Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-07-15

delkezik s erkölcsi jó magaviseletét ha­tósági bizonylattal igazolja, a tanfolyamra felvétetik. A felvétel iránti kérvények Toron­tál vármegye alispánja nagyságos Dániel László ur, mint a tanfolyam igazgatójá­hoz intózendők, de a boritókon csak a „tanfolyam igazgatósága" névre címzet­ten küldendők Nagy-Beeskerekre (megye­ház I. emelet, jobb folyosó 12. szám), ugyanitt történnek a jelentkezések is. Tandijat minden egyes hallgató a fel vételkor. 30 frtot tartozik egy összeg­ben lefizetni. A hallgatókat tankönyvvel a tanfolyam látja el. A tanfolyamon a következő tantár­gyak adatnak elő, u. m.: /. csoport. A) 1. Altalános magánjog. Bevezető 3 általános része (személyek, dolgok, jo­gok, jogvélemény); vagyoni része (birtok, dologbeli jogok, úrbér s rokon jogviszo­nyok) kötelmi jog ; családjogi része (há­zasság-, különösen a házastársak köztijog­viszonyok) ; öröklési jog (öröklési jogunk mai érvényében, a végrendeleti örökösö­dési szerződések). *' ­2. Községi bíráskodás. 3. Kézbesítés. 4. A büntető törvénykönyveknek a a községi közigazgatást érintő része. B) Különös magánjog (váltó, csőd, kereskedelmi törvények általános ismeretei s ezeknek a közigazgatást is érintő részei, a telekkönyvi rendtartás). II. Csoport. 1. Magyar közjog (az alkotmánypo­litikával;, különös tekintettel a politiká­nál a terület, népesség, alkotmány, állam­hatalom, polgári szabadságjogok, külön­böző államalkatok a törvényhozásra ; — a magyar közjognál a képviselő választási eljárásra, az állampolgárok állami jogi viszonyaira, kormányszervezet, politikai önkormányzati közegek s a birói hatalom gyakorlására. 2. Magyar közigazgatási jogból a földmivelós és kereskedelmi ministerium ügykörét érintő ügyek közül: az állate­gészségügy, mezőrendőrség, borászat, erdő­törvény, faiskola, vadászat, halászat, ma­darászat, méhészet, selyemtenyósztós, ke­reskedelem, házaló kereskedés, mértékek, vizjog, közutak ós vámokról szóló törvény. III. Csoport. Pénziftgyigazgatás. Egyenes és köz­vetettadók, illetékek, dijak, vámok, egyed­áruságok, szölődézsmaváltsag, italmórési jog, közadók kezelése, pénzügyigazgatás szervezete. IV. Csoport. 1. Magyar közigazgatási jog (a kor­mányzati politikával). Bevezető s általános rész (a végrehajtó hatalom fogalma, bir­tokosa, gyakorlás módja, a törvényhozó hatalomhoz való viszonya; a végrehajtó hatalom tényleges gyakorlása.) A különös részből, a belügy ministerium ügykörét érintő ügyei; közül: Népesség (népszám­lálás, statisztik%, állampolgárság, anya könyvezés) közegészségügy (1876. XIV. t.-c, 1875. XIII. t.-c.,; Phylantropia ügye (szegény, lelencügy, koldulás, könyörado­mány). Gyám ós gondnoksági ügyek (az igazgatás tekintetében). Rendészet (a ren­dőri hatalom szervezete, államrendészet, köz- és közbiztonsági rendészet, rendé­szeti jogszolgáltatás.) 2. Közigazgatási eljárás különös és fötekintettel ä liözségi ügyvitelre.. Községi pénzügy, kölönös és föte­kintettel a községi számvitel, háztartás és szamarakat rég megitatá, megeteté, s mi­után az idő már későre járt, nekünk pe­dig, ha visszafelé a rossz hegyi ösvényt mellőzzük, jókora kerülőt kelle megten­nünk, — útra készültünk. E készület- abban állott, hogy a haj­tóművész a palack feneke gyors viszont­látásának heves vágyától gyötörtetve, sü­rüebben töltögetett poharába, a 78 kiló kétszerte nagyobb falatokat szelt a ke­nyérből, a józan, előrelátó poéta pedig a bőséggel kínálkozó jelen közepette nem feledkezék még az esetleg sanyarú jövőről, s kemény próbára tevé zsebeinek hordere­jét, szinig töltvén meg őket az időközben hozott második tál cseresznyéből. Miután a plébánost azon boldogító reménybe ringattuk, hogy legközelebb is­mét „bátorkodunk", bucsut vettünk a ka­pufólfától, azaz, hogy elébb a szürkéktől, s aztán, útnak indultunk. János, a lőcslá­bak tulajdonosa s a szürkék nevelője gya­nús mosolylyal kivánt szerencsés utat. Nagyon^ tisztelt olvasóim azonban szívesen meg fognak bocsátani, ha én e szerencsés útnak további leírásába nem bocsátkozom, mert rég behegedt sebeket kellene feltépnem, kék foltokkal lehorzsolt bőrrel ós vérző orral becses szinök elé járulnom. Osak annyit mondok, hogy a féltékenységre gerjedt János kocsis tüzes taplót tett szamaraink fülébe, pénztár kezelésre, a megyék háztartására. Nemzetgazdaságtan, pénzügytan ós állam­számviteltan ismertetése, 4. Törvényhatósági ós községi önkor­mányzat. 5. Tiszti irály tan. V. Csoport. 1. Katonaügyi közigazgatás. Védtör­vény és utasítás, honvédség, népfelkelés, katonai beszállásolás, beszállásolási pótadó, katonaság lószüksógletének fedezése, ka­tonai előfogatok — ós élelmezés. Mozgó­sítás, mozgósítás esetében behivottak se­gélyezése. Katonai ellenőrzés. 2. Magyar közigazgatási jogból a vallás és közoktatásügyi ministerium ügy­körét érintő ügyek ós a kereskedelmi mi­nisterium ügyköréből az iparügyek. B) Tápintézet. A tápintézetbe felvétetik mindaz, ki mint tanfolyam hallgató fel lesz véve, ha legkésőbben f. é. július hó cégéig akár Írás­ban, akár szóval felvételi szándékát a tan­folyam igazgatójánál bejelenti és biztosí­tókként ugyanaddig 36 frtot az igazgatóhoz beküld, illetve lefizet. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen tápintézetbe felvétetni kívánnak, hogy sa­ját érdekükben annál hamarább is jelent­kezzenek, mivel a felvétel a jelentkezés sorrendje szerint történvén, nagyobb ér­dekeltség esetén a későbben jelentkezők esetleg mellőzendők lesznek. Ellátási dij cimén minden hó 1-én egyszerre és előre 18 frt fizetendő, mely összegórt lakást, kiszolgálást, reggelit ós vacsorát nyer a növendék. Az előre lefi­zetett 36 frt az első két hónap ellátási dijába számíttatik be és csak azon esetben fizettetik vissza, ha az illető tanfolyami hallgatóként fel nem vétetnék. Minden növendék ágyneműjét magá­val tartozik hozni, a váltáshoz szükséges legalább 2 áthuzattal. A növendék az intézeti szabályoknak van alávetve. Különben írásbeli megkeresésekre ha a szükséges postabélyeg csatoltatik, bő­vebb értesítést ad a tanfolyam igazgatója' Nagy-Becskereken, 1894. évi május hó. Schiller Lipót, begaszentgyörgyi közs. jegyző, a torontálmegyei jegyzői egylet elnöke. Balaton mellől. Almádi, 1894 július 11. A Balaton vidékének egyik legkedvesebb fürdőhelyéről: Almádi-ró\, a/, otb nyaraló ked­ves társaság körében töltött rövid, de élvezetes napokról kisérlek meg pár pillanatnyi felvételt bemutatni; amennyiben a képek t. hölgyeim, nem volnának hűek, tudják be azt a fényképe­zés terén nem valami nagy tökélyre vitt, szerény képességemnek. Nem tudom, a patriotizmus beszél-e belőlem, mivel Balaton-Almádi vármegyénk­ben van, vagy a balatoni táj megkapó szép­sége, a fürdőközönség kedves szeretetre­méltósága és családias élete okozza-e ?: de én nagyon elragadónak találtam e kies fürdőhe­lyet, felejthetlennek az itt töltött kellemes na­pokat. A fővárosból, Veszprém és vidékéről nagy­számban érkezett fürdővendégek már minden villát, nyaralót, sőt a távolabbi lakásokat is megszállva s elfoglalva tartják és élvezik a Balatoníürdöt (minek párja nincs), idejüket pi­henésnek (alvás) ós szórakozásnak szentelve, a mi ott a főfoglalkozás. Első sétám a csinos nyaralók mellett vitt el ( melyeknek királya alispánunknak tornyos szép villája, a hegyoldalban pedig a Szabó féle vár­s/.erü-stillben épült nyaraló uralja a vidéket, a többi kényelmos nyári lakok is elszórva köze­lebb s távolabb feküsznek szebbnélszebb pon­tokon. Majd a Balaton és vidéke festői pano­rammá ának szemlélése gyönyörködtetett, mig a fürdő r.-társaság uszodájához értem. Sokszor megtörténik, hogy a nagyon is látogatott uszodában nem kapai üres kabint. Igy jártam én is. Az előcsarnokban vártam te­hát, hol érdeklődéssel olvastam a kifüggesztett tudósításokat, fürdőrendszabályokat, melyeknek 7—9 §-a a kétnembeli fürdőzők elkülönített fürdését ^még a viz alatt is ?) rendeli el, megtiltja a deszkákon átkukucsálást, locsolást stb. Eleinte én is szigorúan alkalmazkodtam a kiirt rendhez, de azt tapasztaltain, hogy nem csak az urak, de a hölgyek is megszegik a tilalmat. Itt ol­vasható a vörösberényi vadászterület bérlőinek azon figyelmeztetése is, melyben tudtára adják minden vadászai kedvelő urnák, hogy területü­kön a vadászat — senkinek meg nem enged­tetik. Két csinos park, az egyik a balatonpar­ton, a másik kissé beljebb, szolgál közéli üdítő sétahelyül a fürdőközönségnek. Távolabb a parttól, a felső utou a „ Kávéház"-aak címzett étkezőhely, majd az alBÍut mentén a „Cukrázda" köti le figyelmünket, mely utóbbit egész jö lélekkel présház-mik nézne az ember, ha a firmát jelző táblákról az élethűen festett szép sütemények nem mosolyognának le—étvágyger­jesztőig. Tovább menve, a „Hattyú" vendéglő­höz jutunk, mely jó konyhájával kielégíti még az 'uborkasalátát csak nézni, de enni nem óhajtó, gzin hölgyeket ifj, gfc » fürdő kwcpootj», M összejövetelek, mulatságok szintere, a fürdőven­dégek kedves találkozási helye. Különben ide járnak a fürdő zsönesszdoréi ebéd után feke­tére és este csopaki ,,Hableány-forrásviz"-xf>\ vegyitett spriccerre, Bzomjukat csillapítani, no meg kurizálni. Itt játszik Lekszi enyingi ban­dája, bus nótáival könnyekig megindítva, friss csárdásaival pedig táncra bnzditva a fiatalságot. Szórakozásban nagy részük van a fürdő­vendégeknek, mert a L'O tagból álló vigalmi bizottság lelkes elnöke : dr. Óváry Ferenc orsz. képviselő és derék jegyzője: dr. Véghely Kál­mán nagy buzgósággal és ügyességgel fáradoz­nak a különbnél külömb mulatságok rendezésén; mit mutat a július hóra összeállított programm is, a mely a következő: Ismerkedési estély 7-ikóu; társas kirándu­lás a malomvölgybe 10-én; tombola estély 12-én; Margit-bál 15-én; külön gőzhajón kirándulás B.-Füredre és Siófokra 16-án délután; társas kirándulás az alsóeörsi erdőbe 18-án; balászlé­estély és tombola 20-án; társas kirándulás a Eemotevölgybe és táncestély 23-án ; külön ha­jón kirándulás Badacsony-, Keszthely- és Hóv­vizro 25 én; verseuykuglizás tréfás nyeremé­nyekre 26-án ; Anna-bál 28-án ; népünnepély és lottójáték, (mely alkalommal egy zongora lesz kisorsolva, a miuek jövedelméből az almádi-i kápolna részére fog egy harmónium beszerez­tetni) 29-én; velencei éj a balatonon ós bucsu­estóly a távozó fürdővendégek tiszteletére 31-én. Kedden volt a malomvölgyi kirándulás, melyen vagy 8ü-an vettek részt, leginkább a szóptiemnek sok ós bájos képviselője. Zenével vonult a vig társaság az alig 1 2 órányira levő gyönyörű völgybe, hol a gyepen ütöttük fel a tanyát és „móré patrió 11 láttunk hozzá a ma­gunkkal vitt enni-innivaló gyökeres megsemi­sitésóhez. Majd játék és egy rövidke csárdás következett. Most lehetett igazán kétségbeejtő­leg tapasztalni a fiatal emberek hiányát, midöu azok mindegyikére (beleszámítva a kisebb ifjú urakat is) vagy 4—5 rózsás arcú, mosolygó és táncolni vágyó hölgy jutott. Ezért van oly nagy becse Almádiban a fiatal embereknek, hogy a hölgyek nemcsak az ott levők látásán örülnek, de még a két hót múlva érkezendő, előre be­jelentettek jövetelét is nagy szenzációval újsá­golják. Fel tehát fiatalemberek I Ily kedvező al­kalmat elszalasztani nem szabad. Jelszó legyen: Almádiba, hol a legkedvesebb hölgy társaság­ról, a fürdői élet kellemes voltáról, a szép Ba­latonról mindenki csak a saját tapasztalatai után szerezhet meggyőződóst. Hiszem, hogy igazat adnak nekem és egyetértenek velem, midőn utoljára is hangoztatom : Éljenek az al­mádi-i fürdő vendégek bájos hölgytagjai! Csintalan. Városi közgyűlésből. — Karcolat. — A gombamódra szaporodó regények egyikében olvastam a következő sorokat: „A csonka holttetem láttára a szegény várandós asszony hátrabukott, összezúzta teljesen koponyáját s miután az izzadtság is kiverte egész testét, — ijedtében ször­nyet halt." Ha az a bizonyos asszony véletlen­ségből arra lett volna kárhoztatva, — hogy a 32 fokos melegségben tartott legutóbbi közgyűlést kénytelen lett volna végig hall­gatni, szent meggyőződésem, hogy hátra­bukás és koponya-zuzás nélkül is szörnyet halt volna ijedtében. Mert tény marad az, hogy sokszor kin végig hallgatni a városi képviselőket, a kik feltűnési vágyból néha szánalomra méltó dolgokat cselekszenek, mint tették ezt a mult gyiiléseu is, mikor szárnycsat­togásarkat próbálgatták, de azt is oly vi­gyázaclanul, hogy az elnök már-már ollót akart fogni, hogy megnyirbálja a véletlen­ségből nagyon hosszura nőtt tollakat. Mert t. közönség nagyon mérges v. képviselők fényképezték le magukat ezút­tal. Bőséges epeömlésük