálliUüi.