Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-05-01
XIX. évfolyam] 18. szám, 0 Megjelenik ^ in i n cl e ti v a sá ir u a |». Közérdekű sürgős közlésekre lummkhü r c u \\ U i v ü I í s % \\ m o k is adatnak ki. í t Pápa, 1892. május I. Bérraeutetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap r '\) szer k- hivatalába küldendők. ^ ^ • Pápa város * PAPAI ii H loká 'Sí Előfizetési díjak. Egy'évre 6 frt - Fél évre 3 fit Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — • J^?y szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfognta után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön szúmitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap""kiadó hivaialáha (Goldlwni (íyuln f \ ; 7s> íipirkereskedése, főtér) küldendők, ( gának es (óLL pápai, s pápa-vidéki' egyesületnek megválasztott közlönye. Az alispáni jelentésből. Vármegyénk alispánjának jelentéséből, mint általáuos érdeküeket, közöljük a katonai ügyekre s* a közegészségügyre vonatkozó részletet. A katonai ügyek. Az ez idén ujonczozáshoz felhívott korosztályokhoz- tartozóié - • 1. az enyingi sorozó járásban 511 védköteles. — előállíttatott 441, —- besoroztatott tehát az előállítottaknak 46 n / ()-a; 2. Veszprém rendezett tanácsú városában 22d védköteles, —- előállíttatott 186, besoroztatott 80, — besoroztatott tehát az előállítottaknak 42 5 / I0 %-a; 3. a veszprémi sorozó járásban. 907 védköteles, — előállíttatott 772, — besoroztatott 367, — besoroztatott. tehát -az előállítottaknak 48°/„Ta; , 4. a zirczi sorozó járásban 1056 védköteles,--— előállíttatott 802, — besoroztatott tehát az előállítottaknak 44%-a, 5. Pápa rendezett tanácsú városában 353 védköteles, — előállíttatott 260; — besoroztatott 124, — besoroztatott tehát az-előállítottaknak 47 ^ 10 °/ 0-a, 6: a pápai sorozó járásban 1117 védköteles, — előállíttatott 918, — besoroztatott 377, — besoroztatott tehát az előállítottaknak 41%-a, végül . • 7. a devecseri sorozó járásban 10O4 védköteles, — előállíttatott ^01, — besoroztatott 380, — besoroztatott tehát az elöállitotta'vnak 42%-a. Vármegyénk egész területén az ujonczozáshoz felhívott korosztályokhoz tartozott tehát 5187 védköteles,— ezek közül a sorozó bizottság elé állíttatott 4280, és az így előállítottak közül besoroztatott 1885 vagyis az előállítottaknak 46 százaléka. Katona beszállásolási alapunknál a bevétel 2364 frt 90 % kr, — s a kiadás 9531 frt-18 kr volt. A közegészség'igy. <- A közegészségügyi állapot ezen év első negyedében az általánosan uralgott influenza és a több községben járványosán uralgott roncsoló toroklob miatt keclvezőtle -ftl folyt le, és a halálozás <js nagyobb voit. Az uralgott betegségek leginkább a légző szervekre és a torok életműveire szorítkoztak, e szerint heveny tüdőh.bok, toroklobok, és hörghurutok leggyakrabban fordultak elő. ' A járványos betegségek közül az influenza, a mely már mult évi deczember hóban kezdett mindenfelé terjedni, január hóban általánossá vált, — gyermekek, — felnőttek, — sőt magas éle&oruak között igen sokan voltai? a kiket a járvány betegágyba döntött, számukat meghatározni nem is lehet. Vélelmezhető, hogy a lakosságnak legalább is egyharmad része influenzában beteg volt. t Iiegerösebben uralgott a járvány január hó 20-íg, — ettől kezdve alább hagyása tapasztaltatott és február hóban mindinkább csökkent. A mostani járván}' ugy megjelenésé és terjedési idejére, mint alakjára nézve mindenben hasonlított az 1889. és 1890-dik évi deczember és január hónapokban uralgott influenza járványhoz, de belterjeméfc tekintve az 1889. és 1890. évi járványoknál több súlyos sőt veszélyes megbetegedést és halálozást okozott. A- roncsoló toroklobb járványosán uralgott .Zirczen, Suron, Hantán, Borzaváron, Olaszfaluban, Veszpréinbeü, Bársonyoson, Dudaron, Bakony-Német-Szombathelyen, Kádártán, Soólyban és Póterden. Szórványosan előfordult Ősiben, Hajmáskéren, Balatonfö-Kajáron, Kenésén és Csajághon. A ragály terjedésének meggáflása czéljából rendelet adatott ki, a melyben- a betegházak kijelölésével a látogatások-megtiltása a lakások tisztogatása és a betegek gyógykezelésben részesítése hangsulyoztatotfc. A járvány a megtámadott ^.községek legnagyobb részében megszűnt egyes községekben azonban még szórványos esetek hosszabb időközökben merülnek fel. Pápán szórványosan több hagymázbetegedés fordult eiö, leginkább az iskolás gyermekek között; a városi egészségügyi bizottság a betegség terjedésének meggátlása czéljából a kellő óvintézkedések foganatosításáról gondoskodott. Az 1891-ik óv folyamában végzett himlő oltás eredményét tanúsító jegyzökönyvek a Nagyméltóságú magyar királyi belügyministeriumhoz felterj esztettek. Orvosrendöri bonczolás és hulla szemle teljesíttetett a folyó óv első negyedében 4 öngyilkossági esetben, — ezek közül 2 lőfegyverrel ós 2 kútba ugrás által történt.. Trachoma szórványosan fordult elő és terjedésének meggátlása czéljából a hatósági intézkedések kellő erélylyelés lelkiismeretességgel ninden előfordult esetben foganatosíttattak. Nyilvános betegápolási alapunknál a bevétel 8329 frfc 61 % kr, és a kiadás; 7784 frt 94 kr volt. A devecseri kórház alapja 17369 frt 68 krajczár. TAUZA. " A magasba. i. Egy házban laktam vele. Abban a hosszú szürke házban "a kerepesi-uton, mély jó hírben állott a diákság s a kereskedő segédek körében; hírét lakóinak kos.zo.nb.ete, kik nagyobbára szegény emberekből állottak s diákokat koszt s kvártélyba fogadtak, vagy kifőzök voltak, hova a kereskedő legények jártak el ol-" oson étkezni. <> Tikkasztó nyári napon találkoztam véle először. Az nap a kórházban keve" sebh dolgom.- akadt sv- szokatlanul korábban szabadultam el, egyenest haza siettem, hogy hűvös : szobámban kipihenjem magam. Sietve haladtam végig a hosszú udvaron, midőn megláttam öt, a mint egy ; tüzes Vasalót lóbált. ajtajuk előtt. Déli idoimai maja kirepesztették a könynyű nyári blouset, halovány arczán a megerőltetés verejtéke gyöngyözött alá, Tííelyet koronkint kendőjével letörölt, őz szemeit a fölszálló szónfüsttöl megvédendő, bebe csukta segykedvűen bámult maga elé, hosszú szőke haja szabadon omolt nyakára, látszott, hogy ma még nem fésülködött; az egész leány karcsú ^királynői termettel birt, s engem egészen megigézett, a mint a vasaló lóbálása közben izmos csípői között rythmikusan ide0d*/hMtálAóÉfc: Eíte-megtüdttm ahá?m^0ß^ 4»Qgy, a" szomszédom íeanya, Az a halvány arcz, a szőke fürtökkel, nem ment ki fejemből az egész este. Midőn reméltem, hogy szomszédaim már nyugszanak, haza felé vettem utamat. Az élet csak most kezdődött; a kávéházak előtt minden asztal tömve volt fagylaltot szörpölő vendégekkel, benn a kávéházban a czigányok húzták álmosan nótáikat az ajtók előtt ácsorgó háládatos publikumnak, kik a járdát egész széltébe foglalták el ugy, "hogy alig birtam keresztül vergődni rajtok. Végre lakásomhoz értem, kinyifcám szobám ablakát, melyek az egész nap zárva voltak s lomhán feküdtem le; nem jött álom szemeimre, eredmény nélkül hánykolódtam fekhelyemen, midőn a szomszédaimnál nagy lármát hallottam. Feszült figyelemmel- hallgatóztam, hallom, hogy nyilik az ajtó, s kibotlík- valaki a sötétbe. — Jaj én Istenem! ordított egy durva hang. — Doktor ur, édes doktor ur a Lóri! . . a Lori! . . II. Sietve magamra hánytam ruháimat s igyekeztem kijutni szobámból. Az ajtó előtt igen erős alkohol szag üté meg orromat, hogy szinte elkábulva egy-két lépést hátráltam. Előttem állott Holler Pál, a leány atyja. — Tudja édes^uram — szólt hadarva, miközbeJL ajtajuk felé mentünk — mikor este haza jöttem az üzletből^ mert én üzletember vagyok, ki csak felesége s gyermekének él; az igaz, hogyvegy pár hét óta n'ém igen'megy az üzlet; a nyár kérem elperzselt mindent. — Hát mondoxfí} kérem, a mint erre haza jövök nem A közegészségügyi személyzetnél azon VÍ' yozás történt, hogy vármegyénk főispánj. 'a zirczi járás orvosává Dr. Barta Gyula gj'akorló orvost nevezte ki. Uj yöz- és meleyfíirdö városunkban. Lapunk mult számában közöltük azon felhívást, melylyel mult szombaton egy létesítendő gőz fürdő érdekében értekezlet lett összehíva. Emiitettük röviden az értekezlet lefolyását is, azon Ígéret mellett, hogy mai sszámnnkban kimerítő tudósítást hozunk. Teszszük ezt pedig annál szivesebben, mert az elhangzott beszédek igen alkalmasak arra, hogy egy uj fürdöintézet szükségességét és kivihetösógét bizonyítsák s legyőzzék azon esetleg fölmerülhető aggályokat, hogy az uj fürdöintézet a már meglevő jövedelmének kisebbítésére szolgálna s hogy kivihetőségének nem jövedelmező volta útjában állana. Amarra reflektáltak Szilágyi József s Gyurátz Ferencz, erre pedig Hanauer Béla, kimutatva,'hogy azon 4%-ot, melyet a takarékpénztar ad az elhelyezett tőkék után, ezen vállalat is meg fogja hozni. — A gyűlést Szilágyi József fölkért elnök nyitotta meg a következő beszéddel. „Tisztelt érteke/let! Azon nagyra becsült városi lakostársain), akiknek névaláírásaival ezen értekezletre kibocsátott meghívók szétküldettek, engem biztak meg azzal a feladattal, hogy ez értekezlet tárgyát, jelesen: városunkban egy uj meleg fürdőintézet létesítésének eszméjét itt ez értekezleten valamivel bővebben, mint a meghívóban volt, habár sziutén rövid indokolásstíl, — előadjam, s ezzel a tárgy felett megindítandó eszmecserét •'mintegy bevezessem. Én készséggel engedtem a megbízatásnak; és mielőtt tisztem teljesítéséhez hozzá fognék, elsőben is örömmel üdvözlöm való értekezletre megjelent tisztelt urakat; mert becses megjelenésüket a tárgy iránt az érdeklődés világos jelének tekintem; és ezeu, habár nem is nagyszámú, de mindenesetre ponderosus megjelenésben a czélba vett vállalat sikerének biztos zálogát szemlélem. Máüodsorbau pedig legyen szabad rövid előadásom iránt az értekezletre megjelent arak jóakaró figyelmét és becses türelmét kikérnem. (Halljuk, hátijuk!) Tárgya ennek az értekezlelaiek, a mint a meghívóban is világosan ki van fejezve: városunkban egy a belváros központjához közel eső, alkalmas helyen, a modern igényeknek, legalább a mi viszonyainkhoz mérten megfelelő gőzfürdővel egybekötött meleg kádfürdöintézet létesítése. Természetesen minden vállalat sikerére nézve döntő szempont azon körülmény, hogy váljon azon vállalat a szükség érzetében gyökeredzik-e és ennélfogva van-e a társadalomban biztos létalapja? (Elénk helyeslés.) Természes, hogy mi, a kik városunkban egy uj fürdő-intézet létesítése iránt már évekkel ezelőtt támadt, de akkor zátonyra jutott mozgalomnak újból megindítását érdemesnek tartottuk, arról vagyunk meggyőzödvp, hogy egy ilyen fürdőintézet felállítása a városunk miveltebb lakosságának szükség érzetében gyökeredzik, tehát társadalmunkban létalapja is van , Felesleges volna ilyen értelmes közönség előtt a fürdők egészségügyi hatányairól hosszasabban beszélnem; hiszen köztudomású dolog, hogy a fürdők használata a tisztassággal, a tisztaság pedig az egészséggel szoros összeköttetésben vau. Hiszeuatörtéuetis tanítja,hogy a czivilizació hajnalán a keleti theokratikns államok bölcs vallás alapitói s törvényhozói által a gyakori fürdés, a mosakodás _ egyenesen vallási törvénynyé emeltetett; a klasszikus hajdankor kultur népeinél, a görögöknél és rómaiaknál pedig nagyszerű, köz- és magánfitrdők állíttattak. Enuek előre bocsátása után már legyen szabad röviden vázolnom városunk fürdő-viszonyait. A fürdőknek két faja van: természetes, legtöbbnyire hideg, és mesterséges meleg fürdők. A mi a hideg fürdőt illeti: e tekintetben városunk szerencsés helyzetben van. A Tapolcza, a mely különben is városunk életének s fejlődésének egyik fő faetora, elég jó fürdőt szolgáltat a nyári meleg hónapokban, s a pápai hidegfürdő társulat szépen díszlik is. De természet szerint ez magában még nem elégití ki a fürdők tekintetében támasztható kívánalmakat. Mert a hidegfürdő még kedvező nyári saisonban is, aránylag véve csak rövid ideig haszuáltathatik; s a mi Tapolczánk vize még a melegebb nyári napokban is meglehetős alacsony hőfokkal bir. Az ilyen hideg fürdőt egészségük megrontása nélkül csak oly egyenek használhatják, a kiknek különbeu is meglehetős erős egészséges organizmusok van, a betegesebb s gyöngébb idegzetüek pedig egyátalán nélkülözni kénytelenek. A mely városban tehát czélszern melegfürdők nincsenek, ott e téren megvan tenni való. A hideg fürdő csakis az év egy bizonyos szakában használható, mig a melegfürdő mindig, és pedig a testi organizmusnak megfelelő szükség esetén ásványi feloldattal is vegyíthető állapotban, Én tebát az elmondott okokból a mesterséges meleg fürdőket a hideg fürdőknél még fontosabbaknak tekintem. Ezek után már áttérhetek azon kérdés megvilágosítására, váljon meleg fürdő tekinteteben városunk vÍKzm^aá**Me-légitők-e? Én részemről kénytelen vagyok kijelenteni s azt hiszem, velem többen megegyező nézetben vannak, hogy városunkfürdő viszonyai meleg fürdő tekiutetében nem kielégítők! (Ugy van!) Van ugyan városunkban egy gőzfürdővel összekötött melegfürdő intézet; de ez sem helyzeténél sem berendezésénél fogva a jogos igényeknek meg nem felel. Nem felel meg pedig a kívánalmaknak helyzeténél fogva azért, mert városunknak egy távoli, félre eső részén van elhelyezve; a hová különösen ősszel, nedves időben, locspocsban nehéz a hozzá jutás. De ha hozzá jut is az ember, midőn a hideg légáramlatnak kitett piaczon haza menet áthalad, igen sokszor ltoczkáztatja egészségét. (Ugy van!) Ezei). a fentebbiekben röviden bírált, jelenleg egyetlen meleg fürdő-intézete városunknak tudvalevőleg a zsidó hitközség tulajdona, bérjövedelme tehát a nevezett hitközség pénztárába folyik. Ezen vonatkozásnál fogva is kell a létező és léte* siteudő fürdőkről, illetve ezeknek egymásra gyakorlandó valószínű hatásáról röviden szólanom. Mielőtt azonban ezt tenném, ki kell jelentenem, hogy mi, kik ezen. érte' kezletet összehívtuk, távol vagyunk attól, hogy egy uj fürdöintézet "felállítása által a már létezőnek rontására törekednénk. (Helyeslés) Sőt meg vagyunk győződve arról, hogy a tervezett uj intézet a réginek kárt tenni nem fog. A köztapasztalás ugyanis azt bizonyítja, hogy az eszközök szaporodása az élet minden terén, a közszükségérzet fokozása s a többszörös alkalom nyújtása által, a többi rokon vállalatokra is lenditőlog, emelőieg hat. (Élénk helyeslés.) A tervezeti uj fürdő-intézet is tehát nézetem szerint, a réginek látogatottságát, nemhogy csökkentené, de remél* hetőleg növelni fogja. Meglesz mind a két fürdőnek a maga közönsége. Föltéve azon* ban, bár meg nem engedve, hogy az nj vállalat a meglevőnek látogatottságát s jö* védelmének is csökkenését idézné elő i kénytelen vagyok ismét nyíltan kijelenti, s e kijelentésemben bizonyaiba a jelenlevők is mindnyájan osztoznak, hogy semmiféle particuíaris, akár egyéni, akár osztály, akár felekezeti érdek, bármily tiszteletre volt még semmi baja, vasalt, bár panaszkodott, hogy kissé fáj a fejé 1 . Lefeküdtünk; Öt perez előtt feléledek, hogy egy pohár vizet igyam, világot gyújtok,mert halk nyöszörgósfc hallok Lóri ágyú felöl, szólítgatom nem felei; azt hiszem vége van, oh a leányom! Az ajtóban egy kövér nő várfc. Gépiesen léptem be, a fejem ugy el volt kábulva, hogy azt hittem álmodont. A mámorító alkohol szag, a fülledt lég s a szokatlan helyzet annyira lefogták agyamat, hogy nem birtam " gondolkodni; láttam, hallottam, de nem voltam képes a látottakat s hallottakat felfogni. A