volt, de erre szük­ségük is lehetett, — mert ha otthonn nem merik, hát valahol csak ki kell önteni a mérgöket. No de elég volt a bevezetésből euuyi és térjünk át a tárgyra, melyuek megírása ugy is elég gondot ad nekem; azok után a jó karcolatok után, melyeket régente bő­ven olvastunk a Pápai Lapok-hun, melyek­nek szerzője azonban több kellemetlensé­gek átélvezése után letette tollát. Kijelentem, hogy sérteni én sem aka­rok senkit. Apró észrevételeim komoly számba nem veendők; nem csipkedni, — csak csintalankodni akarok; ha nem sike­rül, tulajdonítsák az emberek érzékenysé­gének, melyet én mindenkiben tisztelni tu­dok és akarok. » A tárgysorozat előtt dr. Hirsch kép­viselő interpellált és pedig azon rendkí­vüli fontos, — európaszerte nagy feltűnést keltett ügyben, mely már hetek óta lázban tartotta a város lakosságát, Mikor Hirsch dr. befejezte interpellációját, borzalom fu­tott át a képviselők sorain. Az arcokon a megdöbbenés kétségtelen jelei voltak ész­lelhetők. Néma csend honolt a teremben, s feszült figyelemmel leste mindenki a tt«f Mpwtátt pölgimejteil, t yii'oi tiiít­viselői remegve tukmálták az iratokat össze vissza, a képviselők összekulcsolt kezek­kel tördelték térdkalácsaikat, sőt néhányan a falhoz verték kínjaikban fejőket, mert — Hirsch képviselőnek a jegyzői hivatal el­felejtett a gyűlésre meghívót küldeni. Oh ádáz sors, (ilyen hibát csak Kok­hinkínában követhetnek el a beingott elöljárók, de egy civilizált államban ez nem járja; ez rettenetes, hajmeresztő és borzalmas állapot) miként is lehetett Eu­rópa egyik müveit államába gyökeresen bekeblezett intelligens és modern város tisztviselőinek ilyen szarvashibát elkövetni. * De légy nyugodt óh közvélemény, Klára Sándor ily hibát soha többje elkö­vetni nem fog, legalább a polgármesternek azt megígérte: hogy inkább felfeszitteti magát húsvétkor latornak, semhogy ilyen Golgothára való hibát kövessen el. Ezután jött a kétféle aszfaltmaka­dám háború. Itt Matkovich képviselő akart túl lőni a célon, de nem tudott, — mert a vele egy véleményen levő képviselők zajos ovációja többször félbeszakittatta re­meknek ígérkező beszédét. Hanem a mit elmondott, no az aztán el volt mondva. Senki különben el nem gesztikulálta volna. Igaz, hogy 3\ klgr. bősz harag volt ve­gyítve a szájból fonálként kihúzódó be­szédbe, de ez korántsem ijesztette meg a képviselőket, ellenkezőleg mosolyogtak, — persze mert, mindenki eltalálta Matkovich őszinte fájdalmát, azt t. i. hogy ezentúl az utak rosszasága miatt csak őt egyedül őt, és nem egyúttal a Szvoboda bácsit is, kor­holják. Mészáros rendőrkapitány is kirukkolt egy figyelmeztetéssel, óvatosságot ajánlva a képviselőkuek az asztalt megválasztásá­nál. Szerinte a város ne ekszperimentáljon, hanem készíttesse azzal a céggel, mely már több városban készített burkolatot. Mintha bizony először ekszperímentálna a város, hiszen mást se tesznek a városházánál, mint ekszperimeutálnak derűié-borúra. Ezért nem sikerül a vízvezeték, villam­világitás, csatornázás, a „Cinca" bebolto­zása, ló-vasút (apápai csornai vasútról mm is szólok, mert nem tartozik ide, de ezzel is ekszperimentáluak— csakhogy másutt) és az öreg-hegyi citadella lebontása. E vitánál nyomult iratán újra előtérbe Hirsch képviselő. Zengzetes szónoklata olyan ködlátyolba burkolt legendaszerü valami volt, melyben sok volt a szó ,de ke­vés az anyag. Es még milyen szavak! Ha hallották volna azok a hires bécsvárosi képviselők, kiknek kenyerük a perlekedés, bizony isteu megirigyelték volna tőlünk. De ha véletlenül megreklamálnák őt, ki­jelentjük, hogy nem adjuk oda semmiért, mert ő reá nekünk is szükségünk van. Kende volt az egyedüli, a ki sikra szállt Hirschnek elvei mellett, de Kende oly kedves modorban tudja nézeteit kelen­dővé tenni, hogy ha Hirschnek indítványát ő kezdeményezi, csaknem bizonyos, hogy elfogadták volna, de igy az előzmények után, más vége nem lehetett, mint a mi lett. Bermüller 2-dik szüzbeszedét tálalta fel, még pedig nagyon talpraesett alakban. Kijelentette, hogy ő mint kereskedő beszél akkor, mikor — ismeretlen firmánál nem tesz megrendelést, hanem elfogadja a ma­gyar aszfalt társaságot, mint olyant, a mely kitűnő járdaszegélyzetéröl ország­szerte ismeretes firma. Barthalos képviselő megigazítván nyak­kendőjét, haját végig simította és azután elkezdett érvelni Hirsch és Matkovits el­len. Mindkettőt alaposan megcáfolta állítá­saival, melyeket még a polgármester is helyeseknek tartott, pedig tudvalevőleg most haragszik reá. Sült is sokoldalulag beszélt. Neki uiíudegy akármivel készítik is útjainkat, csak legyen végre valahára valami, a me­lyen azután járni is lehessen. Szerencséje, hogy Szvoboda nem volt hon, mert Süllöt is jól megszidta volna azou megnyilatkozá­sáért, hogy a mostaninál még jobb ut is képzelhető. (Meukü csapjon B—a.) liapsz. Hirdetmény. Pápa város terhére 1894. évre meg­állapított töke-kamat és járadék adókive­tési lajstrom megérkezvén, az f. hó 16-tól 23-ig, vagyis nyolc napon át a városi közpénztári hivatal helyiségében közszem­lére kitéve leend, mely ellen a netáni felszólamlások azok részéről, kik ezen adónemmel már a mult évben is megróva voltak, — a közszemlére kitételt követő 8 nap, azon adózók részéről pedig, kik ezen adónemmel most rovattak meg elő­ször, adójuknak az adókönyvecskébe tör­tánt bejegyzést követő 15 nap alatt a városi közpénztárnál beadhatók. Pápa, 1894. juh 14. A városi hatóság. Hirdetmény. A folyó 1894. óvi megyei székház­építési-, nyugdijalap-, betegápolási-, elö­fogati- és katonabeszállá&olási pótadók egyénenkénti kivetési lajstroma folyó hó 16-tól 24-ig, nyolc napon át a városi számvevői hivatalban közszemlére kitéve leend, mely idő alatt a kivetés elleni ne­táni felszólamlások — a megyei közigaz­gatási bizottsághoz intézve — a polgár­mesteri hivatalnál beadhatók. Pápa, 1894. jul. 14. Osvald Dániel polgármester. 3276—79. 1894. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, miszerint a város kópv.