kis szobában, melyben alig mozoghattam, a legnagyobb rendetlenség s piszok uralkodott, közepén egy asztaJ állott, melyen ételmaradékok hevertek zsíros újságpapírba göngyölítve; körülötte néhány rozoga szék, melyeken meglátszott, hogy gyakran volt dolguk, a földön egy pár köteg szalma hevert, ugy látszik fekhelyül szolgált 3 az ablakközíí egy varrógép foglalj a el; az ablakban egy cserép virág állott viritó szegfűkkel telve. Ott feküdt pedig egy másik virág hófehér ágyban, mely élesen kiritt a környezetből, fonnyadtán, aléltan, a táplálék, a levegő, a napsugár hiánya miatt. Szép testét félig lelógatva fekü[dt a leány; hosszú haja a földet söpörte, rendetlenül esett alá, bársony puha kebele alig emelkedett. Valami sajátságos érzés lepett el, kedvem lett volna oda rohanni a márványszoborhoz, magamhoz venni s futni innen, el ebből a nyomorból. A férfi, és nő durva ordítása kötelességemre intett; sietve léptem, az ablakhoz^ beiuittam, egyik tábláját s a langy nyári est levegője sivítva tört magának utat a szoba dohos, nyirkos légében. Hideg vízzel locsolgattam arezáfc s összes erőmből dörzsölni kezdem testét; a hatás nemsokára mutatkozott, halovány areza rózsaszínű lett, keble gyorsabban emelkedett, végre megrázva egész testét, felnyitá szemeit. Az öregek örömkiáltással rohantak az ágy felé s csókolgatták hosszú fehér kezeit. Velem nem törődött senki. Az alkalmat felhasználva elsiettem. III. Mindennap eljött hozzám. Szóltam neki, hogy a háznópek előtt szégyellem magam hozzájuk bemenni, inkább ő járjon el hozzám. Megszoktam a leányt, minden este, mikor dolgomnak vége akadt, siettem haza, biztosra vettem, hogy vár reám; bejött hozzám, megfőzte teámat, melyet azután együtt költöttünk el s leült egy székre, várva, mig megszólítom. Keveset beszéltünk; volt este, mikor egyáltalában meg sem szólítottam, ily estéken szembe ült velem, a z asztalra könyökölve bámult a lámpa világába, mig én olvasgattam. Később felállott, kezét nyújtva elbúcsúzott. Még az ajtóig sem kísértem. Nem mondhatom,* hogy szerettem volna a leányt; de éreztem hiányát s jelenlétét. Gyakran, mikor háttal ültein az ajtónak s valaki belépett, fel se néztem, éreztem, hogy ő az. Oly estéken, mikor nem jött elj—- mi nagyon ritkán esett meg — nagyon üresnek találtam a szobát, valami hiagyzott, mint hiányzik az embernek egy kép, egy lámpa, egy" bútordarab, melyet a megszokott helyéről elvettek, Egy nap beszédesebb voltam a szokottnál. Szolta.ni, hog3>- kérjen valamit, teljesíteni fogom. Eleinte meglepetve tekintett reám, később szégyenkezve ádá elő kérését: tudja milyen műveletlen és ostoba, alig olvasott még néhány könyvet, pedig ugy szeretne olvasni, de nappal nincs ideje, csak este, azért kór, ha nem kerül nagy áldozatomba, esténként olvasgassak fel neki valamit. Beleegyeztem. E naptól kezdve oly kellemes estéket töltöttem, minőket Soha azóta. Kis szobám valóságos fészek lett. A kandalló falait vígan nyaldosták a lángnyelvek: előtte (szobám legfőbb díszén) egy fehér medvebőrön hevert a leány hasonfékve, gömbölydet állát rózsás tenyereibe támasztva nézett rám okos szemeivel, melyek szőke hajfürtjei mögül ugy tűntek elő, mint az őz okos szempárja az erdő bokrai közt. En közel hozzája ültem alacsony zsölyéu, térdemen tartva a köny* vet, melyből felolvastam; a lámpa vörös ernyője alól csak a kandalló előtti kis tért világitá meg; a levegő atomok szokatlan vörhenyes gomolyokban gyűltek össze és tűntek el a szoba kevésbé megvilágított részének szürke levegőjében. És ez igy ment. napról-napra, hónaprólhónapra. - IV. Fagyos Szél vágta avezomba a jégdarát, ugy éreztem, mintha ezer meg ezer tűvel szurkálnának. Kiállhatatlan idő! A megfagyott, havon tompán dübörögtek végig gőzölgő lovaikkal a bér kocsik, csak a ló"onatok éles csengője szakitá olykor félbe a kihalt természet szomorú csend*