­testülete f.'bó 7-ón, 60. sz. a. hozott ha­tározatával a vasúti állomástól a tizes­inalomig terjedő kocsi. közlekedési útnak 7 frt egység ár mellett a jövő tavaszszal keramit burkolattal való fedését, ezen út­vonalon levő korhadt fahid helyett egy uj hídnak építését kimondotta,.' s e célra a Vasúti vámpénztárból 36,000 frtot utal­ványozott. A tizesmalouatól kezdve pedig a Osóka vendéglőig húzódó főközlekedési útvonalból annyit, a mennyit a kövezet­vám pénztár állapota megenged szinte a jövő távászon- a szególyzettel együtt 5 frt 63 kr egységes ár mellett aszfalt-ma­kadám burkolattal fedni ugyanazon szám alatt hozott határozatával elrendelte s e célra a kövezetvám pénztárból 34,000 frtot utalványozott. A keramit-burkolat fek­tetésével a Magyar kerámiai gyárt, az asphalt-makadám készítésével pedig a Magyar ászfalt részvénytársaságot meg­bízni mondotta ki. Egyúttal elhatározta azt is, hogy ezen rendelkezése csak bir­tokon kivül felebbezhető. Mit azzal hoz köztudomásra, hogy a képv.-testület ezen határozata ellen a mai alulirt naptól kezdve 15 nap alatt a felebbezések a hivatalos órák alatt nála beadhatók. ' ' Pápa, 1894. jut. 14. Osvald Dániel polgármester. Hirdetmény. Pápa r. t. város 1893. évi megvizs­gált közpénztári számadása az 1886-ik XXDT. t.-c. 142. §-a értelmében, az adó­fizetők általi bötekiuthetós céljábóljblyó hó 16-tól 3 l-ig — tizenöt napon át — a városi számvevői hivatalban közszemlére kitéve leend, mely idő alatt a községi adófizetők a számadásra vonatkozó neta­láni észrevételeiket írásban beadhatják. Pápa, 1894. jul. 14. Osvald Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Esterházy Ferenc és neje sz. Lobkowitz hercegnő tegnap este DevecserbŐl Pápára érkeztek főispánunk családjának látogatására. Személyi hirek. Gróf Schlippen­bach István vezérőrnagy, dandárnok ma váro­sunkba érkezik a huszárezred szemléjére. -— Konkoly-Thege Miklós hadnagy hosszabb ti­voliét után a héten ezredéhez Pápára bevonult. — Láng Lajos ünnepeltetése. A pozsonyi ág. h. v. evang. egyházmegye f. hó 8-áij örömünnepet ült, a mennyiben egyhaugulag megválasztott egyházmegyei felügyelőjét dr. Láng Lajos egyetemi ta­nárt, városunk orsz. képviselőjét kerüle­tében ünnepélyesen beiktatta. Reggel 8 órakor a szokott vasárnapi istentisztelet volt, melyen az uj felügyelő szintén részt vett. Féltizenegykor vette kezdetét a tu­laj donképeni ünnepély, .midőn az esperes­ségi gyűlésben, melyre a beiktatandó fe­lügyelőt küldöttség hivta meg, Láng hiva­talos esküjét letette és székfoglaló beszédét tartotta, mely igen nagy hatást keltett. A beiktatási ünnepély után számos küldött­ség tisztelgett Lángnál; nevezetesen a» esperesség tisztikara, a pozsonyi és récsei egyházi gyülekezet, a theologiai akadémia és lyceum i anári kara stb. Délután 2 óra­kor díszes bankét volt. — Megyei főmérnök szabad­ságon. Kruspér Pál veszprémi kir.. fő­mérnök hosszabb szabadságra menvén, tá­volléte alatt a kir. építészeti hivatal ve­zetésével Ledtrer János szombathelyi kir, mérnök bízatott meg. — Városi hivatalnokok sia­badságon. Városunk tisztviselői közül szabadságra mentek e hóban: ifj. Klára Sándor jegyző jul. 7-től aug. 3-ig, Szenté János ügyész jul. 9-től aug. 5-ig, Szokoly Ignác jogi tanácsos jul. 10-töl aug. 6-ig. Szvoboda Vencel gazdasági tanácsos 4 heti szabadsága után f. hó 8-án, Ireund Ferenc pénztárnok a héteu elfoglalt*, hjvfttftlat

Next

/
Thumbnails
Contents